Eszter meg Balázs, akik ha éppen hazajönnek, mindig meglátogatnak minket. A vacsorával igyekszem a kedvükben járni, mert bár sohasem mondták és nem is mutatták ki látványosan, rájöttem, hogy nem esznek húst, halat. Tejterméket és tojást szerencsére igen, tehát mégsincs olyan nehéz dolgom.
Ezek a sült zöldségek meglepően finomak tudnak lenni, főleg ha az ember jóféle kecskesajttal kombinálja őket.
Receptet nem is nagyon tudok írni, annyira egyszerű dologról van szó. Egyforma nagyságú hasábokra daraboltam mindenféle téli zöldséget: répát, sütőtököt, zellert meg céklát. Paprikát, karfiolt, petrezselyemgyökeret, sőt akár krumplit, almát is lehet használni. Szerintem még az se baj, hogy nem minden zöldség viselkedik egyformán, egyik puhább lesz, másik roppanósabb miután kiveszem a sütőből.
A mártogatóshoz pedig egy csomagnyi friss, már eleve fűszeres kecskesajtot kevertem ki 1-2 evőkanál tejföllel. Kis só, bors kerülhet bele esetleg.
Ha pedig valakinek harmatos lenne a végeredmény, mint nekem egy évvel ez előtt, vagy túl sok készülne és nem fogyna el, akkor próbálkozzon meg ezzel, a sült zöldségekből készült levessel. Ígyérem nem fogja megbánni!
2 megjegyzés:
Én annyira megszerettem a sült zöldségeket, pedig két éve még körberöhögtelek volna miatta, de most már megértem, hogy mit lehet rajtuk szeretni!
:)
Mi már az ősidőkben is mindig pakoltunk legalább egy kis répát, almát, aszalt szilvát, fokhagymát a sültek mellé és mindenkinek ezek voltak a kedvenc falatjai.
Megjegyzés küldése