Maradékhasznosítás: báránypiláf

A karácsony napján a nagyszülőknél elköltött gazdag és mesés ebéd folyományaként egy csomó finomságot haza is csempésztünk, így ma sem igazán kellett főznöm. Maradt egy szép darab sült báránycomb is, rozmaringos, szaftos, ahogy kell. Egy kicsit kevésnek tűnt kettőnknek, így adott volt, hogy alaposan felturbózom. Lett belőle egy keleti ihletésű rizses egytálétel: piláf. 

Felkockáztam egy kisebb vöröshagymát, olajon üvegesre pároltam. 3 zsengébb répát is felkockáztam, majd a hagymához adtam. Rászórtam 5 deka hosszúszemű rizst és 5 deka vöröslencsét. Jól átkevertem. Sóval, borssal, csipetnyi fahéjjal és őrölt rozmaringgal fűszereztem. Felöntöttem 2 dl vízzel és lefedve főztem.
Időről időre átkevertem és ha nagyon elfőtte a levét, akkor öntöttem alá, de mindig csak úgy fél decit. 
Mire megfőtt minden, leszedtem a maradék húst a csontról, felkockáztam amolyan falatnyi darabokra és a puhára főtt rizses tálra halmoztam. Lefedve még hagytam pár percig, de már nem főztem, hanem csak a húst melegítettem át, hogy összeérjen a többi hozzávalóval. 

Maradékhasznosítás felsőfokon

A sütőtök krémleves nálunk 3 dolgot tartalmaz: sütőtököt, kókusztejet meg esetleg fűszereket. Ha nem elég édes, akkor kerül bele egy kis méz is. Ebből a krémlevesből maradt egy fél adag, amit még akár hidegen is eleszegetünk, mert desszertszerűen finom, ám most valami még finomabb lett belőle.

A frissen facsart narancslé szintén önmagában is isteni finom. Jó pár éve legjobb konyhai barátaim közé tartozik a narancsfacsaró, amivel elég gyorsan lehet narancsonként kb. 1 deci levet kinyerni.

Így állt tehát össze ez a karácsonynapi, délelőtt a kanapé sarkába kuckózáshoz ideális itóka: 2 dl friss narancslé + 2-3 kanál kókuszos sütőtök püré. Jó elkeverve egészen mesés!

Bolognai melegszendvics

Szégyellem magam. Tudom, hogy ez az olasz kulinárium totális megcsúfolása, sőt olyannyira randa, hogy egy emészthető fényképet sem sikerült összehoznom.

De mégis azt mondom, hogy finom! Nálam ez a lényeg. Meg időnként a maradékfelhasználás. Most például 1 adagnyi úgynevezett bolognai mártás (paradicsomos, darált húsos) dolog maradt a frizsiben. Kevertem hozzá 1 tojást, 1 kanál tejfölt meg rengeteg (kb. 10-15 deka) reszelt sajtot. Az egészet kenyérszeletekre halmoztam, sütőben grilleztem és jóízűen bekajáltuk. Ennyi.

VKF! Saláta maradékból

Azt hiszem nem sok olyan étel van, amely jobban passzol Garffyka VKF! kiírásához, mint a saláta. Váncsa óta tudjuk, hogy saláta minden lehet. Én ezt alaposan meg is fogadtam, és ehhez tartom magam.

Amikor ácsorgok a nyitott hűtőajtóban és merengve nézegetem azt a pici darab maradék sült húst, na, akkor jöhetnek a saláták. Az első gondolatom általában az, hogy gonosz leszek a családdal szemben és egyedül befalom a maradék finomságot, aztán győz a jó szívem. Ha hozzáteszek még ezt meg azt, máris elég lesz mindenkinek.

A képen látható salátámba sült kacsafalakák voltak a főszereplők. Került mellé egy kis jégsaláta, némi apróra vágott mogyoró és birskompót. Az öntet mandarin és citrom kifacsart levéből, szőlőmag olajból, sóból, borsból lett kikeverve. Az édes és sós ízek az én tányéromon nagyon jól passzolnak egymáshoz.

A húsos saláták lényege, hogy kitaláljam, mi illik legjobban az éppen kezem ügyébe kerülő hideg sülthöz. Ha maradék grillcsirke van éppen, az sokkal inkább kiált nyers almáért, dióért és kékpenészes sajtért, mint bármi másért. Ehhez is jó a jégsaláta, alapnak. Ha viszont esetleg egy kis egybesült karaj maradt meg valahogy, akkor ribizli, narancshéj, mustár meg méz után fogok kutakodni. Ide viszont már nem annyira passzol a roppanós jégsaláta, sokkal inkább egy fej tölgysalátára, esetleg némi radiocchiora kellene szert tennem, hogy elégedett legyek a végeredménnyel. Persze egy kis grillezett fügét meg rukkolát is el tudok képzelni, mint az egybesült hús méltó kiegészítője.