A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cukrászda. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cukrászda. Összes bejegyzés megjelenítése

Napi mosoly: krémes

 Még mindig egyértelműen a világ legjobb krémese: Ruszwurm cukrászda a várban. Akár fázós, szeles téli délutánokon is. 




Visszatért a Sacher torta ízű kávé a Frei Cafekba!

 Ember még nem örült annyira, hogy visszahoztak egy kávét az állandó kínálatba, mint én.



Ez egy zseniális kávéköltemény, az eddigi legfinomabb, amit itt valaha is kóstoltam. Felér egy desszerttel: természetesen van benne kávé, a tetején a hab viszont csokis, így az sem túl édes. Erre szórnak egy kis ropogós csokilapot, amitől tényleg tortaszerű lesz a kreáció. 

És hogy mitől Sacher? A pohár alján van egy pici barackzselé, ami kellően ízletes és pici savanykás. Csodás. 

Kemenes Cukrászda és Bisztró, Vámház körút 9.

Egy magyar cég, ami csak 2011-ben indult és már a 3. cukrászdáját nyitja. 3 nő, akik a történet mögött állnak: egy anya és két lánya. És rengeteg isteni sütemény. Ez röviden a Kemenes története. 



A Lipóti Pékségnek is beszállító vállalkozás 2015-ben nyitotta legelső önálló cukrászdáját, Biatorbányon. Elhivatottságuk és odaadó figyelmük a garancia arra, hogy az új, Vámház körúti üzlethelység hamarosan nem csak Klapka György egykori ékszerbirodalmáról, hanem saját jogán is híres lesz. A hely Klapka György által várt híressé, sokáig üresen állt, de hamarosan újra élettel telik meg. Itt nyitott meg ugyanis a legújabb Kemenes Cukrászda és Bisztró.



A Kemenes filozófiája, hogy a bisztróként is üzemelő cukrászdában az emberek családias hangulatban kóstoljanak otthoni ízeket mindenféle tartósítószer, ízfokozó és térfogatnövelő nélkül csak természetes anyagokból.A házias sütemények mellett meleg ebéddel is várják a betévedő vendégeket, a környéken élő és dolgozó emberektől a turistákig.



A legújabb cukrászda dizájnja egészen lenyűgöző: sok-sok természetes felület, asztallapba rejtett uszadékba és hatalmas leveles növények ölelnek körbe. A belső tér kényelmes és hívogató, a falakat borító grafikák pedig azonnal Instára kívánkoznak.






A sütik a szokásos, „kérek még” színvonalat hozzák. Van az én kedvencem is, a citromos kosárka, amit mindenképpen meg kell kóstolni mindenkinek. A lisztmentes kókuszos-csokis szelet is maga a tökély, de egyébként bármelyik csokis finomságot bátran ajánlom!





A sósak közül legjobban a sajtos rolónak örültem, ami majdnem tökéletesen a gyerekkorom óta keresett ízre és állagra emlékeztet. Mondjuk pogácsából is haza kell vinni 10-20 dekákat, hiszen ki tudja mikor jut az ember lánya megint ilyen finomságokhoz.




Ami újdonság lesz itt, az a Bisztró rész. Ígéretes saláták és napi menü is várja a betévedőket. De egy könnyű délutáni csevegéshez a kence válogatás is jó hátteret biztosíthat.



Azt hiszem bátran állíthatom: nem tudok elképzelni jobb hasznosítást ennek az üzlethelyiségnek, mint ami ténylegesen történt vele. 

A cukrászda weboldala: http://kemenescukraszat.hu/

Napi mosoly reggel


Ki korán kel... fantasztikus reggelit lel.  Spenótos quiche és mogyorós Eckler-fánk. Imádom az A Table!-t

24 óra Frankfurtban


Sokan azt mondták, hogy 24 óra semmire sem elég. Én azt mondtam, hogy így is bele lehet kóstolni egy városba.




Miután megnézhettem hogyan készülnek a Lufthansa járatokon felszolgált első és business osztályú ételek, és persze alaposan meg is kóstoltam őket kicsit kevesebb mint 24 órám maradt, hogy megnézzem magamnak Frankfurtot.

Egyébként úgy gondolom, hogy ez az a város, amit sokan nem turistás úticélként választanak. Hiszen rengeteg nagy cégnek itt a központja, Európa legnagyobb vásárjai, többek között a híres könyvvásár is itt kap helyet. Szóval szeretnék azoknak is segíteni, akik épp csak néhány órát tudnak szabadon, tárgyalások után eltölteni a városban.

Hagyományos vacsora: Lorsbacher Thal „Daheim” vendéglőben

Mivel az előző program délután ért véget, így rögtön vacsorával kezdtem. Nem is akármilyennel. Azt hiszem a létező leghagyományosabb vendéglőbe sikerült eljutnom. Ezen a helyen ugyanis 1803 óta folyamatosan üzemel a fogadó. Állítólag még Napóleon is járt itt, bár erre nem igazán van bizonyíték.

A vendélő híressége az almabor (Apfelwein), amit rögtön 4 változatban kóstoltam meg. Ha rögtön a cider ugrik be, nem jársz tévúton, ez bizony a francia meg angol itókák testvére. Érdekes, hogy bornak hívják, de ízre és állagra inkább a sörre hasonlít. Szerencsére ezeknek a hagyományos almaboroknak a szupermarketek ízfokozós italaihoz nem sok köze van, kezdjük például azzal, hogy egyáltalán nem édesek.

A hagyományos almaborok íze nagyban függ a fajtától. Ezt mindjárt a kóstolás során kiderült. Általában vegyesen, többféléből is készülhet az almabor. A Boskoop fajtából például nagyon jóféle, hangsúlyosan almás, ám kifejezetten keserű lett az almabor. A cloudy, azaz szűretlen változat erős és kesernyés. El tudom képzelni, hogy egy forró nyári napon mennyire jól eshet jól lehűtve.

A rozé színét a piros húsú alma adja és ez meglepően savanykás is volt egyben. Kóstoltam még egy ízesítettet is, ami persze nem aromával, hanem vörösáfonya hozzáadásával készült. A két gyümölcs együtt nagyon kellemes, de egyik sem tolakszik a másik elé. Ez esetben is inkább a savanykás íz dominált a kesernyés felett.

Az almaborokhoz természetesen az aromákat kiegészítő és hangsúlyozó ételek is jártak. Kapacitásom csak arra volt, hogy egy 4 csipegetni valót tartalmazó, amolyan borkorcsolya tálat egyek végig.

A zöld szósz itt úgy tűnik fogalom, így kíváncsi voltam rá nagyon. 7 féle zöldfűszer található benne, de érdekes módon egyik sem emelkedett ki nagyon a többi közül. Az biztos, hogy a jelentős mennyiségű petrezselymet felismertem. Egyébként pedig fürjtojással szolgálták fel. Hagyományosan tojással és főtt krumplival teljes értékű fogásnak számít.

Egy frankfurti étkezés azt hiszem nem is lenne teljes a virsli nélkül. Így aztán rögtön két fajtát, egy sertés- és egy marhavirslit is ettem. A negyedik kóstoló pedig a  jellegzetes helyi handkas, azaz házi sajtból készült saláta savanykásan, almával.

Cím: Grosse Rittergasse 49-51, 60549 Frankfurt




Pihenés: Tryp am Wyndham Hotel

Egy kisebb, ám teljesen modern szállodában hajthattam álomra a fejem, hogy aztán másnap újult erővel vághassak neki a városnak. Modern, kényelmes és pont a jövő-menő utazókra tervezett szállodáról van szó. A recepción rendkívül segítőkészek voltak és a szobákra sem lehetett semmilyen panasz.

A reggelit mindig izgatottan váron a hotelekben, ez alapozza meg az egész napot. Így aztán nagyon örültem, amikor jó kávét sikerült innom korán reggel. Majd válogathattam rengeteg reggeli ételféleség közül: melegen vár a rántotta, kolbászkák. De persze vannak felvágottak, sajtok is bőven, ha épp egy jó szendvicset ennénk. Többféle péksüteményből és persze a jellegzetes német sötét kenyerekből is válaszhatunk. Gyümölcslé, joghurtok és műzlik is felvonultak, szóval igazán nem lehet ok panaszra, ha valaki itt indítja a napját.

Cím: Mainzer Landstrasse 261-263, 60326 Frankfurt


Városnézés felgyorsítva: Hop on Hop of – Grey line
Sokan úgy gondolják, hogy ezek a nagyvárosokban elszaporodó turistás buszok az ördögtől valók. Nos, én már elég sok helyen körbe mentem egy-egy ilyen megoldással. Szerintem így egy-két óra alatt gyors képet lehet kapni a városról, ahová éppen becsöppentünk. A fülesen általában egy csomó történelmi érdekesség elhangzik és nagyjából képbe lehet kerülni a város fontosabb adataival. Másrészt egy ilyen túrán rálátást nyerhetünk arra, milyen fontosabb látványosságok, nevezetességek vannak, amelyeket a helyiek megmutatásra érdemesnek tekintenek.

Természetesen be lehet járni ezeket a helyszíneket gyalog és tömegközlekedéssel is, de ha csak néhány órád van, nagyon jó megoldás lehet egy körbe buszozás. Persze, ha valahol egy igazán érdekes célpont van, bármikor leszállhatsz a buszról, majd ha végeztél visszapattanhatsz.



A régi-új óváros: Römer
Imádom azokat a városokat, ahol él és lélegzik a történelem. Ahol tudom, hogy a kőtömbök és épületek ott állnak ezer meg kétezer éve, és a történelem vonulását nézhették végig.

Frankfurt ebből a szempontból más helyzetben van. A második világháború kiradírozta a belvárost, nem igazán maradt ép ház. Talán éppen ezért is mindig is úgy élt a fejemben, mint egy nagyon modern, felhőkarcolós helyszín. Persze, itt van az Európai Központi Bank meg a kontinens legnagyobb tőzsdéje is, de ezúttal inkább a régi időkre visszanyúló gyökereket keresgéltem.

Persze már a régi rómaiak is tevékenykedtek erre felé az ásatások alapján, és már a hétszázas évektől Frankfurt néven említik. A középkortól, majd a kora újkortól kezdődően aztán megindult a virágzó város fejlődése. Császárválasztó és koronázó várossá vált, virágzott az újonnan felfedezett könyvnyomtatás és a vásárok is évszázadokra visszamenően híresek. De vajon maradt-e ennek a régi fénynek kézzel fogható emléke az épületekben, utcákon, tereken?



2012-ben indult az a hatalmas projekt, amelynek során mostanra 15 régi épület újra épült, pont úgy, ahogy azt évszázadokkal ez előtt megtervezték. Tűpontosan, a régi rajzok, tervek és néhány fotó alapján újra alkották a teljes régi városrészt. Számomra lenyűgöző ez a teljesítmény. A hangulat is nagyon izgalmas ebben a környezetben. Az épületeken látszik, hogy vadonatúj a festésük, minden tiszta és csillogó, de mégis minden egyes centin korhűen, az eredeti, korhű stílus köszön vissza. Ezen kívül még 20 új épület is készült a területen, amely stílusúban hűen igazodik a körülötte lévőkhöz. 




Viszont nem egy múzeum készült itt, az épületek felső szintjén lakások, irodák vannak. Alul pedig végtelenül izgalmas boltok, kávézók.



Galerie Feinform az egykori Haus Wurzgarten-ben

Az első épület, ahová betértem egy igazi mesevilág. Az egykori fűszerkereskedő házban maga Goethe és édesanyja is megfordultak. Számomra új információ volt, hogy Goethe például természettudományos kísérletei számára vásárolt alapanyagokat és vegyszereket.

Az emlékét egy ginko biloba levelet formázó medál őrzi, amelyet a növényről írt verse ihletett. Így kapcsolódik össze múlt és jelen ebben a piciny üzletben. A régi korok emlékei új, modern ékszerekben élednek újra. Az arany és ezüst kollekciók a ház egykori díszítő elemeit felhasználva készülnek: fülbevaló a homlokzat végtelenbe csavarodó mintájával, gyűrű az egykori oroszlánfejes rézkilincset megformázva… 



Rena Jarosewithsch és Isabel Zürn ékszertervezők évek kitartó kutatómunkájával keresték ki a ház minden létező titkát, adatát, minden fellelhető apró kis történet-morzsát. Ezt követően pedig alkotó tehetségüket felhasználva létrehoztak egy olyan új terméket, amit akár mi is hazavihetünk. Frankfurti emlék, amely őrzi a régmúlt hagyományait, mégis nagyon mai. 



Cím: Markt 28, 60311 Frankfurt am Main https://www.galerie-feinform.com/home/


Balthasar Ress Weinbar & Vinothek
Ha kóstolnánk egy kis bort a környékről vagy szakértő segítséggel választanánk ki, hogy mit vigyünk szuvenírnek az otthoniaknak, akkor ez a hely a legjobb választás. Természetesen a Rheingau Riesling fajta a legjobb választás, hiszen ennél helyibb fajtát keresve sem találhatnánk. Bátrabbak persze az egész kóstolósort is végig kortyolhatják.

Cím: Markt 13a, 60311 Frankfurt am Main 

Időpont foglalás egyelőre szükséges: http://www.balthasar-ress.de/



Vezetett séták

Az környező utcákban még rengeteg aprócska, de annál több izgalmat rejtő boltocskát találunk. Érdemes mindbe betérni, inni egy jó teát, megkóstolni néhány finomságot, hogy aztán újult erővel vágjunk neki a további sétáknak. Ha van plusz egy-két óra, akkor a vezetett séták nagyon jó megoldást jelentenek a város történetének megismeréséhez.

Végigsétálhatunk például az egykori koronázó útvonalon, amelyen a frissen megválasztott császárok vonultak az ünnepélyes koronázó ceremóniára.

Megcsodálhatjuk a Römer Városházát, amely évszázadok óta egyre növekvő alapterületével hirdeti a város növekvő fontosságát Európában és súlyát a kontinens kereskedelmi hálózatában.

Többféle ilyen túra közül választhatunk. Az új óvárosi túra például 2 órás és 9-13 euróba kerül. Természetesen adventi időszakban a Karácsonyi vásár meglátogatása is kötelező programpont.





Condit Couture
Természetesen a sok séta után meg is éhezik az ember lánya és szívesen betér egy kis lélekerősítő sütizésre. Ebben a cukrászdában a két „legfrankfurtibbnak” titulált sütit kóstoltam meg. Az egyik a mandulamarcipános gyolyócska, ami igazán tényleg nagyon-nagyon marcipános finomság. Külön előnye, hogy jól csomagolható és eltartható, így akár haza is vihetünk belőle.

A másik finomság a Frankfurter Kranz, azaz koszorútorta. A tésztája egy pici citrommal ízesített vajas piskóta. A krémje vaníliás vajkrém, amit meggylekvárral vagy kandírozott cseresznyével dobnak fel. Kívülről ropogós krokant borítja a sütit. Meg kell mondanom, nem egy könnyű darab, nekem például ebéd helyett is megtette. Viszont istenien harmonikus az íze és eszegetése közben elmorfondírozhattam, hogy vajon hány és hány ember mehetett már ezen a helyen, a Majnára néző tornyok mellett…



Cím: Fahrtor 1, 60311 Frankfurt am Main



Tömegközlekedés



Ki kell emelnem, hogy a frankfurti tömegközlekedés nagyon könnyen áttekinthető, modern és meglehetősen sűrű a hálózat. Nagyon könnyű eljutni a városon belül bárhova és a repülőtér is mindössze 14 perc a helyi érdekű vasúttal (S-Bahn). Ráadásul mindenki hihetetlenül kedvesen és segítőkészen fordult felém, ha bármilyen elbizonytalanodásom támadt, hogy épp hol is vagyok és merre induljak tovább. 




Talán így összefoglalva még kevésnek is tűnhet, amennyit magamba szippantottam egy napnyi Frankfurti tartózkodás során. Én azt hiszem egy picit sikerült megismernem a várost és bármikor szívesen megyek vissza, ezúttal akár a modern résszel ismerkedve meg behatóbban. Egy-két felhőkarcolós fotót még úgyis készítenem kell majd valamikor.

Édes Mackó Kürtőskalács Cukrászda és Holnemvolt Vár

Azt ígértem a 12 évesnek, hogy a szülinapján valami nagyon különlegeset fogunk enni. Nos, így jutottunk el a tudomásom szerint az ország egyetlen, kürtőskalácsra épülő cukrászdájába, az Édes Mackóba



Maga a hely az Állatkert és a Cirkusz mellett található, az egykori Vidámpark területén. 
Itt található a Holnemvolt játszótér és állatsimogató. Ha van kedvetek, be is mehettek ide (belépő ellenében) és bent is lehet kürtősözni. Viszont aki nem akar bemenni, csak enni szeretne, az az utcáról is kérheti a finomságokat. 
Egy kicsit úgy érzem egyébként, hogy nem gondolták teljesen át ezt a helyet, mert közvetlenül a lovak, szamarak mellett van, ami egy kicsit rontja a finom édes-karamelles kürtős illat-élményt. De szerencsére ez nem szegte kedvünket és nagy éhséggel vetettük be magunkat a válogatásba. 

Először is, természetesen tesztelni kellett a sima, egyszerű, hagyományos kürtőskalácsot. Azt kell mondjam, hogy ez tökéletes a maga nemében. Pont olyan, ahogy kell: nem pici, sőt viszonylag nagyobb darab. A tésztája is elég vastag és alaposan átsült. A külsején pedig olyan finoman roppanós a karamellizált cukor, hogy csak na. 



Ezt követően rávettük magunkat a különlegességekre, bár végül a madártejes és a tejbegrízes kürtőst nem mertük kipróbálni. Megkóstoltuk viszont a kaláccsal és csokiöntettel felturbózott vaníliafagyi-kelyhet. Meglepő, de szuper módon működik. A tészta egyáltalán nem ázott el a fagyiban és jól illett egymáshoz a két hozzávaló. 

Nekem legnagyobb kedvencem a krémes kürtős volt, ami egy pici fél kalács, isteni, sárga krémmel megtöltve. Hmmmmm… imádtam!



A végére maradt az igazi csattanó, a mogyorókrémes kürtős csapágy. Nos, egy Nutella-rajongó semmi másra nem vágyhat, mint valami ilyesmire. Nagyon durva cucc!

Hogy ezt a rengeteg cukrot egy kicsit lemozogjuk, elindultunk megnézni a játszóteret is. A Holnemvolt vár inkább a kisebb gyerekek számára lehet érdekes, 10 és 12 évesen már egy picit kinőtték a játék méreteket, de azért még így is találtunk pár érdekes kipróbálni valót. Főleg a fa vár érdekes nekünk. Egyébként rengeteg kézműves foglalkozás is igénybe vehető, néhány fizetős, de ez a fiúkat nem igazán mozgatta meg. 



Illetve van még kisvonat, céllövölde, körhinta. Nagyon hangulatos stílusban, engem például egyáltalán nem emlékeztetnek a korábbi vidámparkra. 

Ami azonban még inkább lekötötte a figyelmünket, az az állatok. Kecskéket, alpakákat akár simogatni és etetni is lehet és nagyon vicces figyelni, ahogyan tolakodnak, lökdösődnek.

Itt található egy kisebb állatkórház is, ahol tényleg lenyűgözve nézegettük a beteg süniket, denevéreket, madárkákat. Volt egy gyógyítást igénylő holló is és megdöbbenve néztük a méltóságteljes méreteit. 



A legtöbb időt pedig a tengerimalacok városában töltöttük végül. Ez a tengeri malacok méreteihez mérten egy tényleg jó nagy terület, mindenféle vicces épületekkel és rengeteg pici állattal. Egyrészt nagyon-nagyon cukik, annak picik is, másrészt rohangálnak, esznek, nyüzsögnek és vékony kis hangjukon kiabálnak is. Tényleg hosszú percekig lehet nézegetni, ahogy elvannak. 

Azt hiszem ha nem lesz ennyire meleg, mint ma, még biztosan visszatérünk ide, mert nagyon jól el lehet tölteni itt jó pár órát és persze finomakat enni előtte-utána. 


Móni Süti, Gyenesdiás

Mónit már igen-igen régen ismerem, hiszen mindketten jó rég óta blogolunk. Ő most nyitott egy cukrászdát is, amit egyszerűen muszáj volt megkóstolni. 

Itt találjátok meg a FB-n: www.facebook.com/monisuti



A gyerekek a sok-sok pite és habos süti kínálatából pont a száraz cuccokat, mint a csokis kekszet és a rugelachot imádták. Nem számoltam, de legalább hetet megettek...



Mi a gesztenyés süteményt és persze a citromtortát kóstoltuk. Mindkettő egészen zseniális, tökéletes alkotás. Pont olyan, amilyennek az ilyesmit elképzelem, pont olyan az íze és az állaga. Isteni. 



És persze a kávé is szuper, kicsit újhullámos és nagyon finom. :)


És vicces módon a hely színeihez öltöztem, anélkül, hogy előre tudtam volna. 


A nosztalgia finom világa: Auguszt és Törley


Amikor a történelem, az ízek és az emlékek találkoznak egy picinyke cukrászdai asztalnál. Ilyen volt ez a mesés délután az Auguszt cukrászdában...



Míg Auguszt József és Törley Mária családi anekdotákat idézett fel, megkóstoltuk Törley József kedvenc süteményét, a Kossuth kiflit, melyet Kossuth rajongó édesapja tiszteletére készítettek el rendszeresen a Törley családban. Hozzá természetesen hideg Törley pezsgők kerültek a poharakba, és falatozhattunk Auguszt Ibolya ez alkalomra készített különlegességéből is: a borkrémmel töltött mini képviselőfánkok csak úgy röppentek a szájunkba, olyan könnyedek voltak.


Ami számomra igen érdekes volt, hogy hogyan fonódott össze sokszor csak véletlenül a két család sorsa. 
Törley József korának egyik legnagyobb mecénása volt. A család birtokában lévő műkincseket a történelem viharai szétszórták, de a szellemi hagyaték annál intenzívebben él tovább a leszármazott, Törley Mária szobrászművész alkotásaiban.
Auguszt E. József szobrász szeretett volna lenni, de korán elhunyt édesapja hagyatékát, a kis tabáni cukrászdát kellett tovább vinnie. Ennek ellenére Párizsban töltött inasévei alatt szobrászatot tanult, s hazatérve az 1896-os budapesti Milleniumi Világkiállításon két szobrával is díjat szerzett.

Tavaszi újdonságok a Damniczki Cukrászdában

Nem kérdés, hogy Damniczki fagyikat egyszerűen imádjuk! Újra és újra és újra vissza kell térni, mert mindig akadnak fantasztikus újdonságok, amiket muszáj megkóstolni. 

A legújabb, tavaszi kreációk most mousse formájában kényeztetik az érzékeket. 3 izgalmas új ízvariációban ízlelhetők és első falatnál elvarázsolnak. 


A fekete teával kombinált málna például már fagyiban is nagyon ízlett, de így habként még intenzívebb az íze és nagyon kellemes élmény. Amikor pedig felbukkan a közepén a sűrűbb, zselés rész, nagyon izgalmas kontrasztot alkot a körülötte lévő könnyebb habbal. 


A második íz (kép nélkül) a vörösboros cseresznye, ami egyáltalán nem alkoholos, viszont nagyon kerek, kellemes ízvilág. 

A harmadik íz, nekem nagy kedvencem, bár itt sem tolakodó a feketeribizli, amit rozmaringgal és szecsuáni borssal társítottak. Nem kell megijedni a fűszerektől, egyáltalán nem tolakodók, inkább csak a háttérben lágyan érezhetők. 


Pár szót a kávéról is kell mondanom. Az Awaken pörkölőből származik. Alapjáraton nem vagyok túlzottan oda ezekért az újhullámos, világos pörkölésű történetekért, de ez a flat white annyira kerek egész volt, annyira tökéletes kávé-élményt adott, hogy nem hagyhatom ki az áradozásaimból. 

Szóval a Damniczkiba már nem csak a fagyi meg a desszertek, hanem a tökéletes kávé miatt is érdemes ellátogatni. 

Megkóstoltuk az új fagylaltokat a Damniczki Cukrász Manufaktúrában

Odakint tombolt a nyár legnagyobb budapesti vihara, de mi édes tudatlanságban végigkóstoltuk a legújabb fagyicsodákat. Damniczki Balázs erre a nyárra is rengeteg izgalmas újdonsággal rukkolt elő. 





Idén áprilisban Damniczki Balázs első helyezést ért el a Carpigiani cég által szervezett Gelato World Tour magyarországi fagylaltversenyén. A zsűri a magyar versenyzők közül Damniczki Balázs fekete teás málnafagylaltját ítélte a legjobbnak. Természetes hát, hogy ezt a fantasztikus ízpárosítást is meg lehet kóstolni. Nagyon málnás és csak picit fűszeres, önmagában is egy teljes desszerttel felér. 

Ugyanilyen teljes desszerttel felérő kreáció a Rákóczi túrós süti hozzávalóit felvonultató nyalánkság. Ebben is olyan összetett zamatok vannak, hogy nem is kell mellé másfajta. 



szomolyai fekete cseresznye más miatt érdekes. Az alapanyagot egy kis faluból hozzák és saját gyümölcsfeldolgozó üzemükben tartósítják, csakúgy mint a többi gyümölcsöt is. Így biztosak lehetünk benne, hogy csak a legjobb alapanyagok kerülhetnek a fagyikba. 

Ha pedig valaki nagyon nem szokványos dolgokat szeretne kipróbálni, akkor keresse a pultban a kapros uborkát vagy a mentás zellert citrommal. Az uborkásból nyalintottam egy picit és bár elég extrém, van ennek is létjogosultsága. 

Nagy kedvencem volt még a Dark Side nevű alkotás, amely egy nagyon sötét, fűszeres kakaó fagylalt. Szintén nagyon-nagyon összetett alkotás, minden falat más és más fűszeres ízt hoz a felszínre. Jó elmerülni benne. 



El kell mondanom, hogy ez az a fagyizó, ahol a 40féle fagylalt önmagában is kulináris élmény-utazás. Nagyon gondosan raknak össze minden ízt, semmi sincs a véletlenre bízva. Rá kellett azonban jönnöm arra is, hogy a gyermekeimet egyszerűen nem érdemes magammal vinni, mert még nem igazán tudják értékelni ezt a forgatagot. Eleve nem túl kísérletező kedvűek, ami az új ízek kipróbálását illeti, így maradtak a tejcsokinál meg stracciatellánál. Mondjuk ezek is tökéletesek a maguk nemében, de a kínálat gerincét persze nem ezek alkotják. 
Egyébként a környezet kialakítása, a fagyizó eleganciája is arra utal, hogy ezt az igazi ínyenceknek szánták, azoknak, akik meg tudják adni a módját akár egyetlen gombóc elfogyasztásának is. 

Szóval, azt ajánlom, hogy olyan valakit vigyetek magatokkal, aki értékelni tudja a gondosan kitalált ízeket és élvezni tudja a nagyon különleges kreációkat is. 


Vik Mentes Finomságok

Az van, hogy én elég nagy előitélettel viseltetek a mindenféle mentes dolgokkal kapcsolatban. Hiszen, amiből kihagynak dolgokat, az nem az igazi. Nem lehet igazi. Vagy talán mégis? Esetleg jobb, mint az eredeti?




Nos, a Vik mindenmenetes cukrászdában eléggé meglepődtem. Alapból saját üzemükben készülnek a sütik, ahova egy porszemnyi glutén sem kerülhet be. Ugyanígy száműzve van a finomított cukor is. Sőt, a kínálatban szerepelnek tejmentes finomságok is.
Egy kicsit tartottam tőle, hogy majd fűrészpor ízű és állagú utánzatokkal kell beérnem, de ennél sokkal jobbat kaptam. Az itt kóstolt zserbó vagy sajttorta például egészen fergeteges! Nem mindig lehet egyből rájönni, hogy mivel pótolták a lisztet és a cukrot. Sőt, ez valójában üzleti titok is, hiszen a legtöbb recept kialakítása hosszú hónapokig tartó kísérletezés eredménye.
Egyébként már 43 saját fejlesztésű receptnél tartanak, és van köztük például kenyér és egyéb péksüti is.




Az biztos, hogy nagyon igényesen kiválogatott alapanyagokat használnak, ez az első falatnál érződik. A csoki az tényleg kakaóbabból készül, nem valami állományjavítós izé. Érezni a kókusz vagy éppen a dió aromáját és azt, hogy ezek nagyon tartalmas kis finomságok.
Ahogy Dr. Móré Viktória tulajdonos is elmondta, egy-egy szelet délutáni elfogyasztása után már nem is nagyon sikerül vacsorázni. Az a legjobb, hogy mivel rengeteg hasznos és lassan felszívódó, rostdús alapanyag található a sütikben, jó hosszú órákig nem is leszünk éhesek utána. Ezzel ellentétben, a hagyományos cukrászdai cukormázas sütik után már egy órával is sokszor a falat kaparom, hogy enni akarok.




Nagyon szimpatikus hozzáállás, hogy a Vik Finomságok nem kompromisszumokból születnek, hanem valami pluszt akarnak adni. Nemcsak azoknak valók, akik valamilyen allergiával küzdenek, hanem azoknak is, akik vágynak a jó sütikre, de nem akarnak fölösleges kalóriákat magukba tömni. Mondjuk egy répatortával fél napig elvagyok, de például egy-egy kis isler csak úgy kávé mellé is szuper társ lehet.

Azt hiszem ezentúl kevesebb előítélettel fordulok majd a "mentes" dolgokhoz. :) És persze beugrok majd ha a Keleti Károly u. 10 környékén vagy a West End Bevásárlóközpontban járok. 

Napi mosoly

Mesés téli kirakat fogad az Erdős cukrászdában és továbbra is mesések a sütik is!


Damniczki Budapest: az őszi kínálat

A nyár egyik legnagyobb élménye a Damniczki 48 ízzel csábító fagyis pultja volt. Olyannyira, hogy elég sokszor visszatértünk és nem győztünk betelni az izgalmasabbnál izgalmasabb variációkkal. Nos, a fagylaltos pult bezárt, és helyét elfoglalták a sütemények. 
Szerencsére ezek sem kevésbé izgalmasak, mint amit már nyáron megszoktunk. Damniczki Balázs őszre is tartogatott meglepetéseket. Gyömbéres maláta, szarvasgombás étcsokoládé vagy vörösboros málna. Az ízek párosítása azt jelzi, hogy ma már nemcsak a csillagos éttermekben, hanem a cukrászdákban is zajlik az a bizonyos kulináris forradalom. Az biztos, hogy itt évek során kikísérletezett, fejlesztett receptekről van szó és csakis a legjobb alapanyagok jöhetnek szóba. 



Végül egy némileg hagyományosabb, de egészen tökéletesen kivitelezett tortára esett választásom: tonkababos karamell. Mesésen gazdag, édes, krémes. Egy mámor ez az édesség. Minden szürke, esős novemberi napra receptre írnám fel! Garantált a megnyugvás, egyre szélesedő mosoly minden falat után. 



Szóval nagyon jók ezek az új sütik, de amibe egészen beleszerelmesedtem az a forró limonádé néven futó újítás. Valójában gyógyteákról van szó, amelyekbe elég rendes adagban kerül citromlé, tehát kellően savanyúak és mézzel édesítve igazi melengető kortyolnivalóvá válnak. A gyömbéres már-már klasszikusnak számító, de érdemes beleszagolni a kakukkfüvesbe is mindenképpen! És persze jó ötlet a csipkebogyós-tárkonyos is. 



A nyalánkságok mellett a kávé is elég erős vonal: filterkávé és természetesen mindenféle újhullámos csudaságok várják a koffeinfüggőket. Mondjuk én mostanában már egy szimpla kapucsínóval is igen elégedett tudok lenni, ha azt jól csinálják. Jelentem: itt jól csinálják. 

Napi mosoly

A Damniczki mindig jó ötlet. 

Korábbi áradozásom az isteni fagyikról itt. Ezúttal is jó sokat kóstoltunk: még mindig nagyon jó a straccatella, a csoki, a málna, de most felkerült a palettára az álomszerű tökmag és a nagyon ütős espresszó is. 






32 kedvenc helyünk a Balaton északi partján +1 kakukktojás

Az alábbi lista igen-igen szubjektív, sőt vállaltan az. Minden helyet, amiről írok két gyerek társaságában teszteltünk, sokszor évenként vissza-vissza térve. Vannak persze újak is, vannak nagyot fejlődők és vannak, amelyektől nem voltunk elájulva.
Azt, hogy hova mikor menjünk a korábbi tapasztalatok, az ismerősök ajánlása, a szakirodalom sűrű forgatása és egyre inkább a helyek Facebook oldalára írt kommentek határozzák meg. És persze az időjárás is, meg a gyerekek preferenciái.



Életemben először majdnem 18 láttam meg a Balatont. Akkor is talán február volt, szóval szó sem esett strandolásról és hasonlókról. Viszont sok szerencsés együttállásnak köszönhetően Füred és az északi part nagy szerelem lett, a családi nyaralásoknál a tengert is kitúrja az úti célok közül. Imádom a tájat, a fantasztikus kis helyeket és azt a szemmel látható, tapintható fejlődést, ami évről évre végbe megy itt.
Még több bejegyzést a Balaton címszó alatt találtok ablogban, így visszakövethetők az elmúlt évek élményei is.

Szóval ez a lista nem csak egy kéthetes nyaralás, hanem az elmúlt évek tapasztalatait tartalmazza, használjátok bátran!

Balatoni Bob, Balatonfűzfő
Mi valahogy mindig hazafelé térünk be bobozni, mert tulajdonképpen stratégiai helyen van az autópálya felé mindkét irányban.
Évről évre fejlődik ez a hely, már egész komoly játszótér és kilátó is épült, a mászó pályarendszer és a két bobpálya mellé.  Mi főleg bobozni szoktunk, nem igazán tudnék választani a két pálya közül, nagyjából egyforma izgalmasak, bár nem túlságosan hosszúak. 2-3 csúszás pont elég gyerekenként.

Amaretto, Balatonalmádi
Ismerős ajánlására tértünk be és nagyon izgalmas ízeket találtunk. Akad jó sok extra kombináció a pultban. Nekem a Velencei álom volt a kedvencem, de a gyerekek sem csalódtak az olyan hagyományos ízekben, mint a vanília meg a csoki.



Code Zero, Csopak
Az hiszem a menőséget sikerült kimaxolni ezen a helyen. Gyakorlatilag egy stégnyi helyen homokkal, hatalmas párnákkal, magas székkel és zöld tojás alakú szmókerrel, na meg persze szuper kajákkal nyűgöztek le bennünket.
A szmókert egyébként itt nem hosszú füstös sütésre használják, hanem grilleznek rajta.  A hamburgernek és a harcsanyársnak ez kifejezetten jó eljárás, de a marha lapockát én szívesebben fogyasztom pár óra után, olvadósan puhára készítve, mint így hirtelen készítve. Az összekombinálható – legószerűen – összerakható étlap nagyon jó ötlet egyébként, a kuszkusz tabuleh és a grillzöldség is egészen kiváló kísérő volt.


  
Guruljon az élet, Balatonfüred határában
Ezt a helyet sem nagyon lehet máshoz hasonlítani, annyira egyedi. Kis, fából ácsolt kuckók várják a vendégeket, amelyekben libbenő függönyök között, elfekve vagy törökülésben lehet táplálkozni. A kínálatban akadnak hagyományos dolgok is, mint lecsó meg retró melegszendvics. Mindenképpen érdemes betérni, főleg ha bicajjal gurul éppen arrafelé az ember, de autó parkolót is találni.




Bergmann cukrászdák, Balatonfüred
Az első és örökös balatonfüredi kedvenc. Az első időkben totál el voltam ájulva az extravagáns fagyikelyhektől, amelyek nyomokban alkoholt is tartalmaztak. És ezekben az években még nagyon-nagyon kevés ennyire jó hely volt a Balaton körül.
Az utóbbi idők kritikán aluli kiszolgálása, bénázása sem tudja elvenni a kedvünket, hogy visszatérjünk. A sütemények egyszerűen annyira finomak és mindig ugyanolyan jók, hogy muszáj arra kanyarodni! Először mindig krémest eszek, aztán pogácsát. Második-harmadik alkalommal jön a Gellért rolád, málnás-vaníliás pite, a Morgan Kapitány tortája. De isteni itt az Esterházy is, meg a Dobos is.


Karolina kávézó, Balatonfüred
Az biztos, hogy a Balaton legjobb kávéja itt van. A sütik is isteniek, bár 800 forintosak, de általában kettőnknek, hármunknak is bőven elég egy szelet.
Halkan el kell mondanom, hogy egy csöppet sznob irányba hajlik a hely, talán mert a nagy számban járnak erre vitorlázók, de ez engem nem különösebben szokott zavarni. Talán mert annyira finom minden, amit eddig kóstoltunk.



Baricska Csárda, Balatonfüred
Sokáig kerülgettük a Baricskát, de az idén csak megnéztük magunknak. A legmeglepőbb tapasztalat az volt, hogy az újragondolt, izgalmas fogások voltak a legjobbak. Míg az olyan hagyományos ételek, mint például a halászlé egyáltalán nem voltak kiemelkedőek. A tökmagba forgatott sertésszűz grillezett zöldségekkel egészen fantasztikus volt. A legnagyobb élményét pedig túrógombóc tartogatta tejfölhabbal és kekszmorzsával, illetve forró baracklekvárral. 
A gyerekmenüre is komoly figyelmet fordítottak, így a gyümölcsleves is egészen különleges idénygyümölcsös lett, a rántott hús vagy rántott hal pedig friss és finom.



Malackrumpli, Balatonfüred
Ha valami nagyon alternatív, nagyon bio helyet keres az ember, akkor érdemes ide ellátogatni. Az étlap folyamatosan változik, formálódik a szerint, hogy éppen mi terem a kiskertben.
Mi még a régi szakácsgarnitúra idején voltunk, azóta, ha jól tudom még inkább a folyamatosan megújuló étlapon és hozzávalókon van a hangsúly.

Ha főzőcskézni akarunk, be is kell vásárolni. Egyik kedvenc helyem lett a rendes, hagyományos piac. Itt ugyan nem kistermelők izgalmas dolgait lehet megszerezni, hanem a megszokott zöldségesek felhozatala érhető el. Viszont mivel elég sok árus van, bőven van miből válogatni és minden nyári termény hozzáférhető jó minőségben. Húsos, kenyeres és kisboltban keresett termékek is megtalálhatók itt.

Balaton Mozi, Balatonfüred
Ha rossz az idő, márpedig 2 hét alatt óhatatlanul becsúszik egy-két végigzuhés nap, akkor nagyon nehéz mit kitalálni a gyerekkel. Éppen ezért nagyon-nagyon örülünk, hogy már van normális mozi Balatonfüreden.



A halsütő, Tihany után, a főút mellett
Nagyon sokan nagyon szeretik ezt a helyet, mi csak ritkán állunk meg itt, ha épp más nem jut eszünkbe. Azt adja, amit ígér: sült hal és sült kolbász kapható.

Állítólag már jó ezer éve is állt itt vízimalom, de a mai működőképes szerkezetet is 1748-ban kezdték építeni. Ha kedvünk támad, akár be is mehetünk az épületbe, de én még jobban szeretem a malom mögött kezdődő ösvényt, amely egy dzsungelszerűen sűrű részen vezet keresztül a patak mellett. Varázslatos élmény. (Szúnyogriasztó ajánlott!)

Szív alakú sírkövek, Balatonudvari
Ha csak egy röpke negyed órára, de érdemes megállni itt és megnézni ezeket a különleges sírokat. Az 1800-as évekből itt maradtak, itt-ott még a felirat is olvasható. Szinte biztos, hogy az elsőt egy vérző szívű szerelmes készítette, aztán hagyomány lett belőle, de a többi csak monda…



Strand és büfék, Balatonudvari
Egyértelműen a kedvenc strandunk a Balatonon az udvari. Nem túl nagy, nem túl puccos, viszont cserébe 350 Ft a felnőtt belépő. Családias, nagy fák és nagy füves terület, de van foci- és röplabda pálya, Vizi bicikli ahogy kell.
A büfék nagyon sokat fejlődnek évről évre. Hétvégénként például bográcsos gulyás vagy lecsó is szokott lenni, és idén végre igazi hamburger is megjelent.



Vászolyi Sajtmanufaktúra, Vászoly
Ha valamiért érdemes szombat délelőtt autóba ülni, akkor az nekem a sajtbeszerzés. A Vászolyi Sajtmanufaktúrában csak szombat délelőtt lehet vásárolni, de szerencsére már egyre több budapesti deliben is fellelhetőek a csemegék.
Nem csinálnak túl sok féle sajtot és azt is tehéntejből, mégis érdemes beszerezni belőlük. Imádatom fő tárgya a krémsajt, de a lóherével fűszerezett Balatoni Csemege sajt és a sima Balaton sajt is úgy jó, ahogy van. Magában vagy egy fröccs mellé eszegetve meglepően gyorsan el tud fogyni egy 20 dekás darab.



Vadiúj, 2016-os szenzáció lett ez a bisztrócska, amely gyakorlatilag a nyitás óta telt házzal üzemel. Mondjuk annyira pici, talán ha 8 asztal van, hogy így már jobban érthető a dolog. Az biztos, hogy hétvégenként szinte lehetetlen helyet kapni, érdemes hét közepére időzíteni és jó előre lefoglalni a helyet.
Az étlapot néhány hetente átírják, hogy mindig kellően szezonális legyen. Az ételek mintha egy nagyon-nagyon jól főző nagymama konyhájából kerülnének ki. Például a húsleves meg a rántott karaj kötelező kör, főleg ha gyerekekről van szó. De a resztelt máj és a meggymártásos párolt marhahús is telitalálat volt.



Laci-Pince Csárda, Balatonudvari és Vászoly között
Tíz éve minden nyáron legalább egyszer betérünk a Laci-Pincébe. Voltak rosszabb és jobb tapasztalataink, de az utóbbi két évben már csak jókat tudok róla mondani. Amolyan hagyományos felfogásban sok kirántott fogással találkozunk az étlapon. Szerencsére az étlap egyre rövidebb és letisztultabb, és a jól megszokott fogások, úgymint pörkölt és társai mindig jók szoktak lenni. Az idén a hideg meggyleves volt a kedvencünk, mintha a nagyi főzte volna.  



Skrabski Pince, Balatonudvari és Vászoly között
Kedvenc balatoni borászatunkká lépett elő ez a pici pincészet. Nyáron minden délután be lehet hozzájuk kanyarodni és feltankolni jóféle nedűből. Legjobban a rozéikat szeretem, de a drágám meg a Rajnai Rizlingért rajong.



Kifejezetten felkapott lett a strandkaja az utóbbi időben és ennek egyik éllovasa a Kalóz. Mi mindig rossz időben mentünk arra, amikor strandolni nem, de jót enni mindenképpen szerettünk volna. Nagyon menő a raklapos heverőrész, de lássuk be, hogy enni az asztaloknál kényelmesebb.
A mindig kapható hamburgerek és hasonlók mellett hétről hétre vannak újdonságok is az étlapon. Július végén a vadgombás vaddisznó levessel sikerült mély nyomokat hagyniuk bennem. A gyermekek pedig kifejezetten rajongtak a „Kis Kalóz” menüért, alias Fisch&Chips-ért.
Itt ittam először málnaszörpös rozéfröccsöt is, és ez otthon is többször ismétlésért kiáltott.

Fék CBA, Balatonakali
Nem lehet mindig étteremben enni, így néha vásárolni is kell. Ezt a CBA-t kifejezetten szeretem, mert elég jó a választéka. Zöldség-gyümölcs fronton bőven lenne mit javítani, de cserébe van rengeteg kézműves sajt (vászolyi is), húsáru, sok bor és lekvár, méz a környékről.

Harci járművek kiállítása, Zánka
Főleg fegyver-őrült pasiknak és fiúknak lehet érdekes, de már én is kétszer végignéztem. Az egész kiállítás meglehetősen retro, de valójában lenyűgöző közelről szemügyre venni ezeket a valódi, tényleg használt gépeket: harckocsik minden formában, több repülő és helikopter.
A járművekre nem lehet felmászni, de nagyon-nagyon közel lehet hozzájuk menni és elég érdekes a tájékoztató táblák tartalma is.



Zánkaland, Zánka
Az egykori úttörő tábor mögött megbújva egy nagyon jó kis kalandpark található. A mászó pályák közül van egy kifejezetten gyerekekre méretezett változat, aztán lehet még célba lőni paintballal, íjjal és persze felnőtteknek van rendes paintball is. Szuper fél, sőt akár egész napot el lehet itt tölteni.



Sobri kalandpark, Kislőd
Ha már kalandpark, ez egy picit ugyan távol esik a Balatontól, de mégis érdemes rááldozni egy napot. Egy kicsi tó körül legalább 20 fajta, mindenféle izgalmas kalandban lehet részünk. Hatalmas gömbben mászhatunk a tó vizén, itt is van mászó pálya a magasban, átcsúszással a víz felett. Egy pici bob is helyett kapott, de akár óriás fánkokon is csúszhatunk a domboldalon. A nagyoknak a zippline lehet érdekes, ami egy 80 km/h sebességű száguldást ígér egy drótkötélen függeszkedve.
Nagyon-nagyon fárasztó program, utána jól esik majd hatalmasat aludni. :)

Nagyvázsonyi Kinizsi vár és lovagi torna
Kinizsi egykori várában nyáron minden nap lovagi torna, lovasbemutató, mulatság várja a látogatókat. Ha nem vigyáz az ember, még végül kihívják a rögtönzött színpadra és apród vagy akár maga Kinizsi lesz belőle és akkor tarthatja a malomkövet, amíg bírja.
Maga a vár nem túl nagy, de a tornya cserébe jó magas és természetesen megmászható.

Hegyestű, Monoszló 
Az egyik legizgalmasabb geológiai emlék, e mellett jó kis túra is megmászni. Természetesen innen is gyönyörű a kilátás.



Kővirág, Köveskál
Maga a hely egyszerűen fantasztikus, rém romantikus a kőfalak között megbújó kertben ücsörögni. Az ételek is finomak általában, de a kiszolgálás színvonala sajnos elég változó. Az biztos, hogy szilvalekváros kukoricamálét azóta is emlegetem, olyan isteni volt.



Mi a kő, Köveskál
Nekem ez volt az egyik legautentikusabb éttermi élményem a Balatonnál. Semmi fakszni, csak egy régi ház, jól összerakott, kellemes ételek. És imádtam, hogy végre valaki olyan hozzávalókat használ, mint a cékla.



Liliomkert piac, Káptalantóti
Nagyon-nagyon népszerű cél a káptalantóti piac vasárnaponként, de nekem már túlzás. Egyszer-egyszer érdemes lehet megnézni, ha másért nem, hát kíváncsiságból.



A’Capella borászat, Ábrahámhegy
Még egy aprócska, ám igen jófajta borokat kínáló borászat. Talán nem titok, de az is kiderült, hogy már a Costes is felvette borlapjára egyik borukat. Mi bátran végigkóstoltuk az egész sort és az olasz és rajnai rizling házasításából született Iniciálét neveztük ki legjobbnak.



Kis Hableány, Badacsony
Badacsony nekem elég fura jószág. Mintha valahogy leragadt volna a 80-as években, aztán ott vannak az olyan helyek mint a Hableány, amely még szándékosan is retrósít, de inkább a hatvanas évekbe röpít a dizájnnal. Az étlap viszont nagyon-nagyon mai: sült kecskesajtos vagy éppen pulled pork szendvics. Illetve csirke popcorn a gyerekeknek, ami egyébként frissen rántott csirkefalatokat takar.  Mindenképpen megér egy ebédet vagy vacsorát ez a hely is.



Várkávézó, Szigliget
Mielőtt vagy miután megmásszuk a várat, mindenképpen be kell térni a Várkávézóba. Elsősorban a fantasztikus fagyik miatt érdemes erre járni. Különleges ízkombinációk és tökéletesen elkészített hagyományos finomságok közül választhatunk.



Az egyik kedvenc váram lett, bár itt semmilyen programba nem futottunk bele. Mielőtt még felmásztunk volna, megnéztük lent a fegyverkiállítást és bár nem volt túl nagy, a fiúk fantáziáját elég rendesen megmozgatta. Rettentő sok lépcsőt kell megmászni, mire felérünk a tetejére, de ez az ilyen váraknál már megszokott ügymenet. A vár nincs felújítva, vagyis modernizálva viszont úgy tűnik az állag megóvásra sokat fordítanak. Sok-sok tájékoztató táblán olvasható a története, ami számomra izgalmasnak tűnt.
És persze lélegzetelállító a kilátás fentről, nem hiába ez a „Balaton vára”.

Tavas barlang, Tapolca
Csónakázni a föld alatt. Ez a pár szó nem írja le, hogy mennyire különleges élményt szerez magának az ember, ha kivárja a sort, végignézi a múzeumot, mielőtt égre lemehet a hosszú lépcsősoron. Odabenn halvány zöldes fény dereng, összetéveszthetetlenül nedves a levegő és végtelenül izgalmas a fémcsónakokban való körbesodródás. Néha evezni is kell, néha behúzni a fejet, de mindig úgy érzem, hogy túl gyorsan a kör végére értünk.


+ a kakukktojás: ha már Balaton, akkor érdemes átkompozni a déli partra csak a Kistücsök kedvéért. Tagadhatatlanul a kedvenc éttermem arrafelé. :)