Még mindig egyértelműen a világ legjobb krémese: Ruszwurm cukrászda a várban. Akár fázós, szeles téli délutánokon is.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cukrászda. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cukrászda. Összes bejegyzés megjelenítése
Visszatért a Sacher torta ízű kávé a Frei Cafekba!
Ember még nem örült annyira, hogy visszahoztak egy kávét az állandó kínálatba, mint én.
Ez egy zseniális kávéköltemény, az eddigi legfinomabb, amit itt valaha is kóstoltam. Felér egy desszerttel: természetesen van benne kávé, a tetején a hab viszont csokis, így az sem túl édes. Erre szórnak egy kis ropogós csokilapot, amitől tényleg tortaszerű lesz a kreáció.
És hogy mitől Sacher? A pohár alján van egy pici barackzselé, ami kellően ízletes és pici savanykás. Csodás.
Kemenes Cukrászda és Bisztró, Vámház körút 9.
Egy
magyar cég, ami csak 2011-ben indult és már a 3. cukrászdáját nyitja. 3 nő,
akik a történet mögött állnak: egy anya és két lánya. És rengeteg isteni
sütemény. Ez röviden a Kemenes története.
A Lipóti
Pékségnek is beszállító vállalkozás 2015-ben nyitotta legelső önálló
cukrászdáját, Biatorbányon. Elhivatottságuk és odaadó figyelmük a garancia
arra, hogy az új, Vámház körúti üzlethelység hamarosan nem csak Klapka György
egykori ékszerbirodalmáról, hanem saját jogán is híres lesz. A hely Klapka
György által várt híressé, sokáig üresen állt, de hamarosan újra élettel telik
meg. Itt nyitott meg ugyanis a legújabb Kemenes Cukrászda és Bisztró.
A Kemenes
filozófiája, hogy a bisztróként is üzemelő cukrászdában az emberek családias
hangulatban kóstoljanak otthoni ízeket mindenféle tartósítószer, ízfokozó és
térfogatnövelő nélkül csak természetes anyagokból.A házias sütemények
mellett meleg ebéddel is várják a betévedő vendégeket, a környéken élő és
dolgozó emberektől a turistákig.
A
legújabb cukrászda dizájnja egészen lenyűgöző: sok-sok természetes felület, asztallapba
rejtett uszadékba és hatalmas leveles növények ölelnek körbe. A belső tér
kényelmes és hívogató, a falakat borító grafikák pedig azonnal Instára
kívánkoznak.
A sütik a
szokásos, „kérek még” színvonalat hozzák. Van az én kedvencem is, a citromos
kosárka, amit mindenképpen meg kell kóstolni mindenkinek. A lisztmentes
kókuszos-csokis szelet is maga a tökély, de egyébként bármelyik csokis
finomságot bátran ajánlom!
A sósak
közül legjobban a sajtos rolónak örültem, ami majdnem tökéletesen a gyerekkorom
óta keresett ízre és állagra emlékeztet. Mondjuk pogácsából is haza kell vinni
10-20 dekákat, hiszen ki tudja mikor jut az ember lánya megint ilyen finomságokhoz.
Ami újdonság
lesz itt, az a Bisztró rész. Ígéretes saláták és napi menü is várja a
betévedőket. De egy könnyű délutáni csevegéshez a kence válogatás is jó
hátteret biztosíthat.
Azt
hiszem bátran állíthatom: nem tudok elképzelni jobb hasznosítást ennek az
üzlethelyiségnek, mint ami ténylegesen történt vele.
A cukrászda weboldala: http://kemenescukraszat.hu/
A cukrászda weboldala: http://kemenescukraszat.hu/
Napi mosoly reggel
Ki korán kel... fantasztikus reggelit lel. Spenótos quiche és mogyorós Eckler-fánk. Imádom az A Table!-t
24 óra Frankfurtban
Sokan azt mondták, hogy 24 óra semmire sem elég. Én azt
mondtam, hogy így is bele lehet kóstolni egy városba.
Miután megnézhettem hogyan készülnek a Lufthansa járatokon
felszolgált első és business osztályú ételek, és persze alaposan meg is
kóstoltam őket kicsit kevesebb mint 24 órám maradt, hogy megnézzem magamnak
Frankfurtot.
Egyébként úgy gondolom, hogy ez az a város, amit sokan nem
turistás úticélként választanak. Hiszen rengeteg nagy cégnek itt a központja,
Európa legnagyobb vásárjai, többek között a híres könyvvásár is itt kap helyet.
Szóval szeretnék azoknak is segíteni, akik épp csak néhány órát tudnak szabadon,
tárgyalások után eltölteni a városban.
Hagyományos vacsora: Lorsbacher Thal „Daheim” vendéglőben
Mivel az előző program délután ért véget, így rögtön
vacsorával kezdtem. Nem is akármilyennel. Azt hiszem a létező leghagyományosabb
vendéglőbe sikerült eljutnom. Ezen a helyen ugyanis 1803 óta folyamatosan
üzemel a fogadó. Állítólag még Napóleon is járt itt, bár erre nem igazán van
bizonyíték.
A vendélő híressége az almabor (Apfelwein), amit rögtön 4
változatban kóstoltam meg. Ha rögtön a cider ugrik be, nem jársz tévúton, ez
bizony a francia meg angol itókák testvére. Érdekes, hogy bornak hívják, de
ízre és állagra inkább a sörre hasonlít. Szerencsére ezeknek a hagyományos
almaboroknak a szupermarketek ízfokozós italaihoz nem sok köze van, kezdjük
például azzal, hogy egyáltalán nem édesek.
A hagyományos almaborok íze nagyban függ a fajtától. Ezt
mindjárt a kóstolás során kiderült. Általában vegyesen, többféléből is
készülhet az almabor. A Boskoop fajtából például nagyon jóféle, hangsúlyosan
almás, ám kifejezetten keserű lett az almabor. A cloudy, azaz szűretlen
változat erős és kesernyés. El tudom képzelni, hogy egy forró nyári napon
mennyire jól eshet jól lehűtve.
A rozé színét a piros húsú alma adja és ez meglepően
savanykás is volt egyben. Kóstoltam még egy ízesítettet is, ami persze nem
aromával, hanem vörösáfonya hozzáadásával készült. A két gyümölcs együtt nagyon
kellemes, de egyik sem tolakszik a másik elé. Ez esetben is inkább a savanykás
íz dominált a kesernyés felett.
Az almaborokhoz természetesen az aromákat kiegészítő és
hangsúlyozó ételek is jártak. Kapacitásom csak arra volt, hogy egy 4 csipegetni
valót tartalmazó, amolyan borkorcsolya tálat egyek végig.
A zöld szósz itt úgy tűnik fogalom, így kíváncsi voltam rá
nagyon. 7 féle zöldfűszer található benne, de érdekes módon egyik sem emelkedett
ki nagyon a többi közül. Az biztos, hogy a jelentős mennyiségű petrezselymet
felismertem. Egyébként pedig fürjtojással szolgálták fel. Hagyományosan
tojással és főtt krumplival teljes értékű fogásnak számít.
Egy frankfurti étkezés azt hiszem nem is lenne teljes a
virsli nélkül. Így aztán rögtön két fajtát, egy sertés- és egy marhavirslit is
ettem. A negyedik kóstoló pedig a
jellegzetes helyi handkas, azaz házi sajtból készült saláta savanykásan,
almával.
Cím: Grosse Rittergasse 49-51, 60549 Frankfurt
Pihenés: Tryp am Wyndham Hotel
Egy kisebb, ám teljesen modern szállodában hajthattam álomra
a fejem, hogy aztán másnap újult erővel vághassak neki a városnak. Modern,
kényelmes és pont a jövő-menő utazókra tervezett szállodáról van szó. A
recepción rendkívül segítőkészek voltak és a szobákra sem lehetett semmilyen
panasz.
A reggelit mindig izgatottan váron a hotelekben, ez alapozza
meg az egész napot. Így aztán nagyon örültem, amikor jó kávét sikerült innom
korán reggel. Majd válogathattam rengeteg reggeli ételféleség közül: melegen
vár a rántotta, kolbászkák. De persze vannak felvágottak, sajtok is bőven, ha
épp egy jó szendvicset ennénk. Többféle péksüteményből és persze a jellegzetes
német sötét kenyerekből is válaszhatunk. Gyümölcslé, joghurtok és műzlik is
felvonultak, szóval igazán nem lehet ok panaszra, ha valaki itt indítja a
napját.
Cím: Mainzer Landstrasse 261-263, 60326 Frankfurt
Városnézés felgyorsítva: Hop on Hop of – Grey line
Sokan úgy gondolják, hogy ezek a nagyvárosokban elszaporodó
turistás buszok az ördögtől valók. Nos, én már elég sok helyen körbe mentem
egy-egy ilyen megoldással. Szerintem így egy-két óra alatt gyors képet lehet
kapni a városról, ahová éppen becsöppentünk. A fülesen általában egy csomó
történelmi érdekesség elhangzik és nagyjából képbe lehet kerülni a város
fontosabb adataival. Másrészt egy ilyen túrán rálátást nyerhetünk arra, milyen
fontosabb látványosságok, nevezetességek vannak, amelyeket a helyiek megmutatásra
érdemesnek tekintenek.
Természetesen be lehet járni ezeket a helyszíneket gyalog és
tömegközlekedéssel is, de ha csak néhány órád van, nagyon jó megoldás lehet egy
körbe buszozás. Persze, ha valahol egy igazán érdekes célpont van, bármikor
leszállhatsz a buszról, majd ha végeztél visszapattanhatsz.
A régi-új óváros: Römer
Imádom azokat a városokat, ahol él és lélegzik a történelem.
Ahol tudom, hogy a kőtömbök és épületek ott állnak ezer meg kétezer éve, és a
történelem vonulását nézhették végig.
Frankfurt ebből a szempontból más helyzetben van. A második
világháború kiradírozta a belvárost, nem igazán maradt ép ház. Talán éppen
ezért is mindig is úgy élt a fejemben, mint egy nagyon modern, felhőkarcolós helyszín.
Persze, itt van az Európai Központi Bank meg a kontinens legnagyobb tőzsdéje
is, de ezúttal inkább a régi időkre visszanyúló gyökereket keresgéltem.
Persze már a régi rómaiak is tevékenykedtek erre felé az
ásatások alapján, és már a hétszázas évektől Frankfurt néven említik. A középkortól,
majd a kora újkortól kezdődően aztán megindult a virágzó város fejlődése.
Császárválasztó és koronázó várossá vált, virágzott az újonnan felfedezett
könyvnyomtatás és a vásárok is évszázadokra visszamenően híresek. De vajon
maradt-e ennek a régi fénynek kézzel fogható emléke az épületekben, utcákon,
tereken?
2012-ben indult az a hatalmas projekt, amelynek során
mostanra 15 régi épület újra épült, pont úgy, ahogy azt évszázadokkal ez előtt
megtervezték. Tűpontosan, a régi rajzok, tervek és néhány fotó alapján újra
alkották a teljes régi városrészt. Számomra lenyűgöző ez a teljesítmény. A
hangulat is nagyon izgalmas ebben a környezetben. Az épületeken látszik, hogy
vadonatúj a festésük, minden tiszta és csillogó, de mégis minden egyes centin
korhűen, az eredeti, korhű stílus köszön vissza. Ezen kívül még 20 új épület is
készült a területen, amely stílusúban hűen igazodik a körülötte lévőkhöz.
Viszont nem egy múzeum készült itt, az épületek felső
szintjén lakások, irodák vannak. Alul pedig végtelenül izgalmas boltok,
kávézók.
Galerie Feinform az egykori Haus Wurzgarten-ben
Az első épület, ahová betértem egy igazi mesevilág. Az
egykori fűszerkereskedő házban maga Goethe és édesanyja is megfordultak.
Számomra új információ volt, hogy Goethe például természettudományos kísérletei
számára vásárolt alapanyagokat és vegyszereket.
Az emlékét egy ginko biloba levelet formázó medál őrzi,
amelyet a növényről írt verse ihletett. Így kapcsolódik össze múlt és jelen
ebben a piciny üzletben. A régi korok emlékei új, modern ékszerekben élednek
újra. Az arany és ezüst kollekciók a ház egykori díszítő elemeit felhasználva
készülnek: fülbevaló a homlokzat végtelenbe csavarodó mintájával, gyűrű az
egykori oroszlánfejes rézkilincset megformázva…
Rena Jarosewithsch és Isabel Zürn ékszertervezők évek
kitartó kutatómunkájával keresték ki a ház minden létező titkát, adatát, minden
fellelhető apró kis történet-morzsát. Ezt követően pedig alkotó tehetségüket
felhasználva létrehoztak egy olyan új terméket, amit akár mi is hazavihetünk.
Frankfurti emlék, amely őrzi a régmúlt hagyományait, mégis nagyon mai.
Cím: Markt 28, 60311 Frankfurt am Main https://www.galerie-feinform.com/home/
Balthasar Ress Weinbar & Vinothek
Ha kóstolnánk egy kis bort a környékről vagy szakértő segítséggel
választanánk ki, hogy mit vigyünk szuvenírnek az otthoniaknak, akkor ez a hely
a legjobb választás. Természetesen a Rheingau Riesling fajta a legjobb
választás, hiszen ennél helyibb fajtát keresve sem találhatnánk. Bátrabbak
persze az egész kóstolósort is végig kortyolhatják.
Cím: Markt 13a, 60311 Frankfurt am Main
Időpont foglalás egyelőre szükséges: http://www.balthasar-ress.de/
Vezetett séták
Az környező utcákban még rengeteg aprócska, de annál több
izgalmat rejtő boltocskát találunk. Érdemes mindbe betérni, inni egy jó teát,
megkóstolni néhány finomságot, hogy aztán újult erővel vágjunk neki a további
sétáknak. Ha van plusz egy-két óra, akkor a vezetett séták nagyon jó megoldást
jelentenek a város történetének megismeréséhez.
Végigsétálhatunk például az egykori koronázó útvonalon,
amelyen a frissen megválasztott császárok vonultak az ünnepélyes koronázó
ceremóniára.
Megcsodálhatjuk a Römer Városházát, amely évszázadok óta
egyre növekvő alapterületével hirdeti a város növekvő fontosságát Európában és
súlyát a kontinens kereskedelmi hálózatában.
Többféle ilyen túra közül választhatunk. Az új óvárosi túra például 2 órás és 9-13 euróba kerül. Természetesen adventi időszakban a Karácsonyi vásár meglátogatása is kötelező programpont.
További infók: www.frankfurt-tourismus.de/newoldtown
Condit Couture
Természetesen a sok séta után meg is éhezik az ember lánya
és szívesen betér egy kis lélekerősítő sütizésre. Ebben a cukrászdában a két
„legfrankfurtibbnak” titulált sütit kóstoltam meg. Az egyik a mandulamarcipános
gyolyócska, ami igazán tényleg nagyon-nagyon marcipános finomság. Külön előnye,
hogy jól csomagolható és eltartható, így akár haza is vihetünk belőle.
A másik finomság a Frankfurter Kranz, azaz koszorútorta. A
tésztája egy pici citrommal ízesített vajas piskóta. A krémje vaníliás vajkrém,
amit meggylekvárral vagy kandírozott cseresznyével dobnak fel. Kívülről ropogós
krokant borítja a sütit. Meg kell mondanom, nem egy könnyű darab, nekem például
ebéd helyett is megtette. Viszont istenien harmonikus az íze és eszegetése
közben elmorfondírozhattam, hogy vajon hány és hány ember mehetett már ezen a
helyen, a Majnára néző tornyok mellett…
Cím: Fahrtor 1, 60311 Frankfurt am Main
Tömegközlekedés
Ki kell emelnem, hogy a frankfurti tömegközlekedés nagyon
könnyen áttekinthető, modern és meglehetősen sűrű a hálózat. Nagyon könnyű
eljutni a városon belül bárhova és a repülőtér is mindössze 14 perc a helyi
érdekű vasúttal (S-Bahn). Ráadásul mindenki hihetetlenül kedvesen és
segítőkészen fordult felém, ha bármilyen elbizonytalanodásom támadt, hogy épp
hol is vagyok és merre induljak tovább.
Talán így összefoglalva még kevésnek is tűnhet, amennyit
magamba szippantottam egy napnyi Frankfurti tartózkodás során. Én azt hiszem
egy picit sikerült megismernem a várost és bármikor szívesen megyek vissza,
ezúttal akár a modern résszel ismerkedve meg behatóbban. Egy-két felhőkarcolós
fotót még úgyis készítenem kell majd valamikor.
Édes Mackó Kürtőskalács Cukrászda és Holnemvolt Vár
Azt ígértem a 12 évesnek, hogy a szülinapján valami nagyon különlegeset fogunk enni. Nos, így jutottunk el a tudomásom szerint az ország egyetlen, kürtőskalácsra épülő cukrászdájába, az Édes Mackóba.
Maga a hely az Állatkert és a Cirkusz mellett található, az egykori Vidámpark területén.
Itt található a Holnemvolt játszótér és állatsimogató. Ha van kedvetek, be is mehettek ide (belépő ellenében) és bent is lehet kürtősözni. Viszont aki nem akar bemenni, csak enni szeretne, az az utcáról is kérheti a finomságokat.
Egy kicsit úgy érzem egyébként, hogy nem gondolták teljesen át ezt a helyet, mert közvetlenül a lovak, szamarak mellett van, ami egy kicsit rontja a finom édes-karamelles kürtős illat-élményt. De szerencsére ez nem szegte kedvünket és nagy éhséggel vetettük be magunkat a válogatásba.
Először is, természetesen tesztelni kellett a sima, egyszerű, hagyományos kürtőskalácsot. Azt kell mondjam, hogy ez tökéletes a maga nemében. Pont olyan, ahogy kell: nem pici, sőt viszonylag nagyobb darab. A tésztája is elég vastag és alaposan átsült. A külsején pedig olyan finoman roppanós a karamellizált cukor, hogy csak na.
Ezt követően rávettük magunkat a különlegességekre, bár végül a madártejes és a tejbegrízes kürtőst nem mertük kipróbálni. Megkóstoltuk viszont a kaláccsal és csokiöntettel felturbózott vaníliafagyi-kelyhet. Meglepő, de szuper módon működik. A tészta egyáltalán nem ázott el a fagyiban és jól illett egymáshoz a két hozzávaló.
Nekem legnagyobb kedvencem a krémes kürtős volt, ami egy pici fél kalács, isteni, sárga krémmel megtöltve. Hmmmmm… imádtam!
A végére maradt az igazi csattanó, a mogyorókrémes kürtős csapágy. Nos, egy Nutella-rajongó semmi másra nem vágyhat, mint valami ilyesmire. Nagyon durva cucc!
Hogy ezt a rengeteg cukrot egy kicsit lemozogjuk, elindultunk megnézni a játszóteret is. A Holnemvolt vár inkább a kisebb gyerekek számára lehet érdekes, 10 és 12 évesen már egy picit kinőtték a játék méreteket, de azért még így is találtunk pár érdekes kipróbálni valót. Főleg a fa vár érdekes nekünk. Egyébként rengeteg kézműves foglalkozás is igénybe vehető, néhány fizetős, de ez a fiúkat nem igazán mozgatta meg.
Illetve van még kisvonat, céllövölde, körhinta. Nagyon hangulatos stílusban, engem például egyáltalán nem emlékeztetnek a korábbi vidámparkra.
Ami azonban még inkább lekötötte a figyelmünket, az az állatok. Kecskéket, alpakákat akár simogatni és etetni is lehet és nagyon vicces figyelni, ahogyan tolakodnak, lökdösődnek.
Itt található egy kisebb állatkórház is, ahol tényleg lenyűgözve nézegettük a beteg süniket, denevéreket, madárkákat. Volt egy gyógyítást igénylő holló is és megdöbbenve néztük a méltóságteljes méreteit.
A legtöbb időt pedig a tengerimalacok városában töltöttük végül. Ez a tengeri malacok méreteihez mérten egy tényleg jó nagy terület, mindenféle vicces épületekkel és rengeteg pici állattal. Egyrészt nagyon-nagyon cukik, annak picik is, másrészt rohangálnak, esznek, nyüzsögnek és vékony kis hangjukon kiabálnak is. Tényleg hosszú percekig lehet nézegetni, ahogy elvannak.
Azt hiszem ha nem lesz ennyire meleg, mint ma, még biztosan visszatérünk ide, mert nagyon jól el lehet tölteni itt jó pár órát és persze finomakat enni előtte-utána.
Maga a hely az Állatkert és a Cirkusz mellett található, az egykori Vidámpark területén.
Itt található a Holnemvolt játszótér és állatsimogató. Ha van kedvetek, be is mehettek ide (belépő ellenében) és bent is lehet kürtősözni. Viszont aki nem akar bemenni, csak enni szeretne, az az utcáról is kérheti a finomságokat.
Egy kicsit úgy érzem egyébként, hogy nem gondolták teljesen át ezt a helyet, mert közvetlenül a lovak, szamarak mellett van, ami egy kicsit rontja a finom édes-karamelles kürtős illat-élményt. De szerencsére ez nem szegte kedvünket és nagy éhséggel vetettük be magunkat a válogatásba.
Először is, természetesen tesztelni kellett a sima, egyszerű, hagyományos kürtőskalácsot. Azt kell mondjam, hogy ez tökéletes a maga nemében. Pont olyan, ahogy kell: nem pici, sőt viszonylag nagyobb darab. A tésztája is elég vastag és alaposan átsült. A külsején pedig olyan finoman roppanós a karamellizált cukor, hogy csak na.
Ezt követően rávettük magunkat a különlegességekre, bár végül a madártejes és a tejbegrízes kürtőst nem mertük kipróbálni. Megkóstoltuk viszont a kaláccsal és csokiöntettel felturbózott vaníliafagyi-kelyhet. Meglepő, de szuper módon működik. A tészta egyáltalán nem ázott el a fagyiban és jól illett egymáshoz a két hozzávaló.
Nekem legnagyobb kedvencem a krémes kürtős volt, ami egy pici fél kalács, isteni, sárga krémmel megtöltve. Hmmmmm… imádtam!
A végére maradt az igazi csattanó, a mogyorókrémes kürtős csapágy. Nos, egy Nutella-rajongó semmi másra nem vágyhat, mint valami ilyesmire. Nagyon durva cucc!
Hogy ezt a rengeteg cukrot egy kicsit lemozogjuk, elindultunk megnézni a játszóteret is. A Holnemvolt vár inkább a kisebb gyerekek számára lehet érdekes, 10 és 12 évesen már egy picit kinőtték a játék méreteket, de azért még így is találtunk pár érdekes kipróbálni valót. Főleg a fa vár érdekes nekünk. Egyébként rengeteg kézműves foglalkozás is igénybe vehető, néhány fizetős, de ez a fiúkat nem igazán mozgatta meg.
Illetve van még kisvonat, céllövölde, körhinta. Nagyon hangulatos stílusban, engem például egyáltalán nem emlékeztetnek a korábbi vidámparkra.
Ami azonban még inkább lekötötte a figyelmünket, az az állatok. Kecskéket, alpakákat akár simogatni és etetni is lehet és nagyon vicces figyelni, ahogyan tolakodnak, lökdösődnek.
Itt található egy kisebb állatkórház is, ahol tényleg lenyűgözve nézegettük a beteg süniket, denevéreket, madárkákat. Volt egy gyógyítást igénylő holló is és megdöbbenve néztük a méltóságteljes méreteit.
A legtöbb időt pedig a tengerimalacok városában töltöttük végül. Ez a tengeri malacok méreteihez mérten egy tényleg jó nagy terület, mindenféle vicces épületekkel és rengeteg pici állattal. Egyrészt nagyon-nagyon cukik, annak picik is, másrészt rohangálnak, esznek, nyüzsögnek és vékony kis hangjukon kiabálnak is. Tényleg hosszú percekig lehet nézegetni, ahogy elvannak.
Azt hiszem ha nem lesz ennyire meleg, mint ma, még biztosan visszatérünk ide, mert nagyon jól el lehet tölteni itt jó pár órát és persze finomakat enni előtte-utána.
Móni Süti, Gyenesdiás
Mónit már igen-igen régen ismerem, hiszen mindketten jó rég óta blogolunk. Ő most nyitott egy cukrászdát is, amit egyszerűen muszáj volt megkóstolni.
Itt találjátok meg a FB-n: www.facebook.com/monisuti
A gyerekek a sok-sok pite és habos süti kínálatából pont a száraz cuccokat, mint a csokis kekszet és a rugelachot imádták. Nem számoltam, de legalább hetet megettek...
Mi a gesztenyés süteményt és persze a citromtortát kóstoltuk. Mindkettő egészen zseniális, tökéletes alkotás. Pont olyan, amilyennek az ilyesmit elképzelem, pont olyan az íze és az állaga. Isteni.
És persze a kávé is szuper, kicsit újhullámos és nagyon finom. :)
Itt találjátok meg a FB-n: www.facebook.com/monisuti
A gyerekek a sok-sok pite és habos süti kínálatából pont a száraz cuccokat, mint a csokis kekszet és a rugelachot imádták. Nem számoltam, de legalább hetet megettek...
Mi a gesztenyés süteményt és persze a citromtortát kóstoltuk. Mindkettő egészen zseniális, tökéletes alkotás. Pont olyan, amilyennek az ilyesmit elképzelem, pont olyan az íze és az állaga. Isteni.
És persze a kávé is szuper, kicsit újhullámos és nagyon finom. :)
És vicces módon a hely színeihez öltöztem, anélkül, hogy előre tudtam volna.
A nosztalgia finom világa: Auguszt és Törley
Amikor a történelem, az ízek és az emlékek találkoznak egy
picinyke cukrászdai asztalnál. Ilyen volt ez a mesés délután az Auguszt
cukrászdában...
Míg Auguszt József és Törley Mária családi anekdotákat idézett
fel, megkóstoltuk Törley József kedvenc süteményét, a Kossuth kiflit, melyet
Kossuth rajongó édesapja tiszteletére készítettek el rendszeresen a Törley
családban. Hozzá természetesen hideg Törley pezsgők kerültek a poharakba, és
falatozhattunk Auguszt Ibolya ez alkalomra készített különlegességéből is: a
borkrémmel töltött mini képviselőfánkok csak úgy röppentek a szájunkba, olyan
könnyedek voltak.
Ami számomra igen érdekes volt, hogy hogyan fonódott össze sokszor
csak véletlenül a két család sorsa.
Törley József korának egyik
legnagyobb mecénása volt. A család birtokában lévő műkincseket a történelem
viharai szétszórták, de a szellemi hagyaték annál intenzívebben él tovább a
leszármazott, Törley Mária szobrászművész alkotásaiban.
Auguszt E. József szobrász
szeretett volna lenni, de korán elhunyt édesapja hagyatékát, a kis tabáni
cukrászdát kellett tovább vinnie. Ennek ellenére Párizsban töltött inasévei
alatt szobrászatot tanult, s hazatérve az 1896-os budapesti Milleniumi Világkiállításon
két szobrával is díjat szerzett.
Tavaszi újdonságok a Damniczki Cukrászdában
Nem kérdés, hogy Damniczki fagyikat egyszerűen imádjuk! Újra és újra és újra vissza kell térni, mert mindig akadnak fantasztikus újdonságok, amiket muszáj megkóstolni.
A legújabb, tavaszi kreációk most mousse formájában kényeztetik az érzékeket. 3 izgalmas új ízvariációban ízlelhetők és első falatnál elvarázsolnak.
A fekete teával kombinált málna például már fagyiban is nagyon ízlett, de így habként még intenzívebb az íze és nagyon kellemes élmény. Amikor pedig felbukkan a közepén a sűrűbb, zselés rész, nagyon izgalmas kontrasztot alkot a körülötte lévő könnyebb habbal.
A második íz (kép nélkül) a vörösboros cseresznye, ami egyáltalán nem alkoholos, viszont nagyon kerek, kellemes ízvilág.
A harmadik íz, nekem nagy kedvencem, bár itt sem tolakodó a feketeribizli, amit rozmaringgal és szecsuáni borssal társítottak. Nem kell megijedni a fűszerektől, egyáltalán nem tolakodók, inkább csak a háttérben lágyan érezhetők.
Pár szót a kávéról is kell mondanom. Az Awaken pörkölőből származik. Alapjáraton nem vagyok túlzottan oda ezekért az újhullámos, világos pörkölésű történetekért, de ez a flat white annyira kerek egész volt, annyira tökéletes kávé-élményt adott, hogy nem hagyhatom ki az áradozásaimból.
Szóval a Damniczkiba már nem csak a fagyi meg a desszertek, hanem a tökéletes kávé miatt is érdemes ellátogatni.
Megkóstoltuk az új fagylaltokat a Damniczki Cukrász Manufaktúrában
Odakint tombolt a nyár legnagyobb budapesti vihara, de mi édes tudatlanságban végigkóstoltuk a legújabb fagyicsodákat. Damniczki Balázs erre a nyárra is rengeteg izgalmas újdonsággal rukkolt elő.
Idén áprilisban Damniczki Balázs
első helyezést ért el a Carpigiani cég által szervezett Gelato World Tour magyarországi fagylaltversenyén. A zsűri a magyar versenyzők közül Damniczki Balázs fekete teás
málnafagylaltját ítélte a legjobbnak. Természetes hát, hogy ezt a fantasztikus ízpárosítást is meg lehet kóstolni. Nagyon málnás és csak picit fűszeres, önmagában is egy teljes desszerttel felér.
Ugyanilyen teljes desszerttel felérő kreáció a Rákóczi túrós süti hozzávalóit felvonultató nyalánkság. Ebben is olyan összetett zamatok vannak, hogy nem is kell mellé másfajta.
A szomolyai fekete
cseresznye más miatt érdekes. Az alapanyagot egy kis faluból hozzák és saját gyümölcsfeldolgozó üzemükben tartósítják, csakúgy mint a többi gyümölcsöt is. Így biztosak lehetünk benne, hogy csak a legjobb alapanyagok kerülhetnek a fagyikba.
Ha pedig valaki nagyon nem szokványos dolgokat szeretne kipróbálni, akkor keresse a pultban a kapros uborkát vagy a mentás zellert citrommal. Az uborkásból nyalintottam egy picit és bár elég extrém, van ennek is létjogosultsága.
Nagy kedvencem volt még a Dark Side nevű alkotás, amely egy nagyon sötét, fűszeres kakaó fagylalt. Szintén nagyon-nagyon összetett alkotás, minden falat más és más fűszeres ízt hoz a felszínre. Jó elmerülni benne.
El kell mondanom, hogy ez az a fagyizó, ahol a 40féle fagylalt önmagában is kulináris élmény-utazás. Nagyon gondosan raknak össze minden ízt, semmi sincs a véletlenre bízva. Rá kellett azonban jönnöm arra is, hogy a gyermekeimet egyszerűen nem érdemes magammal vinni, mert még nem igazán tudják értékelni ezt a forgatagot. Eleve nem túl kísérletező kedvűek, ami az új ízek kipróbálását illeti, így maradtak a tejcsokinál meg stracciatellánál. Mondjuk ezek is tökéletesek a maguk nemében, de a kínálat gerincét persze nem ezek alkotják.
Egyébként a környezet kialakítása, a fagyizó eleganciája is arra utal, hogy ezt az igazi ínyenceknek szánták, azoknak, akik meg tudják adni a módját akár egyetlen gombóc elfogyasztásának is.
Szóval, azt ajánlom, hogy olyan valakit vigyetek magatokkal, aki értékelni tudja a gondosan kitalált ízeket és élvezni tudja a nagyon különleges kreációkat is.
Vik Mentes Finomságok
Az van, hogy én elég nagy előitélettel viseltetek a mindenféle mentes dolgokkal kapcsolatban. Hiszen, amiből kihagynak dolgokat, az nem az igazi. Nem lehet igazi. Vagy talán mégis? Esetleg jobb, mint az eredeti?
Nos, a Vik mindenmenetes cukrászdában eléggé meglepődtem. Alapból saját üzemükben készülnek a sütik, ahova egy porszemnyi glutén sem kerülhet be. Ugyanígy száműzve van a finomított cukor is. Sőt, a kínálatban szerepelnek tejmentes finomságok is.
Egy kicsit tartottam tőle, hogy majd fűrészpor ízű és állagú utánzatokkal kell beérnem, de ennél sokkal jobbat kaptam. Az itt kóstolt zserbó vagy sajttorta például egészen fergeteges! Nem mindig lehet egyből rájönni, hogy mivel pótolták a lisztet és a cukrot. Sőt, ez valójában üzleti titok is, hiszen a legtöbb recept kialakítása hosszú hónapokig tartó kísérletezés eredménye.
Egyébként már 43 saját fejlesztésű receptnél tartanak, és van köztük például kenyér és egyéb péksüti is.
Az biztos, hogy nagyon igényesen kiválogatott alapanyagokat használnak, ez az első falatnál érződik. A csoki az tényleg kakaóbabból készül, nem valami állományjavítós izé. Érezni a kókusz vagy éppen a dió aromáját és azt, hogy ezek nagyon tartalmas kis finomságok.
Ahogy Dr. Móré Viktória tulajdonos is elmondta, egy-egy szelet délutáni elfogyasztása után már nem is nagyon sikerül vacsorázni. Az a legjobb, hogy mivel rengeteg hasznos és lassan felszívódó, rostdús alapanyag található a sütikben, jó hosszú órákig nem is leszünk éhesek utána. Ezzel ellentétben, a hagyományos cukrászdai cukormázas sütik után már egy órával is sokszor a falat kaparom, hogy enni akarok.
Nagyon szimpatikus hozzáállás, hogy a Vik Finomságok nem kompromisszumokból születnek, hanem valami pluszt akarnak adni. Nemcsak azoknak valók, akik valamilyen allergiával küzdenek, hanem azoknak is, akik vágynak a jó sütikre, de nem akarnak fölösleges kalóriákat magukba tömni. Mondjuk egy répatortával fél napig elvagyok, de például egy-egy kis isler csak úgy kávé mellé is szuper társ lehet.
Azt hiszem ezentúl kevesebb előítélettel fordulok majd a "mentes" dolgokhoz. :) És persze beugrok majd ha a Keleti Károly u. 10 környékén vagy a West End Bevásárlóközpontban járok.
Nos, a Vik mindenmenetes cukrászdában eléggé meglepődtem. Alapból saját üzemükben készülnek a sütik, ahova egy porszemnyi glutén sem kerülhet be. Ugyanígy száműzve van a finomított cukor is. Sőt, a kínálatban szerepelnek tejmentes finomságok is.
Egy kicsit tartottam tőle, hogy majd fűrészpor ízű és állagú utánzatokkal kell beérnem, de ennél sokkal jobbat kaptam. Az itt kóstolt zserbó vagy sajttorta például egészen fergeteges! Nem mindig lehet egyből rájönni, hogy mivel pótolták a lisztet és a cukrot. Sőt, ez valójában üzleti titok is, hiszen a legtöbb recept kialakítása hosszú hónapokig tartó kísérletezés eredménye.
Egyébként már 43 saját fejlesztésű receptnél tartanak, és van köztük például kenyér és egyéb péksüti is.
Az biztos, hogy nagyon igényesen kiválogatott alapanyagokat használnak, ez az első falatnál érződik. A csoki az tényleg kakaóbabból készül, nem valami állományjavítós izé. Érezni a kókusz vagy éppen a dió aromáját és azt, hogy ezek nagyon tartalmas kis finomságok.
Ahogy Dr. Móré Viktória tulajdonos is elmondta, egy-egy szelet délutáni elfogyasztása után már nem is nagyon sikerül vacsorázni. Az a legjobb, hogy mivel rengeteg hasznos és lassan felszívódó, rostdús alapanyag található a sütikben, jó hosszú órákig nem is leszünk éhesek utána. Ezzel ellentétben, a hagyományos cukrászdai cukormázas sütik után már egy órával is sokszor a falat kaparom, hogy enni akarok.
Nagyon szimpatikus hozzáállás, hogy a Vik Finomságok nem kompromisszumokból születnek, hanem valami pluszt akarnak adni. Nemcsak azoknak valók, akik valamilyen allergiával küzdenek, hanem azoknak is, akik vágynak a jó sütikre, de nem akarnak fölösleges kalóriákat magukba tömni. Mondjuk egy répatortával fél napig elvagyok, de például egy-egy kis isler csak úgy kávé mellé is szuper társ lehet.
Azt hiszem ezentúl kevesebb előítélettel fordulok majd a "mentes" dolgokhoz. :) És persze beugrok majd ha a Keleti Károly u. 10 környékén vagy a West End Bevásárlóközpontban járok.
Damniczki Budapest: az őszi kínálat
A nyár egyik legnagyobb élménye a Damniczki 48 ízzel csábító fagyis pultja volt. Olyannyira, hogy elég sokszor visszatértünk és nem győztünk betelni az izgalmasabbnál izgalmasabb variációkkal. Nos, a fagylaltos pult bezárt, és helyét elfoglalták a sütemények.
Szerencsére ezek sem kevésbé izgalmasak, mint amit már nyáron megszoktunk. Damniczki Balázs őszre is tartogatott meglepetéseket. Gyömbéres maláta, szarvasgombás étcsokoládé vagy vörösboros málna. Az ízek párosítása azt jelzi, hogy ma már nemcsak a csillagos éttermekben, hanem a cukrászdákban is zajlik az a bizonyos kulináris forradalom. Az biztos, hogy itt évek során kikísérletezett, fejlesztett receptekről van szó és csakis a legjobb alapanyagok jöhetnek szóba.
Végül egy némileg hagyományosabb, de egészen tökéletesen kivitelezett tortára esett választásom: tonkababos karamell. Mesésen gazdag, édes, krémes. Egy mámor ez az édesség. Minden szürke, esős novemberi napra receptre írnám fel! Garantált a megnyugvás, egyre szélesedő mosoly minden falat után.
Szóval nagyon jók ezek az új sütik, de amibe egészen beleszerelmesedtem az a forró limonádé néven futó újítás. Valójában gyógyteákról van szó, amelyekbe elég rendes adagban kerül citromlé, tehát kellően savanyúak és mézzel édesítve igazi melengető kortyolnivalóvá válnak. A gyömbéres már-már klasszikusnak számító, de érdemes beleszagolni a kakukkfüvesbe is mindenképpen! És persze jó ötlet a csipkebogyós-tárkonyos is.
A nyalánkságok mellett a kávé is elég erős vonal: filterkávé és természetesen mindenféle újhullámos csudaságok várják a koffeinfüggőket. Mondjuk én mostanában már egy szimpla kapucsínóval is igen elégedett tudok lenni, ha azt jól csinálják. Jelentem: itt jól csinálják.
Szerencsére ezek sem kevésbé izgalmasak, mint amit már nyáron megszoktunk. Damniczki Balázs őszre is tartogatott meglepetéseket. Gyömbéres maláta, szarvasgombás étcsokoládé vagy vörösboros málna. Az ízek párosítása azt jelzi, hogy ma már nemcsak a csillagos éttermekben, hanem a cukrászdákban is zajlik az a bizonyos kulináris forradalom. Az biztos, hogy itt évek során kikísérletezett, fejlesztett receptekről van szó és csakis a legjobb alapanyagok jöhetnek szóba.
Végül egy némileg hagyományosabb, de egészen tökéletesen kivitelezett tortára esett választásom: tonkababos karamell. Mesésen gazdag, édes, krémes. Egy mámor ez az édesség. Minden szürke, esős novemberi napra receptre írnám fel! Garantált a megnyugvás, egyre szélesedő mosoly minden falat után.
Szóval nagyon jók ezek az új sütik, de amibe egészen beleszerelmesedtem az a forró limonádé néven futó újítás. Valójában gyógyteákról van szó, amelyekbe elég rendes adagban kerül citromlé, tehát kellően savanyúak és mézzel édesítve igazi melengető kortyolnivalóvá válnak. A gyömbéres már-már klasszikusnak számító, de érdemes beleszagolni a kakukkfüvesbe is mindenképpen! És persze jó ötlet a csipkebogyós-tárkonyos is.
A nyalánkságok mellett a kávé is elég erős vonal: filterkávé és természetesen mindenféle újhullámos csudaságok várják a koffeinfüggőket. Mondjuk én mostanában már egy szimpla kapucsínóval is igen elégedett tudok lenni, ha azt jól csinálják. Jelentem: itt jól csinálják.
Napi mosoly
A Damniczki mindig jó ötlet.
Korábbi áradozásom az isteni fagyikról itt. Ezúttal is jó sokat kóstoltunk: még mindig nagyon jó a straccatella, a csoki, a málna, de most felkerült a palettára az álomszerű tökmag és a nagyon ütős espresszó is.
Korábbi áradozásom az isteni fagyikról itt. Ezúttal is jó sokat kóstoltunk: még mindig nagyon jó a straccatella, a csoki, a málna, de most felkerült a palettára az álomszerű tökmag és a nagyon ütős espresszó is.
32 kedvenc helyünk a Balaton északi partján +1 kakukktojás
Az alábbi lista igen-igen szubjektív, sőt vállaltan az.
Minden helyet, amiről írok két gyerek társaságában teszteltünk, sokszor
évenként vissza-vissza térve. Vannak persze újak is, vannak nagyot fejlődők és
vannak, amelyektől nem voltunk elájulva.
Azt, hogy hova mikor menjünk a korábbi tapasztalatok, az
ismerősök ajánlása, a szakirodalom sűrű forgatása és egyre inkább a helyek
Facebook oldalára írt kommentek határozzák meg. És persze az időjárás is, meg a
gyerekek preferenciái.
Életemben először majdnem 18 láttam meg a Balatont. Akkor is
talán február volt, szóval szó sem esett strandolásról és hasonlókról. Viszont
sok szerencsés együttállásnak köszönhetően Füred és az északi part nagy
szerelem lett, a családi nyaralásoknál a tengert is kitúrja az úti célok közül.
Imádom a tájat, a fantasztikus kis helyeket és azt a szemmel látható,
tapintható fejlődést, ami évről évre végbe megy itt.
Még több bejegyzést a Balaton címszó alatt találtok ablogban, így visszakövethetők az elmúlt évek élményei is.
Szóval ez a lista nem csak egy kéthetes nyaralás, hanem az
elmúlt évek tapasztalatait tartalmazza, használjátok bátran!
Balatoni Bob, Balatonfűzfő
Mi valahogy mindig hazafelé térünk be bobozni, mert
tulajdonképpen stratégiai helyen van az autópálya felé mindkét irányban.
Évről évre fejlődik ez a hely, már egész komoly játszótér és
kilátó is épült, a mászó pályarendszer és a két bobpálya mellé. Mi főleg bobozni szoktunk, nem igazán tudnék
választani a két pálya közül, nagyjából egyforma izgalmasak, bár nem túlságosan
hosszúak. 2-3 csúszás pont elég gyerekenként.
Amaretto, Balatonalmádi
Ismerős ajánlására tértünk be és nagyon izgalmas ízeket
találtunk. Akad jó sok extra kombináció a pultban. Nekem a Velencei álom volt a
kedvencem, de a gyerekek sem csalódtak az olyan hagyományos ízekben, mint a
vanília meg a csoki.
Code Zero, Csopak
Az hiszem a menőséget sikerült kimaxolni ezen a helyen.
Gyakorlatilag egy stégnyi helyen homokkal, hatalmas párnákkal, magas székkel és
zöld tojás alakú szmókerrel, na meg persze szuper kajákkal nyűgöztek le
bennünket.
A szmókert egyébként itt nem hosszú füstös sütésre
használják, hanem grilleznek rajta. A
hamburgernek és a harcsanyársnak ez kifejezetten jó eljárás, de a marha
lapockát én szívesebben fogyasztom pár óra után, olvadósan puhára készítve,
mint így hirtelen készítve. Az összekombinálható – legószerűen – összerakható
étlap nagyon jó ötlet egyébként, a kuszkusz tabuleh és a grillzöldség is
egészen kiváló kísérő volt.
Guruljon az élet, Balatonfüred határában
Ezt a helyet sem nagyon lehet máshoz hasonlítani, annyira
egyedi. Kis, fából ácsolt kuckók várják a vendégeket, amelyekben libbenő
függönyök között, elfekve vagy törökülésben lehet táplálkozni. A kínálatban
akadnak hagyományos dolgok is, mint lecsó meg retró melegszendvics. Mindenképpen
érdemes betérni, főleg ha bicajjal gurul éppen arrafelé az ember, de autó
parkolót is találni.
Bergmann cukrászdák, Balatonfüred
Az első és örökös balatonfüredi kedvenc. Az első időkben
totál el voltam ájulva az extravagáns fagyikelyhektől, amelyek nyomokban
alkoholt is tartalmaztak. És ezekben az években még nagyon-nagyon kevés ennyire
jó hely volt a Balaton körül.
Az utóbbi idők kritikán aluli kiszolgálása, bénázása sem
tudja elvenni a kedvünket, hogy visszatérjünk. A sütemények egyszerűen annyira finomak
és mindig ugyanolyan jók, hogy muszáj arra kanyarodni! Először mindig krémest
eszek, aztán pogácsát. Második-harmadik alkalommal jön a Gellért rolád,
málnás-vaníliás pite, a Morgan Kapitány tortája. De isteni itt az Esterházy is,
meg a Dobos is.
Karolina kávézó, Balatonfüred
Az biztos, hogy a Balaton legjobb kávéja itt van. A sütik is
isteniek, bár 800 forintosak, de általában kettőnknek, hármunknak is bőven elég
egy szelet.
Halkan el kell mondanom, hogy egy csöppet sznob irányba
hajlik a hely, talán mert a nagy számban járnak erre vitorlázók, de ez engem
nem különösebben szokott zavarni. Talán mert annyira finom minden, amit eddig
kóstoltunk.
Baricska Csárda, Balatonfüred
Sokáig kerülgettük a Baricskát, de az idén csak megnéztük
magunknak. A legmeglepőbb tapasztalat az volt, hogy az újragondolt, izgalmas
fogások voltak a legjobbak. Míg az olyan hagyományos ételek, mint például a
halászlé egyáltalán nem voltak kiemelkedőek. A tökmagba forgatott sertésszűz
grillezett zöldségekkel egészen fantasztikus volt. A legnagyobb élményét pedig
túrógombóc tartogatta tejfölhabbal és kekszmorzsával, illetve forró
baracklekvárral.
A gyerekmenüre is komoly figyelmet fordítottak, így a
gyümölcsleves is egészen különleges idénygyümölcsös lett, a rántott hús vagy rántott
hal pedig friss és finom.
Malackrumpli, Balatonfüred
Ha valami nagyon alternatív, nagyon bio helyet keres az
ember, akkor érdemes ide ellátogatni. Az étlap folyamatosan változik,
formálódik a szerint, hogy éppen mi terem a kiskertben.
Mi még a régi szakácsgarnitúra idején voltunk, azóta, ha jól
tudom még inkább a folyamatosan megújuló étlapon és hozzávalókon van a
hangsúly.
Piac illetve Vásárcsarnok, Balatonfüred
Ha főzőcskézni akarunk, be is kell vásárolni. Egyik kedvenc
helyem lett a rendes, hagyományos piac. Itt ugyan nem kistermelők izgalmas
dolgait lehet megszerezni, hanem a megszokott zöldségesek felhozatala érhető
el. Viszont mivel elég sok árus van, bőven van miből válogatni és minden nyári
termény hozzáférhető jó minőségben. Húsos, kenyeres és kisboltban keresett
termékek is megtalálhatók itt.
Balaton Mozi, Balatonfüred
Ha rossz az idő, márpedig 2 hét alatt óhatatlanul becsúszik
egy-két végigzuhés nap, akkor nagyon nehéz mit kitalálni a gyerekkel. Éppen
ezért nagyon-nagyon örülünk, hogy már van normális mozi Balatonfüreden.
A halsütő, Tihany után, a főút mellett
Nagyon sokan nagyon szeretik ezt a helyet, mi csak ritkán
állunk meg itt, ha épp más nem jut eszünkbe. Azt adja, amit ígér: sült hal és
sült kolbász kapható.
Állítólag már jó ezer éve is állt itt vízimalom, de a mai
működőképes szerkezetet is 1748-ban kezdték építeni. Ha kedvünk támad, akár be
is mehetünk az épületbe, de én még jobban szeretem a malom mögött kezdődő
ösvényt, amely egy dzsungelszerűen sűrű részen vezet keresztül a patak mellett.
Varázslatos élmény. (Szúnyogriasztó ajánlott!)
Szív alakú sírkövek, Balatonudvari
Ha csak egy röpke negyed órára, de érdemes megállni itt és
megnézni ezeket a különleges sírokat. Az 1800-as évekből itt maradtak, itt-ott
még a felirat is olvasható. Szinte biztos, hogy az elsőt egy vérző szívű szerelmes
készítette, aztán hagyomány lett belőle, de a többi csak monda…
Strand és büfék, Balatonudvari
Egyértelműen a kedvenc strandunk a Balatonon az udvari. Nem
túl nagy, nem túl puccos, viszont cserébe 350 Ft a felnőtt belépő. Családias,
nagy fák és nagy füves terület, de van foci- és röplabda pálya, Vizi bicikli
ahogy kell.
A büfék nagyon sokat fejlődnek évről évre. Hétvégénként
például bográcsos gulyás vagy lecsó is szokott lenni, és idén végre igazi
hamburger is megjelent.
Vászolyi Sajtmanufaktúra, Vászoly
Ha valamiért érdemes szombat délelőtt autóba ülni, akkor az
nekem a sajtbeszerzés. A Vászolyi Sajtmanufaktúrában csak szombat délelőtt
lehet vásárolni, de szerencsére már egyre több budapesti deliben is
fellelhetőek a csemegék.
Nem csinálnak túl sok féle sajtot és azt is tehéntejből,
mégis érdemes beszerezni belőlük. Imádatom fő tárgya a krémsajt, de a lóherével
fűszerezett Balatoni Csemege sajt és a sima Balaton sajt is úgy jó, ahogy van.
Magában vagy egy fröccs mellé eszegetve meglepően gyorsan el tud fogyni egy 20
dekás darab.
Zománc Bisztrócska, Vászoly
Vadiúj, 2016-os szenzáció lett ez a bisztrócska, amely
gyakorlatilag a nyitás óta telt házzal üzemel. Mondjuk annyira pici, talán ha 8
asztal van, hogy így már jobban érthető a dolog. Az biztos, hogy hétvégenként
szinte lehetetlen helyet kapni, érdemes hét közepére időzíteni és jó előre
lefoglalni a helyet.
Az étlapot néhány hetente átírják, hogy mindig kellően
szezonális legyen. Az ételek mintha egy nagyon-nagyon jól főző nagymama
konyhájából kerülnének ki. Például a húsleves meg a rántott karaj kötelező kör,
főleg ha gyerekekről van szó. De a resztelt máj és a meggymártásos párolt
marhahús is telitalálat volt.
Laci-Pince Csárda, Balatonudvari és Vászoly között
Tíz éve minden nyáron legalább egyszer betérünk a
Laci-Pincébe. Voltak rosszabb és jobb tapasztalataink, de az utóbbi két évben
már csak jókat tudok róla mondani. Amolyan hagyományos felfogásban sok
kirántott fogással találkozunk az étlapon. Szerencsére az étlap egyre rövidebb
és letisztultabb, és a jól megszokott fogások, úgymint pörkölt és társai mindig
jók szoktak lenni. Az idén a hideg meggyleves volt a kedvencünk, mintha a nagyi
főzte volna.
Skrabski Pince, Balatonudvari és Vászoly között
Kedvenc balatoni borászatunkká lépett elő ez a pici
pincészet. Nyáron minden délután be lehet hozzájuk kanyarodni és feltankolni
jóféle nedűből. Legjobban a rozéikat szeretem, de a drágám meg a Rajnai
Rizlingért rajong.
Kalóz Strandbüfé, Fövenyes
Kifejezetten felkapott lett a strandkaja az utóbbi időben és
ennek egyik éllovasa a Kalóz. Mi mindig rossz időben mentünk arra, amikor
strandolni nem, de jót enni mindenképpen szerettünk volna. Nagyon menő a
raklapos heverőrész, de lássuk be, hogy enni az asztaloknál kényelmesebb.
A mindig kapható hamburgerek és hasonlók mellett hétről
hétre vannak újdonságok is az étlapon. Július végén a vadgombás vaddisznó
levessel sikerült mély nyomokat hagyniuk bennem. A gyermekek pedig kifejezetten
rajongtak a „Kis Kalóz” menüért, alias Fisch&Chips-ért.
Itt ittam először málnaszörpös rozéfröccsöt is, és ez otthon
is többször ismétlésért kiáltott.
Fék CBA, Balatonakali
Nem lehet mindig étteremben enni, így néha vásárolni is
kell. Ezt a CBA-t kifejezetten szeretem, mert elég jó a választéka. Zöldség-gyümölcs
fronton bőven lenne mit javítani, de cserébe van rengeteg kézműves sajt
(vászolyi is), húsáru, sok bor és lekvár, méz a környékről.
Harci járművek kiállítása, Zánka
Főleg fegyver-őrült pasiknak és fiúknak lehet érdekes, de
már én is kétszer végignéztem. Az egész kiállítás meglehetősen retro, de
valójában lenyűgöző közelről szemügyre venni ezeket a valódi, tényleg használt
gépeket: harckocsik minden formában, több repülő és helikopter.
A járművekre nem lehet felmászni, de nagyon-nagyon közel
lehet hozzájuk menni és elég érdekes a tájékoztató táblák tartalma is.
Zánkaland, Zánka
Az egykori úttörő tábor mögött megbújva egy nagyon jó kis
kalandpark található. A mászó pályák közül van egy kifejezetten gyerekekre
méretezett változat, aztán lehet még célba lőni paintballal, íjjal és persze
felnőtteknek van rendes paintball is. Szuper fél, sőt akár egész napot el lehet
itt tölteni.
Sobri kalandpark, Kislőd
Ha már kalandpark, ez egy picit ugyan távol esik a
Balatontól, de mégis érdemes rááldozni egy napot. Egy kicsi tó körül legalább
20 fajta, mindenféle izgalmas kalandban lehet részünk. Hatalmas gömbben
mászhatunk a tó vizén, itt is van mászó pálya a magasban, átcsúszással a víz
felett. Egy pici bob is helyett kapott, de akár óriás fánkokon is csúszhatunk a
domboldalon. A nagyoknak a zippline lehet érdekes, ami egy 80 km/h sebességű
száguldást ígér egy drótkötélen függeszkedve.
Nagyon-nagyon fárasztó program, utána jól esik majd
hatalmasat aludni. :)
Nagyvázsonyi Kinizsi vár és lovagi torna
Kinizsi egykori várában nyáron minden nap lovagi torna,
lovasbemutató, mulatság várja a látogatókat. Ha nem vigyáz az ember, még végül
kihívják a rögtönzött színpadra és apród vagy akár maga Kinizsi lesz belőle és
akkor tarthatja a malomkövet, amíg bírja.
Maga a vár nem túl nagy, de a tornya cserébe jó magas és
természetesen megmászható.
Hegyestű, Monoszló
Az egyik legizgalmasabb geológiai emlék, e mellett jó kis
túra is megmászni. Természetesen innen is gyönyörű a kilátás.
Kővirág, Köveskál
Maga a hely egyszerűen fantasztikus, rém romantikus a
kőfalak között megbújó kertben ücsörögni. Az ételek is finomak általában, de a
kiszolgálás színvonala sajnos elég változó. Az biztos, hogy szilvalekváros kukoricamálét
azóta is emlegetem, olyan isteni volt.
Mi a kő, Köveskál
Nekem ez volt az egyik legautentikusabb éttermi élményem a
Balatonnál. Semmi fakszni, csak egy régi ház, jól összerakott, kellemes ételek.
És imádtam, hogy végre valaki olyan hozzávalókat használ, mint a cékla.
Liliomkert piac, Káptalantóti
Nagyon-nagyon népszerű cél a káptalantóti piac
vasárnaponként, de nekem már túlzás. Egyszer-egyszer érdemes lehet megnézni, ha
másért nem, hát kíváncsiságból.
A’Capella borászat, Ábrahámhegy
Még egy aprócska, ám igen jófajta borokat kínáló borászat.
Talán nem titok, de az is kiderült, hogy már a Costes is felvette borlapjára
egyik borukat. Mi bátran végigkóstoltuk az egész sort és az olasz és rajnai
rizling házasításából született Iniciálét neveztük ki legjobbnak.
Kis Hableány, Badacsony
Badacsony nekem elég fura jószág. Mintha valahogy leragadt
volna a 80-as években, aztán ott vannak az olyan helyek mint a Hableány, amely
még szándékosan is retrósít, de inkább a hatvanas évekbe röpít a dizájnnal. Az
étlap viszont nagyon-nagyon mai: sült kecskesajtos vagy éppen pulled pork
szendvics. Illetve csirke popcorn a gyerekeknek, ami egyébként frissen rántott
csirkefalatokat takar. Mindenképpen
megér egy ebédet vagy vacsorát ez a hely is.
Várkávézó, Szigliget
Mielőtt vagy miután megmásszuk a várat, mindenképpen be kell
térni a Várkávézóba. Elsősorban a fantasztikus fagyik miatt érdemes erre járni.
Különleges ízkombinációk és tökéletesen elkészített hagyományos finomságok
közül választhatunk.
Az egyik kedvenc váram lett, bár itt semmilyen programba nem
futottunk bele. Mielőtt még felmásztunk volna, megnéztük lent a
fegyverkiállítást és bár nem volt túl nagy, a fiúk fantáziáját elég rendesen
megmozgatta. Rettentő sok lépcsőt kell megmászni, mire felérünk a tetejére, de
ez az ilyen váraknál már megszokott ügymenet. A vár nincs felújítva, vagyis
modernizálva viszont úgy tűnik az állag megóvásra sokat fordítanak. Sok-sok
tájékoztató táblán olvasható a története, ami számomra izgalmasnak tűnt.
És persze lélegzetelállító a kilátás fentről, nem hiába ez a
„Balaton vára”.
Tavas barlang, Tapolca
Csónakázni a föld alatt. Ez a pár szó nem írja le, hogy
mennyire különleges élményt szerez magának az ember, ha kivárja a sort,
végignézi a múzeumot, mielőtt égre lemehet a hosszú lépcsősoron. Odabenn
halvány zöldes fény dereng, összetéveszthetetlenül nedves a levegő és
végtelenül izgalmas a fémcsónakokban való körbesodródás. Néha evezni is kell,
néha behúzni a fejet, de mindig úgy érzem, hogy túl gyorsan a kör végére
értünk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)








































