Tejfölös-csirkés tészta szalonnával

4 főre:
2 csirkemell filét (vagy fél kiló pulykamellet) felkockázok falatnyi darabokra. Sózom, borsozom. Mély serpenyőben olajat forrósítok, beleszórok 100 g felkockázott baconszalonnát, 1 csomag felkarikázott újhagymát. Átpirítom, majd hozzá adom, és minden oldalról átpirítom a húst. Ha a válogatós gyerekek nem esznek belőle, szórok rá egy csipetnyi szárított tárkonyt is, ami szerintem a tejfölös ételek tökéletes fűszere. 
Öntök alá egy kis vizet és lefedve puhára főzöm. 
Két-három percenként ránézek és mindig csak egy fél deci vizet öntök alá, hogy ne ússzon, inkább párolódjon. Amikor már teljesen puha a hús, lehúzom a tűzről és hozzákeverek egy nagy doboznyi tejfölt. Ezzel már nem forralom, csak éppen addig van a tűzhelyen, amíg összesűrűsödik a mártás. Ez tényleg csak néhány pillanat. 
5 percig főzöm a 300 grammnyi fagyasztott borsót is külön, de persze ezt a mártásba keverve is lehetne párolni, szintén abban az esetben, ha a gyerekek így is megennék. 

Kifőtt csőtésztával tálalom. 

Tejfölös csirkemell tésztával

Nálunk így néz ki a tejfölös mártással készülő csirkemell, hogy mindenki szeresse és meg is egye. Az egyes számú gyermek ugyanis csak a húst és a tésztát eszi, a kettes számú a borsót is hajlandó, a férj szereti a pirított gombát, én nem annyira. 
Így bár elég sok edényt kell utána elmosogatni, legalább biztos lehetek benne, hogy mindenki enni fog belőle és pont úgy, ahogy szeretné. 

Az alapmártás 4 főre:

2 csirkemell filét felkockázok falatnyi darabokra. Sózom, borsozom és egy kevés lisztbe forgatom. Mély serpenyőben olajat forrósítok és minden oldalról átpirítom a húst. Szórok rá egy csipetnyi szárított tárkonyt is, ami szerintem a tejfölös ételek tökéletes fűszere. 
Öntök alá egy kis vizet és lefedve puhára főzöm. 
Két-három percenként ránézek és mindig csak egy fél deci vizet öntök alá, hogy ne ússzon, inkább párolódjon. Amikor már teljesen puha a hús, lehúzom a tűzről és hozzákeverek egy nagy doboznyi tejfölt. Ezzel már nem forralom, csak éppen addig van a tűzhelyen, amíg összesűrűsödik a mártás. Ez tényleg csak néhány pillanat. 

5 percig főzöm a 300 grammnyi fagyasztott borsót is külön, de persze ezt a mártásba keverve is lehetne párolni, ugyanúgy ahogy a felkockázott csiperke gombát is. 
Mivel minden külön készül, a 20 dekányi gombát ezúttal egy pici olajon saját levében addig pirítom, meg egy kicsit átsül. Ennek sem kell több, 5 percnél. 

Időközben kifől a tészta, amit leszűrök. 

Ha akad még egy kis reszelt parmezán, azt is szórok rá, mert nagyon jól kiegészíti majd a többi ízt. 

Lecsós karaj rizzsel

Lecsós karaj rizzsel. Mondjatok még ilyen klasszik kajákat! Cserébe megfőzöm azokat is :)

Hozzávalók 4 személyre: 8 szelet sertéskaraj, 10 dkg szalonnakocka, 4 tv paprika, 2 nagyobb paradicsom, 1 vöröshagyma, 3 gerezd fokhagyma, só, bors. 

A húst megsóztam, a mély serpenyőben szalonnakockákat pirítottam és a húst is átsütöttem. Mindig egy kis vizet öntöttem alá és lefedve addig pároltam, amíg a villa könnyen beleszaladt már. Ekkor levettem a fedőt és zsírjára pirítottam. 

Egy másik serpenyőben egy pici zsíron nekiláttam párolni a felcsíkozott paprikát és hagymát, amikor már puhulni kezdtek, hozzá adtam a paradicsomot és fokhagymát is. Kb. negyed órát így rotyogtattam, hogy jól összefőljön. 

Azért készült külön minden részlet, mert a gyerekek ódzkodnak a lecsótól, így ők csak húst és rizst ettek nyers paprikával. Nem tudják, mi a jó!

Tavaszi ebéd ötlet a piacról

Amikor végre eljutok a piacra és hagyom, hogy magával ragadjon a tavaszi kínálat. Végtelenül egyszerű, a hozzávalók ízét hangsúlyozó hétvégi ebéd készült:

Sertésszűz spárgával és újkrumplival
2-3 fő részére

Kb. 40-50 deka, azaz egy darab sertésszűz. A húst jó ujjnyira karikáztam. Sóztam és borsoztam. 
Mély serpenyőben 1 evőkanál vajat és ugyanennyi olajat forrósítottam. A húst mindkét oldalán pirosra sütöttem. Alálöttyintettem 2 dl fehérbort és kb. fél órát pároltam fedő alatt. 
Amikor a hús már teljesen puha volt, levettem a fedőt és elpárologtattam a nedvesség nagy részét, hogy egy kevéske sós szaft maradjon csak. 

A 30 deka újkrumplit késsel megkapargattam. Forró vízben majdnem teljesen puhára főztem, majd egy kevés vajon, serpenyőben megfuttattam, picit megpirítottam. 

A szintén kb. fél kiló spárgát jól megmostam, majd az aljáról levagdostam a fás részt. A spárgát néhány percig lobogó forró vízben pároltam, majd leszűrtem és csak egy kis sóval fűszereztem. 


Egyébként itt elég sok mindent összegyűjtöttem, amit tudni érdemes a spárgáról. 

Vasárnapi ebéd januárban

A Sparban gyakorlatilag elém ugrott a vákumcsomagolt vaddisznó, így aztán nem volt kérdéses, hogy beépítem ebbe az ízig-vérig télies menübe. 

- Vaddisznó ragu vörösborral, paradicsompürével, borsikafűvel, gombával és répával
- Sült csicsóka és sült kelbimbó a sütőből
- Krumplipüré sok vajjal és tejföllel

Előtte volt fahéjas sütőtök-krémleves is viszont süti nem lett. Így tettünk egy kis sétát a Várban, ahol a tökéletes Ruszwurm krémes és forró csoki melengetett át a jeges szél után. 

Napi mosoly: hús

Akkor most fogtam a marhalábszárt és feltettem fehérborban gyöngyözgetni. Reményeim szerint délre tökéletesen szétolvadt, mennyeien puha hús lesz a végeredmény. 

Hétvégi menüötletek

Ezen a hétvégén végre főztem!

Szombati ebéd:
- Sertés szűzpecsenye serpenyőben
- Tárkonyos-tejfölös borsó
- Rizs

Vasárnapi ebéd:
- Spárgás gombaleves
- Mustáros-fehérboros csirkecombok
- Újkrumpli

Nálatok készült valami finom?

Burrito nagyon egyszerűen

Amióta bezárt az Arriba az Allee oldalában nagyon hiányzik nekünk egy jó kis burrito, azaz amolyan töltött mexikói tésztatekercs. Szerencsére tortilla lapot már rengeteg helyen árulnak, nem nehéz hozzájutni.
Persze az eredeti tölteléket, fekete babbal, zöldparadicsomos salsával nem olyan egyszerű előállítani, így nem is próbálkozom vele.

Inkább készítek egy zöldséges-csirkehúsos ragut, ha fellengzős akarnék lenni, akkor ez a fajitas. Egyébként ez önmagában is nagyon jó cucc, tehát ha spórolni akarnék a szénhidráttal, akkor tortilla-lap nélkül enném.

4 személynek elegendő mennyiség: 50 deka csirkemell filé, 2 cukkini, 4 répa, 2 kaliforniai paprika, 1 fej vöröshagyma, só, bors, Tabasco-szósz, tejföl, reszelt Cheddar sajt, olaj, vaj.

Elkészítése: A csirkemellet felkockáztam, sóztam, borsoztam. Mély serpenyőben felforrósítottam 2-3 kanál olajat 1 kanál vajjal. Ebben jól körbepirítottam a húst, majd ráöntöttem 1 dl vizet, és lefedve egészen puhára pároltam. Végül fedő nélkül elpárologtattam a vizet, picit még körbepirítottam a húst.

Eközben egy másik serpenyőben sorban, zöldségenként külön-külön roppanósra pirítom a hagymát, cukkinit, paprikát, répát. Ezeket hosszúkás, vékony darabokra vágom, hogy majd ne potyogjanak ki a tekercsből.

A tortilla-lapokat is megmelegítem (üres serpenyőben vagy sütőben). Fejenként 2 darabbal érdemes számolni.

Végül mindent az asztal közepére halmozok. Mindenki fog egy tésztalapot és kedvére megtölti. A tejföl, a sajt és a Tabasco, azaz csípős chili-szósz kötelező elem. Sőt a gyerekek például a zöldségek ignorálásával, csak tejföllel, sajttal eszik a húst. Az a jó ebben az ételben, hogy mindenki úgy állítja össze, ahogy neki tetszik.

Néha felbontok hozzá egy kukorica konzervet is, illetve a mexikói ízesítésű Bonduelle babkonzerv is szuperül megy hozzá, csak akkor szorosabban kell fogni a kész tekercset, hogy ne folyjon ki belőle. :)

Inspiráció nyárra: a húsos, a vegán, az olvasmányos és az online

Furcsa kettősség jellemzi az evési szokásaimat: imádom a jó húsokat, főleg ha azok tényleg jól vannak megcsinálva, de napokig elvagyok növényi táplálékon is, ha éppen úgy alakul. Valószínűleg az lehet a háttérben, hogy az iparilag előállított hústermékek valahogy nem ízlenek már annyira. Viszont kaptam egy könyvet, amely pont arról szól, hogyan lehet tisztelettel bánni a hozzávalókkal, ha már egyszer olyan népség vagyunk, aki állatokat is megeszik. A másik pont ennek az ellentettje: azt mutatja meg, hogyan lehet kizárólag vegán módra főzőcskézni. És közben mégis kreatívnak maradni. A harmadik szereplőt azért választottam, mert hosszú-hosszú órákra ad olvasni valót, és van egy plusz hozzávalónk is: egy online tanfolyam.

Kócsa László és Adorjányi Máriusz: BBQ expedíció 
Miután már volt szerencsém tavaly nyáron Etyeken megkóstolni a Adorjányi Máriusz által készített húsokat, néha eszembe jut, hogy de jó is lenne itthon ilyesmivel kísérletezni. A gondolatot azonban mindig elhessentettem. Grillezős fajta vagyok és ez a lassú tüzes, füstölős történet, amit a BBQ jelent, valahogy távol áll tőlem.
Most hogy alaposan átolvastam ezt a könyvet, látom csak, hogy micsoda komoly kultúrája van ennek a főzési módnak. Kezdve itt attól, hogy milyen fontos a megfelelő alapanyag - a tökéletes hús kiválasztása. Ha valaki 5-10-12 órát áldoz egy étel elkészítésére nem fog hozzá másfél hónap alatt feltápozott vizenyős csirkét használni.
A könyv egyébként csak fele részben tartalmaz konkrét recepteket. Sokkal inkább egy mélyre ható utazás időn és téren keresztül. Rengeteg képpel és tökéletesen érthető leírásokkal hozzák közelebb a szmókerek világát. Ha végighaladunk a lapokon érthetővé válik minden apróság, amely szükséges a tökéletes végeredményhez: az eszközök, a fa, a fűszerek és szószok.
Persze azért vannak jóféle elkészítési leírások is: sertés oldalas és a legnagyobb kedvencem a pulled pork. Mondjuk a töltött sertésláb sem lehet rossz. A marhák közül a szegy és az oldalas is tökéletes lehet, de a hagyományos pastramit is megkóstolnám szívesen.
Lehet, hogy hamarosan benevezek egy mini alkalmatosságba, mert egyre többször fut össze a nyál a számban, ha a lassú tűzön-füstön való sütésre gondolok.

Steiner Kristóf: Kristóf konyhája
És akkor egy jó nagy ugrással lépjünk át a vegán világba. Bizonyos szinten vonzó számomra a zöldségekre épülő táplálkozás, de egyelőre nem tudok kizárólag így élni. Kristóf könyve abból a szempontból a legjobb, hogy mindenre kínál húsmentes alternatívát: rengeteg receptben mutatja meg, hogyan váltsuk ki a sajtot és a tojást.
Nekem a kedvenceim mégis azok a fogások, ahol nincs szükség semmilyen alternatív hozzávalóra, mert már eleve vegánnak lettek kitalálva. Az indiai lencseleves, a gazpacho, a kukorica-krémleves, a ratatouille. Nagyon erős lett a saláta-szekció: az articsóka aszalt datolyával és a balzsamos fügesaláta már előre látom, hogy nyári kedvencek lesznek.
Imádtam az alternatív hamburgerezést, kezve a szószoktól, egészen a lencsés burgerpogácsáig. Már régóta kerestem egy ehhez hasonló receptet.
Hogy teljes legyen a kép akadnak szép számban izgalmas édességek és sok-sok ital is. A gyömbéres cosmo-fröccsből elég sokat fogok nyáron legurítani.
A leírások nyomokban nekem egy kicsit túl sok humort tartalmaznak, és néha nem egészen értem a vonalvezetést. Máskor viszont pont az a jó, hogy nem is annyira a recept a lényeg, hanem az a szemlélet és életigenlés, amely az egész könyvet áthatja. Ez alapján úgy tűnik, hogy vegánnak lenni szuper dolog!

Mautner Zsófi: #gasztrocsajok
Érdekes módon újságosoknál kapható, magazin formátumú ez a kiadvány, amely bőven lehetne könyv is. Gyakorlatilag egész nyárra kínál valami olvasnivalót, annyira tömény, dús és sokoldalú.
Ez a magazint nem annyira a receptek kedvéért olvastam, hanem mert fantasztikusan sokrétű bepillantást nyújt a gasztronómia világába. Igen, vannak benne csúcséttermek is szép számmal, de mindig mindent az ott dolgozó embereken - nőkön - keresztül mutat be.
Legtöbben csak ábrándozunk arról, amit Zsófi csinál: végigeszi Isztambult és Berlint, aztán átruccan Varsóba, majd Tel Avivba. De nemcsak ezt a virtuális utazást erőlteti, hanem a magyar fazekakba is bekukkant. Fiatal arcok, diplomájukat cukrászdára cserélő nők, a Budapesten élő multikulti... minden terítékre kerül. Sőt még a híres-neves séfeknek hátországot biztosító nőket is bemutatják.
A társadalmi felelősségvállalás is felbukkanó téma, több cikkben is ezt az izgalmas témát feszegetik, rengeteg oldalról körüljárva.
Újra és újra átlapozom a magazin és álmélkodom: tényleg csak nőkről szól ez az egész. Őrület, hogy milyen sokan (és egyre többen) hallatják a hangjukat a gasztro világában is!

Kicsi Vú 5 elemes nyári tanfolyama
Viki 5 elemes, a kínai gyógyító konyhás tanfolyamán csak élőben voltam eddig, de amit ott kaptam, azóta is hasznosítom. Most pedig beneveztem a kifejezetten nyárral foglalkozó leckéire is. Úgy érzem, mindig szükségem van újabb és újabb inspirációkra, amelyek tovább löknek a főzés néha unalmas rutinjában. Ha pedig ezek az új ételek, ötletek még segítenek is abban, hogy kiegyensúlyozottan éljem a mindennapjaimat - ez már külön nyeremény!
Izgatottan várom hát, hogy milyen hozzávalókat, fűszereket és hogyan használjak úgy, hogy jól érezzem magam egész nyáron. :)

Nyúl frikasszé

Hogy került egy teszkós akciós újságba egy ilyen hagyományos francia recept? Jó lenne tudni. A többi ugyanis a hagyományos karácsonyi ételekkel foglalkozott, úgyis mint halászlé (kockával) meg rántott hekkfilé meg töltött káposzta. Aztán a következő oldalon jön a nyúl frikasszé. Ízlelgessük ezt a szót. Nekem azonnal összefutott a nyál a számban és tudtam, hogy el kell készítenem. Ha mást nem, akkor majd csirkemellből, de szerencsére belefutottam némi nyúl-apróhúsba valamelyik hiperben. 

Érdekes ez a frikasszé dolog. Olyan szép, ropogós francia szó, így írnák eredetileg: Fricasee de lapin. Bár nem emlékszem, hogy gyerekkoromban az asztal körül kergettek volna, ha nem ettem ilyesmit. Nem is tudom, hallottam-e ez korábban. Valami rémlik, de nem találok fogást az emlékeken. 
Ha erre az ételnévre gondolok, mindig egy múlt századi jelenet jut eszembe. Valahol egy nagypolgári lakás ebédlőjében kerülhettek az asztalra ilyen étkek, egy enyhén affektáló, korábban az apácáknál franciát tanuló, majd Párizsból hozatott szakácskönyvekkel a szakácsnőt hetente felingerelő ifjú feleség jóvoltából. A férj meg csak hagyta, hadd szórakozzon a neje, és kötelességtudatból szépen megette a feltálalt tejszínes ételeket, a mindenféle omletteket meg felfújtakat, de közben titokban csülkös pacalokról meg kolbászos rakott káposztákról fantáziált. 

Én viszont oda meg vissza vagyok a régimódi, nyomokban franciás receptekért. Másrészt viszont imádom a tejszínes dolgokat, főleg  ha még egy kis fehérbor meg mustár is belekerül a történetbe, na akkor már előre tudom, hogy zseniális lesz. Az lett. Mármint nekem. Körülbelül ez most a kedvenc ételem, biztos, hogy készül majd még nálam. 

Hozzávalók 3-4 adaghoz: 500 g apró nyúlhús csont nélkül, 1 póréhagyma, 100 g borsó, 200 g csiperke gomba, 2 dl tejszín, 2 evőkanál mustár, 1 kanál vaj, 2 kanál olaj, 2 dl fehérbor, 1 kiskanál szárított tárkony, só, bors. 

Elkészítése: A nyúlhúst, ha nem eleve darabolva vesszük, akkor leszedjük a csontról és felkockázzuk. Nekem szerencsére ezt a melót megspórolta a gyártó, így már falatnyi darabokra vágott húst tudtam használni. 
A pórét és a gombát megpucoltam és felkockáztam előkészítésképpen. 
Mély serpenyőben felforrósítottam a vajat és olajat. Először megforgattam rajta a póréhagymát, aztán hozzáadtam a húst és gombát. Megsóztam, borsoztam. Megpirítottam a húst, de azért még nem kapott túl erős színt. Megszórtam a tárkonnyal is. 
Ráöntöttem a fehérbort, hagytam felforrni, majd levettem közepesre a lángot és fedő alatt főztem úgy jó fél órát. Amikor már nagyon puha lett a hús, levettem a fedőt, hozzákevertem a tejszínt és mustárt. Már nem nagyon kell forralni, csak felforrósítani és tálalni. 

Főztem mellé hosszúszemű rizst is, ami magába szívja a tejszínes mártást. Természetesen szélesmetélt tészta vagy krumplipüré is jó ötlet lenne hozzá. 

Kókusztejes és földimogyorós csirke zöldbabbal



Hú, ez annyira egyszerű volt, hogy őrület. Imádom az ilyen kajákat! Talán már kiderült nektek is. Egy cseppet sem autentikus, semelyik konyhához nem igazodó, mégis nagyon jól összeillő ízek jönnek így össze.

Hozzávalók 2 személyre: 300-400 g zöldbab, 1 nagyobb csirkemell filé, 3 evőkanál szójaszósz, 1 evőkanál kukoricakeményítő, 2 evőkanál földimogyoró, 2 evőkanál olaj, 1 kis doboz (1 dl) kókusztej, pici só. Plusz két adag puhára főzött illatos jázmin rizs.

Elkészítése: A megtisztított, 3-5 centis darabokra vágott zöldbabot külön megpároltam egy kevés sós vízben.

A csirkemellet nagyon vékony szeletekre, majd falatnyi darabokra vágtam. Picit megsóztam és beleforgattam a kukoricakeményítőbe. Összekevertem a szójaszószt, a földimogyoróvajat. Ezt ráöntöttem a húsra és kb. fél órát pácoltam.

Mély serpenyőben olajat forrósítottam, a húst elkezdtem pirítani. Amikor kapott egy kellemesen barnás színt, de nem égett oda, aláöntöttem egy fél deci vizet. Ebben főztem tovább fedő alatt úgy 15 percig. A legtöbb szakácskönyv ezt a lépést nem tartja szükségesnek, de én szeretem, ha a hús tényleg nagyon-nagyon puha és így érem el.
Amikor a villa már úgy futott bele húsba, hogy szinte elolvad, akkor levettem a fedőt, hozzáöntöttem a kókusztejet és még egyszer összerottyogtattam.

A tányérra került egy kevés illatos jázminrizs, a párolt zöldbab és a kókusztejes-földimogyorós csirke. Elég jó kis kombináció.

BBQ kaland Etyeken

Aki csak egyszer is látta a Nyárspolgár blogot vagy FB oldalt, és persze szeret húst enni, az valószínűleg álmatlan óráiban arra vágyik, hogy meg is kóstolja ezeket a szép darabokat. Az az egyik durva tény, hogy Máriuszt a kétezres évek elejéről ismerem, de eddig még soha nem ettem a főztjéből. Amikor megtudtam, hogy most éppen Etyeken lehet kóstolni az általa elkészített húsdarabokat, az egész családot felpakoltam és elrángattam magammal.

A blogot nézve és olvasgatva engem inkább elrémít és bizonytalanná tesz ez a mérhetetlen profizmus, részletekre való hihetetlen mértékű odafigyelés, amivel ő foglalkozik a dolgokkal. Egyszerűen eszembe se jut nekilátni, próbálkozni. Inkább maradok a jól bevált, balkáni stílusú grillezésnél (értsd: csevap). De mivel erősen húsevőnek tartom magam - bár mostanában egyre kevésbé igénylem - muszáj volt végre megkóstolnom, hogy mit tudnak ezek a nagyon sokáig készítgetett, dédelgetett darabkák.
Etyeken, a ChefParade ottani telephelyén kapott helyet a pop-up jelleggel a BBQ és Bor névre keresztelt esemény. Még egyszer lesz júliusban, 4-én. ez az utolsó nyári alkalom, legközelebb szeptemberben lesz BBQ-sütés Etyeken. A várható melegre való tekintettel az esemény rendhagyó módon 16:00-19:30 között kerül megrendezésre.

Na jó, de mégis mit lehet itt enni, ha már kikocsikázik vagy kibuszozik az ember?

 

Főleg húst hússal. De olyat, hogy arra nem nagyon vannak megfelelő kifejezések a magyar nyelvben. Olyan szintre lépnek ezek az ételek, amit otthoni körülmények között szerintem nem lehet előállítani, kivéve ha valaki nekilát és módszeresen beszerezi a hozzá szükséges felszereléseket és persze húsokat.
Szóval ott vannak ezek a szép szeletek, körös-körül a komoly fűszerréteggel. Picit csípős, de inkább csak nagyon-nagyon erősen fűszeres. Imádtam, ahogy többek között a római kömény néha kikandikált. Van kétféle szósz is, egy édeskés mustáros meg egy fűszeresebb, paprikás dolog, amit egyszerűen vétek kihagyni. Ebbe tunkolni a puha falatkákat, tiszta élvezet.
Volt saláta is: coleslaw meg kovászos uborka. Ezek meg a sült zöldségek csak azért kellenek, hogy az ember ne magába tömje csak úgy a húst. De egyébként simán e nélkül is el lehet lenni, szerintem.

Egyéként borfelhozatal is van, a szomszédos Etyeki Kúria italai kóstolhatók, de mi most csak egy fröccs erejéig neveztünk.

Szerencsére a komolyabb húsok mellé került csirkecomb is. Ez volt az egyetlen, amiért újra sorba kellett állnunk, annyira ízlett a gyerekeknek. Itt ugye a bőr felveszi a pácot, fűszereket és a hús csak finoman, már-már édeskésen lesz zamatos tőle. Mondom, hogy kétszer álltunk miatta sorba és a kiskorú a továbbiakban tőlem is ilyen csirkecombokat követel :)

A csokikrémre, mint desszertre már nem igazán vesztegettünk gondolatot, így is dobozkákat kellett kuncsorognunk, hogy hazahozzuk a maradékot. És milyen jól tettük! Még másnap reggel, hűtő-hidegen is zseniálisan finomak maradtak a húsok és igazi bűnös napkezdésnek bizonyult a konyhában állva falni fel az utolsó morzsáig.

Húsvéti mosoly

És akkor így húsvét elmúltával meg is érkezett hozzánk az Apukám által kicsontozott, fűszerezett, tökéletesre sütött báránycomb

 

Paradicsomos csirke, gesztenyével és kakukkfűvel

Nekem most ez a tökéletes vasárnapi ebéd. Persze tökéletes anyósom marhahúslevese és rántott húsa is. Sőt, még sok-sok egyéb tökéletes ebédet el tudok képzelni.
Na jó, akkor maradjunk annyiban, hogy ez a tökéletes paradicsomszósz. Jó?

Lassan készül, kell hozzá vagy 2 óra, de az eredmény igazán kárpótol. És amíg fődögél a hús, addig van idő egy gyors süteményt, kekszet összedobni.

Hozzávalók 4 személy részére: 8-10 csirke felsőcomb, 3-4 répa, 1 csomag fagyasztott szemes gesztenye, 1 vöröshagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál olaj, 4 evőkanál paradicsompüré, 2 dl fehérbor, 1 kiskanál szárított kakukkfű, só, bors.

Így készül:

Felforrósítottam az olajat, a csirkecombokat mindkét oldalról megpirítottam. A mély serpenyő szélére húztam a húsokat, középre szórtam az apróra vágott hagymát, fokhagymát. Egy-két percig pirítottam, majd ráöntöttem a fehérbort. Amikor nagy lángon elpárolgott, akkor öntöttem alá 2 dl vizet. Beletettem a feldarabolt, megpucolt répát. Lefedetem és 1 órán keresztül kis lángon rotyogtattam. Ha szükséges, időről-időre öntök hozzá egy kis vizet, hogy ne égjen le.

Ekkor belekevertem a paradicsompürét és beleszórtam a gesztenyét és a kakukkfüvet is. Még fél órát főztem. 

A végén felcsavarom a lángot, hogy a szósz jól besűrűsödjön.

Krumplipürével ettük.

Diós csirke

Erre a receptre Hadarik Rita Egészséges ínyencfalatok című szakácskönyvében akadtam. Egy-két helyen egy kicsit át kellett alakítanom a receptet. Ő egy ragut készít az ételből, csirkemellből, én viszont felsőcombokat sütöttem, ezért egy kicsit másként fest a végeredmény.

A dió, mint sűrítőanyag használata egy sós ételben egészen zseniális ötlet! Csodásan finom íze lesz tőle a ragunak és annyira különleges étellé válik az egyébként hétköznapi zöldséges hús, hogy az csuda.

Hozzávalók 4 személynek: 8 csirke felsőcomb, 1 hagyma, 4 gerezd fokhagyma, 3 sárgarépa, 1 közepes zellergumó, 2 dl húsleves (vagy víz), 2 kanál olaj, 2 evőkanál darált dió, só, bors.

Így készült: A csirkecombokat megfűszereztem. Minden oldalról jól megpirítottam.  A húst kiszedtem és félre tettem.
Közben apróra kockáztam a hagymát, fokhagymát. Megtisztítottam és feldaraboltam a zellert és a répát. A visszamaradt zsiradékon átpirítottam a zöldségeket. Visszatettem a húst és felöntöttem a húslevessel.
Kb. 30 perc alatt puhára főztem minden hozzávalót. A végén belekevertem a 2 evőkanál darált diót is.
Ha szükséges, akkor igazítok a fűszerezésen és kukoricakásával (puliszkával, polentával) tálalom. Természetesen a rizs vagy a krumplipüré is.
 De be kell vallanom, hogy a leges-leges legjobb a diós szaftot kenyérrel kitunkolni, gluténmentesség ide vagy oda. :)

Húsvéti reggeli

Csak a megörökítés végett mutatom, hogy milyen jól éltünk így a húsvéti szünetben. Egyébként a képen szereplő étkek jó részéért anyósom vállalta a felelősséget és mentett fel engem a hosszas főzőcskézés alól. :)

Reggeli finomságok:

Tojásssaláta: A főtt tojások darabolva, 1-2 szál újhagyma karikázva, tejföl+ majonéz kikeverve.

Tejfölös cékla: A cékla megpucolva, apróra kockázva került megfőzésre. Aztán tejföllel lett ízesítve, lágyítva, krémesítve.

Körözött: Ennek részletes leírásáért katt.

Főtt sonka, retek, újhagyma és persze finom, friss kalács.

Szeretjük a húsvétot, de főleg a ráérős reggeliket.

Mustáros-tárkonyos csirkemell

Ez az egyik kedvenc receptem, úgy kéthetente megkívánom. De valahogy mégis mindig máshogy sikerül. Ezúttal egyszerűen tökéletes lett! Szóval pontosan meg kell örökítenem, hogy sikerült ilyen jóra, hogy evés közben egy pici francia étterem asztalánál éreztem magam.

Hozzávalók 2 személynek:
2 nagy póréhagyma, 1 csirkemell kifilézve, 1 evőkanál vaj, 2 dl fehérbor, 1 dl tejszín (nem főzőtejszín!), 2 evőkanál mustár, 1 kiskanál tárkonylevél, só, bors.

Elkészítése:
A hagymát megtisztítottam és felkarikáztam. A húst kifiléztem és kb. 2-3 centis kockákra vagdostam. Sóztam, borsoztam.
A vajat felforrósítottam és beleszórtam a hagymát és a húst együtt. Többször átforgatva sütögettem, amikor elkezdett pirulni, ráöntöttem a bort.
Lefedve 15-20 percig pároltam, amíg a hús alaposan megpuhult. Majd levettem a fedőt és hagytam, hogy a folyadék szinte teljesen elpárologjon.
Ekkor öntöttem rá a tejszínt, hozzáadtam a mustárt és a friss tárkonyleveleket. Már csak összeforraltam, de nem főztem hosszasan.

Krumplipürével ettük, de rizzsel is tökéletes lett volna. Most ahogy leírtam, máris újra éhes lettem. :)

A legjobb, ami egy grillcsirkével történhet

Néha veszünk grillcsirkét. Hiszen lehet ellenállni a Tesco parkolójában álló bódéból kicsapó, frissensült illatnak? Nem.

Viszont nem mindig fogy el... A comb meg a szárny még csak-csak, de a melle már túl száraz önmagában. Ilyenkor veszem elő a nagyikám húspástétom ötletét.

A csirkét szépen feldolgozom: kézzel, kiskéssel lefejtem a csontról a húst. Nem kell, hogy túl szép legyen.
Aztán egy nagykéssel nekiesek és addig vagdosom, kockázom, aprítom, amíg egészen pici darabkákká nem alakítom az egészet.
Persze tehetném késes aprítóba is, ha lenne nekem olyan. Így csak a kést kell elmosogatni (meg a deszkát).

Ha megvan az alapmassza, akkor puhítom és ízesítem. Teszek hozzá 1-2 evőkanál tejfölt, majonézt. Ízesítésnek nagyon jó bele a mézes mustár (1-2 kiskanál elég), az apróra vágott petrezselyem vagy pár szem csemegeuborka is jöhet.
Ha van idő rá, akkor megfőzök egy tojást is, és azt is belereszelem.
Ha kell, kerül bele só is, meg bors, sőt akár egy pici szerecsendió is.

Az a legjobb, az egészben, hogy egy senkinek sem kellő maradékból olyan mesés kence alakítható, amiért mindenki kapkodni fog, hogy ő kenhesse meg magának vele az utolsó szeletet.

Saláta gyömbérrel, korianderrel és libahússal

Amolyan laza, vacsizós saláta ez. Téli csemege, sok fűszerrel, vérpezsdítő, enyhe csípősséggel. Langyosan-melegen a legjobb.

2 személyes adag.

1 nagy libamellet apróra csíkoztam és saját bőrének zsírjában jó ropogósra sütöttem. Félretettem.

Felkarikáztam 2 nagy répát, 1 póréhagymát, 1 piros kápia paprikát. Lereszeltem 3 gerezd fokhagymát és egy jó hüvelykujjnyi gyömbérdarabot.

A kacsa zsírján megpirítottam a répát, hagymát és paprikát. Ráöntöttem 1 dl cidert és hagytam, hogy nagy lángon gyorsan elpárologjon. Így pont jó roppanósak maradnak az zöldségek, de azért puhulnak is valamennyit.

A gyömbért és a fokhagymát nem főztem, csak hozzákevertem a forró zöldségekhez. Sóztam, borsoztam. Lehet hozzá löttyinteni egy kis szójaszószt is.
A hús is visszakerült és a tetejére tépkedtem egy jó adag koriander zöldet.

Csirkecombok ciderben, rozmaringos birsalmával

A Köles gluténmenetes étterem napi menüajánlójában olvastam valamelyik nap, hogy Rozmaringos birsalmás tepsis csirke lesz náluk. Úgyhogy az lett nálunk is :)

Négy nagy csirkecombot tettem a tepsibe. Jól megsóztam, borsoztam.

3 birsalmát kimagoztam és négybe vágtam. Azt is mellé fektettem.

Hagymát, fokhagymát pucoltam.

Került még néhány répa is, mert a család azt is nagyon szereti jól megsütve a hús szaftjában.

Néhány rozmaring ágacskát pakoltam mellé és aláöntöttem 2 dl cidert (a többit meg gyorsan megittam :)

Úgy 1 óra 10 percig sütöttem a 200 fokos sütőben fólia nélkül. A csirke szép piros lett, a zöldségek teljesen puhák.

Érdekes, hogy a birs furcsa, tejszerűen fehér levet engedett és egészen savanykás maradt. Minden esetre egészen isteni volt ez így együtt.
Köszi Köles!