Napi mosoly

Nagyon-nagyon-nagyon csokis Blackout süti a Porcukorban. Ez már nagyon kijárt nekem.

 

Gyömbéres rákleves

Hú, gyerekek! Ez a leves! Ez valami elképesztően finomságos. Egyszerűen nem tudtuk abbahagyni a kanalazását, sőt kevésnek is bizonyult kettőnknek a 4 fős adag. Mondjuk semmi mást nem ettünk utána, az is igaz.



Az ihlet a thai konyhából érkezett, ott van egy ilyen savanykás-csípős leves. De azt úgysem tudom itthon elérhető hozzávalókból reprodukálni, így csináltam egy saját változatot. Az összes hozzávalót az Auchanban vásároltam meg egy ködös kedd délelőtt, tehát úgy gondolom, hogy abszolút elérhető dolgokról van szó.

 Hozzávalók a 4 személyes adaghoz: 1 kanál olaj, 20 dkg barna csiperke, 1 csomag zöldhagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 hüvelykujjnyi gyömbér darab, 10-15 szem koktélparadicsom, 1 doboz konyhakész garnéla, 1 dl kókusztej, 1 csokor koriander zöldje, 1 lime leve, chilis-csípős szósz, só, bors.

Elkészítése: Először is mindent felszeleteltem. A gombát és a zöldhagymát vékony szeletekre vágtam. A gyömbért és a fokhagymát lereszeltem. A paradicsomokat félbe vágtam. A koriandert lecsipkedtem és feldaraboltam.
Ez után már csak pár perc és készen is van a leves. Az olajat felforrósítottam, megfuttattam benne a gombát, hagymát, fokhagymát, gyömbért. Felöntöttem fél liter vízzel és 10 percig forraltam. Amikor a gomba kellően megpuhult, hozzákevertem a kókusztejet és a lime levét. A konyhakész garnélát sem kell főzni, így azt is csak a végén tettem hozzá.
Végül megszórtam a korianderrel.
A csípős chiliszószból mindenki magának adagoljon, amennyi csípőset elbír a szája és kedve. De vigyázat, csakis cseppenként!

Napi mosoly

Ilyen a tökéletes szabadkai reggeli: proja, azaz kukoricás kenyér, podliveni sir, vagyis öntött túró meg cékla. Minden a piacról. ♡♡♡ Meg egy kis folyékony, kesernyés joghurt. ♡

 

Paradicsomos csirke, gesztenyével és kakukkfűvel

Nekem most ez a tökéletes vasárnapi ebéd. Persze tökéletes anyósom marhahúslevese és rántott húsa is. Sőt, még sok-sok egyéb tökéletes ebédet el tudok képzelni.
Na jó, akkor maradjunk annyiban, hogy ez a tökéletes paradicsomszósz. Jó?

Lassan készül, kell hozzá vagy 2 óra, de az eredmény igazán kárpótol. És amíg fődögél a hús, addig van idő egy gyors süteményt, kekszet összedobni.



Hozzávalók 4 személy részére: 8-10 csirke felsőcomb, 3-4 répa, 1 csomag fagyasztott szemes gesztenye, 1 vöröshagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál olaj, 4 evőkanál paradicsompüré, 2 dl fehérbor, 1 kiskanál szárított kakukkfű, só, bors.

Így készül:
Felforrósítottam az olajat, a csirkecombokat mindkét oldalról megpirítottam. A mély serpenyő szélére húztam a húsokat, középre szórtam az apróra vágott hagymát, fokhagymát. Egy-két percig pirítottam, majd ráöntöttem a fehérbort. Amikor nagy lángon elpárolgott, akkor öntöttem alá 2 dl vizet. Beletettem a feldarabolt, megpucolt répát. Lefedetem és 1 órán keresztül kis lángon rotyogtattam. Ha szükséges, időről-időre öntök hozzá egy kis vizet, hogy ne égjen le.
Ekkor belekevertem a paradicsompürét és beleszórtam a gesztenyét és a kakukkfüvet is. Még fél órát főztem. 
A végén felcsavarom a lángot, hogy a szósz jól besűrűsödjön.

Krumplipürével ettük.

Központ Bisztró, Újpest

Újpest nekem úgy nagyjából a világ vége. Életemben jó, ha háromszor jártam arrafelé. Ezekből egyszer a Központ Bisztróba látogattam. És megérte elautózni az őszi esőben odáig.

Ahogy elnéztem a megújuló környéket, Újpestnek úgy tűnik most kezd újjáalakulni a központi része. És a beülős lehetőségek megteremtésében élen jár a Központ. Itt ugyanis már a reggelitől egészen a vacsoráig, egész nap ehetünk, ihatunk. Akár egy jó kávéért érdemes betérni, sokan csak az elviteles koffeinadagért szaladnak be, aztán mennek tovább. Délelőtt érdemes lehet ide szervezni egy üzleti megbeszélést, egy kellemes villásreggeli felett mindjárt könnyebb előszedni a nehéz témákat is.

A belső tér kellemesen modern, olyan kényelmes, de nem túlzó és főleg nem rideg-hideg. Vannak nagy asztalok baráti társaságoknak és összebújósabb kicsik is.

Azon a szeptemberi héten, amikor arra jártam, éppen kukorica krémleves volt a napi menü része. Rég ettem ennyire jó krémlevest, főleg kukoricából készül ritkán. Ez tökéletesen krémes volt, sehol egy fogba ragadós darab. Tényleg a kukorica íze dominált, nem pedig más. A koronát pedig a chilis pattogatott kukorica tette fel az alkotásra, amelyet levesbetétként használtak.

Mindig van ebédmenü, amely minden héten változik. Úgy van összeállítva, hogy legyen benne könnyű, mondhatni diétás, sőt vega fogás és valami komolyabb is a nagyobb étvágyúaknak. Mi magunk kombinálhatjuk össze a levest, a főételt és a desszertet, ízlés szerint.

A hely leghíresebb fogásai egyértelműen a hamburgerek. Sok féle-fajta van, mind házi buciban érkezik és nagyon nehéz választani közülük. Bár nagyjából mindegy melyikre csapunk le, nagyon finomak.

Laza hétköznapi ebédnek éppen nem mondható, amit fogyasztottunk. A rántott húst itt pankóba, azaz japán morzsába forgatják. Amitől utánozhatatlanul ropogós lesz. A hús viszont omlós és lágy. Sütés előtt nem kloppfolják, hanem egy elmés szerkezettel törik meg a rostjait.
A hozzá kínált krumplisaláta akár Bécsben is megállná a helyét, nagyon kellemes kísérő. Az izgalmat ez esetben egy kis zeller jelenti.


Nagyon tetszik, hogy szinte minden ételt sikerült egy kicsit megcsavarni, de nem túlzóan és felismerhetetlenül. A Konfitált sertés tarja pirított újburgonyával és Guinness-es hagymaraguval például igen izgalmas, ám kétségkívül elég férfias fogás.

Nőként én inkább az édesség vonalon élvezkedtem. Bár már alig-alig fért belém egy morzsát sem tudtam otthagyni a Mascarpone krém erdei gyümölcs raguval, ropogós morzsával című műalkotásból. A kis, csatos üvegben érkező finomság egyszerűen tökéletes: az édes és a savanyú, a krémes és a ropogós csodás egyensúlya. Ha csak ezt ettem volna aznap, már elégedett lettem volna.

Szegfűgomba leves

Még a múlt héten is akadt szegfűgomba a piacon - az új kedvencem! Csak a megtisztítása, kosztól való megszabadítása ne lenne ilyen macerás.


 
Rendkívül gyors és egyszerű levest készítettem belőle, viszont nagyon harmonikus íze lett. Imádtam minden kanalát.

Hozzávalók 1 személyes (önző) adaghoz: 1 kis fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 kanál vaj, 1 csapott kanál liszt, 15 dkg szegfűgomba, 2 kanál tejföl, só, bors.

Elkészítése: A hagymát, fokhagymát nagyon apróra kockáztam. A forró vajon megfuttattam, megszórtam liszttel és pár percig pirítottam. Fűszereztem. Felöntöttem kevés vízzel és hozzáadtam a gombát. Kb. 15 percig főztem, amíg minden megpuhul.

Levettem a tűzről és csak ekkor kevertem el benne a tejfölt.

Pirítós barnakenyérből készített, vajban pirított kockákat ettem még hozzá, így teljes vacsora lett nekem.

 
Ez a kép meg csak úgy, mert ősz van :)
 

Diós csirke

Erre a receptre Hadarik Rita Egészséges ínyencfalatok című szakácskönyvében akadtam. Egy-két helyen egy kicsit át kellett alakítanom a receptet. Ő egy ragut készít az ételből, csirkemellből, én viszont felsőcombokat sütöttem, ezért egy kicsit másként fest a végeredmény.



A dió, mint sűrítőanyag használata egy sós ételben egészen zseniális ötlet! Csodásan finom íze lesz tőle a ragunak és annyira különleges étellé válik az egyébként hétköznapi zöldséges hús, hogy az csuda.

Hozzávalók 4 személynek: 8 csirke felsőcomb, 1 hagyma, 4 gerezd fokhagyma, 3 sárgarépa, 1 közepes zellergumó, 2 dl húsleves (vagy víz), 2 kanál olaj, 2 evőkanál darált dió, só, bors.

Így készült: A csirkecombokat megfűszereztem. Minden oldalról jól megpirítottam.  A húst kiszedtem és félre tettem.
Közben apróra kockáztam a hagymát, fokhagymát. Megtisztítottam és feldaraboltam a zellert és a répát. A visszamaradt zsiradékon átpirítottam a zöldségeket. Visszatettem a húst és felöntöttem a húslevessel.
Kb. 30 perc alatt puhára főztem minden hozzávalót. A végén belekevertem a 2 evőkanál darált diót is.
Ha szükséges, akkor igazítok a fűszerezésen és kukoricakásával (puliszkával, polentával) tálalom. Természetesen a rizs vagy a krumplipüré is.
 De be kell vallanom, hogy a leges-leges legjobb a diós szaftot kenyérrel kitunkolni, gluténmentesség ide vagy oda. :)

Hadarik Rita: Egészséges ínyencfalatok - könyvajánló

Hadarik Rita a Rita konyhájában hatalmas népszerűségre tett szert a könnyen "fogyasztható" és főzhető egészséges receptjeivel. Aztán megnyitott a Köles reformkonyha, ahová glutén nem teheti be egyetlen apró porszemét sem. Így már nemcsak virtuálisan, hanem a valóságban is megkóstolhattam a finomságokat.



És a történet itt nem ért véget. A nyáron kijött Rita szakácskönyve is, Egészséges ínyencfalatok címen. A könyv 166 oldalán egyetlen olyan recept sem található, amelyben glutén szerepel. Nagy áldás ez a lisztérzékenyeknek, hiszen rengeteg ötletet, tanácsot, tippet kaphatnak arra vonatkozólag, hogyan kerüljék el ezt a számukra betegítő hozzávalót.
A témában nem érintettként is érdeklődéssel tudtam lapozni a könyvet. Inspirálódni és persze főzni is nagyon jól lehet belőle. Bár elsősorban sütemény vonalon nagyon erős a könyv, azért a sós ételek között is találtam jópár érdekeset.
A sütemény azért is nagyon érdekes téma, mert pont ez az a terület, amelyen a legnehezebb kikerülni a hagyományos búzaliszt használatát. De Rita csalafinta: van itt zablisztes palacsinta, túrófánk kókuszliszttel, olívaolajos csokoládékocka gesztenyeliszttel és mákos-citromkrémes sütemény is. Nemcsak a krémes, torta jellegű finomságok, hanem az aprósütemények, így a vaníliás karika meg a kakaós keksz is szerepel itt reformosítva. Csupa rendkívül vonzó recept!

A sós vonalon találunk leveseket, főzelékeket a sütikhez hasonló kreatív sűrítési megoldásokkal. Sok-sok a zöldséges főétel, de azért szerencsére húsos is akad szép számmal. Még a rántott hús is felkerült a palettára.

Nagy kedvencem egyébként a főzési kisokos a könyvben, amelyből rengeteg hasznos infóval lettem gazdagabb.

Szépek az ételfotók is, bár a showt ellopják a Táblácsa alkotójának, Vámos Robinak a rajzos illusztációi. Igazán egyedivé és jókedvűvé teszik a könyvet.

Amit megfőztem Rita szakácskönyvéből: Egyrészt korábban inspirációként használva újraalkottam az ő cukkínis-gombás kölesét és nálam lett belőle grillezett cukkíni kölessel.

Legutóbb pedig a diós csirke mellett tettem le voksomat. Mesés finomság kerekedett egyetlen szokatlan hozzávaló, a dió beemelésével egy sós ételbe. Érdemes kipróbálni!

A Séf - filmkritika

Fontos figyelmeztetés! Ne menjetek éhesen erre a filmre! És egy nagy popcorn sem fog kitartani a film végéig.



A Séf című filmet az előzetes gyakorlatilag teljes egészében elmeséli. De ez nem baj. A fordulatokat nem a történettől vártam ugyanis. Valójában itt a főszereplők nem a híres színészek, hanem az egésze közelről fotózott, teljes pompájukban a nagy képernyőre vetített ételek. Nagyon nagy töménységben kaptuk őket a film elejétől a legvégéig. És én ezt élveztem. Nagyon-nagyon élveztem. Sőt, nemcsak enni, főzni is kedvem támadt. Kubai szendvicset, gyönyörű húsokat, izgalmasan megkomponált fogásokat, kanállal elsimított püréket és csőrös flakonokból dekoratívan körbe-körbe öntött mártásokat.

A jó hangulat végig kitartott, sokat kuncogtunk és élvezkedtünk, nyálunkat csorgattuk a képsorokat látva. A zene is külön életet élt, vitte tovább a képsorokat, adta a lendületet. És ha másért nem egy kis kedvcsinálónak az utazáshoz az amerikai Délre - erre tökéletes ez a film.

A végén pedig már azon tanakodtunk, hogy indítsunk gyorsan egy éttermet, de legalább egy ilyen büféskocsit. Bár Magyarországon valószínűleg néhány körrel többet kell futni az engedélyezés miatt, illetve a Twitter (ami itt egy külön szereplőként lett felvonultatva) sem olyan népszerű, az biztos, hogy nagy buli lenne. És persze fárasztó, iszonyú fárasztó. Nagyon tetszett, hogy a film ezt nem hallgatta el. Kiderült, hogy főzni, főleg szakácsként fantasztikus élvezet, de e mellett felfalja az életed többi részét, a magánéleted és sokszor az egészséged is.
Éppen ezért maradok a továbbiakban is háziasszonynak, aki időnként inkább elzarándokol egy-egy jó étterembe, sőt büféskocsihoz is.

Csak csináljon már végre valaki nekem egy olyan kubai szendvicset! Vagy legalább egy négysajtos pirítóst, vaslapon sütve. :)