Hadarik Rita gluténmentes zabkásái

Zacskós, előre ízesített, fogyasztásra kész és garantáltan gluténmentes! Nos, ezek Hadarik Rita által fejlesztett zabkásák legfőbb előnyei. 

Már tényleg csak egy kis forró vizet kell hozzá adni és pár perc után fogyasztható is. 

Nekem személy szerint az almás-fahéjas lett a kedvencem. 

Vik Mentes Finomságok

Az van, hogy én elég nagy előitélettel viseltetek a mindenféle mentes dolgokkal kapcsolatban. Hiszen, amiből kihagynak dolgokat, az nem az igazi. Nem lehet igazi. Vagy talán mégis? Esetleg jobb, mint az eredeti?

Nos, a Vik mindenmenetes cukrászdában eléggé meglepődtem. Alapból saját üzemükben készülnek a sütik, ahova egy porszemnyi glutén sem kerülhet be. Ugyanígy száműzve van a finomított cukor is. Sőt, a kínálatban szerepelnek tejmentes finomságok is.
Egy kicsit tartottam tőle, hogy majd fűrészpor ízű és állagú utánzatokkal kell beérnem, de ennél sokkal jobbat kaptam. Az itt kóstolt zserbó vagy sajttorta például egészen fergeteges! Nem mindig lehet egyből rájönni, hogy mivel pótolták a lisztet és a cukrot. Sőt, ez valójában üzleti titok is, hiszen a legtöbb recept kialakítása hosszú hónapokig tartó kísérletezés eredménye.
Egyébként már 43 saját fejlesztésű receptnél tartanak, és van köztük például kenyér és egyéb péksüti is.

Az biztos, hogy nagyon igényesen kiválogatott alapanyagokat használnak, ez az első falatnál érződik. A csoki az tényleg kakaóbabból készül, nem valami állományjavítós izé. Érezni a kókusz vagy éppen a dió aromáját és azt, hogy ezek nagyon tartalmas kis finomságok.
Ahogy Dr. Móré Viktória tulajdonos is elmondta, egy-egy szelet délutáni elfogyasztása után már nem is nagyon sikerül vacsorázni. Az a legjobb, hogy mivel rengeteg hasznos és lassan felszívódó, rostdús alapanyag található a sütikben, jó hosszú órákig nem is leszünk éhesek utána. Ezzel ellentétben, a hagyományos cukrászdai cukormázas sütik után már egy órával is sokszor a falat kaparom, hogy enni akarok.

Nagyon szimpatikus hozzáállás, hogy a Vik Finomságok nem kompromisszumokból születnek, hanem valami pluszt akarnak adni. Nemcsak azoknak valók, akik valamilyen allergiával küzdenek, hanem azoknak is, akik vágynak a jó sütikre, de nem akarnak fölösleges kalóriákat magukba tömni. Mondjuk egy répatortával fél napig elvagyok, de például egy-egy kis isler csak úgy kávé mellé is szuper társ lehet.

Azt hiszem ezentúl kevesebb előítélettel fordulok majd a "mentes" dolgokhoz. :) És persze beugrok majd ha a Keleti Károly u. 10 környékén vagy a West End Bevásárlóközpontban járok. 

Napi mosoly

Ez a leges-leges-legkedvencebb ételem, ilyenkor, novemberben. 

Van benne: vöröslencse, répa, hagyma, currypor. Puhára főzve. Végül kókusztejjel és paradicsompürével krémesítve és sűrítve. 

Paradicsomos köles juhsajttal és ropogós hagymával

Nagyon diétás, nagyon reformos, tökéletesen illik a böjtömbe és hihetetlen módon még FINOM is! Na, ilyen étel nincs is. Vagy mégis?

Persze a gyermekeim rá se néztek, semmi szokatlant nem hajlandók megkóstolni. De szerencsére a kalandvágyóbb felnőtteken tesztelve úgy tűnik jó kis ételt sikerült összehoznom.

Hozzávalók 2-3 adaghoz:
1 kis fej vöröshagyma, 1 kanál olaj, 10 deka köles, 3-4 kanál sűrített paradicsom, só, bors, 10 deka juhsajt, 2 kanál ropogós sült hagyma.

A hagymát nagyon apróra kockáztam és megfuttattam az olajon. Hozzáadtam a kölest, sóztam és borsoztam. Kétszeres mennyiségű vízzel felöntöttem. Jó párszor megkavartam, amíg rotyogott. Ha esetleg elfövi a vizet, akkor értelemszerűen utána kell önteni, de egyszerre ne túl sokat.
Amikor már puhának tűnik a köles, akkor öntöm csak hozzá paradicsompürét, mert ez nagyon fröcsköl, meg csapkod. Még kb. 5 percig párolom fedő alatt, hogy jól besűrűsödjön.

Tálalásnál rászórom a felkockázott juhsajtot és a bóti ropogós hagymát. Ez utóbbi hozzávaló most az új kedvenc, egyszerűen mindenre megpróbálok ezt szórni. Na jó, tejbegrízre nem. :)

Grillezett cukkíni kölessel, aszalt paradicsommal és kecskesajttal

Minden nyáron van egy olyan étel, ami szokatlanul nagy sikert arat, amivel egy csomó dícséretet zsebelek be. Ez mindig váratlanul jön, fogalmam sincs előre, hogy mi fog majd igazán tetszeni a vendégeknek.
Azt például álmomban sem gondoltam volna, hogy a köles ennyire ízlik sokaknak. Hadarik Rita új, gluténmentes szakácskönyve adta az ötletet, hogy kezdjem el bátrabban használni ezt a gabonát.

A grillezett cukkíni készítése:
Először is, nem árt, ha egyébként is alágyújtunk némi faszénnel a rostnak. Mert szabad tűzön késztve lesz az igazi.
Mivel azt sem szeretném, hogy megégjen a zöldség, ezért fogtam az alufóliát és csináltam neki dupla lapokat. Ezeket beolajoztam. A cukkínit kb. 1 centis karikákra vágtam és szépen egymás mellé helyeztem a szeleteket. Mellépakoltam egy fej fokhagymát, megpucolva, gerezdekre szedve. Sóztam, borsoztam. A tetejét is bekentem olajjal.
A cukkínik mindkét oldalát megsütöttem, így szép csíkosak lettek a grillrácstól, de meg is puhultak közben.

A megsült fokhagymát villával összenyomkodtam.

A kölest (1 pohárnyit) átöblítettem és háromszoros mennyiségű sós vízben megfőztem. Amikor puha lett, hozzákevertem az aszalt paradicsom olajos levét és egy citrom levét is. Így hagytam kihűlni.

A kölest egy nagy tálba halmoztam, majd belekevertem az összenyomott, sült fokhagymát. Beleszórtam az összedarabolt maréknyi aszalt paradicsomot. Egy csokor újhagymát is felkarikáztam, illetve rápakoltam a cukkíniket. Egy csomag (kb. 100 g) friss kecskesajtot is rámorzsoltam a tetejére.

Hagyhatjuk egy kicsit állni, várni, de ha készen van, már akár ehető is.

A kölest célszerű 1-2 óraval előtte elkészíteni.

Karácsonyi gesztenyés krémleves

Ez volt a karácsonyi vacsoránk legtökéletesebb fogása. Egyszerűen mennyei. Ahhoz képest pedig, hogy milyen jó, meglepően egyszerű elkészíteni. Tényleg csak néhány jól megválasztott hozzávalóra van szükség. Külön plusz pont, hogy semmiféle lisztes rántást, sűrítést, krumplis trükközést sem igényelt.

FONTOS! Az ízesített, cukrozott gesztenyemassza ehhez a recepthez nem jó. Ez alapvetően egy sós leves, tehát a mű rumaromás íz nem illik hozzá.

Hozzávalók 4 adaghoz: 1 kanál libazsír, 1 nagy póréhagyma, 1 alma, 2 dl almabor (cider), 6 dl leszűrt húsleves (vagy zöldség alaplé), 250 g teljesen natúr gesztenyemassza, 2 dl tejföl, 1 kiskanál szárított tárkony. Só, bors, ízlés szerint.

Elkészítése:

A hagymát felkarikáztam. Libazsíron pároltam, felöntöttem az almaborral és elforraltam az alkoholtartalmát.

Az almát megpucoltam és durván feldaraboltam. Tárkonnyal fűszereztem. A leveshez adtam, felöntöttem a húslevessel és puhára főztem benne a hagymát, almát.

A levest jó alaposan leturmixoltam. Belemorzsoltam a gesztenyét, hozzáadtam a tejfölt és újra átturmixoltam. Ha túl sűrű, akkor vízzel lehet lazítani. Illetve itt érdemes kóstolni és még egyszer fűszerezni.

Kiszúróformával magos kenyerekből formákat vágtam ki, és ezekkel díszítettem a levesünket.

Gesztenyés torta gluténmentesen

Mint azt a lelkes falatozók megállapították, ez tulajdonképpen egy megsütött tiramisu. Na jó, nem teljesen, de vannak benne hasonló hozzávalók. Ami nincsen az a liszt, sőt semmilyen buzából nyert alapanyag, illetve a cukor is csak minimális. A gesztenyepüré negyede úgyis cukor...

Viszont az íze az valami fergeteges! Igazi gesztenye imádó banda vagyunk, így nem meglepő, hogy ez is mennyire ízlett nekünk.

A borban sült meggy ötletét a Gasztroblogok Facebook csoportban dobták elém a lányok, amiért nem győzök elég hálás lenni. Isteni találmány!

Hozzávalók: 500 g gesztenyepüré, 500 g mascarpone, 4 tojás, 1 kanál porcukor, 2 kanál keményítő (Dr Oetker Gustin).
A tetejére: 500 g magozott meggy, 2 dl vörösbor, 2 kanál cukor.

Elkészítése:

Először a meggyet készítettem el. Mély serpenyőben addig főztem a borban a cukorral a meggyet, amíg a bor teljesen elpárolgott róla, és egy sűrű, már-már ragacsos meggyes lekvárféleség lett a végeredmény. Ezt hagytam lehűlni.

A tojásokat szétválasztottam. A fehérjét nagyon kemény habbá vertem. A vége felé adtam hozzá egy kanál porcukrot is és még tovább vertem.
A sárgájákat kikevertem a mascarponeval, majd belereszeltem a gesztenyepürét. Jó alaposan kikevertem, meglepően habos, könnyű krém lett. Már így is isteni finom, nyersen.
A fehérjét több részletben, óvatosan beleforgattam, de azért jól eloszlattam mindenhova.

Egy kerek, sütőpapírral kibélelt tortaformába simítottam a habot, de természetesen négyzetes formában is lehet sütni. A meggyet óvatosan a tetejére szórtam, hogy ne nagyon süllyedjen bele.

Meglepően sok idő, úgy 50 perc kellett neki a 180 fokos sütőben, hogy megsüljön. A közepe így is sokkal puhább lesz, mint a széle, ami viszont egy kicsit ropogósabb. Attól sem kell megijedni, hogy bár sütés közben duplájára emelkedik a tészta, ahogy hűl, úgy össze is esik. Egy éjszaka hűtés csak jót tesz neki.

Isteni, krémes, finom, tésztamentes és nagyon gesztenyés sütemény lesz a végeredmény.
 

Polenta balzsamos hagymával és kecskesajttal

Nem is tudom miért, nekem ez olyan nyárias étel, miközben minden ízében inkább a nehezebb, téliesebb konyhához illene. Minden esetre nagyon-nagyon összejött ez a kombináció, igazi finomság. Sőt, ami a legszebb benne, vega és glutén mentes is!
Néha én is meglepődök, hogy milyen ügyes vagyok :)

Az alábbiakban 2 fős mennyiségeket adok meg.

A balzsamecetes hagyma így készült:
Fél kiló apró hagymát megpucoltam és mindegyiket félbe vagdostam.
Serpenyőben vajat forrósítottam. Vágott felükkel lefelé beletettem a hagymát és pirítani kezdtem. Pár perc után aláöntöttem nagyon kevés, csak 2 kanálnyi fehérbort. Amikor elpárolgott, rászórtam 2 kanál barna nádcukrot és rácsorgattam 2 evőkanál balzsamecetet. Még pár percig pirítottam, rázogattam, néha meg is forgattam.

Az a jó, ha lesz egy kis szaftja, nem pörkölődik meg teljesen a hagyma, még egy picit roppanós marad. Éppen ezért sózni is csak akkor szoktam, amikor készen van.

A polentát egyszerűen, 3szoros mennyiségű, sós vízben megfőztem. Kettőnknek 1 pohárnyi száraz kukoricadara bőven elég. Itt általában meg szoktam állni, de ha nagyon cifrázni akarnám, akkor kisimítva hagynám kihűlni, majd felkockáznám és vajban megpirítanám. Mint ahogy itt csináltam.

Került még rá néhány szál rukkola és rámorzsoltam még 10 deka fűszeres lágy kecskesajtot.

Megnyílt a Köles!

Rita tevékenykedését már jó ideje követem és csodálom. És ha gluténmentes ihletre van szükségem, hát szaladok az oldalára.

Amióta pár hete a Facebookon elhintette, hogy saját éttermet! nyit, szinte vele együtt izgultam végig a rengeteg kalandot, készülődést, csavart a történetben. Olyan jó volt látni, igaz csak távolról figyelni, ahogy formát ölt és valóságossá válik egy álom. A pink székek festése meg a fal, meg az utcai tábla... A kedvencem a "fekete öves vásárlásról" készült fotó volt. Ha nem értitek miről beszélek, lapozzatok vissza a Facebookon ezen az oldalon: https://www.facebook.com/Koleskonyha

Ezek után, amikor kiírták, hogy ma nyitnak, nem kérdés, hogy bicajra pattantam és mentem. Ott volt a helyem kóstolni. Az meg, hogy Oravecz Nórával egyszerre tettük tiszteletünket külön öröm, bár fogalmam se volt róla ki ő. :) Valószínűleg kinőttem már a célcsoportjából.

Egyszóval szuper volt látni, hogy első nap, az első órákban is csak jönnek-jönnek folyamatosan az emberek.

Több menüből lehetett választani. Természetesen mind GLUTÉNMENTES. Amit én kóstoltam: zellerkrémleves, paradicsomos húsgombóc puliszkával.
Kellemesen selymes leves, bazsalikomtól fűszeres paradicsomos szósz, jól elalált egyensúlyok a tányéron. Meg se tudtam enni az egészet, olyan komoly adag volt.

Volt még cukkínis lecsó is. Illetve a grillezett csirkemell is nagyon csábítónak tűnt, ahhoz ugyanis sok-sok fajta salátából lehetett volna választani.

A sütő "természetesen" nyitásra romlott el, de Ritáék ezt is megoldották. A joghurtos finomság szilvakrémmel, habcsókkal igazi hűsítő volt ma. És a szörpök sem átlagosak: akácvirágszörpöt kóstoltam ma.

Az ételekkel kapcsolatban az volt a legnagyobb meglepetés, hogy bár elvileg "reformosak" valójában nagyon is ehető, finom, és ha nem sértő ezt mondanom átlagos ízük volt. Mármint, hogy olyan tekintetben átlagos, hogy semmilyen fűrészporosságot, elvonást, hiányérzetet nem lehetett felfedezni bennünk. Már-már öröm így diétázni, micsoda megkönnyebülés lehet ez azoknak, akiknek tényleg erre kell figyelniük nap, mint nap.

Gluténmentes finomság

Ismét jött hozzánk a kislány, aki nem ehet lisztes dolgokat, úgyhogy újra sütöttem a kőcöknek valami finomságot. Sajno ezúttal, a nagy melegre való tekintettel inkább a fagyit ették nagy lelkesen, de azért a sütiből is elfogyott pár szeletke.

Hozzávalók: 10 dkg vaj, 5 dkg cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 3 tojás, 2 répa, 12 dkg darált mogyoró, 5 dkg keményítő. A tetejére: 10 dkg étcsoki, 3-4 evőkanál tejszín.

Elkészítése: A puha vajat habosra keverem a cukorral, vaníliás cukorral. Egyenként hozzáadom az egész tojásokat.
A répát lereszelem nagyobb lyukú reszelőn, és minden hozzávalót alaposan elkeverek.

Sütőpapíros tepsibe öntöm és kb. 35-40 perc alatt készre sütöm. Hagyom kihűlni.

Időközben óvatosan megolvasztom a csokit és a tejszínt, majd a tetejére csorgatom és elkenem.

Hmmm! Nem túl édes, talán nem is eléggé gyerekbarát, viszont isteni finom kombináció. Mandulával, dióval is működőképes!

Pöttyös pite alj nélkül

A Pinterest nem kicsit szippantott be engemet. Ott láttam egy "polka dot" pitét, amihez nagy kedvem támadt. Végül tulajdonképpen egy sült túrókrémet sütöttem, mindenféle tészta és alj nélkül, viszont meggyel pöttyözve.

Külön plusz pont, hogy nincs benne liszt, cukor is csak minimális, szóval naaaagyon egészséges. És nagyon gyorsan elfogy, még melegen... Pedig érdemes megvárni, amíg lehűl, sőt betenni pár órára a hűtőbe, mert akkor sokkal-sokkal finomabb, krémesebb, lágyabb lesz az íze.

Azt talán mondanom sem kell, hogy a piacon kapható házi túróból fényévekkel jobb lesz, mint a félzsíros bótiból.

Mi került bele? fél kiló túró, 1 deci tejszín, 2 evőkanál cukor, 1 zacskó vaníliás cukor, 1 citrom reszelt héja, 2 evőkanál keményítő, 1 kiskanál sütőpor, 3 tojás + 30 deka magozott meggy (esetleg cseresznye, ha még van).

Elkészítése: A túrót botmixerrel krémesítettem. Hozzáadtam a többi hozzávalót (a meggy kivételével) és alaposan elkevertem.
Sütőpapírral kibélelt tepsibe simítottam és a tetejét szépen kiraktam a magozott, felezett meggyekkel.

180 fokos, légkeveréses sütőben sütöttem kb. 35 percig.

 

 

Sütőtökös-diós muffin - gluténmentes és tejmentes

Jöttek hozzánk játszani a pajtások és mellesleg az egyik kislány anyukája megemlítette, hogy a lánya nem ehet kenyeret. Hogy ne adjak neki. Kiderült, hogy glutén érzékeny. Az ilyen allergiák, különösen ha gyerekről van szó, mindig a korlátokról és nehézségekről szólnak. Nekem viszont, akinek nem kell minden egyes napon ezzel megküzdeni, csak egy játék. Eljátszottam a gondolattal, hogyan lehet olyan süteményt előállítani, ami finom, kényeztető, de nincs benne búzaszármazék.

Nos, nagyon jól sikerült, a srácok úgy falták fel, ahogy szedtem ki a sütőből. Szétvagdostam, hogy kicsit hűljön, ők meg kapkodták ki a kezemből. Szerintem észre se vették, hogy "egészségeset" esznek egyszer a változatosság kedvéért.

Hozzávalók (12 kisebb muffinhoz): 150g sütőtök, 2 tojás, 50 g nádcukor, 120 g dió, 80 g kukoricaliszt, 1 kiskanál őrölt fahéj, csipetnyi só, 1/4 kiskanál sütőpor.

Elkészítése: A sütőtököt már korábban megsütöttem, most kikapargattam a héjából. Tisztán, csak a belét mértem le, villával összetörtem, pürésítettem. Hozzáadtam a két tojást, fahéjat és cukrot, alaposan elvertem.
A diót ledaráltam. Összevegyítettem a kukoricaliszttel, sütőporral, sóval.
Jól kikevertem a nedves és száraz hozzávalókat. Egy olyan ragacsos, puha, de nem folyékony masszát kell kapnunk végeredményként. Ezt muffinpapírokba adagoltam. Kb. 20 perc alatt sül meg a 180 fokos sütőben, de érdemes többször ránézni, hogy áll.

Ha még kényeztetőbbre vágyunk, tehetünk bele akár csokidarabkákat is. Ez az adag kb. 50 grammot bír el. Mézeskalács fűszerkeverékkel ízesítve pedig igazán illatos finomságot kapunk.