Kicsit már én is unom, hogy folyton arról panaszkodok, hogy betegek ezek a gyerekek. Nem nagyon, de azért éppen eléggé ahhoz, hogy itthon untassuk egymást. Pénteken például kivittem őket "szánkózni", aztán délután jó kis fülfájás lett belőle. Persze biztos nincs összefüggés a két esemény között, ezzel nyugtatom magam. Meg azzal, hogy bár ők ugyan nem ültek a szánkón, így húzni se nagyon volt mit, de a súlyos mínuszokban eltöltött idő feljogosít egy ilyen ebéd elpusztítására.
Először Ausztriában, sielés alkalmával találkoztam a käsespätzle intézményével. Bár kimondani még mindig nem tudom, az első pillanattól kezdve imádom. Persze nem árt hozzá, hogy az ember egész nap a hegyen vonuljon fel s alá, különben elég nehéz megemészteni.
Nem ragaszkodtam az eredeti recepthez, hanem csináltam, ahogy jól esett. 1 tojásból, 1 dl tejből meg találomra belezuttyintott lisztből csináltam galuskát, amit forró vízben kifőztem. Egy serpenyőben szalonnacsíkokat meg póréhagyma karikákat pirítottam, majd összekevertem a nokedlivel. Reszeltem rá egy kis sajtot is, annélkül nem ér az egész semmit.
Eredetinek látszó leírások Notburánál, vagy Lila füge tollából. Legközelebb megpróbálkozom a gőzgombóccal is, az tuti.
8 megjegyzés:
Jók is ezek az egyszerű, néhány jó alapanyagból készülő ételek.
Mi lesz a gőzgombóchoz? Csak nem vadas?
Ó nem, szilvalekváros-mákos gőzgombócra gondoltam. Vaníliamártással, szigorúan.
Nagyon jól néz ki :)
Én megértelek, sőt!
Egy ilyen tányér, aztán egy kis szisztázás az ablakban, a hóesés nézésével. A legjobb!
Jó, forralt bor se rossz, ha a kezed közelében van, de ez már igy tökéletes!
Szepyke, ma este biztos, hogy csinálok forralt bort, most hogy említetted, teljesen megkívántam.
Guszta, szívesen bevállalnám én is!
Ez is nagyon jól néz ki, de most elképzeltem a szilvalekváros gőzgombócot... (Azt egyébként milyen edényben lehet házilagosan kivitelezni?)
Hát azért a Te Käsespatzle-det is nagy étvággyal enném egy Hütte-ben ;-)
Megjegyzés küldése