Egyszerűen jó

Az Apuci ma szerzett némi tengeri halat és roston ropogósra sütötte. Hozzá pedig kikevert egy kis olajat, citrom levét és sok-sok apróra vágott petrezselyem zöldet, meg fokhagymát. Ezzel locsolgattuk a halacskát és hozzá egyszerű főtt krumplit ettünk, nehogy valami elnyomja a tenger ízt.

Csirke, parmezán

Végre ismét beszabadultam a konyhába, így aztán alkothattam is. Kedvenc csirkemellemet egy picit megbolondítottam a parmezán erőteljes, átható ízével. És rögtön két változatban is!

Parmezános csirkeragu

Mi kell hozzá?2 darab csirkemell filé, 1 marék morzsolt kukorica, 2 dl tejszín, 3-4 evőkanál reszelt parmezán, 1 evőkanál mustár, só, bors, szerecsen dió, kevés olaj.
Hogyan készül?A csirkét falatnyi darabokra vágjuk, megsózzuk, borsozzuk, és forró olajon átpirítjuk. Hozzáadjuk a kukoricát, együtt kevergetjük egy ideig. Hozzáöntünk fél deci vizet, lefedjük és úgy 20 percig pároljuk, hogy a hús megpuhuljon. A megfőtt húsdarabkákhoz hozzákeverjük a tejszínt, a mustárt. Amikor újra elkezd rotyogni, beleszórjuk a parmezánt is. Csak ez után fűszerezzük, mert a sajt önmagában is elég sós. Még néhányszor megkavarjuk és tésztával fogyasztjuk.

Parmezános rakott csirke
Mi kell hozzá?2 csirkemell filé, 2 dl tejszín, 15 dkg trappista és 10 dkg parmezán sajt, só, bors, szerecsendió, kevéske olaj.
Hogyan készül?Csirkemellet vékony szeletekre vágjuk, kiklopfoljuk és megfűszerezzük. Egy tűzálló tálat vékonyan kiolajozunk. A csirkeszeleteket belerétegezzük úgy, hogy minden réteg után megkenjük tejszínnel és a kétféle reszelt sajtból szórunk rá. A legfelső réteg mindenképpen sajt legyen! Az így előkészített ételt sütőben közepes lángon, letakarva egy órán keresztül sütjük. Az utolsó negyed órában eltávolítjuk a fóliát, ekkor fog ropogós sajtkérget kapni.
Ötlet:Az csirkemell még finomabb, „szaftosabb” lesz, ha előzőleg a felszeletelt húst néhány órán keresztül tejben tároljuk a hűtőben. A rétegezés megkezdése előtt természetesen le kell itatni a tejet.

Cukrászda a javából

Az Auguszt cukrászda gobelin huzatú székeivel, fa borításos falaival, valahogy átvészelt 130 évet. Az ember bebattyog a körfolyosós udvarba, annak is a túloldalára. Ledobja a válláról a latyakos, hóesés utáni letargiában fetrengő Pest-palástját és nagyot szippant a cukros-vaníliás illatból. Az üvegtárolóból régimódi sütik kacsintanak: igazi krémes, dobos, torta, rétesek és gyümölcskenyerek. A krémes itt még tojásból készül, nem zselatinból és étel festékből. A forró csoki olyan sűrű, hogy megáll benne a kanál. A felszolgáló lányok, bár modern ruhát hordanak, kedvességük és mosolyuk szinte régimódi. Nyoma sincs a flegmaságnak és a pénz hajhászásnak. Itt vendéglátás van, szívélyes vendéglátás. Persze a modern kor néhány aprósága már behúzódott ebbe a régi világba is, csillog-villog a hűtőszekrény, a falakon pedig hangszórókból árad a zene. Amíg letelepszem és várom a süteményemet, nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy mindjárt belép az ajtón néhány nagy kalapos, cérnakesztyűs dáma. Vagy éppen néhány cilinderes úr. Addig is, amíg ők áttörik az időkorlátokat, elolvasgatom a falra kihelyezett békebeli újságkivágásokat a kávéházi Budapest fénykorából. A száz évvel ezelőtti Auguszt család mosolyog ránk nagy büszkén. Vajon gondolták-e, hogy 2000-ben is az ő receptjeik alapján készült sütiket falatozzuk majd?

Auguszt cukrászdaBudapest, V. kerület, Kossuth Lajos u. 14-16.Tel: 06 1 3376 379

Túrós tészta és tavasz

Ma túróstésztát csináltam. Hát van ennél egyszerűbb, ám finomabb étel? Aligha. Odakint hétágra süt a nap, van vagy húsz fok. A nagytata éppen egy túlburjánzott bokorral küzd és nemsokára magukba tömjük a sok tésztát, sós pörc ízbombákkal és a lágy, krémes valódi házitúróval, egyenesen a piacról. Hozzá pedig fejenként megeszünk egy-egy csomag retket és újhagymát.
Még mindig jó élni. Jó nézni az Anyu arcán a leveleken áttűző napsugarak foltjainak játékát. Jó dolog, hogy már vannak pillanatok, amikor teljesen tisztán látok és felvillan előttem a szemüveg és szenvedés nélküli nézés lehetősége. Ilyenkor örömben mártózik a szívem és virágokat fényképezek.

Vörösboros meg mindenes marha

Olyan, de olyan illat van az egész házban… Elképzelni sem lehet nyálcsorgatóbbat.

Mivel napközben egyedül vagyok itthon, néha nem bírom tovább és garázdálkodok egy mennyei kis kaját, csak úgy a saját örömömre. Azért nagyon remélem, hogy a szigorú anyós jelölt is eszik majd a főztömből. Ez a legnagyobb hallgatólagos konfliktus köztünk. Hogy legtöbbször nem ízlik neki, amit csinálok. Bezzeg a fiacskája mindig teleszájjal falja a kajámat. Ki érti ezt?

Vörösboros meg mindenes marha

Mi kell hozzá? Egy szép darab marhacomb, két-három répa, hagyma, zöldség, só és zöldfűszerek (amelyik éppen akad otthon: majoránna, oregánó, zsálya, kakukkfű), fél üveg vörösbor, egy paradicsom konzerv, kevés olaj és darabka szalonna.

Hogyan készül?A húst felkockázzuk, a zöldségeket is nagyobb darabokra aprítjuk. A zöldségeket egy mázas cseréptálba pakoljuk, vagy ha az nincs, akkor egy mélyebb tepsibe. A húst egy kis kiolvasztott szalonnazsíron és olajon megpirítjuk és hozzáadjuk a zöldségekhez. Felöntjük a borral, jó alaposan megfűszerezzük és a paradicsomot is hozzáadjuk. Aztán már csak úgy 3 órát kell kivárni, hogy a hús ízletesre puhuljon. Nálam nemsokára letelik én meg majd éhen halok.