Sauska, Villány


Volt nekünk ez a kis villányi kiruccanásunk, aminek fő programpontjának a Sauska borászat meglátogatása bizonyult. Hosszas egyeztetések, telefonok és e-mailek jöttek-mentek. A látogatásunk szervezői igazán kitettek magukért. Aztán kiderült számomra az is, hogy akikkel mentünk, ismerik ám Sauska Krisztiánt, sőt ő véletlenül pont ott is volt. Meg a lánya is. Meg egy Master of Wine hölgy is, aki éppen nagy kóstolót tart a jövőben esedékes borokból. Meg a birtokigazgató, aki lelkesen mesélt nekünk és türelmesen válaszolta meg a kérdéseinket.

Innen már csak tátott szájjal figyeltem. Ültünk a naplementében, simogatóan meleg májusi délutánban a teraszon. Hiperdizájnos fehér kanapékon, Zsolnay-kerámiás kék puffok körül, és csak hozták és hozták a borokat. Jók voltak, igencsak fantasztikusak. Úgy a negyedik körül én már teljesen elvesztettem a fonalat, egyáltalán nem tudnám megmondani, hogy mit is ittunk.



Aztán mentünk egy nagy kört a pincében is. Lenyűgöző. Leginkább a mögötte lévő irdatlan munka. Most ugye nincs nagy nyüzsgés, szépen növöget a szőlő fenn a dombon. De az, hogy szinte szemenként válogatnak, hogy micsoda tökéletes tisztaság honol mindenhol, hogy mennyi odafigyelés és törődés veszi körbe ezt az italt. Engem teljesen megdöbbentett. Az, aki ennyire figyel arra, hogy mit tesz bele végül a palackba, az lehet akármilyen nagyképű - szerintem. De közben mindig ott van a tudat, elő is jött többször, hogy a természet egyetlen jeges hajnallal, egyetlen nagy viharral teheti tönkre az egész évet. A természet adja a bort, az elkészítése csak "pofozgatás" a helyes irányba.

Aztán volt még vacsora is. Nem mondhatnám, hogy éhesen ültünk neki, de ez is jó volt. A belső tér is a design, a modernség, a kortást művészetek még éppen kellemesen befogadható, de nem tolakodó egyvelegét nyújtja.
Látványkonyhában készül a vacsora és amolyan modern magyaros vonalat követ. Semmi konfitálás meg sous-vide, csak korrekt módon elkészített bableves, sok belevalóval. Aztán nyúlcomb megpirítva, de mégis omlósan némi lecsóval, zsemlegombóccal. Végül pedig egy összett desszert: madártejbe áztatott bundáskenyér, mascarpone-hab, mákkrém, tokaji borzselé.
Hmmmmmm. Tökéletesen eltelve, alig-alig pihegve tértünk meg szállásunkra. A legmeglepőbb módon, bár tetemes mennyiségű bort fogyasztottunk el, igazából nem lett tőle komolyabb bajunk. Persze ettünk és literszám ittunk is mellé vizet.

Csak azt bánom, hogy a rozén kívül alig-alig tudom visszaidézni, melyik bor is volt a kedvencem. Talán itt az ideje, hogy itthon egyesével elővegyük és végigkóstoljunk újra mindet. Vagyis azokat, amelyek éppen kaphatók az üzletekben. Az biztos, hogy a rozé a nyár nagy kevence lesz.

Napi mosoly

Nincs jobb annál, mint amikor az ember a biztonság kedvéért felhívhat valakit - például az Apukáját - hogy hogy is lesz a legjobb a grízgaluska.

Spárga salátaként


Már megint egy végtelenül egyszerűen készíthető étel. Mármint szerintem az, de ha valaki nincs olyan jó és közeli barátságban a sprágával, mint én, akkor itt a tavalyi okosságaim gyűjteménye.

Most egy fél kilós csomag zöld spárgát átmostam. "Összespárgáztam", de nem kék színűvel, mint Briget Jones. Talpra állítva forró vízbe tettem, hogy a fejei a víz fölött legyenek. 4-5 percig főztem a sós, cukros vízben. Kiszedtem és konyharuhába csavarva hagytam kihűlni. Nem mostam le, nem raktam jeges vízbe.

Amikor már langyos volt, levágtam a fás alsó részét - úgy 2-3 centit. Tálra tettem és meglocsoltam pár csepp olívaolajjal, citromlével. Rászórtam 1 evőkanál darált diót, pár szem felcsíkozott aszalt paradicsomot, rengeteg petrezselyemlevelet meg parmezán forgácsokat.



Igazi, nyárieleji gyönyörűség. Az egyik tökéletes vacsora fehér borral, ropogós héjú kenyérrel.

Töltött paprika fetával és paradicsommal


Nem az a hagyományos, húsgombócos, jó sok munkával járó töltött paprika. Sőt, nem is akartam megírni az elkészítését, hiszen annyira egyszerű.

De ha mégis valakinek pont erre az ötletre, receptre van szüksége, hát íme a kétszemélyes adag leírása:

Megfőztem 15 deka tésztát (rövid, csavart csöveket). Leszűrtem.

Félbe vágtam egy nagy kaliforniai paprikát. 10 percig elősütöttem a sütőben.

Közben összevágtam egy nagy paradicsomot, 5 deka fetát, 4-5 szemnyi aszalt paradicsomot is.

Akad még hozzá pár menta és petrezselyemlevél is. Ezeket mind összekevertem a tésztával és a paprikába halmoztam. Persze az egész nem fért bele, így jutott bőven mellé-köré is.

Még 10 percig sütöttem együtt.

Szerintem ez így komplett. Sózni például egyáltalán nem kell a feta miatt.

Rakott tészta sonkával és brokkolival



Nézegettem Lilla mac and cheese ihletét, de nálunk végül ez lett belőle. Jó dolog az az amerikai változat, de szerintem teljesen felesleges tejmártást főzni, mert a tojás-tejföl kombináció épp olyan jól megállja a helyét.


Egyszer már készítettem úgy is rakott tésztát, hogy nyersen dobtam bele a tejbe a tésztát, majd így be a sütőbe. Akkor jól is sikerült, de az arányokat menthetetlenül elfelejtettem, így maradtam a tészta előre megfőzésének verziójánál.


4 személyes adaghoz: 40 deka rövid csőtészta, 40 deka brokkoli, 10 deka sonka, 10 deka jól reszelhető sajt (például Cheddar), 2 tojás, 2 deci tejföl, szűk maréknyi petrezselyemlevél, só.


Így készült: A tésztát és a brokkolit is megfőztem. A sonkát felkockáztam, a sajtot lereszeltem. A tejfölt, tojást összekevertem. Sóztam, beleszórtam az apróra vagdosott petrezselymet is.


Tűzálló tálba öntöttem a kifőtt tésztát, a sonkát meg a brokkolit. Ráöntöttem a tojásos keveréket és végül beborítottam sajttal.


Úgy 15 perc bőven elég neki a forró sütőben. A tojásos keverék átsül, a sajt meg jól megpirul a tetején.

Napi mosoly

Mégiscsak visszajött az előző bejegyzésem. Én ennek is tudok örülni. Persze a hozzá fűzött megjegyzéseket nem látom...

Napi mosolyok

A gyerekenek ízlik a macaron. Van ízlésük.


A játszótér akácillatban úszik, és meg is kóstoltuk a virágot. Ez már nem ízlett annyira.


Végre sütöttem újkrumplit. Ez viszont mindent visz nálam. A leg-leg tavaszi csemege.

Szendvics-ebéd



A mai ebédem, amire egyébként már napok óta készültem:



1 répa - lereszelve,



1 gerezd új fokhagyma - lereszelve,



rengeteg petrezselyemzöld - összevágva,



1 kiskanál majonéz,



2 kiskanál tejföl.



Keverve, ciabattába töltve. Napfényben úszó teraszon elmajszolva.

Indiai fűszeres paradicsomleves



Teljesen mentes az állati eredetű hozzávalóktól, de ettől még igencsak finom tud lenni. Meglepően laktató is, köszönhetően a vöröslencsének. Persze kell egyfajta ízlés ahhoz, hogy az ember egyrészt megszeresse az erőteljes fűszereket, másrészt, hogy ne zavarja a leves állaga.


Felkockáztam egy hagymát és egy répát. Kevéske olajon megfuttattam, sóztam, meghintettem 1 jó kiskanálnyi garam masalával (indiai fűszerkeverék). Hozzáadtam 2-3 kanálnyi vöröslencsét (ami helyettesíthető rizzsel is akár).


Felöntöttem úgy 2 dl vízzel és puhára főztem mindent. Hozzáadtam 3 deci paradicsomlevet, 1 deci kókusztejet, 1 jó marék borsót és így is főztem 7-8 percig. És már készen is volt!


Saját magamnak főztem, szigorúan két tányéros mennyiségben. Ez így nekem pont egy ebédre elég.

Megtörtént a nagy sorsolás

A random.org-ot használtam, nem csaltam, a nyerteseket nem ismerem személyesen. Biztos, hogy lesz, aki csalódik, de ígérem szervezek még hasonlókat!

Íme a nyertesek (mindenki, aki nyert, kapott egy e-mailt)
Mankás könyvek: Monica
Kern Ági könyvek és Szabadka-csomag: névtelen (szelesiszi...@)
Panyizsuzsi tejeskávé szettje: Viki
Karaffa borbolt saját bora: aarks
Hedonism bonbon és csoki: Muller Agi
Kockacukor kávébérlete: Lilla (főz)
Szilikonos forma a Gasztroshoptól: Jutka


Nagyon köszönöm nektek a játékot, a részvételt!

VKF! Eper-színpompa



Volt egy kis kavarodás a legújabb VKF kiírásával. Nagyon tetszik a színpompás ötlet, de én mégis az eperre szavaztam. Gyönyörű piros színe van ugyanis. Ahogy a piac kínálatát elnézem, május elejére már elég nagy mennyiségben lehet venni. Lehet, hogy még fólia alatt, de már napfény érleli.

Nekem különösen nagy kaland az eper. Ez az első év, amikor meg mertem kóstolni az epret, sőt 5-6 szemet egyszerre meg is ettem. Ilyesmire utoljára 15 éve került sor! Akkor nagyon csúnyán allergiás lettem rá, és azóta kerültem, mint a tüzet. Még epres gyümölcsös joghurtot se mertem enni, pedig abban aztán tényleg elenyésző a mennyiség. Úgy tűnik újrakezdhetem az eperevést, gondolom ennyi idő elég volt, hogy kiürüljön a szervezetemből. Meglátjuk, mikor telítődök újra.


A receptet nem vittem túlzásba, ugyanis azt gondolom, hogy a bogyós gyümölcsök frissen, éppen csak megmosva a legfinomabbak. Csak úgy csipegetve. De ha éppen nem a legérettebbek, legfinomabbak, akkor érdemes egy picit varázsolni velük. Például:



Gyümölcsrizst eperöntettel


4 desszert adaghoz főztem 2 dl rizst tejberizsnek. Én úgy csinálom, hogy először 2 dl vízben, 1 kanál cukorral kezdem főzni a rizst, amikor azt felszívta, akkor öntöm hozzá a tejet, kb. 3-3,5 decit. Amikor a tejet is felszívta, még öntök hozzá egy keveset, lefedem és lehúzom a tűzről. Így még tovább puhul és krémesebb lesz.


Az epret megmostam, félbe vágtam. Egy csomag vaníliás cukorral és fél deci fehérborral főztem pár percig.


Forrón és hidegen egyaránt jól esik.

A klasszikus csokoládétorta



Ez nálam A csokoládétorta. Tökéletes. Pont, ahogy a Nagyi is csinálta, csinálná. Na, jó, én egy picit több csokival készítem.


A recept egyébként nem is annyira bonyolult, mint hinnénk, bár azért beletellik vagy 3 óra, mire el is készül.


Viszont a végeredmény! Egy könnyű piskóta, szinte elrepül és hozzá egy tömény, olvadós tojásból főzött, vajjal dúsított krém. Nagyjából ez a sütemény-mennyország kategória.


Csokoládétorta


Hozzávalók a piskótához: 10 tojás, 4 kanál cukor, 4 kanál porcukor, 6 kanál liszt, 4 kanál darált dió, 2 kanál kakaó.


A piskóta készítése: A tojásokat egyesével szétválasztottam. Fontos, hogy ne keveredjen a fehérje és a sárgája. Ezért mindig külön tálba ütöm fel őket, hogy elkerüljem a baleseteket. A fehérjéhez adok egy csipet sót, aztán addig verem (mixerrel, régebben kézi habverővel), amíg kemény lesz. Ekkor egyesével adom hozzá a 4 kanál porcukrot és tovább verem, sokáig, sokáig. A cukros tojáshab fényes lesz és kemény. Félreteszem, de csak rövid időre.


A sárgáját a kristálycukorral keverem fehéredésig. Aztán hozzáadagolom a lisztet, diót, kakaót. Jó sűrű lesz, egy idő után már nem biztos, hogy viszi a mixer. Belekeverem a fehérjehabot, mégpedig két-három részletben. Először nem törődök a hab érzékenységével, az a lényeg, hogy fellazítsam a sárgájás keveréket. A második körben viszont már nagy, széles mozdulatokkal dolgozom, hogy megmaradjanak a fehérjébe zárt légbuborékok.


Ekkora mennyiséghez egyébként hatalmas keverőtálra lesz ám szükség!


A piskótát 2-3 részletben sütöm meg, attól függően, hogy mekkora a tepsi. Ezúttal kör alakút használtam, amit gondosan kibéleltem sütőpapírral. A sütéshez kb. 15 percre van szükség, de az egyes sütők nagyon eltérőek lehetnek.


A piskótát hagyom kihűlni, majd óvatosan lehúzom róla a sütőpapírt. Nem szokott ráragadni és gondot okozni.


Hozzávalók a főzött csokikrémhez: 4 tojás sárgája, 2+2 kanál cukor, 1 kanál liszt, 2 dl tej, 150 g étcsokoládé, 150 g vaj.


A krém készítése: A tojások sárgáját elkeverem 2 kanál cukorral, liszttel. Egy lábasban tejet melegítek, amikor már kezd gőzölögni, beleöntöm a tojást, és folyamatosan keverem-keverem. Viszonylag kis lángon, óvatosan főzöm, sűrűsödésig. Ha jó az állaga, rögtön egy hideg tálba át is öntöm és tovább keverem. Amikor már nem forró, beleadagolom a feltördelt csokoládét. Egy ideig könnyen bele is fog olvadni, de ha az egészet nem veszi fel, mert már nem elég meleg a krém, akkor a maradékot megolvasztom és úgy adom hozzá. Hagyom teljesen lehűlni.


A szobahőmérsékletű vajat 2 kanál cukorral habosra keverem és a tojásos krémmel vegyítem.


Ez után már csak az van hátra, hogy a krémet rákenjem a piskótára és valami elfogadható díszítést eszközöljek rajta. Ez utóbbi téren még komoly hiányosságaim vannak, de majd még gyakorolok.

Napi mosoly

Hétfőn hivatalosan is megkezdtem a jegeskávé-szezont Balatonfüreden, a Karolinában. Plusz felfedeztünk egy jópofa helyet a Kredencet, ahol húsvét okán tormás mártogatóst kóstoltunk. Ez a Balatonfüred egyre jobb és jobb hely!

7 év - 7 nyeremény

Hét évvel ezelőtt mindenféle komolyabb terv nélkül bepötyögtem az első bejegyzést. Aztán egyre csak jöttek és jöttek az újabb főznivalók, ennivalók, receptek és ötletek. Időről időre abbahagytam, költöztem, újrakezdtem. És még mindig itt vagyok.


Kedves Olvasóm, elhoztam neked néhány kedvencemet. Olyan embereket és tárgyaikat, akiket nagyon kedvelek valamiért. Sokan kimaradtak ebből a listából, hiszen csak hét hely volt rajta. Sebaj, jövőre is lehet majd hasonlót szervezni.


1. Panyizsuzsi tejeskávé szettje


Olyan vagyok, mint az üveg

Te csak egyenes vonalakat tudsz rajzolni! – mondták rám építészként.

Pedig szeretek tanulni, változni és formálódni.
Akárcsak az üveg a kemencében.

Szeretem a színeket, legfőképp a telteket.

Álmodozáskor, tervezéskor ők dominálnak.
Szinte vibrálnak bennem a kavargó színek.

Akárcsak régen, ma is egyenes vonalakban gondolkozom.

Ezeket az egyeneseket varázsolja a kemence lágy ívekké és kerek formákká.
Engem pedig az üveg tanít és edz, nap nap után, hajlékonynak, rugalmasnak maradni.


Ez Panyi Zsuzsi vallomása üvegművészetéről. Az általa felajánlott nyeremény pedig egy Tejeskávé névre keresztelt szett, medál és gyűrű egymáshoz illő színekben.


2. Karaffa Borszaküzlet saját bora


Bauer Györgyhöz, Gyuri bácsihoz akkor is érdemes betérni, ha az embernek semmi konkrét borvásárlási szándéka nincs. Hatalmas tudás, a felfedezés izgalmas és a borok feltételen tisztelete, ezektől lesz a kedvenc borkereskedésem ez az óbudai hely, a Karaffa.


A nyeremény a tulajdonos saját borából egy palack, olyasmi, amihez tényleg csak néhány beavatott juthat hozzá.



3. A Vattacukorhajú lány Manka könyve és Vilma levese

Horváth Mónika világa édes és kedves, ahogy neve is mutatja, de tökéletesen emészthető formában. Jól esik ebben a világban kalandozni, a könyveit lapozgatni. Elsősorban persze kislányoknak és gyereklelkű nagylányoknak ajánlom a Vattacukorhajú-világot.


Mónika ezt mesélte a Mankák születéséről: „A Manka babát két évvel ezelőtt találtam ki, alakja egy nagyszoknyás, duci kislányból született. Azóta számtalan variáció készült, de közös bennük, hogy mind én varrtam, az utolsó öltésig és nagy szeretettel. A könyvet is én írtam és illusztráltam, egy igazi nyári Manka-napot mutat be, olyat, amilyenre talán mindannyian vágyunk. A mankaság lényege a vidámság és az élet szeretete”

A nyeremény két könyv: egy mankás és a legújabb, a Vilma levese.



4. Hedonism bonbonválogatása

A süti szeret téged! És mennyire szeretem én Ana alkotásait! Decemberben az ő répatortáján és mogyorós ropogósán éltem, amit a WAMP-on szereztem be. Azóta megkóstoltam a csokiszalámit és a bonbonokat is. Attól tartok szerelem ez, az ízekbe, az ötletekbe, az édesség végtelen szárnyalásába. Az abszolút tökély a passiógyümölcsös, de a levendulás is egy csoda. Ana ezt mesélte a cégéről: "A Hedonism.hu csapata elkötelezett sütemény és csokoládé rajongó. Oly annyira, hogy képesek voltunk életre hívni egy céget, hogy terjesszük eme szenvedélyünket. Szeretnénk minél több emberhez eljuttatni azokat az ízeket, amiktől mi elégedetten húzzuk mosolyra a szánkat."

A nyeremény pedig Hedonism Ana egy doboz bonbon válogatás és két tábla csokoládé (epres-robbanócukros fehér csokoládé és vajkaramellás-kekszgolyós tejcsokoládé tábla).


5. A Kockacukor kávézó kávébérlete


Kedvenc törzshelyem is beszállt a buliba. Ha rosszkedvű vagyok, oda megyek és iszok egy forró csokit. Ha süt a nap és jó a kedvem, akkor málnaturmixot kortyolok. Ha pedig csak egy kis energia kellene, akkor jöhetnek a kávékülönlegességek a világ legjobb termőterületeiről. A fánk és a sehol máshol nem kóstolt melegszendvics már csak hab a tortán.


A nyeremény egy két kávéra és egy kakaóra szóló „bérlet” a Kockacukor kávézóba. Elfogyasztható egy alkalommal vagy akár részletekben is. A kávé 100% arabica kávéból készül, Semiramis kávéból, a kakaó pedig Michel Cluizel kakaóból. Kakaók ízesítései: málnás, banános, fahéjas, kókuszos, málnás-fahéjas, banános-fahéjas, karamellás.




6. Szilikonos forma a Gasztroshoptól


Annyira jó, hogy ma már az íróasztal mellett ülve is beszerezhetem a sütéshez-főzéshez szükséges mindenféle kütyüt! Főleg, ha ennyire jópofa és színvonalas kínálatból válogathatok, mint a Gasztroshopé.


A nyeremény egy szilikonforma, amellyel digitális számokat süthetünk ki süteményből.


7. Könyveim és egy szabadkai finomságcsomag


Végül pedig nem maradhatnak le saját könyveim és kedvenc városom, Szabadka finomságai sem. Aki erre az opcióra szavaz az egy három könyvből álló csomaggal és egy csomó finomsággal: lekvárral, csokival, sós rágcsával és pálinkával lehet gazdagabb.


A játék menete:


1. Mindenki válasszon ki egy neki tetsző ajándékot! Ez a legszigorúbb szabály: egy játékos csak egyféle csomagra nevezhet. (Nagyon szigorúan törölni fogom a második-harmadik nevezéseket.)


2. A nyereményjátékban való részvételhez itt kell megjegyzést hagyni, ennél a bejegyzésnél. A megjegyzés tartalmazza, hogy melyik nyeremény sorsolásán szeretnél részt venni.


3. Az azonosításhoz szükségünk van egy e-mail cím megadására is. Ez alól a Google-fiókkal bejelentkezők mentesülnek, ha profiljuk hozzáférhető és tartalmaz e-mail címet.


4. A sorsolásra május 2-án reggel kerül sor, addig lehet jelentkezni. A nyertesek nevei itt is megtekinthetők lesznek (ez után akár ki is törölhetitek a megjegyzéseteket, ha féltitek az e-mail címeteket). E-mailben értesítjük a nyerteseket és az ajándékokat postán küldjük el.


Sok szerencsét kívánok a játékhoz!


Ági, aki főz

Húsvéti ajánlat

GasztroRéka hívott meg, hogy mutassak néhány húsvéti receptet a repertoáromból. Mi bizony bárányt eszünk ilyenkor báránnyal, úgyhogy ilyen recepteket szép számmal tudok mutogatni.
Bárányos étel:
Egészben sült báránycomb - hihetetlenül egyszerűen készül
Spenótos bárány - szerb egytálétel
Kalács:
Fonott kalács sonkával és tormával
Édesség:
Nyuszifészek - csokis keksz
Citromos sütemény
+ egy húsvéti novella
A játék lényege:
Írj egy bejegyzést "Húsvéti ajánlat" címmel! Az ünnepre való tekintettel javasolj 5-10 ételt bármilyen kategóriában, egy feltétel van, hogy a korábban már közzétett receptjeid közül válogass!
Ha megkapod a játékot, akkor kérlek küldd tovább 10 bloggernek! De a játékot szabadon is "elviheted", nem kell megvárni, hogy hozzád is eljusson!:)
Játékra fel!
Kíváncsi lennék az új blogerekre is, de nyilván itt a régi motorosok játszanak.
Ahova én is ellátogatnék húsvéti vendégségbe:
Édes és Keserű, Napmátka Tűzhelye, Duende, avagy Szellem a fazékban, Doctor Pepper, Kicsi Vú, Az élet napos oldala és még sokan, sokan mások.

Napi mosoly

A drágám most állított haza a Chefparade-os csapatépítésről egy saját kézzel gyártott hamburgerrel. Ez az a pillanat, amikor az ember kénytelen feladni a húsvét előtti böjtöt és megenni a világ legfinomabb hamburgerét egy amúgy soha, de soha nem főzőcskéző ember által készítve. És tényleg nagyon-nagyon fincsi volt!

Illatos, ötfűszeres oldalas


Oldalast sütni nagyjából a világ leegyszerűbb dolga. Jó nagy darabokat vettem, amin volt bőven hús meg zsír is.

Összekevertem 2-3 kanál ecetet, 1 kanál cukrot, 1 kiskanál kínai ötfűszer keveréket.

Az oldalast megsóztam, aztán rálocsoltam a fűszeres keveréket. Jól átforgattam és egy mély tepsibe terítettem.

Körülbelül háromnegyed órát töltött a maximumra állított sütőben. Időközben kétszer-háromszor átforgattam, hogy mindenhol átsüljön és ropogós legyen.

Szombati lakoma


Szülinapi buli kapcsán elég komoly mennyiségű kence-fice meg saláta került az asztalra és tűnt el a vendégek gyomrában. Ilyenkor mindig veszek 4-5 fajta különböző sajtot, keményet is meg illatosat, penészeset meg ízesítettet és persze többféle sonkát, kolbászt. Ez az alap, meg a kenyér. Ebből már mindenki jóllakik, aztán jön hozzá a cifrázás.

Mivel sok volt a gyerek, ezért csak úgy natúr kiraktam répát, uborkát meg paprikát, mindet egyforma csíkokra vagdosva. Gyorsan el is ropogtatták.

A saláták közül most a paradicsom-mozarella-bazsalikom lépett porondra. Egy kis só meg olívaolaj, sőt picinyke balzsamecet sem árt neki. A másik salátaféleség tésztából (fusili), articsókából meg olajbogyóból állt össze. A konzervbabhoz meg rozmaringot, paradicsomot, paprikát, újhagymát adtam. Ez utóbbi kombináció megfőzve és nyersen is jól kiegészíti a babot.

Volt aztán illatos, ötfűszeres oldalas, jó ropogósra sütve.

A kencék közül gyorsan elfogyott a feta-ajvár keverék, illetve a sörös sajtkrém és a bacon jam névre hallgató izgalom is.

Napi mosoly

Reggel felhúztam a vászon tornacipőm, a ballon kabátom és egy piros sálat. Ettől egész nap jól érzem magam a bőrömben.

Citromos csicseriborsó-leves


A Nők Lapja Konyhában olvastam, majd gyorsan meg is valósítottam. Persze ez utóbbit már csak úgy fejből, saját ötletekkel.

Egy póréhagymát, 2 gerezd fokhagymát vagdostam apróra, pároltam meg egy kanál olajon. Került rá só, bors, egy pici római kömény meg gyömbérpor.

Adtam hozzá egy felkockázott répát, felöntöttem 2 dl paradicsomlével és még úgy fél liter vízzel. Puhára főztem.

Beleöntöttem az átmosott csicseriborsó konzervet, belefacsartam egy citrom levét. Ennyi. Lehet enni.

Jó savanykás, gazdag, tartalmas. Ízlett.

Mosolygós napok

Végre nem húsvétra esik a szülinapom és főleg nem nagypéntekre! Most akkor három nap konstans buli és ünneplés!

Lazacos-brokkolis tészta


Néha vissza kell térni a kezdetekhez. Főleg, ha az a kezdet valami olyasmi, amit az egész család szeret.

Mi került négyünk (2 kicsi, 2 nagy) tányérjára? 30 deka csavart tészta, 12 deka pácolt lazac, 2 dl tejszín, 30 deka brokkoli, só, bors és rengeteg parmezán.

Hogy készítettem? Kifőztem a tésztát, lobogó, sós, olajos vízben. Leszűrtem, de nem mostam hideg vízzel! Szintén megpároltam a rózsáira szedett brokkolit. Mindkettőnek elég úgy 10-10 perc.

Serpenyőbe huppantottam a felkockázott lazacot meg a leszűrt brokkolit. Felforrósítottam, ráöntöttem a tejszínt, fűszereztem és végül a tésztát is óvatosan beleforgattam. Aztán ki-ki magának annyi reszelt parmezánt szór rá, amennyit csak kíván.

Kifejezetten faksznis családnak való: van a ki a lazacot, van aki a brokkolit tolja undorral fére, de valahogy mégis mindig minden elfogy.

Napi mosoly

Áthajtani egy nagy halom lehullott virágszirmon és nézni, ahogy felkavarodnak...

SegítSüti licit vége


Ismét hatalmas és csodás dolgok történtek a SegítSüti háza táján! Büszke vagyok arra, hogy részt vehettem ismét ebben a kezdeményezésben és az 1 millió 3 ezer feletti összeg is újra és újra ámulatba ejt! Köszönjük!

Akinek nincs 20 meg 100 ezer forintja, de mégis részt venne, most pár napig olyan apróságokra csaphat le, amelyek szintén megdobogtatják a gasztro-szerető emberek szívét.

SegítSüti 2011



Újra indul a licit! Ezúttal a Down Egyesület fejlesztőháza számára gyűjtünk, szeretnénk hozzájárulni egy picit az ő áldozatos munkájukhoz is. A kezdeményezés részleteiről, a licitlehetőségekről és a támogatottakról, illetve az eddigi SegítSütikről a http://www.segitsuti.hu/ honlapon olvashattok. Licitálni is a honlapon lehet, illetve ha túlzottan elszaladnának a licit összegei, akkor érdemes megrendelni a sütifüzeteket vagy egyéb ajándék-apróságokat, hiszen ezzel is segíthetünk.



Az előző két évben sütöttem mandulás ropogóst, meg narancsos-marcipános tortácskákat. Most folytatom a sort és ismét mandulás lesz a sütemény, a krémjébe pedig a narancs mellé befurakodott a passiógyümölcs. Csak halkan mondom, ez a gyümölcs már önmagában is fantasztikus!


Mandulás tallér passiógyümölcsös krémmel


Hozzávalók a tallérhoz: 200 g darált mandula, 200 g liszt, 1 csipet só, 1 kiskanál sütőpor, 100 g vaj, 150 g porcukor, 1 tojás, 1 kanál narancslikőr.


Hozzávalók a krémehez: 6 db passiógyümölcs, 1 narancs leve, 1 kanál cukor, 2 evőkanál narancslikőr, 150 g fehércsokoládé, 70 g vaj.



Elkészítése: A mandulás tallérhoz egy tálba tettem a lisztet, őrölt mandulát, sót, sütőport, cukrot. Lazán összeforgattam, majd elmorzsoltam benne a felkockázott hideg vajat. Amikor már egynemű volt a tészta, de még csak nedves homokra emlékeztetett, akkor adtam hozzá a tojást és a likőrt. Gyors mozdulatokkal összedolgoztam.

Gömböcöket hengergettem belőle, amiket aztán kilapítva tettem a sütőlemezre. 180 fokos sütőben kb. 15 perc alatt ropogósra sültek.

A krémehez kiszedtem a passiógyümölcsök belsejét, a narancs levével és 1 kanál cukorral együtt felforraltam és 5 percig főztem. Szűrőn átpaszíroztam, beleolvasztottam a vajat és a csokoládét, hozzáadtam a likőrt is. Teljesen lehűtöttem, amitől a krém besűrűsödik és kenhető lett.

Két-két tallért a krémmel összeragasztgattam. Frissen nagyon ropogós, egy-két nap múlva egy picit puhul, főleg a krémnek köszönhetően. (Több ideje meg úgysem lesz, hogy álldogáljon.)

Napi mosoly

Most pár hónapig, amikor reggel ötkor már kidobnak az ágyból a napsugarak, nem fogok bosszankodni, hogy nem tudok aludni. Hiszen már hat óra lesz.

Medvehagyma

Na mi az a rendkívül divatos növény, amiért mindenki úgy odavan? Amiről öt évvel ezelőttig a kutya se hallott?
Na, és persze nekem azóta sem sikerült mély barátságot kötnöm vele, pedig esküszöm erősen próbálkoztam. Valahogy nem elég trendi az ízlésem, attól tartok. Nekem a tavaszt a retek meg a fejes saláta jelenti, ahogy gyerekkoromban. Evvan.

Kedvenc szendvics: rák és tojás


Nincs sok hozzáfűznivalóm: ez maga a tökéletes szendvics*. Kell hozzá egy kellően jó minőségű kenyér (akár valami jó sötét, töményen magos is), majonéz, salátalevelek (például a jó ropogós római saláta), koktélrák és főtt tojás. Ez így együtt tökéletes.

*Ismerős lehet többek között az Ikeából is.

Heringsaláta


Notburga ajánlotta az ő hagyományos heringsalátáját, én meg mint igazi salátazabáló, rögtön le is csaptam rá. Ez amolyan igazi pasi-kaja, de nekem is nagyon bejött. Mi csak pár órát tudtunk várni arra, hogy "összeérjenek az ízek", de így is nagyon ott volt.

Az öntethez összekevertem 2 kanál majonézt, 2 kanál tejfölt, 1 kiskanál mutárt, 1 kanál vodkát.

Felkockáztam 1 almát, beleforgattam 1 citrom levébe, hogy ne barnuljon meg. Felkarikáztam egy csokor újhagymát, feldaraboltam egy doboznyi ecetes heringet is. Végül mindent egy tálba pakoltam, beleforgattam még egy átöblített natúr babkonzervet is. A sóval csínján bántam, illetve őröltem rá egy kis borsot is. Aztán jól behűtöttem és valami könnyű fehérbort is kerítettünk hozzá, ha jól emlékszem.

Az eredeti receptbe kellene még főtt, felkockázott krumpli is meg savanyú uborka, de az most nálam kimaradt, inkább ettünk mellé egy kis kenyeret.

Napi mosoly

Uzsonna ma délután: mama-féle házi joghurt mézzel. A gyerekek tudják élvezni a jó dolgokat, csak legyen elég édes.

Saláta: kukorica, csirke meg a kapros-joghurtos öntet


Nos a címmel nagyjából mindent elmondtam. Ez nekem egy olyan nem-győzöm falni típusú saláta, igazi adu ász. A tavaszi feltöltődés jegyében lehetőséget teremt, hogy az ember magába lapátoljon egy nagyobb mennyiségű zöldségnek látszó tárgyat.

Van benne egy nagy adag, általában zacskós, összevagdosott salátakeverék. Olyan sokféle és olyan jók vannak. A kedvencem a zsenge mix, de ez most csak ropogós jégsaláta volt. Ezt pakolom a tányérra, alulra.

Egy csirkemellet felkockázok, tényleg csak falatnyira, só, bors kerül még rá. Aztán szép pirosra sütögetem vajban, olajban.

A kukoricát családilag imádjuk, mindegy, hogy csöves, konzerv vagy fagyasztott. Értelemszerűen a konzerv kinyitása a legegyszerűbb művelet, így most ez került rá.

A kedvencem pedig az öntet: 1 dl joghurt, 1 citrom leve, 1 kanálnyi apróra vágott kaporlevél, só, bors. Esetleg egy pici víz, hogy ne legyen túl sűrű. Ezt az öntetet csorgatom végül a tányérra halmozott egyéb cuccok tetejére.

Gombás rakott csirkecombok


Nekem mindenek felett ez a kedvenc hétvégi ételkészítési módozatom. Pakolok, sütőbe tolok, jót eszek. És mindig sikerül újabb és újabb variációkat összehozni.

Ezúttal 5 darab kifilézett csirkecombot pácoltam: 1 kanál olívaolaj, 2 kanál paradicsompüré, só, bors, majoranna, rozmaring.

40 dkg krumplit pucoltam, karikáztam, tettem alulra.

1 póréhagymát és 20 dkg csiperkegombát is karikáztam, került a krumplira. Fűszerezés itt is történt.

Legfelülre a hús páccal együtt, illetve 4 szelet hajszálvékony szalonnacsík, csak az íze kedvéért.

1,5 óra a sütőben, fólia alatt - pont tökéletesre puhul, mi meg addig egy jót sétáltunk a környéken.

Tandoori csirke


Oda meg vissza vagyok az indiai kosztért, azokért a jó erős fűszerekért meg minden. Próbálkoztam is évekig előállítani azt a szép piros tandoori csirkét, mert ugye az íze az egészen finom volt, de sehogy se akart bepirosodni, akármit raktam bele. Aztán egy indiai étteremben megkérdeztem, hogy mitől. Ételfesték! Jaj, egy világ omlott össze bennem, de azért valahogy összekapirgáltam magam. Már nem szöszölök azzal, hogy magam keverjem be a fűszerkeveréket, hanem megveszem a készet: tandoori masala. Innentől meg egyszerűbb az ügy, mint egy pörkölté.

Fogok pár csirkemellet, felkockázom. Picit megsózom. Egy tálban kikeverek 2-3 dl joghurtot meg egy jó evőkanál tandoori masalát. Ha nem elég csípős, mehet hozzá egy kis őrölt erős paprika is. Jól beledögönyözöm a húst, aztán jó esetben egy éjszakát, ha sietek, akkor mondjuk egy órát pihentetem.

Serpenyőben olajat forrósítok, rádobom a húst, úgy joghurtostul. Átforgatom jó alaposan. Öntök rá fél deci vizet, lefedem és hagyom, hogy teljesen megpuhuljon. Ekkor leveszem a fedőt és nagy lángon kicsit pirítgatva elpárologtatom a levet. Eddigre kifő a rizs is, és olyan illatok töltik be a konyhát, hogy csak na.

Hasonló eredmény előállítható úgy is, hogy csirkecombokat pácolok be és azt sütőben sütöm-párolom egészen omlósan puhára. Persze egyik mód sem tradicionális, de hát honnan szedjek spéci tandoori sütőt vagy akár grillezési lehetőséget itt, a negyedik emeleten.

Reneszánsz saláta


Van nekem egy könyvem, Shakespeare konyhája a címe. Francine Segan megpróbálja benne rekonstruálni a 16. századi angliai konyhaművészetet és ma is elkészíthető ételeket alkotni belőle. Lenyűgöző, hogy milyen ötletes és izgalmas lehetett az akkori konyha is. Persze csak a nemesek lakomáin, nem a szegények kunyhóiban.

Narancs, mandula, mazsola, fenyőmag bőven szerepel a sós ételekben is, sőt sok-sok saláta is. A salátákról egyébként azt írja, hogy az ókori görög filozófiai meglátásokból kiindulva az étkezésekben is az egyensúly megteremtésére törekedtek. Pont a saláták voltak azok a fogások, amelyeknél a hűvös, meleg, nedves és száraz hozzávalók egyensúlyba kerülhettek.

A sárgarépát például igen nagy becsben tartották, sőt a húshoz hasonlónak vélték, ezért kiváló böjti ételnek tekintették. Sőt, már akkoriban is répalevet kevertek a téli vajhoz, hogy olyan szép sárga legyen, mint a nyáron köpült vaj. Hiába, nem a mai margaringyártók találmánya ez se.

A könyvet lapozgatva, az akkori hozzávalókat figyelembe véve, ez került ma a tányéromra:

Vegyes salátalevél keverék (zsenge fejessaláta, rukkola, madárbegy, céklalevél), 1 narancs kifilézett húsa és felfogott leve, konzerv koktélrák, friss kecskesajt, hajszálvékonyra szeletelt répa.

A narancs levéhez, - ami egyébként jó savanyú volt - kevertem 1 kiskanál tejfölt és 1 kiskanál gyógynövényes likőrt. Ezt a salátára locsoltam. Végül meghintettem egy kevés sóval, őrölt borssal.

Azt hiszem sikerült megteremtenem valamiféle egyensúlyt: ropogós és puha hozzávalók, édes és sós együtt. Hozzá még elropogtattam némi pirítóst is - további ropogósságot adva a salátámhoz.

Éljen a böjt!


Tegnap óta itt a böjt, készülünk a húsvétra, a tavaszra és az újjászületésre. Ma még torkos csütörtök - amiről csak a vendéglők kapcsán hallottam az utóbbi években, Nagyikám sosem emelte be a családi naptárba.

Nekem a böjt szoros összefüggésben áll a vallással, ám mégis teljesen testi dolog. Elsősorban húsmentességet jelent, másodsorban azt, hogy naponta háromszor eszünk, egyszer lakunk jól. Valójában a nagyböjt alatt is csak szerdán és pénteken tartottunk húsmentes napot, most sem fogom teljes egészében kerülni az állati termékeket.

Nekem ez nem igazi lemondás, sokkal nehezebb csoki nélkül élnem, így most ezt próbálom megvalósítani. A tejtermékekről való lemondás lenne az igazi erőpróba, de erre most nem vagyok felkészülve.

Duende bölcs szavai jól mutatják a modern böjtölés irányvonalait. Én is teázok bőszen, narancsos zöldtea, csalán-menta főzet és társai méz és cukor nélkül is finomak.

Tegnap vacsorára egy nagy adag,

tavaszt idéző-csalogató salátát

kebeleztem be például, amit akár így, ilyen szépségesen is lehet tálalni.

A lényeg a csokor piros retek. Tudom, hogy még melegházi, de nekem ő a tavasz, és úgy érzem szükségem van már rá!

A retekszeletek mellé mini mozarellákat tűztem. Ezeket meglocsoltam tökmagolajjal elkevert petrezselyemlevéllel és durva sóval.

Ennyi az egész, mégis csodás ízkavalkád. Persze tányérra halmozva is lehet eszegetni, csak úgy a tökmagolaj zöldje mindent elborít és ugyebár mi a szemünkkel is eszünk.

Mazsolás bárány bulgurral, lencsével


Mindig jókat kuncogok az olyan újságcikkeken, amikor a "mi van itthon" kérdésre válaszolva próbálnak értékelhető kajákat összehozni. Mert ugye, az embernek általában még megközelítőleg sem azok a hozzávalók vannak otthon, ami egy-egy ilyen cikkben szerepel. Nálam például alapfelszerelés a lencsekonzerv meg a bulgur. Az arab fűszerkeverékről nem is beszélve. De azt hiszem, nem vagyok az a tipikus magyar háztartás.
A bárányfalatkákat pedig a mélyhűtő szerencsekereke köpte ki éppen szombatra magából. Már régóta várakozott szegény megboldogult állat gerince és bordái, hogy végre megegyük. Miközben ettem ezt a végül igencsak jól sikerült egyveleget, azon morfondíroztam, hogy ilyenkor miért nem jut eszembe, hogy egy egyszerű báránypaprikással álljak elő, mondjuk galuskával. Hát igen, valahogy a kajákkal kapcsolatos agyműködésem sem az a tipikus magyar háziasszonyos. Még jó, hogy van egy türelmes és megértő férjem.
Hozzávalók 2 személy részére (ezek voltak éppen itthon, ugyebár): 30-40 deka csontos báránygerinc, borda falatnyi darabokra vágva, 1 kanál olaj, 1 kis fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 2 répa, 1 szűk marék mazsola, 1 kiskanál arab fűszerkeverék (ras al hanut), 1 kiskanál pirospaprika, nagyobb csipet fahéj, só. A körethez 20 dkg bulgur (búzatöret), 1 lencsekonzerv, só, 1 citrom leve.
Elkészítése: A hagymát, fokhagymát, répát megtisztítottam és felkockáztam. 1 kanál olajon megfuttattam a zöldségeket, fűszereket. Hozzáadtam a húst, mazsolát felöntöttem 1 dl vízzel és lefedve puhára pároltam. Ha elpárolog a víz, lehet még hozzáönteni, de mindig csak egy keveset. (A víz vörösborral is helyettesíthető.)
A bulgurt dupla mennyiségű vízzel puhára főztem, még forrón hozzákevertem a lecsepegtetett lencsét, de már nem főztem. Rácsorgattam a citrom levét és picit még megsóztam. Együtt tálaltam.

Napi mosoly

Jó, jó ez a költözés dolog, de hogy pont az a doboz ne kerüljön elő, amiben a dugóhúzó van! Esti borozás-elvonási tüneteim vannak.

Napi mosoly

A tavaszi megújulás jegyében vettem egy nagy levegőt és beestem egy hajvágó-gyorsétterembe. Tudjátok, hogy vannak már olyan fordászatok, ahová csak úgy beesik az ember és levágják, megmossák a haját?
És nagyon elégedett vagyok, ugyanis újra rövid, tényleg nagyon rövid lett a hajam. Az utóbbi 1-2 évben már-már az álamig ért, de rá kellett jönnöm, hogy az nem én vagyok. Sokan meglepődve néznek, hogy milyen merész. Nos, ez vagyok én. Bár még nagyon fázik a fejem, sapka is kell, de jó érzés tükörbe nézni.

Gombás-tejszínes tészta


Szóval nem búslakodtam túl sokáig a régi konyhámat siratva, hanem alaposan nekiláttam a főzőcskézésnek. Ez a gombás tészta volt az első, aztán jött a húsleves és már egy csomó más is. A sütő közelébe még nem jutottam el, de az is tervben van.

A gombás-tejszínes tészta alapdolog nálam, de most sikerült pár egyéb dolgot is hozzáadnom, amitől még sokkal jobb lett. Ha az egyszerű változat készült volna, akkor kevéske olajon megpirítom a felkarikázott csiperke gombát, sóval, borssal fűszerezem. Ha elpárolgott a leve, felöntöm tejszínnel és hozzákeverem a kifőtt tésztát.

Most a gomba mellé került egy pici zeller is fel szeletelve, 1 hagyma félbe, majd karikákra vágva, plusz 3 gerezd fokhagyma, szintén felkarikázva. Só, bors induláskor rákerült.

Ezek a zöldségek így együtt elég sok levet engedtek, így hagytam, hadd párolódjanak saját levükben. Aztán, amikor kezdett pirulni, rálöttyintettem vagy fél deci whiskey-t, azt is elpárologtattam.

Fűszereztem még morzsolt, szárított majorannával és tárkonnyal, majd ráöntöttem 2 dl tejszínt, összeforgattam, de már nem főztem. Ebbe a zöldséges kevercsbe került bele kb. 20 deka kifőtt tészta.

Hát elég különleges lett, mit ne mondjak. A zellernek több idő kellett volna, mint a gombának, így egy kicsit ropogós maradt, nagyon gazdag, földes ízek domináltak. Én imádtam és a kisebbik - még mindenevő - is igencsak lapátolta befele.

Búcsú egy konyhától


A lakásunk most már csak üres csontváz. Lebomlott róla a cuccok szövete. Holnap már az új helyen alszunk, és talán hamarosan újra főzök is. Nem kéne itt érzelgősködnöm, hiszen az új lakás nagyobb lesz és szebb, naposabb. Minden nagyobb lesz, kivéve pont a konyhát, ami kisebb és nem én rendeztem be.

És azért is nehezemre esik becsukni az ajtót magam mögött, mert az elmúlt öt évben rengeteget főztem itt. Nektek, olvasók és 2 kisgyereknek, akikkel az első almapüré-falattól eljutottunk a nutellás kenyérig. Meg persze sok barátomnak, akit remélem sikerült jóllakatni.
Utoljára egy tisztességes káposztás tésztát sikerült összehoznom, semmi nagy durranás, semmi ízorgia. Igazán semmitmondó búcsúszavak.

Jó volt itt és jó lesz ott is. Végül is csak tőlem/tőlünk függ, hogy érezzük magunkat az új lakás-bőrünkben, amit magunkra húzunk, amit az elmúlt hónapokban alaposan szétvertünk majd újra összeraktunk. (Mindent, kivéve persze a konyhát, amihez nem nyúltunk.) Még új-szagú, még friss, még kicsit ismeretlen. De a sok cucc, apróság és persze a megszokott bútorok, a kanapé kucorodós sarka, az étkezőasztal horzsolásnyomai, a kiságyak matraca, az ágyláb, amibe mindig belerugok. Ezt mind elvittük magunkkal.


És csak most vettem észre, amit eddig is sejtettem, hogy minden fiókból, szekrényből, polcról csak úgy dől ki a tányér-bögre-tálka (vö. csetres), szakácskönyv és főzős magazin gyűjteményem. Ami az utóbbi időben feldúsult a kötőfonalak megállíthatatlan szaporodásával is (de ez már egy másik történet).

Napi mosoly

Két gyerek meg egy zacskó keksz kombinációja igen nagy koszossági szintet tud produkálni az autómban.

Napi mosoly

A mai nap a váratlan, véletlen és számomra igencsak örömteli találkozásoké volt. Most látom csak, hogy mennyire bezárt életet éltem eddig és mennyire más bemenni minden nap a "városba".

Töltekező téli menü a Gasztrotippen


Ha már unjátok a szürkeséget, dobjátok fel a napot egy fehér és zöld színekben játszó, sok-sok egészséges hozzávalóból álló menüvel. Részletek a Gasztrotippen.

Napi mosoly

A WAMP-ról hulla fáradtan hazafelé, a Burger King parklójában csirkés szendvicset tömni és közben a Klasszik rádión a Carmina Buranat hallgatni. Na, ez pont egy olyan priceless moment volt.

Villa-interjú Németh Ágnessel

A Decanter magazintól személy szerint nagyon sokat kaptam, azzal, hogy ott sertepertélhettem az elején. Most szeretném nektek bemutatni Németh Ágnest a főszerkesztőt. Ő nem hozott nekünk villát, viszont elmesélt egy titkot. Nem villa ugyan, csak egy ház, ahol hamarosan nagy dolgok történnek majd.

Vannak olyan napok az évben, amikor bármit meginnál, csak ne bor legyen az?
Nem volt még olyan nap, inkább néha amolyan tisztulási okból nem iszom alkoholt, de nagyon szeretem a bort, és minden helyzetben mást. Van az a kérdés, hogy mit vinnél egy lakatlan szigetre, ha csak egyfajta bort vihetnél, hát bajban lennék. Mert imádom a tokajit, de pár nap után Tokajban vörösre áhítozom. Villányban eszembe jutnak a ropogós rajnai rizlingek, hogy de jól esne most egy – és így tovább. Talán csak a pezsgő az egyetlen, ami annyira jó, hogy kiegyeznék vele örök életre...

Szentségtörés a fröccs?
Nem szentségtörés, de nem szeretem. A fröccs jó ötlet, de én inkább külön iszom a szódát, vagy nagyon melegben sört iszom. Ha már buborékos, akkor prosecco, frizzante, annyi variáció van... Mondom, a fröccs is jó, csak én nem szeretem.

Vannak befektetési boraid?
Nincsenek. Minden elfogy, bár idén karácsonyra vettünk egy kisebb borhűtőt, azóta erőt veszünk magunkon, hogy egy-két bor maradjon meg hosszabb ideig. Most van egy elzászi Hugel, egy román Davino és egy hordóminta 205-ös Béres aszú, amihez nem nyúlunk.

Fejre állított almás pite


Fogtam a nagyikám jó öreg almáspitéjének receptjét, aztán megfeleztem a tészta mennyiséget és végül szépen felborítottam. Nos, egészen jó lett. Külalakra már egyáltalán nem hasonlít az eredetire, de az íze tulajdonképpen hasonló. Érdekes, hogy mennyit számít, szeletelve vagy reszelve van-e az alma.

Még mindig lehetne csökkenteni a tészta mennyiségét, bár vannak a családban olyan kiskorúak, akik csak a tésztáját eszik, az almát le kell nekik piszkálni róla. Nesze neked vitamin meg rost.

Hozzávalók: 10 dkg vaj, 5 dkg cukor, 18 dkg liszt, 2 tojás sárgája, 1 kanál tejföl, 1 csapott kiskanál sütőpor, 4 nagy alma, 2 kanál barnacukor, 1 kiskanál őrölt fahéj.

Elkészítése: A tészta hozzávalóit összegyúrtam, pihentettem, amíg az almát hámoztam.

Az almát vékony cikkekre vágtam. Egy tepsi aljába fektettem, kicsit egymásra csúsztatva. Rászórtam a cukrot és a fahéjat. 10 percig csak így magában sütöttem a 180 fokos sütőben.

Közben a tésztát 3-4 részre osztva kinyújtottam. Azért nem egyben, mert elég puha volt, és nagyon szakadozott. Ráterítettem az almára és kicsit benyomkodtam. Közben persze vigyáztam, hogy ne égessem össze a kezem. Még 20 percig sütöttem.

Amikor már egy kicsit kihűlt a tepsiben, rátettem egy nagy, szögletes tányért és fejre állítottam, hogy az alma legyen felül. Felszeleteltem és megettük.

Napi mosoly

A költözés előtti mélyhűtő-takarítás örve alatt csupa ünnepi étel kerül terítékre. Ma vaddisznó ragu, valami ilyesmi. Tegnap pulyacomb volt gesztenyés-rozmaringos kebimbóval, ehhez hasonlóan. Bár a pulyahús nem darálva, hanem egészben érkezett az asztalra.

Napi mosoly

Az ovis farsangban megfáradt (és jóllakott) cowboyok ma egyben sült csirkét és petrezselymes-tejfölös burgonyát ettek (vagy legalábbis megpiszkálták villával).

Szabadka Budapestre érkezik!

Vasárnap, február 13-án 10 és 14 óra között a szabadkai kultúrális élet színe-java itt lesz Budapesten. A MÜPA Cifra Palota sorozatában ezúttal kedves Szabadkám lesz a főszereplő. Lesznek táncok (Népkör és Bunjevacko Kolo), zene, gyerekszínház, kézműves foglakozások és játszóház. Igazi családi program.

Tortilla leves


A kecskeméti Fűszeráruháztól kaptam egy lehetőséget, választottam a fűszercsomagjaik közül és most alaposan el vagyok látva a mexikói konyha hozzávalóival. Érdemes hozzájuk benézni, mert itt aztán tényleg minden van és az ország másik végébe is szállítanak.
Gyorsan feltankoltam hozzá egy nagy hiperben az egy-két hiányzó hozzávalót, átbújtam a netet ötletek után, így már el is készült az első próba.

Náthásan amúgy is érdemes csípős ízekkel kiűzni a baktériumokat, vírusokat, de ez a leves minden helyzetben jól tud esni. Abban persze egyáltalán nem vagyok biztos, hogy mennyire sikerült autentikusra a recept. Lehet, hogy valaki, valahol ugyanígy készítené, mint ahogy én több ötletből végül ezt összegyúrtam.

Hozzávalók a 2 személyes adaghoz: 1 hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 kanál olaj, 2 kanál paradicsompüré, 10 dkg konzerv kukorica, 1 kiskanál mexikói fűszerkeverék (fő komponensei a római kömény meg a chili), 5 dkg Cheddar sajt, 1 avokádó, koriander levelek, só, csípős szósz.

Elkészítése: A hagymát és fokhagymát apróra kockáztam, olajon megpároltam. Felöntöttem 8 dl vízzel és puhára főztem. Hozzáadtam a paradicsompürét és a kukoricát, fűszereztem.

Az avokádó héját lehúztam, magját kivettem és felkockáztam. A sajtot lereszeltem. 1-2 tortilla lapot felcsíkoztam. Meg is lehet egy picit pirítani serpenyőben vagy sütőben.

Tányérokba szedtem a forró levest, beleszórtam az avokádókockákat és a sajtot, illetve a tortilla-szeletkéket. Ha nem lenne elég csípős, akkor a chili szósszal még lehet igazítani rajta.

Édes és keserű villa-interjú


Veronika Édes és keserű blogján megmutatott képeit nem győzöm csodálni. Annyira profik, annyira tökéletesek, mégis annyi mindenről mesélnek mindeközben. Fények, színek, árnyalatok és a középpontban az ételek. Most őt kérdeztem.

- Miért pont ez a villa, hogyan, honnan került elő?

Ez a villa az éppen aktuális kedvencem. Szeretem az egyszerű, letisztult formáját, minden ételhez és tányérhoz tökéletesen passzol. Mostanában egyébként is odavagyok mindenért ami ausztrál (receptek, könyvek, fotók) és a villa is onnan származik. Jó hosszú utat tett meg míg eljutott hozzám, de azt hiszem, hogy nincs miért panaszkodnia, hiszen sokat van rivaldafényben.

- Mi a titkod? Hogy tudsz ilyen képeket készíteni?

Titok? Nem hiszem, hogy bármi titok lenne benne, egyszerűen csak szeretek, helyesbítek, imádok fényképezni és alkotni. Azt hiszem, hogy ez mutatkozik meg a képekben, hogy szeretettel és teljes odaadással készítem őket. Minden kis részletre szánok időt, még az utolsó kis ránc is meg van tervezve a képeken.


- A blogodon nem sok személyes dolgot osztasz meg magadról. Ez mennyire tudatos döntés eredménye?

Nem tudatos, egyszerűen ilyen vagyok. Idő kell ahhoz, hogy megismerjem a másikat, ebben az esetben az olvasóim, hogy lássam érdekli őket, hogy ki vagyok. Persze ha kérdeznek, válaszolok. A másik pedig, hogy nem is tudom, hogy mennyire érdekelné az olvasókat az én életem. A blog egészen egyszerűen nem erről szól, hanem az ételekről, gasztronómiáról és egyre jobban a fotózásról. Szeretném is nagyjából ebben a keretben tartani a blogot, persze az én szemszögemből, pici személyes felhanggal.


- Ha nem főzöl és fotózol, akkor mit csinálsz? Mi voltál az előző, gasztroblogger előtti életedben?

Nem fotósnak készültem annyi biztos, bár nagyon sokáig szerettem volna a Képzőművészetire menni, aztán mégis a Közgázon kötöttem ki. Egészen 3 évvel ezelőttig Termék/Szolgáltatásfejlesztőként és Projekt menedzserként dolgoztam egy multinál. Nerm hangzik valami izgalmasnak, igaz? Szerintem is, a fotózás sokkal érdekesebb. A nagy változást Svájc hozta ez életembe. A férjem svájci és mivel itt kapott munkát, ide költöztünk. Hosszú ideig nem találtam megfelelő állást, így kellett egy hobbi amivel elfoglalom magam. Így kezdődött a kapcsolatom a fényképezőgépemmel.


Ha nem főzök és fotózok, akkor általában úton vagyok vagy éppen valaminek a nyomában. Keresztül-kasul bejártam már Svájcot, de szeretek kirándulni Franciaországba és Olaszországba is. Fantasztikus, hogy pár óra alatt egy teljesen más kultúrában találom magam. A másik nagy szenvedélyem az antik és bolhapiacok. A legtöbb hétvégén valamilyen piacon vagyunk a férjemmel, éppen valami aktuális kincs után kutatva.Jelenleg egy rézserpenyős mérleget keresek, ha valaki tudna ebben segíteni! Esténként pedig olvasok, olvasok és olvasok. Nincs is jobb egy jó könyvnél.

Csokoládés szelet Unicummal


A múlt héten a Zwacknál jártam. Természetesen tudtam, hol a Soroksári úton a híres gyár, de nem is sejtettem, hogy milyen komoly múzeumot rejt az épület. Az Unicum történetét és persze vele együtt a Zwack család kalandos, mozgalmas, kontinenseken átívelő életét mutatja be. Az eredeti recept vándorlása legalább olyan izgalmas, mint bármelyik kalandregény.
A múzeum egyébként szabadon látogatható, csoportoknak idegenvezetést és kóstolót is tartanak.

Az élmény minőségén az is nagyot dobott, hogy maga Zwack Sándor kalauzolt bennünket és mutatta meg, hogy szerinte mitől jó az Unicum. Némileg szkeptikusan álltam hozzá a kóstolóhoz, hiszen a nagymamám gyomorbajokra ajánlott legfőbb gyógyszerét mutogatták nekem.

Végül úgy döntöttem, szeretem én az Unicumot, de a Nextet még jobban! Ez utóbbi nem annyira keserű, viszont van benne bőven a citrusgyümölcsök aromáiból. Azt hiszem, igazán van mire büszkének lennünk, amíg ilyen magyar termékek készülnek.

Egy másnapi vendégeskedés alkalmából rögtön süteménybe oltottam a megszeretett nedűt. A citrusos, füves aromák épp olyan jól illenek a csokis süteményekhez, mint bármelyik híres narancsos likőr. Egyébként az alábbi recept teljesen univerzális, akár kávé-, akár mogyorólikőrrel is készülhetne.

Hozzávalók: 100 g étcsokoládé, 100 g vaj, 50 g barnacukor, 2 tojás, 1 dl Unicum Next likőr, 40 g liszt, 1 csapott kiskanál sütőpor, csipet só.

A mázhoz: 50 g étcsokoládé, 1 kanál vaj, 2 kanál tejszín, 2 kanál Unicum Next likőr (esetleg 1 kanál porcukor).

Elkészítése: A vajat és csokoládét óvatosan összeolvasztottam. A két tojást kikevertem a cukorral, sóval. Beleöntöttem a vajat, csokit és alaposan elkevertem. A liszthez hozzáadtam a sütőport és azt is összeforgattam a többi hozzávalóval. Teljesen folyékony maradt a tészta, de a 180 fokos sütőben 25-30 perc alatt teljesen átsült.

Amikor kihűlt és felkockáztam, összeolvasztottam a máz hozzávalóit. Sűrű, krémes öntet lesz belőle, amit óvatosan a süteményszeletekre csorgattam. Egy idő után szobahőmérsékleten is visszadermed a máz valamennyire, de azért épp elég krémes marad ahhoz, hogy jól kiegészítse a tésztát.

Sütőtökös kókuszgolyó


Az Ízek és érzések gasztro-magazin szemlélete nagyon tetszik nekem. Legutóbb a kókuszgolyójukon akadt meg a szemem: zabpehelyből, sütőtökből gyúrták és amaranttal ízesítették. Nos, én nem mentem ilyen messzire, de egy fél sütőtököt így is sikerült megetetnem a gyerekekkel. Észre se vették.

Családunkban most éppen a kókuszgolyó mánia kitörésének szemtanúi lehetünk. Minden héten készítenem kell egy adagot. A lelkes segítők pedig hengergetik és kókuszban fürösztik a golyókat. Tiszta élvezet az egész.

Ledaráltam 1 csomag (180 g) sima háztartási kekszet. Megsütöttem egy kisebb sütőtök felét, húsát villával simára nyomkodtam. Hozzákevertem a kekszet, 2 kanál kakaót, 5 deka kókuszreszeléket. Az egészet jól összegyúrtam, golyókat formáltam a masszából, amit kókuszreszelékbe forgattam.

Elég édes lett, nem igényelt sem folyadék, sem cukor hozzáadást.
Cicaasztalra: Igazi gyerekbarát étel, készítése és fogyasztása is. Igaz, kicsit potyog a kókuszreszelék, de ennyi nálunk még belefér. Másfél éves kortól, amikor a baba már jól majszolja a kezébe fogott ételeket, én már adnám is nekik.

Napi mosoly

Egy hét alatt, teljesen véletlenül és függetlenül három egyetemi évfolyamtársammal találkoztam 10 év után. Eddig csak sejtettem, hogy ez egy kis város, most már tudom.

Babfőzelék


Hát igen, ez a tél arról szól, hogy meleg, laktató és régimódi ételeket eszek. Sok disznóságot, olyan nehézkes, lassú hozzávalókkal, mint a bab, a káposzta meg a krumpli. És jól esik. Nagyon.

A 4 személyes babfőzelékhez beáztattam 40 deka fehér babot egy éjszakára. Másnap leszűrtem és sós, babérlevéllel és borssal ízesített vízben főztem egy órát. A vízhez adtam egy kanál ecetet is, hogy könnyebben puhuljon a bab, bár nem vettem észre, hogy jelentősen gyorsította volna a folyamatot.

Megpucoltam egy zellergumót, négybe vágtam. Felkockáztam 1 hagymát, 3-4 gerezd fokhagymát. Hozzáadtam a babhoz, és teljesen puhára főztem. Ez még vagy egy teljes órát igénybe vett. Ezek a babok már csak ilyen nehezen adják meg magukat.

Kikevertem 1 kanál lisztet, 1 kiskanál pirospaprikát 1 deci vízzel. Kevergetve a babhoz csorgattam, rottyantottam rajta párat, amíg besűrűsödött. A babérlevelet kiszedtem, de a zeller szerintem nagyon finom villával szétnyomkodva a babhoz keverve. Aki meg nem szereti, az úgyis félre tolhatja.

Egy szál kolbászt is felkarikáztam és száraz serpenyőben pár perc alatt ropogósra sütöttem. Ez lett a feltét.

Napi mosoly

A város két pontján összefutni ugyanazzal a Milka-osztogató sráccal tulajdonképpen mókás.

Sok kicsi átadás


Ma délután itt járt nálunk a Sok kicsi nyertesem, Szilveszter hozta magával feleségét és kisfiát is. A srácok bár iszonyatos hangerővel kapcsolgatták a villanyokat, valahogy sikerült összehoznunk egy egészen finom baklava közös megsütését. A plafont is megtapogatták a fiúk, úgyhogy sikeresnek könyvelem el a délutánt.

Napi mosoly

Anyósom házi joghurtja kiegészítve az ő házi baracklekvárjával - hmmm, mennyei!

Spenóttal töltött, lesütött palacsinta


Pár éve (na jó, évtizede) még extra kajának számított volna, amolyan vendégek előtt villogós fogásnak, ahhoz képest most egyszerű, hétköznapi ebéd lett belőle.

Előételnek elég fejenként 1 darab, ha jól akarunk belőle lakni, akkor inkább kettő kell.

Hozzávalók 8 palacsintához: 20 dkg liszt, 2 dl tej, 2 tojás, jó csipet só, csipet cukor, 2 kanál olaj és ásványvíz/szóda, amennyit felvesz.

A töltelékhez: 40 dkg leveles (fagyasztott) spenót, 10 dkg krémsajt, 1 pici hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 15 dkg Trappista (vagy más jól reszelhető sajt), 10 dkg főtt sonka, 1 kanál vaj, só, bors.

Elkészítése: A palacsinta hozzávalóit elkevertem, hagytam fél órát, hogy a liszt felfegye a folyadékot. Átkevertem és sütöttem belőle 8 palacsintát, nagyon vékonyan kiolajozott serpenyőben.

A töltelékhez kiolvasztottam a spenótot, kinyomkodtam belőle a vizet. A hagymát, fokhagymát apróra kockáztam, 1 kanál vajon pároltam-pirítottam. Hozzáadtam a spenótot, összepároltam. Hozzákevertem a felkockázott sonkát, illetve a krémsajtot is. Fűszereztem. Ekkor már nem melegítettem tovább.

A tölteléket a palacsinták közepébe halmoztam. Két oldalt behajtottam, majd úgy tekertem fel, hogy csinos csomagok legyenek belőle. Sütőtálba helyeztem, jó alaposan megszórtam reszelt sajttal. 15 percig grilleztem a sütőben.

Nem érdemes elkészíteni előre, mert a töltelék könnyen eláztatja a palacsintát és az nem túl kellemes állagúvá teszi.

Gazdag lencsés egytál


Ezúttal sárga lencsét használtam, ami hasonlóan gyorsan megfő, mint a vöröslencse és a piacon, a magos néninél éppen ezt lehetett kapni. Mi ettünk hozzá fasírtot is, de csak a gyerekek miatt.

2 répát, 1 hagymát, 1 zellert felkockáztam. Egy kanál olajon először megpirítottam 10 dkg felkockázott húsos szalonnát. Kiszedtem. Rádobtam a zöldségeket, pár percig kevergetve pirítottam. Sóval, borssal megfűszereztem. Hozzáadtam 15 dkg lencsét, felöntöttem 6 dl vízzel és puhára főztem. Visszatettem a szalonnát is. Tálalás előtt szórtam a tetejére egy marék friss petrezselyemzöldet. Ez adja meg az ízek igazi gazdagságát.
Nem sűrítettem semmivel, így akár levesként is fogyasztható. Elbír minden adag egy nagy kanál tejfölt vagy akár joghurtot is.

Népzene ünnepe

Ma volt ez a koncert a MÜPÁ-ban. Lajkó Félix, Muzsikás, Budai Folk Band. Nagyon tudom élvezni ezt a fajta zenét. Pár óra teljes és tökéletes kikapcsolás és oda-vissza útra (+büfébe) szuper társaság. Csodás napjaim vannak mostanság!

Du Barry sertésszelet


Továbbra is hazai alapanyagok, hiszen szezonja van a karfiolnak és társainak is. A fagyasztóban pedig mindig ott lapul nálunk. Meg aztán a disznóhúsnak is, ilyenkor van a legnagyobb keletje, vagy a decemberi disznóvágások okán, vagy csak egyszerűen, mert télen zsírosabb kaják kellenek.

Az eredeti du Barry-féle elkészítési módot már elég nehézkes visszafejteni, így kétszáz év távlatából. Nagyon valószínű, hogy akkoriban például nem a Bechamel-mártás dívott, vagy éppenséggel nem reszeltek mindennek a tetejére jókora adag sajtot.

Az lehet, hogy Madame du Barry nem lenne túl boldog az én változatommal. Mondjuk remélem, hogy ő sokkal szebb volt, mint ez a konc a fenti képen.
A hölgy egyébként valamelyik Lajos szeretője volt az ezerhétszázas évek Franciaországában. Állítólag egészen kedves teremtés lehetett, csak azt nehezményezte nagyon, hogy a forradalmi terror őt is elérte és megfosztotta becses testrészétől, a fejétől. Pedig még azzal is megpróbálkozott, hogy mindenféle elrejtett kincsek nyomára vezeti a hóhérokat. Akik persze begyűjtötték az ékszereket, aztán jól eltették az útból a hölgyet is.

Életének mégsem ezek a történelmi események voltak legfontosabb állomásai, hanem a karfiol iránt lobogó szenvedélye, amit az utókorra hagyományozott. Mi meg tiszteletből imárron a hölgy nevével illetjük az ilyen ételeket.

Hozzávalók egy 4 személyes adaghoz: 6-8 szelet sertéskaraj csont nélkül, 40 deka karfiol, 3 dl tej, 2 evőkanál liszt, 1 evőkanál vaj, 15 dkg sajt, só, bors, szerecsendió, olaj vagy zsír a sütéshez.

Elkészítése: A sertésszeleteket zsiradékban mindkét oldalukon megsütöttem. Sütőtálba helyeztem. A karfiolt rózsáira szedtem, rátettem a hússzeletekre.

A vajon megpirítottam a lisztet, felöntöttem meleg tejjel és sűrű mártást főztem belőle. Ráöntöttem a karfiolra. Fóliával befedve fél órára betettem a forró sütőbe.

Fél óra múltán rászórtam a sajtot és még 10-15 percig grill fokozaton sütöttem tovább. Krumplipürével tálaltam.

Minden évben...

eljön az a nap, amikor nem bírom tovább és rituális öngyilkosságot kísérelek meg elkötveni. Ilyenkor koleszterinbe fojtom saját magam és szűkebb családomat, némi szénhirdáttal megdobva a hatást. Ma sült hurkát, kolbászt ettünk, vele sült krumplival és sok-sok csalamádéval.
Az alapanyagot a piacon vettem, nem mondom, hogy ez volt életem legjobb hurkája, de azért megjárja. Egy év múlva, amikor újra elkap a láz, majd gondosabban választok.