Villa-interjú Németh Ágnessel

A Decanter magazintól személy szerint nagyon sokat kaptam, azzal, hogy ott sertepertélhettem az elején. Most szeretném nektek bemutatni Németh Ágnest a főszerkesztőt. Ő nem hozott nekünk villát, viszont elmesélt egy titkot. Nem villa ugyan, csak egy ház, ahol hamarosan nagy dolgok történnek majd.

Vannak olyan napok az évben, amikor bármit meginnál, csak ne bor legyen az?

Nem volt még olyan nap, inkább néha amolyan tisztulási okból nem iszom alkoholt, de nagyon szeretem a bort, és minden helyzetben mást. Van az a kérdés, hogy mit vinnél egy lakatlan szigetre, ha csak egyfajta bort vihetnél, hát bajban lennék. Mert imádom a tokajit, de pár nap után Tokajban vörösre áhítozom. Villányban eszembe jutnak a ropogós rajnai rizlingek, hogy de jól esne most egy – és így tovább. Talán csak a pezsgő az egyetlen, ami annyira jó, hogy kiegyeznék vele örök életre...

Szentségtörés a fröccs?

Nem szentségtörés, de nem szeretem. A fröccs jó ötlet, de én inkább külön iszom a szódát, vagy nagyon melegben sört iszom. Ha már buborékos, akkor prosecco, frizzante, annyi variáció van... Mondom, a fröccs is jó, csak én nem szeretem.

Vannak befektetési boraid?

Nincsenek. Minden elfogy, bár idén karácsonyra vettünk egy kisebb borhűtőt, azóta erőt veszünk magunkon, hogy egy-két bor maradjon meg hosszabb ideig. Most van egy elzászi Hugel, egy román Davino és egy hordóminta 205-ös Béres aszú, amihez nem nyúlunk.