Meséli ma az újságos, hogy már két hete kérdezgetik tőle a vevők, mikor jön már? Aztán délelőtt 10-re már elvitték a készlet felét. Úgy tűnik Stahl Judit nem tud olyasmit csinálni, amit ne zabálnának az emberek.
Összességében úgy tűnik Stahl Judit mintha egy picit visszavett volna, már nem akarja egyedül megírni az egész újságot. Ebben a számban nem a barátaival, hanem az internetes sztárokkal van tele a lap, Chili és Vanília, Fűszeres Eszter, de ha jól láttam, mintha Fakanál nevét is felfedeztem volna. Hozzátenném, hogy van blog ajánló is, ahol sztárok ajálnják kedvenc blogjaikat. Legjobban Lorien dicsőítésének örültem, de felbukkant Lila Füge is.
A címlapot elnézve sok jó kis téma van, ínyenc fogyókúrák, hétköznapi vacsorák. A legjobban a cikkek közül Barotányi Zoltán kolloidos cikke fogott meg, olyasmit mond, amiről nem sokat tudtam, tudományos is, de mégis emészthető.
A véleményem az előző lapszám óta nem sokat változott, továbbra se vagyok oda a képi világért, továbbra is hókák a színek, lehetnének sokkal-sokkal szebbek is a képek. Ami különösen rosszul sikerült, az a divat összeállítás, lehet, hogy ez az összedobált stílus elmegy a borsán, de az újságban nagyon rosszul mutat.
Nagy plusz pont jár viszont a 12 kuponért, amelyek tényleg a legjobb magyarországi éttermekbe szólnak. Bár nem tudom, hogy az átlagos lapolvasó mikor jut el a Bábelbe, vagy az Arany Kaviárba. Itt el is jutottam az újság legkritikusabb pontjához. Egyszerűen továbbra se tudom eldönteni, hogy kinek íródik a lap. Túl vegyes a beltartalom, a reklámok és a bemutatott termékek. Ha a gasztrománoknak, akkor minek a mosogatást okítani? Ha a kezdőknek, akkor minek a borkóstolós hétvégék? Ha egyszerű háziasszonyoknak, akkor az egészet nem értem...
Mindegy, december elején jön a karácsonyi szám, lehet, hogy akkor megvilágosodok majd.
Bonus track: Elite magazin
Ha egy üzlet beindul, akkor nincs megállás. Stahl Judit totális médiajelenlétét már megszoktuk, most már Chili és Vaníliát és az új szakácskönyvét is viszi magával. Ez nem kritika akart lenni, csak megállapítás.
Az Elite magazin novemberi száma is ráállt a gasztro témára, a már említett két szerző mellett van még interjú Váncsa Istvánnal is, sajnos azonban túl komolyra sikeredett, szerintem ez a fickó ennél sokkal szellemesebb és izgalmasabb ember.
43 megjegyzés:
Hajaj...
Nem mondok mást, mert a múltkor is majdnem verekednem kellett ezzel a témával kapcsolatban.
Továbbra is lerágottcsont receptek vannak benne?
Esküszöm, dühből megveszem!
Krisztina, nehogy megvedd, majd elküldöm! :)))
Meg akartam venni, de most már gondolkodóba estem:-(
Na, én megvettem.
Vegyes érzelmekkel lapoztam át. Van, ami tetszett, van, ami nem.
Persze, minden attól füg, hogy mit vár tőle az ember.
Azt hiszem, Stahl Judit nevéhez mindenki a konyhát, szakácskönyvet társítja, a magazinban viszont túl sok, ami nem ezzel a témával foglalkozik.
nahát-nahát... szerintem megint átlapozom a tesco-ban, vagy valami olyan helyen, ahol ki vannak pakolva a magazinok és ennyi. Basszus... én is akarok egy ilyen magazint :) magam köré gyűjtök néhány bloggert és negyedévente lazán kiköhögünk egy ilyet... vagy jobbat :)
Ági, egyszer arról panaszkodtál a blogodban, hogy az írásaid nem kellenek senkinek sem.
Te alaklmaznál egy rosszindulatú, irígy újságírót?
És gondolom ha a te szakácskönyvedet reklámoznák mindenhol annak örülnél. most meg csak azt látom, hogy két éve nem tudsz túladni rajtuk. Irigység? Igen!
Reni, persze, te is csinálhatsz egy ilyen lapot, mindössze 20 millió forintra lesz szükséged. Aztán ha te is eladtad közel ötvenezer példányban az első számot, akkor beszéhetsz.
Anita
hát tudom én, hogy nekem nincs ennyi pénzem... ez az egyetlen baj :( :)
De azt a pénzt nem nyerte, hanem sok-sok eladott szakácskönyvvel kereste. Vajon miért az ő könyveit veszik az emberek ilyen nagy számban? Mert jó?
Á, az nem lehet, hiszen ezek itt az irigy gasztrotyúkok.
brrr
Anita
Na, én is megvettem.
A Chili és Fűszeres tudom miért van benne, de erről inkább nem ejtek szót.
A Fakanál pedig azért mert az előző számnál istenítette a Juditkát.
Juhéj!
Ági, megint remek lesz ez a nap!:)
Már látom előre!:))))
Na, most már én is nagyon kíváncsi lettem:) Az előző számot is csak azért vettem meg, mert nagyon érdekes volt a beszámolód róla Ági, hát megint sikerült felkeltened a kíváncsiságomat:)
"A Chili és Fűszeres tudom miért van benne"
miért vannak benne?
Maximálisan egyetértek Anitával:) Amikor kora délután átolvastam a cikket, pont ugyanezek a szavak jutottak eszembe: rosszindulat és irigység, gondoltam este majd írok egy hozzászólást, hogy én értettem-e valamit félre.Erre most ez várt itt és csak egyetérteni tudok. Szerintem valóban el kellene azon gondolkodnod Ági, hogy téged miért nem keresnek meg. Holott mostanában tényleg sok helyen vannak a gasztrobloggerek lásd nők lapja konyhája, príma konyha és ott van például a nlc új gasztrotévéje. Téged sehol nem fedeztelek fel, pedig újságíró vagy és gasztroblogger. Vajon miért? Én nem ismerlek, nem akarlak bántani, lehet,hogy csak rosszul értjük a szavaidat. Szepykére meg ne hallgass mint kórusra, mert ha valaki ő igazán rosszindulatú és kekeckedős. Szerintem te más vagy.
Amúgy én is megvettem az újságot és szerintem jó. Sok benne az olvasnivaló és tetszik a hangulata. Mondjuk és Stahl Juditot is szeretem. Pedig lóg a haja és a ruhaujja- igaz szepyke?
Üdv: Zs.
Yes!
Mondom!!!
Zs.! Köszi,köszi! Igazán kedves vagy, sőt!! Egy tündér, vagy, vagy mégsem?
Legalább próbáld meg kiírni a nicked, vagy a neved, mert ez a Zs...
Lehet zsiráf, vagy zseb, vagy zsurló, vagy Zsuzsa, vagy zselé, vagy zsineg, vagy....
Nah, melyik is lehetsz...
Mondjuk, kit érdekel???
Ugye? Névtelenül a legjobb beszólogatni, ugyebár...
És igen, lóg a haja, lóg az ujja a polójának, de hát, velem van a baj, minek veszek észre mindent..., vagy minek nézem??? Jah, minek?
Zsuzsi voltam, nem titkolni akarom a nevem, hidd el, bár a zsurló sem rossz:)))))))))))))
Kedves Ági,
mindig olvaslak, bár sosem kommenteltem még, de ezeket a kritikáidat én sem értem! Mit jelent az, hogy az átlagos olvasó nem tud elmenni ide és oda, te pedig igen? Ezzel nem kicsit degradálod le a többieket, míg közlöd, neked milyen jól megy.
Én nagyon kedvelem Stahl Juditot, és a Nigella hajazásán kívűl semmi bajom nincs vele. Aki sikeres, arról hajlamosak vagyunk igen negatívan írni. Fűszeres Eszter valamivel közkedveltebb, mint te, tőle mégsem látok, hallok ilyen nagy arcú irományokat, kritikákat soha. Erre semmi szükség szerintem.
Kedves szepyke!
Jellemző a blogokon az, hogy kikelnek a regisztráltak azért, mert valaki nem írja ki a teljes nevét, születési dátumát, lakhelyét. Te pontosan ugyan olyan személytelen vagy a szepyke nickeddel, mint más, akár csak egy x-szel. Ilyenekbe kár belekötni. Majd ha saját fényképeddel, névvel, személyi számmal írsz, akkor számon kérhetsz bármit is.
Ági!
Maradok olvasód, de ezt kérlek gondold át!
Dr. Kohárné Dr. Horváth Emília
Pécs
Most akkor kullogjak el, magamban sírdogálva? Mert irigy vagyok és rosszindulatú? Tényleg irigység az, hogy megjegyeztem, mindenhol ők szerepelnek? Ők a kiválasztottak, mint minden témában vannak ilyen emberek, még az is lehet, hogy irigy vagyok rájuk, bár nem szívesen cserélném el az életem senkiével sem.
Attól tartok, hogy aki ismer, talán nem azt gondolja rólam, hogy az irigység és a rosszindulat lenne a fő tulajdonságom. Inkább csak zavaróan őszinte, ezt sokan nem bírják.
Nem akarok nagyon védekezni, de úgy érzem két pici gyerek mellett van annyi munkám, amit el tudnék végezni. Persze szívesen írnék a nők lapjának meg máshová is, de azt hiszem az Elle meg a Decanter se olyan rossz újságok. Ráadásul én interjúkat csinálok, ez az amit annyira szeretek.
Most jön a nagyképű változat: aki megírt és kiadott már három könyvet, az jöhet vitatkozni a továbbiakban.
Ági! A mai világban pénz kérdése kiadni bármilyen témájú könyvet! A rengeteg szenny ami elárasztotta a boltok polcait, tragikus. Manapság boldog boldogtalan könyvet ad ki.
Ne azzal példálozz hány könyvet adtál ki, hanem milyen népszerűek és mennyit adtál el belőle?!
Kedves Ági,
arra gondolsz, hogy Fűszeres Eszter és pár társa szerepelnek mindenhol? Ha igen, ebben egyetérhetünk. Nekem sem tetszik, mert mások a kedvenceim, akik kevésbé sztárolt bloggerek, és sokkal jobbnak tartom őket. Fűszeres Eszter blogja egy reklámirodának is megfelelne, semmi másról nem szól, csak mások, üzleti tevékenyésgek reklámozásáról. Nekik sikerült ezáltal sok helyre befurakodni, van is tippem miért, de ez nem ok arra, hogy az átlagos háziasszonyokat leszóld sértettségedben. Csupán ennyi az észrevételem.
Minden jót kívánok a továbbiakra!
Dr. Kohárné Dr. Horváth Emília
Pécs
Látod Emília, te se írtál nekem eddig egy szót se, se azt, hogy tetszik, se azt hogy nem. Vajon miért? És miért pont ez a téma érdekelt?
Névtelen, és te, hány könyvet írtál eddig? Most mondjam azt, hogy 2000 pld? Az mond neked valamit?
Jaj, bocs Emília, ha gondod, törlöm azt a mondatot, de mégis mit gondolsz a lap 100 ezer megvásárolójából hányan tudnak kiköhögni egy fejenként 20 ezer forintos éttermi számlát még akkor is, ha kapnak 2 ezer kedvezményt???
Kedves Zsuzsi!
Erre, ha megkérlek, mondanál példát, hogy miből gondolod, szeretném látni a hibáimat...:
"Szepykére meg ne hallgass mint kórusra, mert ha valaki ő igazán rosszindulatú és kekeckedős.
Köszönöm!
szepy (kekec, rosszindulatú, stb, stb)
Lányok, szégyelljétek magatokat!
Pitiáner, rosszindulatú, irígy nők vagytok egytöl egyig!
Névtelenül :)
Tök jó ez a zsidózás!
Nekem is van egy sejtésem, hogy miért pont "Ők" sikeresek... Például nem nyavalyognak annyit, mint ti.
BAZZ!
Bocsánat, hiba csúszott az előző bejegyzésembe. Szerintem Szepyke nem rosszindulatú. Ági meg a blogjában azt ír, amit akar, jó lenne, ha azok olvasnák, akiket érdekel. Senki nincs kényszerítve az olvasására.
Hát úgy látom magazin "kritikával" sosem foglak megelőzni:) Bár nem is akarlak. Na majd én is írok róla véleményt:)
Nem tudom miért kell egy újságkritikát személyeskedésbe átfordítani! Én hasznos dolognak tartom, hogy Ági olykor-olykor a külön-véleményét is megírja!
Azt gondolom,hogy egyik embernek sincs hozzá joga,hogy a másikat kritizálja,bírálja. Pl:akár Stahl Juditot
Megteszik majd odafenn a megfelelő pillanatban.
Könnyebb mások szemében a szálkát észrevenni,mint...
Kedves Ági!
Szeretem a blogodat és gyakran olvasom is, és ha őszinte akarok lenni imádom a "kitekintéseidet" is! :) Lehet, hogy azért mert egy irigy gonoszkodó valaki vagyok, de vállalom. :D
Igazán nem értem az embereket…. Egy lapkritika kapcsán mennyi indulat… Pedig te csak a véleményedet írtad le… Mennyivel „jobb” lenne a világ, ha mindenki mindenről ugyan úgy gondolkodna és még véleménye se lenne senkinek se.
Én személy szerint már nagyon várom a következő „irigy” és „gonoszkodó” írásodat! Hajrá!
Juli
Szia Ági!
Szinte születésüktől kezdve olvasom Chili és Fűszeres blogját, és sok más gasztroblogot is. Érdekes volt látni ahogy napról napra nőtt a számuk és "divat" lett a főzős blog írása. Persze jó kis heterogén összetételű közössség lett, amiben természetesen időről-időre vannak viták/összetűzések.
A te blogodat is nagyon szeretem, a kritikádat is elolvastam, szerintem semmi baj vele.
Ami nem szimpatikus, hogy blog gazdájaként és főleg újságíróként, azt gondolom, a te felelősséged hogy mit engedsz -és mit nem a kommentelőknek. Nem gondolom,hogy egyetértesz a néhányak által felvezetett zsidózással, de az én véleményem szerint /ha nem is moderálod a bejegyzéseket/ de legalább élesen elhatárolódnod illene tőlük.
Üdvözlettel: Szabó Mónika
Megkérdezték miért töröltem a bejegyzésemet azért mert szerintem egy egyszerű újság kritikához számomra elfogadhatatlan stílusban íródott hozzászólások születtek.Lehet azt mondani, hogy a blog írok is névtelenek, de ők azért ismerik egymást! Nem biztos, hogy név szerint de az írások alapján biztosan. A munka helyén sem ismeri mindenki személyesen a másikat, de ha hallja a másik véleményét tudja kihez kötni a gondolatokat. A blog a világhálón van ez igaz , de ez mégis a blog író saját területe, nem azt mondom nem lehet vitatkozni, csak ennek meg kéne találni a kulturált formáját. Ezt szerintem már az iskolákban kéne tanítani, valami mellet és valami ellen hogyan lehet stílusosan, nem sértegetve vitatkozni.Csak szeretném meg kérdezni akkor a kritikusok mindenkire irigyek? Mert nekem most valahogy ez jött le. De ha belegondolok az Ági még jót is tett az újságnak mert van aki az ő írása miatt fogja meg venni a lapot.
Szepen, valasztekosan megirt kritika egy magazinrol. Se nem rosszindulatu, se nem irigy. Egy kritika.
Csak igy tovabb!
Ági!
Hétvégén kerestem a magazint,már nem volt meg. Ez a sok hozzászollás is nagyon jó reklám, Stahl-tól kérjél részesedést!
Egyébbként egyetértek a következővel: "Ami nem szimpatikus, hogy blog gazdájaként és főleg újságíróként, azt gondolom, a te felelősséged hogy mit engedsz -és mit nem a kommentelőknek. Nem gondolom,hogy egyetértesz a néhányak által felvezetett zsidózással, de az én véleményem szerint /ha nem is moderálod a bejegyzéseket/ de legalább élesen elhatárolódnod illene tőlük./Szabó Mónika/"
Másik Mónika
A hétvégén nem tudtam ránézni a blogra, most pedig döbbenten állok az indulatok fölött...
Szeretném, ha tudnátok hogy tényleg élesen elhatárolódok minden zsidózástól/cigányozástól/négerezéstől!!! Azt hiszem soha ilyesmit nem írtam. Sőt az az igazság, hogy általában nem is értem az ilyen rejtett utalásokat, az én agyam annyira nem áll rá erre a témára! Ha valakit is sértett bármelyik hozzászólás, attól ezúton is elnézést kérnék!
...aki szelet vet vihart arat..
Volt szerencsém Angliából hazafelé jövet a reptéren futtomban venni egy Jamie magazint (asszem már az ötödik...) az újságosnál. Kár, hogy ebből az derül ki, hogy Stahl ezt az magazin dolgot sem kitalálta, hanem leutánozta... A Jamie magazinban többek között pl. a Királyi Balett szólistái mesélnek a (konyha) titkaikról. Inkább ezt forgatom, habár szívesen olvasnék magyarul is ilyesmit.
Stahl nem Jamiet, hanem Nigellát és Martha Stewartot utánozza!
Szerintem meg ez túlzás! A magazin egyáltalán nem utánozza ezeket a külföldi lapokat, egyáltalán nincsenek benne átvett anyagok, szóval ez a része egyáltalán nem áll meg a kritikának.
Én sem értek egyet Ágival!
Az első számot én is megvettem - aztán szídtam magam, hogy hogy is dőlhettem be a reklámoknak. Tényleg volt benne vagy 2 dolog, ami érdekes volt, de nem ért ennyit - bármikor femehetek akármelyik gasztro-blogra és megtalálom...
Legjobban azonban az akasztott ki, hogy tele van az újság elrugaszkodott receptekkel. Végy egy lazacot és végy parmezánt...
Ugyanmár, hol élünk? A busát kellene reklámozni (ami rendkívül egészséges, higanymentes és olcsó halfajunk), meg a különféle kis-szériás magyar sajtokat, például.
Ezzel szemben a hipermarket-kultúra nyomatása megy...
Szóval, nem volt elég éles ez a kritika. Én csak két oldalt néztem meg ebből az újságból: nem őszi-téli alapanyagok szerepeltek a receptekben - szépen visszaraktam a polcra.
Amúgy Stahl előtt le a kalappal, kigondolta, megálmodta és most megcsinálja. Jó lenne, ha eközben a hazája is fontos lenne. (Itt a Tesco -> angol, Cora, Auchan -> francia összefüggésre gondolok...)
Miért veszekedtek?
Ez hülyeség,kinek a pap,kinek a papné...
Szerintem túl sok itt a személyeskedés.
Nóri,Szabadka
Megjegyzés küldése