Vannak napok, amiket egyszerűen csak úgy lehet túlélni, ha együltő helyemben magamba tömök párezer kalóriát. Tegnap megint eljutottam erre a pontra, miután négy napot töltöttem összezárva az előbb gyenge és beteg, majd túlságosan is felvidult és túlbuzgóan unatkozó gyerekekkel.
Szóval lett ez a banános palacsinta.
Palacsintát ritkán csinálok, pedig igazából nem túl bonyolult: 2 tojás, 2 dl tej, 200 g liszt, csipet só, 2 evőkanál olaj és valamennyi szénsavas víz (szóda). Hagyom állni vagy fél órát, aztán sütöm. Ebből az adagból 6-7 darab jön ki nekem.
Na, de a töltelék! 2 palacsintához elég adag, a gyerekek úgyis csak üresen szeretik. Két banánt felkarikáztam, rálocsoltam fél zöldcitrom levét. A serpenyőben 1 kanál vajat olvasztottam, beletettem a banánt, rászórtam 1 kanál porcukrot meg csipetnyi őrölt fahéjat, és vártam pár percet. A cukor jól megkaramellizálódott, a banán megsült. Mivel nagyon puha lesz, nem érdemes a megforgatásával kísérletezni. Nagyon forró, amikor kész van, de néhány perc múlva már ki is hűl és lehet falni.
Kíváncsiságból kiszámoltam, vajon hány kalória lehet egy ilyenben. Egy palacsinta elvileg üresen "csak" 250 kal körül van. Ha jól számolom, akkor két adag banános töltelék "csak" 450 kal körül van, 1 adag pedig 200 meg valamennyi. Ez így nem is annyira szörnyű, rosszabbra számítottam. Ja, és tulajdonképpen gyümölcsöt is ettem.
3 megjegyzés:
Hát, igen, vannak ilyen napok...
De jó, hogy nem csak nálam vannak ilyen napok... néha több is egymás után... és a folyamatos esőzés is besegít... Én ilyenkor pogácsát szoktam sütni. Jobbulást és a remélhetőleg hamar jövő jóidőben sok vidámságot!
Bomba ide, vagy oda, jöhet :)
Megjegyzés küldése