Provence híres a levendulamezőkről. A provánszi fűszerkeverékről, ami persze ott konyháról konyhára változik, de gerincét az alábbiak adják: rozmaring, bazsalikom, kakukkfű, majoranna, zsálya.
Aztán emlegethetném még a ratatouille-t, a híres francia zöldséges ételt is. És ha már Franciaország, akkor dijoni mustár sem maradhat ki a felsorolásból. Kicsit eklektikus és önkényes lista.
Ezek keringőztek ugyanis a fejemben, amikor inspirációt kerestem ahhoz a szépséges nyúlcomb filéhez, ami szembe jött velem a mélyhűtő kirámolása közben. Így született meg a levendulával illatosított, mustáros bormártásban fürdőző nyúlcomb, és került egy tányérra a nyári zöldségekből készülő raguval.
Provánszi nyúl
Mi kell 4 adaghoz? 60 deka filézett nyúlcomb, 1 evőkanál liszt, 3 deci fehérbor, 1 kiskanál mustár, 1 evőkanál levendulavirág, rozmaring, kakukkfű, só, bors, olaj.
A raguhoz: 1 nagyobb padlizsán, 1 méretes cukkíni, 3 közepes paradicsom, 1 piros húsú parika, 1 közepes hagyma, 3 gerezd fokhagyma, 10-12 szem fekete olajbogyó, olaj, só, sok friss bazsalikom.
Hogyan készül? A nyúlcombot megforgattam sóztam és borsoztam, lisztben megforgattam. Kevés olajon minden oldalról pirosra sütöttem, felöntöttem 2 deci borral. Amikor a bor elsistergett, aláöntöttem kevés vizet, beleszórtam a fűszereket és addig pároltam, amíg a hús megpuhult és a víz nagy része elpárolgott. Ekkor a húst kiszedtem, félretettem. Az odapörkölődött cafatokat és lisztet újabb 1 deci borral feloldottam, hozzákevertem a mustárt, beleszórtam a levendulát és nagyjából felére beforraltam. A mártást ez után leszűrtem és a húsra csorgattam.
Időközben egy másik, a háztartásban fellelhető legnagyobb serpenyőbe sorba rakosgattam az egészen vékonyra szelt zöldségeket. Először a hagymát, fokhagymát szórtam a felforrósított olajra, majd jött a paprika. Amikor ezek elkezdtem levet engedni és puhulni, mellé került a padlizsán, a cukkíni, végül a paradicsom is. Ekkor alaposan megsóztam.
A ragut 40 percig rotyogtattam, egy picit vizet is öntöttem alá, hogy ne kapjon oda, ennek nagy része el is párolgott és jól besűrűsödött. Tálalás előtt kevertem bele az összevadgalt bazsalikomot és olajbogyót.
Hogy éhen ne haljunk, főztem mellé rizst is, bár ez cseppet sem autentikus és francia köret.
A kevésbé kalandvágyó gyomrúak számára pedig készült még sült csirke is, szintén mediterrán tájakon kalandozva az egész csirke bőre alá hirtelen felindulásból citromkarikákat és olajbogyót dugdostam, majd szalonnaszeletekkel borítva majdnem 3 órán keresztül 160 fokos sütőben puhítottam, míg a hús szinte leesett a csontról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése