Rejtő Jenő regényei, még abban a bizonyos sárga, széteső lapú kiadásban varázsoltak el, a kilencvenes évek elején. Most, hogy gondolatban újra sorolom a címeket, felsejlenek azok a nyarak, amikor egyszerűen semmi mást nem akartam csinálni csak elmerülni ebben a varázsvilágban. Elátkozott part. Három testőr Afrikában. Vesztegzár. Szőke ciklon. Piszkos Fred. Mind kihagyhatatlan. És a 14 karátos autó Gorcsev Ivánnal.
Nos, ez utóbbiban szerepel a Próféta Papucsa, egy kiszáradt folyómeder, ahová a nevezett autót el kellene juttatni. Viszont a szombati gasztroblog találkozóra, azaz piknikre készített kajámra annyira jól illett ez a név, hogy nem hagyhattam ki. Szóval megettük a
Próféta Papucsát
Mi kell hozzá? fél kiló liszt, 3 evőkanál olaj, 3 deci langyos víz, 1 kiskanál só, 1 kanál cukor, 1 csomag száraz élesztő. A töltelékhez: fél kiló darált csirke vagy pulykahús, 2 lilahagyma, nagy maréknyi dió, olaj, só, bors, fahéj, köménymag.
Hogyan készült? A tészta hozzávalóiból tésztát dagasztottam és egy éjszakára a hűtőbe tettem. Másnap reggel diónyi gombócokat szaggattam belőle, majd hosszúkás, lapos korongokat formáztam belőle.
A töltelékhez a felkockázott hagymát olajon megpároltam, hozzáadtam a húst és addig pároltam fedő alatt, amíg átsült. A diót és a fűszereket mozsárban összetörtem és a húshoz kevertem. Minden tésztakorongra egy púpos evőkanálnyi tölteléket nyomtam, sütőpapírra tettem és betoltam a 200 fokos sütőbe. Nagyjából 20 perc alatt át is sültek az illatos papucsok. Mintha egy török büféből érkeztek volna egyenesen. Melegen volt a legfinomabb, mert hidegen egy picit megkeményedett a tészta, de azért még így is bőven fogyasztható volt. Egy kis hideg padlizsánsaláta sem árt mellé.
Néhány darab tetejére kecskesajt szeleteket is tettem, az sem ártott meg az összképnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése