Ebéd kritikával

Na, ma megkaptam a magamét. Szegény drágám igazán nagyvonalúan támogatja kísérletező konyhai kalandjaimat, de a mai ebéd már nála is kicsapta a biztosítékot. A jövőre nézve azt az utasítást kaptam, hogy egynél több új, eddig még nem kóstolt hozzávaló ezentúl nem szerepelhet egyszerre egy ételben.

Mit ettünk ma. Hát, fürjet. Nagy kíváncsi voltam ezekre a picinyke madarakra. Bár a melle húsa finom, enni nagyon macerás és az egész madáron nem is található túl sok ehető rész.

Volt aztán még sült csicsóka. Nekem gyerekkoromból ismerős, szegény drágámnak viszont új és nem túl ígéretes élménynek bizonyult.

A párolt, vörösboros káposztához pedig birsalma szeleteket kevertem. A drágám meg csak nézte a tányért és kifakadt: "Az egész tányéron csak a káposztát ismerem fel!" Szóval ezentúl csak 1 új hozzávaló per étel. De azért a hozzám hasonlóan kísérletező kedvűek kedvéért íme a recept is:

Sült fürj

Fejenként két fürjet sóval és borssal alaposan befűszereztem, húsos szalonnával betakargattam és fél órát sütöttem 180 fokon, majd még negyed órát lefedve 150 fokon a sütőben.

Sült csicsóka

A fél kilónyi csicsókát megpucoltam, felkockáztam és egy evőkanálnyi kacsazsírban puhára sütöttem. Mivel igencsak markáns az íze, semmiféle fűszerezést nem igényel.

Vörösboros vöröskáposzta birssel

Egy kis fej káposztát félbe vágtam és vékonyan felcsíkoztam. Egy fej lilahagymát apróra kockáztam, kacsazsíron pirítani kezdtem. Hozzáadtam a káposztát, átpirítottam. Hozzáadtam még két darab megpucolt, gerezdekre vágott birsalmát. 4 deci bort öntöttem hozzá, de nem egyszerre, hanem apránként, ahogy elpárolgott. Amikor a káposzta fedő alatt megpuhult, meglocsoltam egy kevés balzsamecettel és igazítottam egy kicsit a fűszerezésén, sóval és borssal.

Szó se róla, ez utóbbi lett az ebéd legsikeresebb eleme.

Nincsenek megjegyzések: