Tejfölben sült spárga


Megvettem az első csomag spárgámat az idén. Őspárgaságával is csak pár éve kötöttünk mély és szoros barátságot. A zölddel talán egy picit bensőségesebb viszonyt ápolok, mint a fehérrel, lévén előbbit nem kell pucolgatni.

Az a legnagyobb bajom a spárgával, hogy olyan könnyű pocsék ételt csinálni belőle. Van egy elég erős jellege, állaga. Nem is annyira az íze a lényeg, hanem az a puha, mégis rágós teste-szára. A fejekkel nincs gond, pillanatok alatt puhulnak. Szóval ennek szeretése sem megy elsőre, gyakorolni kell, és nagyon rövid a rendelkezésre álló idő: 1-2 hónap évente. Konzerv spárgát elvből nem veszünk. Ugye?

Az elmúlt két évben, amióta elérhető közelségbe került a piacon ez a csirág/nyúlárnyék dolog, azóta egyre csak kísérletezem vele. A legjobb talán egy jó kis quiche-be tenni, ott érvényesül igazán franciás bája. Persze a rizottóhoz meg a gnocchihoz sem elvetendő. Egyszer majd szeretném csak úgy rádobni a grillre is, de ez még várat magára. Húsos szalonnába tekerve is jól meg lehet sütni, meg persze krémleves is készülhet belőle.

Az első adagot azonban mégis a kedvenc módomon, egyszerűen tejfölben sütve készítettem, ahogy már bevált nekem.

Tejfölben sült spárga

A sípokat megmostam, ahol elpattant, ott törtem és az alsó, fás darabokat kidobtam. (Ezt lehet alaplébe, levesbe belefőzni.) A spárgát egy sütőtálba fektettem, rálocsoltam egy doboz tejfölt. A legjobb ha a piacon szerzünk jó folyós, tejszínes, édes tejfölt. Só, bors csak mérsékelten a tetejére. A tetejére ráreszeltem 2 gerezd fokhagymát és beborítottam maréknyi reszelt parmezánnal. Körülbelül fél órát sült a sütőben.

Egy picit rágós, nagyképűen mondva roppanós lesz így a zöldség, de jól érvényesülnek karakteres ízei. Itt most tényleg a spárga kapta a legnagyobb jelentőséget, az összes tányérra kerülő dolog csak asszisztált hozzá. Sütöttem mellé natúr (hemi elnevezésű) halfilét meg az egyik legnagyobb tavaszi kedvencemet, újkrumplit. A puhára, kívül picit odakapósra sütött mini krumpliszemeket magában is, bármennyit. Alig várom, hogy picit lejebb adják a 900 forintos árat.
Mi ez, ha nem tökéletes tavaszi ebéd? (Volt utána egy kis Haagen Dazs címszereplőjű dőzsölés is.)

3 megjegyzés:

Édes és Keserű írta...

Ez nekem nagyon tetszik, és én a zöldspárga rajongók táborába tartozom (fehérről szó se essék). Picit savanykás lett a tejföltől?

Reni írta...

Nekem is nagyon tetszik ez a recept!! Már én is túl vagyok az idei első adag spárgán, de tervezem még a vásárlását, ha találok szép példányokat. Az újkrumpli meg alig várja, hogy megsüssem. A múltkor báránygerinc mellett sütöttem egy tálban, isteni finom volt, ahogy magába szívta a krumpli a pecsenyelét! Hú most meg is kordult a gyomrom... :)

dalit írta...

Nálunk ilyenkor heti kétszer spárga van, mert imádom.
Tegnap kipróbáltam ezt, de fehéorből, és most ez lesz egy ideig a favorit. Köszönöm.:)