Hűtőrablás

Nagy hűtőrablónak tartom magam, ami azt jelenti, hogy alapvetően a mélyhűtőben felhalmozott félkész ételekből alkotok. Jönnek a vendégek és a gyermek maximum fél óra figyelem kiesést engedélyez? Akkor bizony jöhet egy:
Curry-s csirke
Az igazi félkész kajákat kifejezetten utálom, a beléjük kevert rengeteg adalék, tartósítószer és állomány javító miatt. De főleg és alapvetően az unalmas mellékíz miatt, amit a sok műanyag okoz. Igazi fűszerekre és igazi ízekre vágyom még akkor is, ha az élelmiszeripar áldását élvezve előre megdolgozott cuccokat használok fel. Éppen ezért a fagyasztott cuccok ideálisak, mert már össze vannak darabolva, meg vannak mosva, sokkal gyorsabban megfőnek és csak fűszerezni kell őket.
Mi kell a sárgára fűszerezett csirkéhez? Személyenként fél csirkemell filé, joghurt, kókuszreszelék, mandula, kiskanál currypor, só, bors, olaj a sütéshez. A körethez rizs, szójaszósz, vegyes fagyasztott zöldség: brokkoli, karfiol, bébirépa, borsó.
Hogyan készül? A csirkemellett falatnyira kockázom, megsózom és borsozom. A joghurtot összekeverem a curryporral, kókuszreszelékkel. Egy szerpenyőben olajat hevítek, átpirítom a húst, hozzáadom a mandulát. Amikor kellemesen megpirult, ráöntöm a joghurtot és alaposan átforralom, hogy egy picit megpuhuljon a hús. A körethez sós vízben megfőzöm a rizst, előkapok egy másik serpenyőt és beleborítom. Szójaszósszal fűszerezem, de vigyázok, hogy el ne sózzam az ételt. Végül érintőlegesen, hogy a zöldségek ne törjenek össze, belekeverem a mikróban 5 percig párolt vegyes zöldséget.Így pont fél óra alatt a végére lehet járni egy ázsiai ihletettségű, ámde nem túlzottan autentikus vacsorának.

Hétvégi portya

A keresztelő alkalmából a család és kapcsolódó részeinek férfitagjai igazán kitettek magukért, ami a főzést illeti. Apu kakaspaprikást készített tejfölös galuskával, amiből bármennyit meg tudnék enni. Jövendő sógorom illatos, omlós sült kecskecombbal örvendeztetett meg bennünket, a Bálint meg túrós palacsintát sütött. Szóval ettünk ám rendesen.
Most mégis inkább a Magda néni receptjét vázolnám, hiszen ez a túrós finomság erre felé nem túl ismert.
Gibanica
Mi kell hozzá? 20 réteslap, 25 dkg érett túró, 25 dkg sima túró, 2 dl zsíros tejföl, 3 + 5 tojás, só, olaj, ásványvíz.
Hogyan készül? Egy nagyobb, magas falú tepsit kiolajozunk, 2 réteg tésztával kibéleljük, 2 lapot pedig félreteszünk, mert ezzel fogjuk lefedni a tetejét.
A töltelékhez összekeverjük a villával összetört kétféle túrót, a tejfölt és a 3 tojást. Némi ásványvízzel lazítjuk a tölteléket, és ízlés szerint megsózzuk. A tésztalapokat összegyűrjük és megforgatjuk a töltelékben. A tölteléktől maszatos tésztacsomókat a tepsibe tesszük és ha marad még egy kis túrós keverék, azt a lapok közé dugdossuk.
Végül az egész tésztás-túrós gubancot befedjük az utolsó lappal, kevés olajjal megcsöpögtetjük. Az így összeállított tésztát éles késsel nagyobb kockákra vágjuk. 5 tojást felverünk és ráöntjük, hogy a tojás a kockák közötti hézagokba belefolyjon. Jó fél órán keresztül sütjük 200 fokos sütőben. Lehetőleg forrón tálaljuk, de később hidegen is fogyasztható.

Szóaratás és cséplés

Tájkép aratás után, avagy a boldogság tanulható
Harmincadik születésnapom reggelén támolygok a konyha irányába. A kanapén valaki horkol, sörsárga post-it cédula zizeg ütemesen a kezében, ahogy vörös csíkokat vakar hasának szőrszálai közé. Az írás – talán egy csaj telefonszáma? – elmosódott a ragacsos ujjak szorításában. Egy röffenés után szerelemről és metafizikus elliptikáról motyog.
Csak reménykedni tudok, hogy a nyelőcsövemen végigszántó kávé forrósága szilárdabb tákolmánnyá barkácsolja kocsonyás állagom. A tejszínhab spay-t meg egyenesen a számba fújom, a levegőbuborékos lágyságtól felfúvódnak a pofazacskóim. Kegyelemért könyörögnék immár, miközben baltával szétvert agyvelőm apró fürtjei ritmikusan rezegnek, ahogy nyulak, borzok, vadászgörények és mindenféle aranyos, szőrös állatok kórusa skandálja a sarokból: „jaj-jaj”.
A kijózanítóan hideg radiátornak támaszkodom, de nem kerülhetem el a szembesítést a hangulattal. A pulton a marcipános torta finom eleganciával szétcsúszott romjai már nem mállanak tovább, de a kókuszos muffin morzsáiba sikerül beletenyerelni.
És mit tehetnék? Ösztönös menekülésvágyamat egy korsó narancslébe fojtom, előszedem a szeretetsárga gumikesztyűt meg az ilang-ilanggal dúsított tisztítószert. Osztán munkára! És micsoda, előre nem sejtett, bájos meglepetések várnak még rám: lerágott csont és lerágott almacsutka, egy helyes, ámbár öklendezésre késztető kukaccal egyetemben a mosógép dobjában hever, békés egyetértésben a hamutartóval, amelyen a világ nagy rejtélyeinek folytán a „Petőfi Sándor Kaszárnya” olvasható.
Hogy miért hajt az átkozott kíváncsiság újabb és újabb szemétkalandok irányába? Talán, hogy lokalizáljam végre azt a semmi kis csodát, amit a kitakarított lakásban rejlő rend illúziója hozhat. De mégis ki a fene dörgölte szét azt a három naspolyát kedvenc viharkabátom hajtókáján?

Póré parádé

Meleg babsaláta, amely lencsével is egészen kitűnő lenne
Jó kis téli salátára vágytam és el is készítettem magamnak: elérhető, egyszerű hozzávalók, összesimuló ízek, kellemes melegség.
Mi kell hozzá? 1 konzerv fehérbab natúr lében, 1 póréhagyma, 10 deka szeletelt bacon, 2 sárgarépa, 0,5 dl fehérbor, 10-15 szem kapribogyó, 1 evőkanálnyi vaj, bors.
Hogyan készül? A babot átöbíltem és lecsurgatom róla a vizet. A pórét felkarikázom, a sárgarépát pedig 4-5 centi hosszú, vékony csíkokra metélem. A serpenyőben először megsütöm a bacont, hogy jó ropogós legyen, aztán félre teszem, csak a zsírja maradjon. Ezen megfuttatom a póréhagymát, majd szintén félreteszem. Jöhet a répa, amelyre ha egy kis színt kapott leheletnyi fehérbort öntök, majd lefedve párolom 5 percig. Az a jó, ha még ropogós marad az zöldség, olyan harapni való. Ha ez is megvan, rászórom a babot, visszateszem a póré karikákat, beleszórom a kicsit összevágott kapri bogyókat is. Sózni nem kell, viszont a frissen őrölt bors kifejezetten jót tesz ennek a meleg salátának. A végén beledobálok vajdarabkákat, éppen csak, hogy selymesen rásimuljon a többiekre. A korábban kisütött "baconchips" kerül a legtetejére és már lehet is lakmározni.
Pórés tésztamártás
Elég gyakori jelszó az nálunk, hogy "úgy ennék egy jó tésztát". Így aztán én folyton alkotok, újabb és újabb mártásokat.
Mi kell hozzá? 1 póréhagyma, 2-3 evőkanál olívaolaj, 10 deka füstölt sonka, 1 kisebb doboz főzőtejszín, tárkony, só, bors és természetesen tészta, mondjuk penne, vagyis tollhegy tészta. Na meg egy adag reszelt parmezán.
Hogyan készül? Amíg a tészta kifől, felkarikázzuk a póréhagymát és a felforrósított olívaolajon megfuttatjuk. Ha túl forró a serpenyő, a hagyma könnyen megég, mi pedig azt szeretnénk, ha inkább puhulna. Egy pici sót érdemes rászórni, hogy könnyebben megadja magát.Amikor már szimpatikus a póré állapota, rádobjuk a felcsíkozott sonkát, átforgatjuk és felöntjük a tejszínnel. Fűszerezzük, összeforraljuk és belezuttyintjuk a tésztát. Nagy adag parmezánnal a tetején érdemes fogyasztani.

Bébipapi updated

Ez az updated nem az a bizonyos, hanem azt akarja jelenteni, hogy tovább fejlesztett változat következik. Ugyanis imádjuk a zabpelyhet, de néha egy kicsit unalmas a maga egyszerűségében. Így aztán azt találtam ki, hogy sült banánnal teszem egy kicsit izgalmasabbá a vacsoránkat.
Mi kell hozzá? Személyenként 1 banán, 2 kiskanál cukor, 1 kiskanál vaj, 1 pohár zabpehely, fél pohár víz, 1 pohár natúr joghurt, némi méz és őrölt fahéj.
Hogyan készül? A zabpelyhet vízzel a mikróba dugom úgy 2 percre, hogy jól megpuhuljon.
Közben felforrósítom a vajat, a banánt pedig egyszer hosszában és egyszer keresztben felvágom és a forró vajba teszem, hogy egy picit megsüljön. Egyszer megfordítom sütés közben és ekkor rászórom a cukrot. Csak addig hagyom a tűzön, amíg a cukor épphogy csak elkezd karamellizálódni, azaz barnulni.
A puha zabpelybe belekeverem a joghurtot, megszórom fahéjjal és rácsorgatok egy kis mézet. Így épp annyira kihűl, hogy kanalazható legyen. A tetejére kerülnek a megpirult banándarabok és máris kész az 5 perces vacsora.
Ui: Szolgálati közlemény: Sajnos a Mozzillám nem engedi, hogy képeket tegyek fel, de majd igyekszem valami áthidaló megoldást találni.
Ui2: Még mielőtt megkapnám a magamét, kijelentem, hogy nem a 3 hónapos kicsit tetetem ezzel, hanem Apaszuszit.

Barackos süti

Amikor terhességem alatt némi vércukor szint problémával küzdöttem, természetesen teljesen rá voltam kattanva az édességekre. Mivel az értékek nem voltak félelmetesek, nem is vettem annyira szigorúan a diétát, csak éppen nem zabáltam két marékra a cukrot.
Pillanatok alatt kitanultam, hogy mely élelmiszer mennyi szénhidrátot tartalmaz, melyik szívódik fel lassan és melyik gyorsan. Némi számolgatás előzte meg minden sütögetésemet és a boltokban is alaposan tanulmányozgattam az ételeken lévő táblázatokat.A magokat például szinte büntetlenül rágcsálhattam, illetve amikor sütésre került a sor, liszt helyett őrölt mogyorót, mandulát használhattam. A fehér cukrot – mivel az édesítőszereket mindig is utáltam – felváltotta a gyümölcscukor, amely legalább lassan szívódik fel. Ezen kívül leszoktam a túlságos édesítésről és egyszerűen élveztem az ételek eredeti ízét.
Ebben az időszakban, egyrészt azért, mert ráértem, másrészt mert így pontosan tudtam, hogy mit eszek meg, sokszor sütöttem valami finomat. Ez a barackos süti, amelyet egy angol főzős magazinban találtam a friss gyümölcs miatt tipikusan nyári csoda, de persze befőttel is elkészíthető. A liszt nagy részét pedig őrölt mandulával helyettesítjük, illetve a túró ad kellemes állagot a tányérra kerülő szeleteknek.
Mi kell hozzá? 250 g túró (vagy ricotta), 140 g vaj, 4 tojás, 225 g gyümölcscukor, 250 g liszt, 1 csomag sütőpor, 200 g őrölt mandula, 10 sárgabarack, 50 g szeletelt mandula.

Hogyan készül? A sütőt előmelegítjük 190 fokra. Összekeverjük a túrót, a vajat, a tojásokat és a cukrot. A hozzávalókat érdemes legalább egy órával korábban kivenni a hűtőszekrényből, hogy ne hideg alapanyagokkal dolgozzunk. Külön elegyítjük a lisztet, sütőport és darált mandulát, majd a túrós masszába forgatjuk. Egy magasabb falú tepsit kibélelünk sütőpapírral, kivajazzuk, majd belesimítjuk a tésztát. A félbe vágott sárgabarackokat elrendezzük a tészta tetején, végül pedig rászórjuk a mandula szeleteket.
Körülbelül egy órán keresztül sütjük, amíg a tészta megemelkedik, aranybarna árnyalatot kap, a barackok pedig besüppednek és a forróságtól karamellesre löttyednek.

Doce Rio

Itt jártak a hugom brazil barátai, akikkel a kicsi a világ jelszó alapján még Arkansasban ismerkedett meg. Ők bejárták fél Európát, én pedig barangolásra indultam emlékeim között. Két évvel ez előtt a nyúlós, csúszós novemberből a tizenpár órás repülés után, hirtelen Rio de Janeiro-ban találtuk magunkat. Kulináris - és persze minden más - értelemben ez maga volt a csodaország. A világ legfinomabb marhahúsát ettem itt, nem is egyszer. Imádtam a sajtos, sült golyóbisokat, a sajtos rizst, a csokis pizzát, a zöld kókusz levét, a cukornádból préselt üdítőt. Ismerőseink segítségével alaposan bejártuk az összes turista látványosságot és a legjobb evős helyeket. Miközben a drágám dolgozott - mert alapvetően azért mentünk - én nem nagyon mertem egyedül elindulni sehova, de a szállodában sem akartam kuksolni. Így néhány délelőttöt egy bevásárlóközpontban töltöttem. Nekem ez is roppant érdekes volt: idegen emberek között kóstolgattam az életmódjukat. És az ételeiket, természetesen. Volt ott egy hatalmas könyvesbolt, az egyik sarkában kellemes kávézóval. Itt ücsörögtem, kezemben a frissen szerzett 2 kilós, brazil konyhát bemutató szakácskönyvemmel, amikor az alábbi édességet kanalaztam.
Mangós tejdesszert
Mi kell hozzá? 1 csésze tej, 1 csésze cukor, 1 mangó, fél citrom leve.
Hogyan készül? A mangót meghámozzuk, húsát lefejtjük a magról és villával összetörjük. Rácsorgatjuk a citrom levét, majd hűtőszekrénybe vagy mélyhűtőbe tesszük, amíg elkészül a tejes krém. A tejből és cukorból körülbelül 1 órán át tartó forralással sűrített tejet készítünk. A vége felé már folyamatosan kevergetni kell, hogy nehogy odakapjon. Mivel az így besűrített tej igencsak kedvelt brazil csemege, természetesen készen is megvásárolható, nagyon hasonlít a nálunk kapható változatára, úgyhogy akár azt is használhatunk. Amikor a sűrített tej kissé kihűlt, egy kisebb pohárkába halmozunk a jéghideg mangóból, majd a tejes masszával felváltva csíkosra rétegezzük a desszertet. A gyümölcs savanykás, telt zamatait jól kiegészíti az édes, krémes fehérség.

Muffinosdi

Van ugyebár ez az alaprecept, amit aztán mindig a kéznél lévő hozzávalókkal teszek személyesebbé. Tegnap egy kókuszos és egy csokis változat készült. Ez utóbbi lett a nagy kedvenc, talán a belekerülő narancsos csokidarabkáknak köszönhetően, amelyekre csudajó ráharapni.
Az alap:
1 natúr joghurt, 3 tojás, 1 pohár cukor, fél pohár olaj, 2 pohár liszt, fél csomag sütőpor.
A hozzávalókat egy kanállal alaposan összekevertem. Nem kell hozzá még mixer sem, öt perc alatt megvan az egész. Az egyik adaghoz hozzáöntöttem még 1 pohárnyi kókuszreszeléket, a másikhoz meg 4 evőkanál kakaót meg fél tábla összetört csokit.
Azt hiszem egyik sütinek sem ártott meg, hogy felfedeztem egy jóféle, igazi vanília darabokkal dúsított vaníliás cukrot is, amit mostanában minden édességbe teszek.
Egy adagnyi kevercset, ami ezúttal jó sűrű lett, 12 papírkosárkával kibélelt muffin sütőbe adagoltam. Az a jó, ha nincsenek tele a lyukak, mert a tészta alaposan megdagad, ugyebár. 20 perc alatt, 180 fokos sütőben pedig jól meg is sül. Aztán csak annyi a dolgunk, hogy kitegyük a vendégek orra elé, akik gyorsan befalják majd az illatos halmocskákat.

Altató

Van abban valami bumfodi báj, amikor az ember az anyósától származó rizses lecsót kanalazza a tévé elé heveredve, mert a gyermek éppen kimerülten szundikál. A kora délutáni műsorsáv felhozatalát inkább nem részletezném, mert végül mindig az imádott Paprikánál kötök ki. Már rutinszerűen nyomtam be az 53-ast. A képernyőn egy rózsaszín inges pasi. Őt még nem is láttam, valami új - örvendeztem. Aztán gyanús lett a csönd. "Megpirítjuk a gyöngyhagymát" mondta, majd fél percen keresztül kevergette a legnagyobb hallgatások közepette. Ő a Nők Lapja által szponzorált legújabb sztárszakács. Oké, a receptek tök jók. Például a libamellhez gyöngyhagymás, aszalt meggyes mártás. De megnézte valaki ezeket a felvételeket, mielőtt műsorba kerültek? Van egy olyan érzésem, hogy a szerkesztők is bealudtak az első 3 perc után, így szegény Tamás teljesen magára maradt a konyhában, zavarában pedig nyúlkál össze-vissza, laaaassan beszél és még véletlenül sem néz a kamerába. Nem baj, legalább én szundítottam egy kellemes húsz percet. Mire a gyermekem megfelelő hangerővel jelezte, hogy itt az újabb etetés ideje, a sült libamell is csak elkészült.

Üdvözlet

Amit ígérhetek: Sok finomság receptekkel, kalandozások éttermekben és ismerősök konyhájában. Írások írókról, könyvekről és egyéb okosságokról.
Rengeteg dicsekvés és ömlengés szeretett Szuszi Haverról, aki ma 11 hetes és Szuszi Apuról, aki kicsit több.
Egyszóval kezdődik az NLCafés blogolás!

Joghurtban párolt csirkemell

Eddig tartott, amíg beküzdöttem ide, a tv2-höz magam. Jó hosszú harc volt, én és az informatika. Most úgy érzem nyertem. Nem mintha tetszene ez az iszonyatos mennyiségű reklám itt körülöttem, főleg így, hogy mozognak.
De most a múltkori vacsoráról akartam írni, ami az "átalakítások miatt" elmaradt.

Joghurtban párolt csirkemell
Mi kell hozzá, hogy 2 ember jól lakjon? 1 csirkemell filé, 2 dl joghurt, 1 kiskanál currypor, só, bors, olaj.
Hogyan készül? Egy üveg tálban összekeverem a joghurtot a curryval. A csirkemellet felkockázom, olyan 3-5 centis darabokra, sózom, borsozom, majd a sárga joghurtba forgatom. Néhány órára a hűtőbe száműzöm pácolódni. Az olajat felforrósítom egy mély serpenyőben, majd belezuttyantom a csirke kockákat, joghurtostól. Kicsit átforgatom, majd lefedem, hogy ne pörkölődjön, hanem párolódjon a maga alá eresztett levében. Amikor a hús már jó puha, akkor leveszem a fedőt és néhány keverés mellett elfőzöm a felesleges vizet, kicsit oda is kapatom, csak az íze miatt. Így belül puha, kívül pedig picit ropogós lesz. Hmmm. Hozzá természetesen rizs illik legjobban, de szerintem a párolt brokkolival is jó kis párost alkotnak.

Stroganoff-féle ragu

A tegnapi ebéd igencsak jól sikerült, ezért most megéneklem.

Mi kell hozzá: 50 dkg hátszín (de lehet combhús is), mustár, 1 evokanál vaj, 1 dl fehérbor, só, bors, 20 dkg gomba, 5-6 darab savanyú uborka, 1 dl tejszín, 4 evokanál ketchup.

Elkészítése: A húst fel csíkozzuk, mustárral bekenjük és órákra a frizsibe számuzzük pácolódni. A vajon megpároljuk a húst kicsit megkapatjuk. Felöntjük a borral, megfuszerezzük. Fedo alatt addig fozzük, amíg a hús megpuhul. Ez akár egy órát is igénybe vehet, nem kell izgulni, elobb-utóbb puha lesz. Ha a bor teljesen elpárologna, némi vízzel pótolhatjuk, de ne tocsogjon. A gombát megtisztítjuk és felcsíkozzuk. Körülbelül félidonél adjuk hozzá a húshoz, hogy együtt párolódjanak. Végül a megpuhult húshoz adjuk a fél centi széles csíkokra metélt uborkát, hozzákeverjük a tejszínt és a ketchupot és még egyszer összeforraljuk. Az egész kellemesen savanykás, mégis krémes ragu lesz. Rizzsel, krumplipürével vagy egyszeruen kenyérrel tunkolva is isteni.

Pocak jelentés

Péntek este még bekéredzkedtem ultrahangra, mert kiderült, hogy az én dokim gépe nem tud tarkóredőt mérni. Így aztán fizettem egy csinos összeget, de jó alaposan lemértek mindent. Egy fél percre még három dimenzióban is láthattam.
Ma betöltöttük a 12 hetet, innen már csak növekszünk, én hasban, a picurka meg mindenhol. Pocakom még alig van, csak ha kidüllesztem, de van egy olyan sanda gyanúm, hogy az is inkább háj, mint a gyermek. Őkelme már 5 és fél centi és „élénk mozgású”. Ficánkolt is rendesen a képernyőn, elég nehéz volt kibogozni, hogy mi micsoda. Talán gyakorlottabb szemeknek ez is megy.
Az egész még elég hihetetlen… Nem tudom, mikor jön el az a pont, amikor visszavonhatatlanul elhiszem mindazt, ami történik velem. Talán, ha elég méretes lesz a pocakom…

Vadorzók öröme

Ha arról van szó, hogy együnk egy jót, akkor Apura bizton lehet számítani. Így történt, hogy a névnapom környékén azt rebegtem neki a telefonba, menjünk el valahova, ahol jó a kaja. Ennyi instrukció után o igazán jól választott.
Szabadka környékén, az erdő határán, a Makk hetes nevű városrész mögött van egy vadászház. Eddig csak az igazi vadászok használták, úgy is van dekorálva: vaddisznó és szarvas fej, agancsok meg kiterített szőrök a falon. Sok, a témába vágó fafaragással tarkítva. Most azonban úgy döntött a vadásztársaság, nosza jöjjenek a puskát ugyan kezükbe nem fogó, ámde jóféle húsokra igencsak vágyakozó emberkék is. Így lett a helyből étterem, ahol az első vendégek között tesztelhettük a konyhát.
Még nagyon az elején tartanak, ezért érdemes előre megrendelni a menüt, így biztos kapunk ebédet. A kezdőlökésnek szánt fácánleves felejthetőre sikeredett. Nem volt véle semmi baj, gond, csak éppen különlegesnek sem találtatott. Egy jó tyúkhús leves felveszi ezzel a versenyt, hiszen ugyanúgy répa, zöldség és tészta úszkált benne. Gyorsan további is léptünk a következő fogásra, jöhetett a fő attrakció, a hús.Hatunknak két nagy tálat hoztak, rajta a mennyeien omlós szarvas sülttel. Ez viszont pont olyan lett, ahogy az a nagykönyvben meg van írva: karakteres íz, visszafogott, szinte észrevehetetlen fűszerezéssel kiemelve, illetve a puhára párolódó, de tartalmát megtartó hús. A köretek talán még a sültnél is jobbnak bizonyultak, de mindenképpen különlegesek lettek. A sült-főtt, sajttal pirított burgonya még akár szokványosnak is tekintheto. A tejfölös fejfújt készítése, különösen ilyen színvonalon már kétség kívül ördöngösség, viszont a borsós gombóc kifejezetten újszeru ötletként hatott. Mindehhez némi montenegrói Vranac (holló) névre hallgató vörösbort kortyolgattunk, ami jókedvu táncot lejtett ezzel a fofogással. Ráadásul hátra volt még a desszert is, amit én bevallom nem is tudtam megenni. Elofordul, hogy jobban vágyom a tökéletesen elkészített húsokra, mint holmiféle édességre. Pedig ez a tejszínes gesztenye torta, bár egyszerunek tunt, csuda jó ízu lett. Ezek után már csak annyi volt hátra, hogy az, aki legkevesebbet ivott a vörösborból, hazavezessen. Ez pedig nem is olyan könnyu feladat a világ végére pöttyentett vadászházból.Az élményekhez hozzátartozik, hogy másnap, amikor a rokonság jött hozzánk ebédre, Apu az elore eltervezettek szerint nyulat sütött, pompás vadas szósszal és olyan zsemlegombóccal, amiért már önmagában is érdemes élni.

Angyali vacsora

Az én drágám egy angyal. De tényleg. Tegnap este először FŐZÖTT nekem vacsorát! Eddig is többször előfordult, hogy vásárolt finomságokat, amiből aztán isteni szendvicsek kerekedtek, sőt salátát is készített már önállóan, de tegnap rendesen odaállt a tűzhely mellé. Számomra ez igazán megható gesztus volt.
A dolog úgy kezdődött, hogy említettem neki, a Bécsi úton, a Kolosi tér közelében nyílt egy fantasztikus olasz kajákat és borokat árusító bolt. Van ott minden mi szem-szájnak ingere, sajtok és sonkák, olajok és ecetek. Minden mennyei mediterrán étek. Szóval a drága rákapott a szélben szállított, hajszálvékonyra szeletelt sonkára, de hirtelen ötlettől vezérelve tegnap más is került a kosárba.
Vett egy doboz friss, gorgonzolás (kék penészes sajttal) és dióval töltött torellinit, amit elég másfél percig forró vízben főzni. Aztán vajat forrósított a serpenyőben, abban óvatosan átforgatta a tészta csomagocskákat, végül pedig rengeteg parmezánt (valódi tömb parmezánt) reszelt rá.
Meg kell mondanom, bár lehet, hogy semmiségnek hat, az egy pompás ízvilágú vacsora és még mosogatnom sem kellett.

Jó!

Ha szemkápráztatóan jó blogokat akartok látni és picit tudtok angolul is akkor érdemes végigszaladni a következo listán:
nordljus.co.uk
chiliesvanilia.blogspot.com
chocolateandzucchini.com
chubbyhubby.net
travelerslunchbox.com

Némi jelentés kismama-állapotomról

Hú, tegnap micsoda szörnyű nap volt. Jaj. A fejem. Már délelőtt elkezdte, de akkor még egy kávéval sikerült csillapítanom. Viszont este már alig láttam, azt hittem, összeroppan a koponyám. Szegény drágámmal csak annyit tudtam kommunikálni, hogy hozzon vizes borogatást, aztán el is aludtam. Viszont reggelre elmúlt. Elfújták. Biztos valami front volt. Eddig ennyire nem fájt és remélem nem is nagyon fog.
Nem szeretnék gyógyszereket szedni, még alakul a kis idegrendszere, épp elég neki a stressz meg a környezet szennyezés, nem akarom még én is mindenféle vegyi anyagokkal terhelni őkelmét.
Az émelygés csillapodni látszik, bár itt is volt néhány durva estém. Miért pont este? Viszont büszkén jelentem, hogy egyszer sem hánytam! Ezt úgy tűnik megúsztam.

Film és könyv

Fantasztikus film ez az Elszánt diplomata. Eloször is, az operator nagyon tudott valamit. Persze a történet nem hagyja, hogy az ember a képekben, a színekben, árnyalatokban gyönyörködjön. A düh, a sajnálat és a félelem kavargott bennem. A végére úgy éreztem már, mintha valaki megcsócsálta volna a lelkemet. Számomra az a legborzasztóbb, hogy tudjuk, hogy ezek a dolgok léteznek. Vannak gonosz emberek, nem is kevesen. Mégis olyan tehetetlenek vagyunk. De aztán az jutott eszembe, nem biztos, hogy a nagy dolgok megoldásánál kell elkezdeni a világ megváltását. Itt körülöttünk is van sok ember, aki tőlünk vár egy kis adományt. Mosolyt, simogatást, figyelmet. A szüleim igazán tökéletes példái annak, hogyan lehet csendben, de hatékonyan segíteni. Ha kell, munkát, ha kell albérletet, ha kell orvosi segítséget szerezni. Vagy éppen kép-árverést szervezni, hogy vehessen végre új viseletet a néptánccsoport. Vagy fél disznóval meglepni a papneveldét. Vagy …

Egy igazán fantasztikus könyvet szereztem most, a címe Lelki köldökzsinór. Döbbenetes dolgok vannak benne leírva, de még mindig nem értem a saját hátteremet. Talán, ha a végére érek jobban megvilágosodok majd saját magammal kapcsolatban is. Át kell majd gondolni ezeket a dolgokat. Egyelőre annyira leköt az olvasása, hogy nem nagyon van kedvem írni. Főzni meg erőm nincs. De előbb-utóbb visszatér az energiám és jönnek a receptek is. Csak győzzétek kivárni.

Borkóstoló

Tegnap sznob borkóstolót rendezett a drágám. Alaposan végigkóstolták a Pinot Noir borkínálatot, így aztán jókedv is volt rendesen. Én inkább álmos voltam...Mert ugye a hős kismama nem iszik, na jó egy kortyot talán. Egyetlen egyet kóstoltam meg Szeremley Huba fehér Pinot Noir-ját, ami engem teljesen lenyűgözött. Már csak a gondolat is, hogy egy testes vörösbor nevével valami friss fehéret kapsz. De a színe! Az valami döbbenetesen szép, sárgás rózsaszínes hajnali derengés. Az íze meg olyan jó kis gyümölcsös, könnyed. Beleszerettem. Remélem, ha veszek néhány üveggel, eláll majd egy-két évig. Tényleg nem vagyok egy piás fajta és nem is hiszem, hogy egy-egy korty bor ártana. Ha néha belegondolok, mennyi méreggel vagyok körülvéve nap, mint nap. Ha csak a levegőbe beleszippantok, mondjuk a Déli pu-nál a villamosra várva... A bor legalább tiszta. Mármint tiszta szőlő adalék nélkül.