Film és könyv

Fantasztikus film ez az Elszánt diplomata. Eloször is, az operator nagyon tudott valamit. Persze a történet nem hagyja, hogy az ember a képekben, a színekben, árnyalatokban gyönyörködjön. A düh, a sajnálat és a félelem kavargott bennem. A végére úgy éreztem már, mintha valaki megcsócsálta volna a lelkemet. Számomra az a legborzasztóbb, hogy tudjuk, hogy ezek a dolgok léteznek. Vannak gonosz emberek, nem is kevesen. Mégis olyan tehetetlenek vagyunk. De aztán az jutott eszembe, nem biztos, hogy a nagy dolgok megoldásánál kell elkezdeni a világ megváltását. Itt körülöttünk is van sok ember, aki tőlünk vár egy kis adományt. Mosolyt, simogatást, figyelmet. A szüleim igazán tökéletes példái annak, hogyan lehet csendben, de hatékonyan segíteni. Ha kell, munkát, ha kell albérletet, ha kell orvosi segítséget szerezni. Vagy éppen kép-árverést szervezni, hogy vehessen végre új viseletet a néptánccsoport. Vagy fél disznóval meglepni a papneveldét. Vagy …

Egy igazán fantasztikus könyvet szereztem most, a címe Lelki köldökzsinór. Döbbenetes dolgok vannak benne leírva, de még mindig nem értem a saját hátteremet. Talán, ha a végére érek jobban megvilágosodok majd saját magammal kapcsolatban is. Át kell majd gondolni ezeket a dolgokat. Egyelőre annyira leköt az olvasása, hogy nem nagyon van kedvem írni. Főzni meg erőm nincs. De előbb-utóbb visszatér az energiám és jönnek a receptek is. Csak győzzétek kivárni.

Nincsenek megjegyzések: