Piros kenyér

A tegnapi gasztroblogos találkozóra valami sósat akartam vinni. Édesség, ahogy arra számítottam is, volt szép számmal. Sajnos a tejmentesség okán csak korlátozott mértékben kóstolgattam, de a datolyás gömböcök meg a fűszeres mini sütőtökök eszméletlenek voltak! Ja, és a kolbász! Te jó ég!

Viszont a délután, amit a blogger társakkal töltöttem minden szempontból nagy élvezetet jelentett. Most hagytam magára 20 percnél hosszabb időre a 2. számú gyermeket, aki nem halt éhen a nélkülem töltött 5 óra alatt. Az automatikus mélygarázs, amire az autómat bíztam vissza is köpte azt. Ráadásul még be is kajáltam. Kell ennél több? Esetleg egy recept.

Mostanában, magam számára szinte hihetetlen módon, tobzódok az élesztőben. Most is kenyérféleséget sütöttem, piros színben. Izgalmas kalandnak tűnt és tényleg elképesztő, hogy milyen élénk maradt a színe.

Anyóspajti halomban álló kenyérsütős könyveinek egyikéből kölcsönöztem a receptet. Mondjuk én sütőben sütöttem, de a gyors fogyása is bizonyítja, hogy ez csak javára vált. Nincs is képem róla, hiszen nem sok maradt belőle.

Piros kenyér

Mi került bele? 175 ml víz, 3 evőkanál olaj, 100 g paradicsompüré, 1 kiskanál só, 400 g liszt, 1 csomag élesztő, 1 kiskanál cukor. Tölteléknek: 100 g aszalt paradicsom, 100 g fekete, magozott olajbogyó, szárított bazsalikom, só, olaj.

Hogyan készült? A kézmeleg vízbe szórtam a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt és hagytam, hogy a gombák elkezdjenek dolgozni. A lisztet egy keverőtálba szórtam, hozzáadtam a paradicsompürét, sót, olajat és az élesztős keveréket.

Az utóbbi időben ezeket a tésztákat nem géppel, de nem is kézzel, hanem egy evőkanállal dolgozom ki. Addig keverem a tálban, míg szép sima, lágy tészta lesz belőle. Akkor szoktam abbahagyni, amikor a felkar-izmaim sajogni kezdenek. Ekkor hagyom álldigálni a tészát, ezúttal vagy 2 órát kapott, de 1 is elég neki. Szépen duplájára duzzadt.

Belisztezett felületre fektettem, kézzel kihúzogattam, paskoltam, hogy nagyjából egyenletes téglalap alakú legyen. Az egyik hosszanti oldalára szórtam a felaprított paradicsomot, olajbogyót meg a bazsalikomot. Meglocsoltam egy-két evőkanál olajjal, majd feltekertem a tésztát, csiga formába igazíottam, kicsit meglapogattam. A tetejét is átkentem egy kis olajjal, hogy ne száradjon ki.

Ekkor került a 200 fokra előmelegített sütőbe. Sajnos nem emlékszem pontosan mennyi ideig sült, mert közben hajat mostam, gyereket szoptattam, öltöztem, hajat szárítottam... Úgy 35-40 perc lehetett. Alul-felül szép ropogós lett, belül meg puha és ízletes a tölteléktől. Azt hiszem, visszatérő vendég lesz nálam.