Finoman ciripel

Egyáltalán nem túlzok, ha azt mondom, hogy a Kistücsökbe, Balatonszemesre már évek óta szeretnék eljutni. Egyszer, másfél éve is lekanyarodtunk az autópályáról, akkor éppen zárva voltak átalakítás miatt. Azóta meg nem jártunk arra. De most! Végre minden összejött, arrafelé suhantunk, ők is nyitva, mi is éhesen.

A lelkesedésem az étlap alapján csak fokozódott, alig-alig tudtunk választani. Szezonális, különleges, minden, ahogy kell.

A levesek közül a hideg savanyúuborka leves kiemelkedik, már annak, aki szereti az ilyesmit. Mert ez aztán tényleg nem az a megszokott kis krémleves, bár ha jobban belegondolok, a nagymamám is mindig megitta a kovászos uborka levét... A gyerek gyümölcslevesére se lehet egy szavunk se, maximum annyit, hogy nem lehet úgy megenni, hogy ne legyen mindannyiunk ruhája csupa folt.
Az én májhabom is megér egy hosszabb kitérőt, fantasztikus és az is, hogy nemcsak unalmas salátalevelekkel, hanem édesköménnyel társítják.

A főételek több összetevőből állnak, szemet gyönyörködtetőek és finomak is. Jól vannak megkomponálva, nem teljesen szokványosak, mégis teljesen elfogadhatóak, nem követelnek a befogadótól extra erőfeszítést - a "hogy akkor most is is eszem" érzése kimarad.
Harcsafilét és káposztás rétest eszem, vajas mártással. Mindegyik önmagában is isteni, hát még így együtt! A sertéstarja ecetes hagymával meg apró újkrumplival is nagyon egyben van, összhangban szólnak az ízek.

Ezek után a desszertek nekem óriási csalódást jelentettek. Bár szemre ugyanolyan gyönyörűségesek, mint az eddigiek, a krémesem túl zselatinos, halványan mintha az édesítő ízét vélném rajta felfedezni. A hozzá kínált málnahab isteni, de arra meg persze lecsapott a gyerek. A madártej nem rossz, sőt, nagyon jópofa a habcsók alakú habpárnákkal, valahogy mégsem mutat se újat, se izgalmat. Márpedig egy ilyen ebéd végére még elfért volna valami szikraeső.
Étterem-teszt/kritika címszavakban:
Hangulat: családias, ellazult
Berendezés: a jellegzetes balatoni maradványokkal, nyáron gesztenyefa-árnyékkal
Menü: modern magyaros
Ételek: szép tálalás, eltalált kombinációk, hagyományos ételek megújítva

5 megjegyzés:

Wise Lady írta...

No még én sem jutottam el, de kíváncsi lennék.
Krémesből már seholsem találsz eredeti házi változatot. Szegeden a Z. Nagy cukrászda sütött ilyet, nagyon népszerű volt, de aztán tragikus véget ért a család. Az volt az utolsó zselatin nélküli krémes, amit láttam cukrászdában. Én mindig magam sütöm (na nem túl gyakran, kicsit macerás a szentem).

Ági, aki főz írta...

A Z. Nagy cukrászdát sajnos nem sokszor látogattam, mi a Virágot imádtuk...
Talán még a Ruswurm-ban, a várban van jó krémes. (sose tudom, hogy kell őket írni)

napmátka írta...

Káprázatos fogások, tényleg jó lett volna a végére még az a szikraeső...

Beatbull írta...

Nekem sem volt még szerencsém a Kistücsökbe betévedni - szüleim viszont jártak ott egy hónapja. Hasonló véleményük volt nekik is - pontosabban ugyanaz mint Neked: előételek, főételek szuper, a desszertből csak a málnahabot emelték ki.
Krémest utoljára Ditém öcsijének keresztszüleinél ettem - rögtön hármat is, mert olyan szép lapos (azaz ehető magasságú) és finom volt.

trinity írta...

A fotók meggyőzőek....Végül is akkor összességében a benyomás pozitív volt, az a lényeg...