Malackrumpli Bisztró, Balatonfüred
Ennek megfelelően a berendezés egészen minimál. Naná, hogy van raklap-bútor. Raklap-bútor nélkül ma nem létezhet menő hely, ugyebár. Ami még jobb, hogy hátul a füves részen van focikapu, szomszéd asztaloknál meg akad bevonható gyerek is, így legalább nyugodtan tudunk enni egy ideig, amíg a fiúk elvannak.
Az étlap: 1 nyomtatott oldal, minden héten változik. Az itallap hosszabb és stabilabb. Van például 4 fajta kézműves sör. Mondjuk én kifejezetten utálom a sört, de ez a Vertigo láger finom lett. Egészen jól itatja magát. Persze 4 decit nem tudok belőle meginni, de két-három korty jól esett.
Szóval itt sörözni érdemes, de azért szörp is akad. Kóla nincs.
Mivel nagy csapat voltunk, szinte mindent végig tudtunk kóstolni. A gyerekeknek lepényt kértünk, amiről kiderült, hogy egy roppanósan vékony tésztájú pizza. Nagyon kis kellemes ügy, de a kecsekesajt kicsit erősen aromás rajta. A válogatós kis rosszcsontok így is betoltak belőle pár szelettel.
Megvolt a két leves is: a meggy kellően savanyú, nincs liszttel berántva és a tejfölhab sem édesíti szerencsére. A zöldbableves is savanykás és pont ettől tökéletes: hűsítő és nyári fogás mindkettő. Elő is készíti a gyomort a következő emésztési kihívásokra.
A Malackrumpliban azonban elsősorban disznót kell enni! Például karajt. Ami önmagában is mesés: vajpuha, nem túlsütött és nekem akár szűzpecsenyének is eladhatnák. Hozzá pedig ordával töltött cukkíni virág jár. Ez nekem így önmagában egy réges-régi álom volt, imádtam minden falatját.
A báránymáj nemkülönben egy izgalmas és ritka csoda. Pesten szerintem nem sok helyen lehet hozzájutni báránymájhoz, pedig isteni finom! Különösen így, egyszerűen készítve, fokhagymával és salátával. A salátát külön izgalmassá teszik az ehető virágszirmok és a roppanós karfiol.
Nagyon jó a kacsacsomb is, igazi hagyományos menekülő kaja, ha valaki nem akar disznót enni disznóhússal. A mellette vigyorgó zöldségek, például a cékla is igencsak jól sikerültek.
Ha pedig valaki bevállalós, akkor mehet a sült császár paradicsomos zöldbabbal. Na, ehhez már kell a gyomor, mert zsírja van bőven. De talán pont ettől annyira finom és abbahagyhatatlan.
És persze a desszertet sem bírtuk kihagyni. Jött ez a málnás-mentás-túrós piskóta. Önmagában is jó lett volna, de a körülötte lágyan hullámzó vaníliás krémtől kaptam igazi adrenalin-löketet. Egyszerűen mesés, csodás és varázslatos.
Mondjuk már most alig várom, hogy legközelebb amikor megyünk végre legyen lecsó is, arra ugyanis még nagyon-nagyon kíváncsi lennék!
Helyszín: Kicsit trükkös megtalálni, mert a főút melletti szervíz úton van a bejárat. Cserébe viszont nem kell fizetni a parkolásért, ami Balatonfüreden egyébként elég húzós. A Tesco-Suncity körforgalomnál a kemping kijáratnál kell kijönni majd rögtön jobbra kanyarodni és menni vagy 2-300 métert előre.
Bellamia fagyizó, Veszprém
Székely Viktóriával együtt szigorlatoztunk számvitelből. Aztán jópár évig nem is hallottam róla semmit. Most pedig látom ám, hogy olasz fagyizót nyitott Veszprémben. Mi pont arrafelé autóztunk, így egyszerűen nem hagyhattuk ki a titkos kóstolót.
Nem sokat jártunk még Veszprémben, így a megfelelő parkolóhelyet pár percig keresgélni kellett. Végül csak rábukkantunk a Rákóczi u. 5 szám alatt található lilában-fehérben úszó kis fagyizóra.
A választék elsőre egészen mellbe vágó. Vannak a gyümölcsös fagyik és a tejes-csokis-mogyorós típusúak. Huhh, nem volt könnyű választani. Szerencsére négyen voltunk. :)
A döntés előtt érdemes figyelembe venni, hogy nem gombócokat kapunk, hanem lapáttal kenik a fagyit. A gyerekek szerint egyértéleműen nagyok az adagok, alig bírták eltüntetni a választott ízt.
A legnagyobb tetszést a fügés fagyi aratta, ami egyszerűen fantasztikus. Tömény, tiszta füge. Jó édes, de hideghez kell is ennyi, hogy kellően hangsúlyos legyen. Hasonlóan hangsúlyosan barack ízű a barackfagyi is, amely inkább egy szorbetre emlékeztet.
Én persze nem bírtam ki és elcsábultam egy fagyis palacsintára. Ami nagyon-nagyon finom, de enni nem igazán lehet. Sajnos a fagyi eláztatja az amúgy koránt sem hagyományos, hanem csudásan roppanós, tölcsér alakúra hajtott tésztát. A tésztába egyébként még lekvárt vagy Nutellát is kennek, tovább fokozva az ízorgiát, ami tényleg varázslatos. Végül tíz maszatos ujjal sikerült valahogy elfogyasztani ezt a finomságot is. Mégsem hagyhattam ebek harmincadjára :)
Kóstoltuk egyébként még az espresso-t is, ami még a tavalyi nápolyi körutunk tapasztalatai alapján is egészen kiváló minőségű!
Azt is megtudtuk, hogy az ízek folyamatosan változni fognak, mert az Olaszországból érkező alapanyagok nem tartalmaznak tartósítószert. Így időről időre le kell cserélni a gyümölcsös hozzávalókat más ízekre. Kíváncsi vagyok, hogy milyenek lesznek a téli változatok.
Ha Veszprémben jártok, semmiképpen se hagyjátok ki ezt az új kis jelenséget!
Nem sokat jártunk még Veszprémben, így a megfelelő parkolóhelyet pár percig keresgélni kellett. Végül csak rábukkantunk a Rákóczi u. 5 szám alatt található lilában-fehérben úszó kis fagyizóra.
A választék elsőre egészen mellbe vágó. Vannak a gyümölcsös fagyik és a tejes-csokis-mogyorós típusúak. Huhh, nem volt könnyű választani. Szerencsére négyen voltunk. :)
A döntés előtt érdemes figyelembe venni, hogy nem gombócokat kapunk, hanem lapáttal kenik a fagyit. A gyerekek szerint egyértéleműen nagyok az adagok, alig bírták eltüntetni a választott ízt.
A legnagyobb tetszést a fügés fagyi aratta, ami egyszerűen fantasztikus. Tömény, tiszta füge. Jó édes, de hideghez kell is ennyi, hogy kellően hangsúlyos legyen. Hasonlóan hangsúlyosan barack ízű a barackfagyi is, amely inkább egy szorbetre emlékeztet.
Én persze nem bírtam ki és elcsábultam egy fagyis palacsintára. Ami nagyon-nagyon finom, de enni nem igazán lehet. Sajnos a fagyi eláztatja az amúgy koránt sem hagyományos, hanem csudásan roppanós, tölcsér alakúra hajtott tésztát. A tésztába egyébként még lekvárt vagy Nutellát is kennek, tovább fokozva az ízorgiát, ami tényleg varázslatos. Végül tíz maszatos ujjal sikerült valahogy elfogyasztani ezt a finomságot is. Mégsem hagyhattam ebek harmincadjára :)
Kóstoltuk egyébként még az espresso-t is, ami még a tavalyi nápolyi körutunk tapasztalatai alapján is egészen kiváló minőségű!
Azt is megtudtuk, hogy az ízek folyamatosan változni fognak, mert az Olaszországból érkező alapanyagok nem tartalmaznak tartósítószert. Így időről időre le kell cserélni a gyümölcsös hozzávalókat más ízekre. Kíváncsi vagyok, hogy milyenek lesznek a téli változatok.
Ha Veszprémben jártok, semmiképpen se hagyjátok ki ezt az új kis jelenséget!
Menő maradékhasznosítás
Biztos nálatok is szokott maradni úgynevezett bolognai szósz. Tudjátok: darált hús, sűrített paradicsom, hagyma, répa, oregánó. Ez pedig nem mindig fogy el. Néha már nem esik annyira jól tésztával.
Egyszer régen például melegszendvicset fabrikáltam belőle.
Ezúttal pedig töltött cukkini lett.
Ezeket a gyönyörű gömbőcöket a piacon leltem, gyorsan haza is hoztam. Egy főre kell belőle 2 darab, mert elég picikék voltak.
A kalapjukat levágtam, belsejüket kivájtam. Elég magos volt, így azt nem is használtam fel. A helyére belekanalaztam a bolognai szószt.
Kb. háromnegyed órát töltöttek a forró, 200 fokos sütőben. Ez alatt teljesen átpuhult a cukkinik húsa.
Lereszeltem 15 dkg sajtot és a kalapokat levéve rászórtam a töltött zöldségre. Még úgy 10 percet pirítottam, hogy a sajt is megolvadjon, megpiruljon. Frissen, forrón fogyasztandó.
Egyszer régen például melegszendvicset fabrikáltam belőle.
Ezúttal pedig töltött cukkini lett.
Ezeket a gyönyörű gömbőcöket a piacon leltem, gyorsan haza is hoztam. Egy főre kell belőle 2 darab, mert elég picikék voltak.
A kalapjukat levágtam, belsejüket kivájtam. Elég magos volt, így azt nem is használtam fel. A helyére belekanalaztam a bolognai szószt.
Kb. háromnegyed órát töltöttek a forró, 200 fokos sütőben. Ez alatt teljesen átpuhult a cukkinik húsa.
Lereszeltem 15 dkg sajtot és a kalapokat levéve rászórtam a töltött zöldségre. Még úgy 10 percet pirítottam, hogy a sajt is megolvadjon, megpiruljon. Frissen, forrón fogyasztandó.
Napi mosoly
Nem tudunk betelni a Hai Nam pho levesével.
Bővebben itt: http://agifoz.blogspot.hu/2013/04/hai-nam-vietnami-konyha.html
Napi mosoly
Az egész napot biciklin töltöttem. Nem mértem, de legalább 25 km volt. Csak ne kellene folyton a lakattal bajlódni. :)
Receptek a két cica konyhájából - szakácskönyv ajánló
Bezselics Ildikó és főleg a lába körül tekergő két fekete macska igazi példaképeim a konyhában. A stílus, a könnyedség, a részletekre való odafigyelés: ez mind együtt van a Két cica konyhájában. Ezért is örültem nagyon, amikor kezembe vehettem végre nyomtatott formában is a recepteket. Ősz végén jelent meg a szakácskönyv.
Első pillantásra nem egy mostanában szokványos könyvről van szó. A kemény fedél ugyan megvan, de frappáns módon spirálkötést kapott, és így rögtön konyhába kivihetős, füzetszerű érzés lesz úrrá a birtokosán. A kézírást és jegyzetelést imitáló betűtípus is nagyon jól illik ebbe a könyvbe.
A szakácskönyv nem ugrik rögtön fejest a mélyvízbe, hanem előtte szépen körbejárja a kamrafeltöltés és a legfontosabb konyhai eszközök problematikáját. Sok-sok megfontolandó tanács segíthet. Hátul pedig rengeteg tanácsot kapunk befőzés, vendéglátás, sőt a szemét kezelés témakörében is.
Még nekem, aki begyöpösödötten ragaszkodik lusta kis szokásaihoz, szóval még nekem is sikerült okos ötleteket szereznem ebből a könyvből.
Aztán jönnek szépen sorban a receptek is, hagyományos rangsorolásban: előételek, saláták, levesek.
A húsoknál saját alfejezetek jelölik a marhát, sertést, szárnyasokat és halakat. Persze vannak zöldséges ételek és tésztafélék. Örvendetes módon a desszert részleg a legnépesebb, sütemények és sütés nélküli édességek formájában is tobzódhatunk, mi édesszájúak.
És hogy milyenek a receptek?
Első ránézésre egyszerűek. És közben ötelesek. Aztán második ránézésre már inkább rafináltak.
Vannak egészen alap darabok, nagy igényességgel bemutatva, mint a Lusdakása vagy a Chili con carne. A Borjúbécsi osztrák krumplisalátával részletekbe menő leírása is hosszú oldalakat kitölt.
Aztán vannak olyan izgalmak, mint a Narancsos céklaleves korianderrel. Vagy a Tirplacsokis brownie sült meggyel. A Fehércsoki-mousse levendulás változatáról már nem is beszélve! És a Vöröshagymabefőttet ki ne hagyjam. Ahogy a Lilahagyma lekvár céklával is nagy jövőbeli kedvencnek ígérkezik.
Egyszóval: rengeteg ötlet, megvalósításra váró recept és morzsa várakozik a könyv lapjain. Eddig kettőt próbáltam ki közülük. A Meleg kacsamáj salátát és az Egres habot. Mindkettő isteni lett, annak ellenére, hogy jó/rossz szokásomhoz híven alaposan belemásztam a receptekbe.
Ha szeretnétek személyesen is találkozni a könyv és blog szerzőjével, akkor ezeken a helyszíneken és időpontokon kérhettek dedikálást:
Június 13, péntek: Győr, Megyei Könyvtár, 15 óra
Június 14, szombat: Budapest, Vörösmarty tér, Athenaeum stand 15 óra
Első pillantásra nem egy mostanában szokványos könyvről van szó. A kemény fedél ugyan megvan, de frappáns módon spirálkötést kapott, és így rögtön konyhába kivihetős, füzetszerű érzés lesz úrrá a birtokosán. A kézírást és jegyzetelést imitáló betűtípus is nagyon jól illik ebbe a könyvbe.
A szakácskönyv nem ugrik rögtön fejest a mélyvízbe, hanem előtte szépen körbejárja a kamrafeltöltés és a legfontosabb konyhai eszközök problematikáját. Sok-sok megfontolandó tanács segíthet. Hátul pedig rengeteg tanácsot kapunk befőzés, vendéglátás, sőt a szemét kezelés témakörében is.
Még nekem, aki begyöpösödötten ragaszkodik lusta kis szokásaihoz, szóval még nekem is sikerült okos ötleteket szereznem ebből a könyvből.
Aztán jönnek szépen sorban a receptek is, hagyományos rangsorolásban: előételek, saláták, levesek.
A húsoknál saját alfejezetek jelölik a marhát, sertést, szárnyasokat és halakat. Persze vannak zöldséges ételek és tésztafélék. Örvendetes módon a desszert részleg a legnépesebb, sütemények és sütés nélküli édességek formájában is tobzódhatunk, mi édesszájúak.
És hogy milyenek a receptek?
Első ránézésre egyszerűek. És közben ötelesek. Aztán második ránézésre már inkább rafináltak.
Vannak egészen alap darabok, nagy igényességgel bemutatva, mint a Lusdakása vagy a Chili con carne. A Borjúbécsi osztrák krumplisalátával részletekbe menő leírása is hosszú oldalakat kitölt.
Aztán vannak olyan izgalmak, mint a Narancsos céklaleves korianderrel. Vagy a Tirplacsokis brownie sült meggyel. A Fehércsoki-mousse levendulás változatáról már nem is beszélve! És a Vöröshagymabefőttet ki ne hagyjam. Ahogy a Lilahagyma lekvár céklával is nagy jövőbeli kedvencnek ígérkezik.
Egyszóval: rengeteg ötlet, megvalósításra váró recept és morzsa várakozik a könyv lapjain. Eddig kettőt próbáltam ki közülük. A Meleg kacsamáj salátát és az Egres habot. Mindkettő isteni lett, annak ellenére, hogy jó/rossz szokásomhoz híven alaposan belemásztam a receptekbe.
Ha szeretnétek személyesen is találkozni a könyv és blog szerzőjével, akkor ezeken a helyszíneken és időpontokon kérhettek dedikálást:
Június 13, péntek: Győr, Megyei Könyvtár, 15 óra
Június 14, szombat: Budapest, Vörösmarty tér, Athenaeum stand 15 óra
Meleg cukkinis kacsamájsaláta a Két cica konyhájából
Miután alaposan átolvastam a Két cicával fémjelzett szakácskönyvet, elhatároztam, hogy főzök is belőle valami finomat. Egy forró nyári nap vacsorájához pont jó ötletnek tűnt egy melegen fogyasztható, sok zöldséges saláta.
Végül persze itt is történtek átalakítások, sajátos barkácsolások a recepttel. Remélem Ildikó nem bánja nagyon. Lentebb mutatom az eredeti receptet is :)
Hozzávalók 2 főre:
30 deka kacsamáj, 1 közepes cukkíni, 1 főzőhagyma, 4-5 szem csiperke gomba, 2 evőkanál olíva olaj, 1 dl barnasör, csípősségtől függően pár csipet chilipehely, só, bors.
Elkészítése: Minden hozzávalót körülbelül egyforma méretű kockákra vagdostam. Ez azt jelenti, hogy például a cukkínit hosszában félbe, majd kb. 3 centis karikákra vágtam. A gombafejeket negyedeltem. Ugyanígy a hagymát is, amit aztán rétegeire szedtem.
A serpenyőben felforrósítottam az olajat. Először a májat és a gombát adtam hozzá, kevergetve pirítottam 2 percig. Aztán következett a cukkíni és a hagyma. Kicsit átforgattam, hogy piruljon. Sóztam, borsoztam, hozzáadtam a chilit is. Ebből mindenki magad döntse el, hogy mennyit bír el. Nálunk az éppen, hogy érezni mérték a megfelelő.
Végül felöntöttem a sörrel. Nagy lángon addig forralom, míg a sör teljesen elpárolog és egy kicsit még pirítom így is a zöldségeket, májat.
Az egész nem vesz igénybe többet úgy 20 percnél a szeleteléssel együtt. És már készen is van a vacsora!
Az eredeti recept a Receptek a két cica konyhájából című szakácskönyvből:
Meleg cukkinis kacsamáj saláta endíviával és paradicsommal
A felszeletelt kacsamájat megborsozzuk, és néhány órára
csili szósszal kevert olívaolajba pácoljuk. A wokba a páclével együtt öntjük,
hozzáadjuk a lilahagymát, és gyorsan átsütjük, majd egy tálra szedjük.
A
visszamaradt olajban megsütjük a karikára vágott cukkinit is, végül a
tányérokra helyezett endívia ágyon tálaljuk adagonként, paradicsomszeletekkel.
A végén sózzuk és ízlés szerint borsozzuk. Közvetlenül fogyasztás előtt
készítsük el!
Egreskrém Két cica konyhájából
A múlt héten Ildikó, a Két cica konyhája blog és hasonló című szakácskönyv szerzője hívott fel, hogy ugorjak be helyette egy tévéműsorba. Ő kificamította a bokáját, úgyhogy én főztem meg helyette a receptjeit. Az egyik ezek közül az akácvirágos szörppel ízesített egreskrém volt.
Ez nekem már akkor is annyira ízlett, hogy azóta itthon is újra elkészítettem. Mivel nótóriusan nem tudom követni a szakácskönyvek receptjeit, így ezt is átírtam egy kicsit a saját szám íze szerint.
Hozzávalók 4 kis adaghoz:
30 deka egres, 25 deka mascarpone, 2+1 evőkanál cukor, 2 evőkanál narancslikőr, 5 deka szeletelt mandula.
Elkészítése: Az egrest megmostam, majd úgy ahogy volt egészben feltettem főzni 1 dl vízben. Körülbelül negyed óra alatt teljesen szétfőtt. Ekkor egy villával összetörtem, majd egy szűrőn keresztül kanállal átpaszíroztam. Így a magok fennakadnak, csak egy krémes, sűrű egres ízű cucc marad alul.
A kihűtött gyümölcspürét elkevertem 2 evőkanál cukorral és a likőrrel, majd a mascarponet is beledolgoztam. Egy lágy, krémes massza lesz a végeredmény. Ezt dekoratív kis tálkákba szedtem.
A tetejére karamellizált, pirított mandula került. Ez úgy készül, hogy a száraz serpenyőbe szórom a mandulát és 1 kanál cukrot. Pár perc alatt el is kezd olvadni, barnulni a cukor. Ekkor párszor átkeverem, hogy egyenletes legyen, majd egy tányéron szétterítve hagyom kihűlni. Ropogós és isteni finom lesz.
A krém csudajó lehűtve, savanykás, frissítő és tényleg elég belőle egy pici adag :)
Ez nekem már akkor is annyira ízlett, hogy azóta itthon is újra elkészítettem. Mivel nótóriusan nem tudom követni a szakácskönyvek receptjeit, így ezt is átírtam egy kicsit a saját szám íze szerint.
Hozzávalók 4 kis adaghoz:
30 deka egres, 25 deka mascarpone, 2+1 evőkanál cukor, 2 evőkanál narancslikőr, 5 deka szeletelt mandula.
Elkészítése: Az egrest megmostam, majd úgy ahogy volt egészben feltettem főzni 1 dl vízben. Körülbelül negyed óra alatt teljesen szétfőtt. Ekkor egy villával összetörtem, majd egy szűrőn keresztül kanállal átpaszíroztam. Így a magok fennakadnak, csak egy krémes, sűrű egres ízű cucc marad alul.
A kihűtött gyümölcspürét elkevertem 2 evőkanál cukorral és a likőrrel, majd a mascarponet is beledolgoztam. Egy lágy, krémes massza lesz a végeredmény. Ezt dekoratív kis tálkákba szedtem.
A tetejére karamellizált, pirított mandula került. Ez úgy készül, hogy a száraz serpenyőbe szórom a mandulát és 1 kanál cukrot. Pár perc alatt el is kezd olvadni, barnulni a cukor. Ekkor párszor átkeverem, hogy egyenletes legyen, majd egy tányéron szétterítve hagyom kihűlni. Ropogós és isteni finom lesz.
A krém csudajó lehűtve, savanykás, frissítő és tényleg elég belőle egy pici adag :)
Az eredeti
recept a Receptek a két cica konyhájából című szakácskönyvből:
Bodzás
egresmártás
Előkészítés:
15 perc + a bodza főzési ideje
Elkészítési
idő: 25 perc + hűtési idő
Nehézségi
fok: 2
Hozzávalók: 500 g egres, megtisztítva, 1 deci víz, 50 g méz, 1 deci bodzaszörp, 250 g mascarpone, 250 g tejszín, tört mandulás keksz.
Elkészítése: Az egrest a
vízzel együtt tegyük fel főni, és lefedve főzzük addig, míg a gyümölcsszemek
megpuhulnak.
A tűzről
levéve adjuk hozzá a bodzaszörpöt és a mézet, majd turmixoljuk simára a
masszát, és hagyjuk kihűlni.
Közben
verjük fel a tejszínt.
Először a
mascarponét adjuk a masszához, végül a tejszínhabot keverjük bele.
Alaposan
lehűtve, mandulás keksszel tálaljuk.
Porcukor Cuki
Frissítés 2016: a hely azóta bezárt :(
A legújabb felfedezettem a Porcukor Cukrászda. Úgy tűnik a XI. kerület már koránt sem az a gasztro sivatag, mint volt 9 évvel ez előtt, amikor ide költöztem. Sorra nyílnak jobbnál jobb helyek, főleg ami a gyors ebédelést illeti. Cukrászdából is kezdünk egészen jól állni (Erdős, Édes Sári, Fadrusz jutnak hirtelen eszembe).
A nagy rózsaszín tábla márciusban került ki a Tétényi útra, többször is láttam már. Aztán egyik nap egy hasonlóan rózsaszín szórólap is a kezembe került, amin házias süteményeket ígértek. Egy kicsit tartottam tőle, hogy mit találok, száraz kókuszgolyókra és margarinos piramisokra számítottam, aztán találtam egy szuper új helyet!
A múlt héten éppen elég kevés sütemény volt a pultban, így végül egy ausztrál répatorta mellett döntöttem. Ám csak ekkor láttam meg a kiszolgáló hölgy háta mögött eldugva néhány csinos Pavlova alapot. Gyorsan elővettem legkedvesebb mosolyomat és kikönyörögtem magamnak egy adaggal.
Huhh. Ez a süti! Alul egy ragacsos, csokis tojásfehérje hab, azon sok-sok tejszínhab és még egy jó adag csokiöntet is. Tömör gyönyör.
Az répatortát végül szépen hazahoztam. Nos, ez is nagyon tömör, tömény, de egészen másként. Nem túl édes, viszont érezni, hogy van benne anyag rendesen. Egy kicsit nedves is az állaga, gondolom a sok répától. Dió is van benne rendesen. A tetejéről pedig nem sajnálták a diós grillázst. Mesés.
Ittam még tejes kávét is, ami nem hagyott bennem különösen maradandó élményeket, de frissen és helyben főzték, elvileg saját kávé keverékből.
Update:
Megjelent egy fagyis pult is a cuki előtt. Még nem volt szerencsém kóstolni, de van keserű csoki meg nagyon epres eper is.
Update 2:
A tiramisut is megkóstoltam. Nagyon finom, bár én több krémet és kevesebb piskótát tennék bele, a krém tényleg isteni!
A legújabb felfedezettem a Porcukor Cukrászda. Úgy tűnik a XI. kerület már koránt sem az a gasztro sivatag, mint volt 9 évvel ez előtt, amikor ide költöztem. Sorra nyílnak jobbnál jobb helyek, főleg ami a gyors ebédelést illeti. Cukrászdából is kezdünk egészen jól állni (Erdős, Édes Sári, Fadrusz jutnak hirtelen eszembe).
A nagy rózsaszín tábla márciusban került ki a Tétényi útra, többször is láttam már. Aztán egyik nap egy hasonlóan rózsaszín szórólap is a kezembe került, amin házias süteményeket ígértek. Egy kicsit tartottam tőle, hogy mit találok, száraz kókuszgolyókra és margarinos piramisokra számítottam, aztán találtam egy szuper új helyet!
A múlt héten éppen elég kevés sütemény volt a pultban, így végül egy ausztrál répatorta mellett döntöttem. Ám csak ekkor láttam meg a kiszolgáló hölgy háta mögött eldugva néhány csinos Pavlova alapot. Gyorsan elővettem legkedvesebb mosolyomat és kikönyörögtem magamnak egy adaggal.
Huhh. Ez a süti! Alul egy ragacsos, csokis tojásfehérje hab, azon sok-sok tejszínhab és még egy jó adag csokiöntet is. Tömör gyönyör.
Az répatortát végül szépen hazahoztam. Nos, ez is nagyon tömör, tömény, de egészen másként. Nem túl édes, viszont érezni, hogy van benne anyag rendesen. Egy kicsit nedves is az állaga, gondolom a sok répától. Dió is van benne rendesen. A tetejéről pedig nem sajnálták a diós grillázst. Mesés.
Ittam még tejes kávét is, ami nem hagyott bennem különösen maradandó élményeket, de frissen és helyben főzték, elvileg saját kávé keverékből.
Update:
Megjelent egy fagyis pult is a cuki előtt. Még nem volt szerencsém kóstolni, de van keserű csoki meg nagyon epres eper is.
Update 2:
A tiramisut is megkóstoltam. Nagyon finom, bár én több krémet és kevesebb piskótát tennék bele, a krém tényleg isteni!
Csokis keksz zabpehellyel
Valójában nagyon egyszerű kekszes recept, hasonlít az összes többi kekszemre, de a gyerekek elől úgy kellett eldugdosnom, hogy maradjon másnapra is. Ez pedig nálunk nagy szó, ugyanis szinte nincs olyan étel, amit szívesen megesznek.
Hozzávalók: 12 dkg liszt, 8 dkg zabpehely, 1 kiskanál sütőpor, 10 dkg vaj, 10 dkg cukor, 1 tojás, 1 evőkanál kakaópor, 10 dkg mogyorós-mazsolás csokoládé.
Elkészítése: A lisztet, zabpelyhet, kakaót, cukrot és sütőport összekeverem. A csokit apróra kockázom.
A lisztes keverékhez adom először a szobahőmérsékletű vajat, majd jól összedolgozom, mondjuk egy fakanállal. Az egész tojást csak ez után keverem bele. A feldarabolt csoki pedig legvégül kerül bele.
Elég puha, nehezen formázható massza lesz a végeredmény. Egy kanállal vagy vizes kézzel szoktam kupacokat rakosgatni a sütőpapíros tepsire.
Kb. 13-15 perc alatt meg is sül a 180 fokos sütőben.
Melegen még egészen puha, de aztán amikor kihűl szuper ropogós keksz lesz belőle.
Napi mosoly
Ma délelőtt a Családbarátban főztem Bezselics Ildikó 2 cica konyhája akácos receptjeit :) Ő sajnos kificamította a bokáját, így nekem kellett gyorsan beugranom.
Napi mosoly
Ma is mentem egy 20-ast bicajjal. Minden eddiginél jobban élveztem. Mivel nem siettem, simán kivártam, amíg az eső kieste magát egy eresz alá húzódva, aztán tekertem tovább :)
Bólyi túrós lepény
Ez az a sütemény, amiről nem hittem volna, hogy tényleg ehető lesz. De annyira izgatta a fantáziámat, hogy mégis ki kellett próbálnom. Az eredeti receptet a Nők Lapja Konyha Desszert különszámában találtam, mint régimódi, nagyi-féle süteményt.
Tényleg nagyon egyszerű, hiszen nem kell semmit gyúrni, keverni, csak egymásra rétegezni a hozzávalókat és így megsütni. A gyerekek, egészen kicsik is boldogulnak a feladattal, már ami a rétegezést illeti.
És az eredmény? A megpirult cukor, a picit odakapott vaj az alján, a sok-sok mazsola és a krémes túró így együtt nagyon-nagyon finom végeredmény! Többször elő fog kerülni nálunk, csak jóféle túrót kell hozzá szerezni.
Hozzávalók: 25 dkg rétesliszt, 1 kiskanál sütőpor, 15 dkg porcukor (az eredeti receptben 22 dkg volt, nekünk ez is bőven elég volt), 10 dkg vaj, 50 dkg túró, 5 dkg mazsola (eredetileg 10, de a gyerekek miatt feleztem), 1 csomag vaníliás cukor, 2 dl tej, 2 tojás.
Elkészítése: Keverőtálban összekevtem a lisztet, sütőport, porcukrot.
Egy 20x30 cm-s tepsit kikentem 5 dkg vajjal. Én előtte egy sütőpapírt is terítettem az aljára és azt kentem meg vajjal.
A lisztes keverék felét a vajra szórtam. Rámorzsoltam a túrót és megszórtam a vaníliás cukorral.
Mazsola csak a fele tepsire került, hogy a válogatós gyermekeim is jól érezzék magukat. De meg kell mondjam, mazsolával az igazi!
A maradék lisztes keveréket a túróra szórjuk, majd a maradék 5 dkg vajat kis kockákban elosztottam a tetején.
Legvégül ráöntöttem a tojásokkal elkevert tejet is.
180 fokra előmelegített sütőben 30-35 percig sütöttem.
Langyosan, majdnem forrón is finom, hiszen úgysem bírtam ki, hogy ne kóstoljam. De persze kihűtve az igazi. És meglepő módon egy szépen egybenmaradó, egészen jól szeletelhető sütemény lesz a tányérunkon.
Ti ismertétek korábban ezt a sütit?
Tényleg nagyon egyszerű, hiszen nem kell semmit gyúrni, keverni, csak egymásra rétegezni a hozzávalókat és így megsütni. A gyerekek, egészen kicsik is boldogulnak a feladattal, már ami a rétegezést illeti.
És az eredmény? A megpirult cukor, a picit odakapott vaj az alján, a sok-sok mazsola és a krémes túró így együtt nagyon-nagyon finom végeredmény! Többször elő fog kerülni nálunk, csak jóféle túrót kell hozzá szerezni.
Hozzávalók: 25 dkg rétesliszt, 1 kiskanál sütőpor, 15 dkg porcukor (az eredeti receptben 22 dkg volt, nekünk ez is bőven elég volt), 10 dkg vaj, 50 dkg túró, 5 dkg mazsola (eredetileg 10, de a gyerekek miatt feleztem), 1 csomag vaníliás cukor, 2 dl tej, 2 tojás.
Elkészítése: Keverőtálban összekevtem a lisztet, sütőport, porcukrot.
Egy 20x30 cm-s tepsit kikentem 5 dkg vajjal. Én előtte egy sütőpapírt is terítettem az aljára és azt kentem meg vajjal.
A lisztes keverék felét a vajra szórtam. Rámorzsoltam a túrót és megszórtam a vaníliás cukorral.
Mazsola csak a fele tepsire került, hogy a válogatós gyermekeim is jól érezzék magukat. De meg kell mondjam, mazsolával az igazi!
A maradék lisztes keveréket a túróra szórjuk, majd a maradék 5 dkg vajat kis kockákban elosztottam a tetején.
Legvégül ráöntöttem a tojásokkal elkevert tejet is.
180 fokra előmelegített sütőben 30-35 percig sütöttem.
Langyosan, majdnem forrón is finom, hiszen úgysem bírtam ki, hogy ne kóstoljam. De persze kihűtve az igazi. És meglepő módon egy szépen egybenmaradó, egészen jól szeletelhető sütemény lesz a tányérunkon.
Ti ismertétek korábban ezt a sütit?
Sűrű zöldségleves árpagyönggyel
Ma van a Food Revolution Day, ami Jamie Oliver kezdeményezésére indult útjára. E nemes napra én is igyekeztem valami nagyon táplálót, ugyanakkor egészségeset főzni. Sőt, még maradékfelhasználásban is jeleskedtem ezzel a levessel.
Ha nem lenne más, én biztosan a sűrű leveseket választanám fő táplálékomnak, mert ezekben egyszerűen minden benne van, amit szeretek. Sok zöldség, sok íz és mégsem maradok éhen.
Hozzávalók 4 személyes adaghoz: 1 nagy marék árpagyöngy (gersli), 1 darabka parmezán héj, amit már nem lehet lereszelni, 1 nagyobb cukkíni, 2 répa, 1 póréhagyma, 3-4 gerezd fokhagyma, 8-10 bazsalikom levél, só, bors.
Így készült: A gerslit beáztatom pár órára. Az áztatóvizet leszűröm, majd fél órán keresztül csak úgy magában főzöm. Amikor már elkezd puhulni, akkor kezdek hozzá a tényleges levesnek.
A zöldségeket megpucolom és felkockázom.
Olajat forrósítok, vagy ha nem vagyok annyira vega hangulatban, akkor néhány szeletke szalonna zsírját kiolvasztom és azon megfuttatom a hagymát. Hozzáadom a többi zöldséget, felöntöm vízzel.
Beleteszem a gerslit és a parmezán héját is.
Kb. fél órát főzöm közepes lángon. A zöldségek teljesen megpuhulnak, a parmezánból pedig rengeteg finom ízanyag oldódik ki és teszi különlegessé a levest.
Tálaláskor megszórom vékony csíkokra vágott bazsalikommal, vagy ha ez nincs véletlenül, akkor keverek bele egy evőkanál pesztót.
Ha az elején szalonnával kezdtem, akkor a kis pörcöket is beleteszem a levesbe, hogy még ízletesebb legyen.
Már csak egy hatalmas kanálra van szükségem, hogy jó alaposan megmeríthessem és hozzáláthassak. :)
Ha nem lenne más, én biztosan a sűrű leveseket választanám fő táplálékomnak, mert ezekben egyszerűen minden benne van, amit szeretek. Sok zöldség, sok íz és mégsem maradok éhen.
Hozzávalók 4 személyes adaghoz: 1 nagy marék árpagyöngy (gersli), 1 darabka parmezán héj, amit már nem lehet lereszelni, 1 nagyobb cukkíni, 2 répa, 1 póréhagyma, 3-4 gerezd fokhagyma, 8-10 bazsalikom levél, só, bors.
Így készült: A gerslit beáztatom pár órára. Az áztatóvizet leszűröm, majd fél órán keresztül csak úgy magában főzöm. Amikor már elkezd puhulni, akkor kezdek hozzá a tényleges levesnek.
A zöldségeket megpucolom és felkockázom.
Olajat forrósítok, vagy ha nem vagyok annyira vega hangulatban, akkor néhány szeletke szalonna zsírját kiolvasztom és azon megfuttatom a hagymát. Hozzáadom a többi zöldséget, felöntöm vízzel.
Beleteszem a gerslit és a parmezán héját is.
Kb. fél órát főzöm közepes lángon. A zöldségek teljesen megpuhulnak, a parmezánból pedig rengeteg finom ízanyag oldódik ki és teszi különlegessé a levest.
Tálaláskor megszórom vékony csíkokra vágott bazsalikommal, vagy ha ez nincs véletlenül, akkor keverek bele egy evőkanál pesztót.
Ha az elején szalonnával kezdtem, akkor a kis pörcöket is beleteszem a levesbe, hogy még ízletesebb legyen.
Már csak egy hatalmas kanálra van szükségem, hogy jó alaposan megmeríthessem és hozzáláthassak. :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)








