8 év, 8 ajándék

2004. április 25-e óta elmúlt 8 év! Én még mindig itt vagyok és írom rendületlenül ezt a blogot. Elnyűttem 2 szolgáltatót és kikötöttem egy harmadiknál. A való életben is költöztem háromszor, írtam könyvet is, háromszor. Gyermekem csak kettő lett ez idő alatt, de ők így a napi mosolyaim kifogyhatatlan forrását jelentik. Fordítóból újságíró, aztán anyuka majd fonalmániás lettem, de mindvégig, mindenhol főztem. Sőt! Ettem.


1400-nál több a bejegyzések száma. Hogy a látogatóké mennyi, nem igazán tudom megmondani, a költözések miatt többször indult újra a számláló. Most TI jöttök! Van itt 8 ajándék Nektek. Válasszatok egyet magatoknak és megnyerhetitek azt, ha a bejegyzéshez megjegyzést írtok. Feltétlenül írjátok meg, hogy mit szeretnétek nyerni, mert az alapján fogok sorsolni!
Ha pedig elmeséljétek, hogy mikor és hogyan találkoztatok először velem, a főztömmel – nagyon boldog leszek ám!

Emlékszik még valaki arra, hogy milyen sokáig volt kint Vadjutka bannere Fűszeres Eszter blogján? Az én csodálatom is azokra az időkre datálódik. Azóta szép kis gyűjteményt halmoztam fel a vidám, textiles kis ékszerekből, sőt a legtöbb barátnőmet is megleptem már ilyesmivel. Most az ősök sorozat egy darabját fogjuk kisorsolni. A hozzá kapcsolódó történetek szívszorítóak és valódiak, akár az enyémek is lehetnének, olyasmik, amiket szívesen megírnék majd egyszer.

Schall Eszterrel való kapcsolatomat a véletlennek és egy mellékattintásnak köszönhetem. De nem dobtuk egymást a virtuális kukába, hanem elkezdtük követni egymást. Azóta nem győzöm csodálni a munkáit, alkotásait. Nagyon-nagyon szeretem a rajzait, de azt még jobban, hogy bögrékre, ékszerekre, vászonszatyrokra is kerül belőlük. Így nem csak a falon, hanem a fülemben vagy a nyakamba lógatva is hordhatom kedvenc mókusaimat. Ha erre esne a választásod, Eszter müzli-evős képével lehetsz gazdagabb.

A Fűszeráruház olyan fűszercsomagot állított össze, aminek minden darabját még felsorolni is sok: currys csirke, kofta masala, narancsos kacsa, ázsiai saláta, pizza, pástétom, rák és hal, zahtar, gringo steak, mexicana mix, pusztamix és sambhar fűszerkeverék. Azt hiszem ezek után bárki, aki ezt a csomagot választja, szinte bármit megfőzhet otthon, és konyhájába csalogathatja a világ minden nációjának ötleteit, illatait és ízeit.

A Sü sütikről csak annyit tudok mondani, hogy egyszerűen nem lehet abbahagyni. Ha ott van előttem egy egész tálca, akkor bizony addig eszem, amíg van rajta. Szerencsére ezt a gaztettet általában nem egyedül, hanem társaságban hajtom végre, így a kalóriaszámláló nemcsak nálam akad ki. A Sü süteményei igazi csokival készülnek és tényleg nagyon komolyak! Milyen lenne megkóstolni otthon mondjuk egy egész tálcányit?

Ha már a sütiknél tartunk, ugorjunk át gyorsan Évi műhelyébe. Ő egy igazi csajos darabot alkotott nektek! Ami azt illeti én nagyon szeretem ilyen „édes” apróságokkal vidámmá, sőt boldoggá varázsolni a napjaimat. Évi műhelyébe virtuálisan gyakran teszek látogatást, mert minden egyes darab, amihez hozzányúl átlényegül a kezében. Nála valahogy minden szebbé, finomabbá és értékesebbé válik az átalakulás során.

Finom és értékes. Ez jellemzi szerintem a Tokaji Borecet Manufaktúra csodáit is. Ezek az ecetek egyszerűen olyanok, hogy az ember lánya kiskanállal nekiáll kóstolgatni. Az ízorgia egy dolog, de az, hogy ezek a nedűk tényleg önmagukban is megállják a helyüket. Nos, ez számomra meglepő. Persze azért valami jóféle salátában még jobban muzsikálnak. Lenne kedved megkóstolni a Tokaji Aszú Balzsamecetből egy egész üvegnyit?

És persze az 1001fonal csodái sem maradhattak ki a sorból, hiszen ez az a világ, amely mostanában eltávolít a konyhámból. Mondjuk a kötés és horgolás legalább olyan élvezetes alkotási folyamat, mint a főzés, csak eredménye egy picit tovább élvezhető. Ha szeretnél valami szépet kötni, válaszd a kézzel festett fonalcsomagot, amihez még egy kötőtű is kerül majd!

A szokásos Szabadka-csomag sem maradhatott ki a szülinapi buliból. Lesz benne mindenféle hagyományos édes és sós finomság, amit csak a szabadkai közértekben és piacon fellelek. Meg persze 3 könyvecske is, A Balkán ízei, az Ételek és életek és Az almárium, a vánkos meg a baracklekvár novellái.

Ez a csomag kakukktojás, mert nemcsak itt, hanem a Facebookon is meg lehet ám nyerni még egyszer, ha az ottani bejegyzés alatt is hagytok egy megjegyzést.

Bőven hagyok időt gondolkodni, sorsolni ugyanis április 30-án fogok.

Kéksajtos kence

Ez csak egy egyszerű kis ötlet, de mégis nagyon jól működik. Amolyan jó kis falatozás kerekedhet belőle: beszélgetés, eszegetés, borozgatás.

Kikészítek néhány felszeletelt almát, diószemeket, jó rozsos, sötét kenyeret. Meg ezt a kencét, amit 10 deka kékpenészes sajtból, 1 evőkanál mustárból, 2-3 evőkanál borból, 1 evőkanál puha vajból kevertem ki.

Kell alá némi borocska is, az adja meg a falatozás alaphangulatát. Nálunk ez tegnap este Sike Tamás egri Chardonnay-ja volt. Remek kis bor: kellően alkoholos, de mégis elég simulékony. Van egy nagyon-nagyon enyhe pezsgése is. Vagy ezt csak én éreztem a második pohár után?

Falatozás Katinkával

A Patricius következő bora, amelyhez falatoznivalót kellett készítenem már kifejezetten édes. Konrétan isteni nektár. Még nem az a nehéz aszú, de már kellően komoly tartalommal bír. Nálam értőbb borivók így írnak róla: "Kizárólag Furmintból készítettük ezt a friss,lendületes, gyümölcsös ízvilágú édes bort. A késő ősszel zajló szüreten részben túlérett, részben töppedt, aszúsodott szemeket tartalmazó fürtöket szedtünk, melyet húsz hónap tölgyfahordós érlelés követett. A bor cukortartalma egy négyputtonyos aszúénak felel meg, de a magasabb savtartalom és az alkohol szépen kiegyensúlyozza ezt az édességet." Szóval mondom én, hogy jó.

Első hallásra talán furcsa, én egy rendes főételt kreáltam ehhez is, ami akár langyosan-hidegen is fogyasztható. És szerénytelenül állíthatom, remekül összepasszoltak a borral. Az ízjegyek közül ugyanis én a sárgabarackot emeltem ki, ami az én palackomat gyönyörűen kisajátította magának.

Készítettem tehát egy édeskés, fűszeres ragut, mondhatni hússalátát. Ezt pedig egy kéksajtos kosárkában tálaltam, ami egyrészt további sós ízekkel gazdagította az ételt, másrészt zsírossága révén felszívja és ellensúlyozza a magas alkoholtartalmat.

A húsos rész így készült:

1 jókora csirkemellet kifiléztem. Egészen apró, olyan centis darabokra kockáztam. Fűszereztem sóval, borssal. Mély serpenyőben 2 kanál vajat és 2 kanál olajat forrósítottam. Ezen fehéredésig pirítottam a húst.

Felöntöttem 1 decivel a borból. Fűszereztem: 1 kiskanál őrölt fahéjjal. Hozzáadtam 10 deka felcsíkozott, előzőleg a borba áztatott aszalt barackkal. Illetve még 10 deka gyufaszálra vágott mandulát is rászórtam.

Nagy lángon pároltam, amíg a bor teljesen elpárolgott és itt-ott már kezdett odakapni a cucc. Ettől kapott egy kis karamelles felhangot is, anélkül, hogy plusz cukrot adtam volna hozzá.

Legvégül még egy kevéske szerecsendiót reszeltem rá.

A sajtkosár készítéséhez először is jól fel kell forrósítani a sütőt. Aztán lereszeltem úgy 15 deka Trappistát és elmorzsoltam hozzá 10 deka kéksajtot. A sajtos keverékből 10-12 centi átmérőjű és úgy 1 cm vastag köröket pakoltam egy sütőpapíros tepsire. Majd egyszerűen csak bedugtam a sütőbe. Meglepő, de semmi egyéb hozzávalóra nincs szükség.

Az ember csak áll ott és nézi, hogy pont a jó időpillanatban kapja ki. Akkor kell kiszedni, amikor már elkezd rotyogni és barna az egész felülete, de még világos. Ekkor valahogy ügyesen alányúlok egy sütőlapáttal és zsupsz egy üvegpohárra, hogy az akkor még puha sajt felvegye a megfelelő "kosárka" formátumot.

Mire kihűl, teljesen megszilárdul és istenien ropogós lesz. Lehet bele mindenféleléket pakolni és tökéletes ehető tányérként funkcionál.


Ja igen, és ha itt, a Patricius oldalán nyomtok rá egy like-ot vagy akár egy másik fogásra, amelyik jobban tetszik nektek, nyerhettek egy üveg borocskát!

VKF! Halas kaland

Az aktuális Vigyázz! Kész! Főz! szervezői azt kérték, hogy rugaszkodjunk el a hagymányos halászlé-sült hal témakörtől, de használjunk édesvizi halakat. Nos, én alaposan elrugaszkodtam, egyenesen a thai konyhához futottam ihletért. Így készült az

Édes-savanyú harcsa

Ez az étel két részből áll, egyrészt vannak a bundás halfalatkák. Azon pedig egy paradicsomos-zöldséges cucc figyel, nagyon jó kis ízharmóniában. Ezt az ötletet egyébként a Kaneng Som Tom Yum étteremből csórtam.

A bundás halfalatokhoz 4 személyre: 50 dkg harcsafilét felkockáztam olyan falatnyi darabkákra. Sóval, borssal fűszereztem. A bundához elkevertem 1 tojást, fél dl tejet és 2-3 evőkanálnyi lisztet. Szóval palacsintatésztát készítettem. Ebbe beleszórtam a halat, jól megforgattam, majd egyesével a forró olajba rakosgattam.
Nagyon gyorsan sül pirosra, megfordítottam és már kapkodhattam is ki.

Az édes-savanyú mártáshoz 20 dkg borsót, 2 felkarikázott répát, 1 felkarikázott póréhagymát, 1 rózsáira szedett brokkolit és 1 kaliforniai paprika csíkjait használtam. Plusz egy kicsi chilipaprikát is beledobtam, hogy kapjon egy kis csípősséget is. Egy kevés olajon megpirítottam a zöldségeket, majd felöntöttem egészen kevés vízzel, hogy egy picit puhuljanak is. Amikor a víz elpárolgott hozzáadtam 2 dl paradicsomlevet, 1 jó evőkanál nádcukrot és 1 zöldcitrom levét. Megkóstoltam, ha szükséges, akkor még valamelyik fűszerből vagy ízesítőből adok hozzá. Az a lényeg, hogy minden íz érződjön, de egyensúlyban maradjon, senki se tolakodjon előre.

A zöldséges ragut a halfalatokra halmozva tálatam. Hozzá pedig egy kis párolt jázminrizst ettünk.

Gyertek velem fagyizni a Centrálba!

Április utolsó hétvégéjén, 28-29-én megkóstolhatjátok a fagyiötleteimet a Centrál kávéházban. Érdemes eljönni hát, kóstolgatni, sőt szavazni is lehet majd, hogy mi maradjon étlapon.

Kicsit részletesebben:

Az idén 125 éves Centrál a monarchia nagykávéházainak hagyományát szeretné újjáéleszteni és a magyar gasztronómiai gyökerekre támaszkodva megújítani a kávéházi konyhát.

Cukrászunk, Korponai Péter könnyed és izgalmas formavilágú desszertjei tanúsítják – létezik harmónia hagyomány és megújulás közt. Most a fagylalt következik.

A Centrál felkérésére négy gasztroblogger gondolja tovább a klasszikus tejes és gyümölcsös fagyikat.

Bezselics Ildikó (Két cica konyhája) gyerekkori kedvenceinek felnőtt változatát fogja elkészíteni, egy kis fűszerrel és néhány csepp alkohollal – április 20. és 22. között.

Az én konyhámban, ahogy azt már megszokhattátok a Balkán ízei gyakran keverednek a modern könnyedséggel. Ezúttal sem lesz másként, hiszen jeges édesség formájában születik majd újra a baklava. Április 28-én és 29-én kínálom fagylaltjaimat.

Mirelle a hagyományos, de cseppet újrahangolt fagylaltok mellett a zöldfűszerekkel megbolondított gyümölcsös ízeknek enged utat. A hűsítő végeredmény május 5-én és 6-án kóstolható meg.

A gasztrobloggerek hétvégéit Fűszeres Eszter meglepetésfagylaltjai zárják május 12-én és 13-án.

A későtavaszi hétvégeken, április 20. és május 13. között kiderül, mivel lehet feldobni a szokványos málnát vagy epret, mivel bolondítható meg a csokoládé vagy vanília.

A bloggerek legizgalmasabb és legnépszerűbb fagylaltjai és Korponai Péter kreációi egész nyáron a Centrálban!

Endives au gratin

Vagy éppen csőben sült cikória, vagy valami ilyesmi. Az biztos, hogy szokás szerint végtelenül egyszerű, de finom is. A cikória/endívia nagyon is téli étel, hiszen sötét pincében is megnő szépen, a fehér levelei a legfinomabbak. Enyhén kesernyés, de minél zsengébb, annál kevésbé.

Jöhetne már valami tavaszféle, de egyelőre még nagy gyanakvással figyelem a vigyorgó epret meg a vigyázban álló spárgát. Nem tudom. Amíg ilyen hűvös van, nem vágyom semmi harsogóan tavasziasra. Majd májusban. Mondjuk 4 napja borsót eszem borsóval, de az is fagyasztott, tavalyi. Viszont zöld is meg édes is, meg zsenge, amennyire egy ilyesmi zsenge csak lehet.

A recept meg valami ilyesmi:

Szükség lesz egy fél kilós csomag endíviára. Ha nem szépek a külső levelei, azt leszedem, esetleg a szárrészből is levágok egy picit. Hosszában félbe vágom és a vágással lefelé a sütőtálba fektetem. Közben már jól felforrósítom a sütőt.
A zöldségre rálocsolok 2 dl tejszínt. Só, bors és szerecsendió lesz még rászórva, illetve legalább 5 deka (de inkább egy kicsit több) jóféle sajt, reszelve. Alapesetben a mezei Trappista is megteszi, de egy kis Cheddar vagy valami hasonlóan jóízű szépség még falnivalóbbá teszi az ételünket.
Úgy 20 percet sütöm a sütőben, a zöldség megpuhul, a sajt ráolvad, a tejszín meg összesűrűsödik. De csak épp annyira, hogy valami finom, foszlós zsemlével lehessen még tunkolni belőle.

Lehet még cifrázni, az endíviát sonkába tekerni, alá póréhagyma karikákat szórni és hasonló hívságok. A végén mindig kiderül, hogy úgyis a tunkolás a lényege az egésznek.

Pöti Cake

Ma felfedeztem egy szuper helyet a Bartók Béla út 59. alatt. A neve: Pöti Cake, cuki rózsaszínes a logója, finoman natúr és meleg a berendezése. A jelmondatuk teljesen nekem szól: "Mindannyian apró örömökre születtünk"

Macaron, répatorta, sok-sok csokis-fügés meg aszalt szilvás keksz. A legfinomabb a túrókrémes-répás süti volt, pont kellemesen savanykás.

Viszont sehol nem lelem őket, se FB, se internet... hogy linkelhetném. Ismeritek őket?

Napi mosoly

Ma egy láthatatlan ugróegeret és egy virtuális pocoknyulat sétáltattunk az oviig. Éljen a Spar matricagyűjtő albuma!

Bárányhoz

Még a múlt héten előhúsvétoltunk, így kerülhet ma ide ez a bárányka. Apukám "vadászta" kedvenc hentesénél, ki is csontozta szakszerűen, majd némi fokhagyma, aszalt szilva társaságában úgy másfél óra alatt szép pirosra és porhanyósra sütötte. Már önmagában is isteni.

A magamra vállalt feladat az volt, hogy köreteket alkossak. Készült tehát egy diós kuszkusz medvehagymával és egy gyömbéres körtemártás is. Mindkettő pompássan kiegészítette a bárányhúst.

Diós kuszkusz medvehagymával

1 kanál olajon megpirítottam 200 g kuszkuszt, majd forró vízzel felöntve 5 percig pároltam. Lehúztam a tűzről és lefedve állni hagytam, hogy teljesen megpuhuljon. Belekevertem 2 kanál dióolajat, hogy ne tapadjanak össze a szemek.
Megtisztítottam és felkockáztam 20 deka csiperkét, kevés olajon megsütöttem. Ez  is a saláta része lett.
Durvára vágtam és száraz serpenyőben megpirítottam 5 deka diót. Ezt is a salátába kevertem.
1 citrom levét és 1 kanál mézet összekevertem és ezt is rácsorgattam. Egy kis só-bors is került rá. Hozzákevertem még egy csokor felcsíkozott medvehagymát, és már kész is volt.

Gyömbéres körtemártás

2 nagy, keményebb körtét felkockáztam. Éppen annyi citromos vízben, amennyi ellepi félpuhára főztem. Hozzáadtam (az előző esti szusizásból megmaradt) savanyított gyömbérből úgy 2 evőkanálnyit.
Elkevertem 1 dl tejszínt 1 jó kanál keményítővel és belefőztem a körtés lébe. Ettő kellemesen besűrűsödött, amolyan ténylegesen mártás állagú lett.

Ja, és utólag is mindenkinek boldog húsvétot!

Falatozás Patricus Furminttal

A feladat: főzni a Patricus 2010-es Furmintjához. Méghozzá valami olyasmit, amihez nem kell terített asztal, lehetőség szerint túl sok evőeszköz sem. Fingerfood a javából, tehát.

Az irányvonalat Fűszeres Eszter adta meg a nyers halas ételével, illetve bőszen olvasgattam a borról szóló leírást is, sőt kóstolgattam is alaposan.

Hogy milyen ez a bor? "A rendkívül esős évjárat miatt a borban magasabb savak alakultak, emiatt a gyümölcsösség ízérzete magasabb, mint a korábbi évjáratoknál, ezzel együtt a bornak szép egyensúlya van. Ízében körte, zöld alma, citrusok. A teljes bormennyiség 20%-a tölgyfahordóban fermentálódott és érlelődött, 80%-a acéltartályban. A hordó aromája a magasabb savak miatt kevésbé érezhető, mint a korábbi évjáratoknál, ezért a hasonló toast ízek elérését az ételnél ezúttal mellőzhetjük. A magasabb savak miatt viszont jól társíthatók fajsúlyos húsételek - ezek felveszik az erősebb savakat -, a fűszerezés is lehet bátrabb. Pirospaprikás és paradicsomos húsételekkel ez a Furmint jól harmonizál pl. enyhén csípős, joghurtos-paradicsomos indiai fűszeres csirkével (butter chicken), jól társítható töltöttkáposztához is és szintén a magasabb savak miatt jó lehet nyershalból készült ételekhez pl. sushihoz."

Nos, nálam nem lett semmiféle paprikás-paradicsomos vonal. A savanykásságot emeltem ki, a hordós vonalat a szezámmaggal erősítettem és csak nagyon visszafogottan fűszereztem. Bár, akinek jól esik a salátám elbírna némi chilit is, mindenféle gond nélkül.

Bár nagyon extrának hangzik így együtt, meglepően egyszerű elkészíteni, ha sikerül minden hozzávalót beszerezni és hát, finom is. Együtt a borral egészen varázslatos.

Ráktekercs szezámmaggal

Hozzávalók: 10 dkg kész, de nyers wonton tésztalap (vagy nagyon vékonyra nyújtott friss tészta), 20 dkg főtt rákhús, 1 evőkanál szezámmag, 1 tojás fehérje, só, bors + olaj a sütéshez.

Elkészítése: A tojás fehérjét villával enyhén habosra felvertem. Belekevertem a rákot, a szezámmagot és fűszereztem. A 10x10 centis tésztalapok mindegyikére egy kiskanálnyi tölteléket halmoztam. Két oldalát behajtottam, majd feltekertem. Egy kis tojásfehérjével megkenegetve ragasztottam össze a csomagocskákat.

Forró olajban pillanatok alatt megsülnek a pici tekercsek.

és hozzá: Alma-uborka-ananász saláta


Hozzávalók: 2 zöldalma, 1 uborka, 1 kisebb ananász, 1 csokor snidling, 1 zöldcitrom leve, 1 kanál szezámolaj, só.
 
Elkészítése: A zöldségeket és gyümölcsöket apróra kockáztam. A többi hozzávalóból salátaöntetet készítettem és ebbe forgattam a kockákat. Legalább fél órán keresztül érdemes érlelni, a hűtőben tárolva.
 
A rákos tekercseket szinte kizárólag kézzel lehet enni, hozzá pedig villával lapátolni a salátát. És még mindig marad egy kezünk a borospohárnak is.

A sör, a citrom meg én

Senki sem vádolhat azzal, hogy jelentősebb bevételhez juttatnám a sörgyártókat. Valahogy ez a barna cucc, a savanyú-keserű íze meg én nem passzolunk egymáshoz. Az tény, hogy sütök-főzök néha sörrel, mert egy-egy kajában nagyon jól tud működni. Sörös-mustáros gombaleves meg sörben sült sertéskaraj. Szóval bejöhet ez nyugodtan a konyhámba, a drágámnak is megengedem, hogy néhány üveggel ideig-óráig a hűtőben tárolja a nedűt. Csak én valahogy nem fogyasztottam. Eddig.

Mert most kaptam egy üveggel ebből az érdekes képződményből, amit úgy hívnak, hogy Gösser Natur Zitrone 0,0%. És én lepődtem meg legjobban rajta, hogy ízlik. Pedig sör, sőt citromos, sőt még alkoholmentes is. Ezek a hozzávalók akár valami rémes szörnyszülöttet is összehozhattak volna, de sikerült egy egészen iható, az április eleji 24 fokban hűsítő kis itókát előállítani.

Talán nem véletlen, hogy megkapták az Év Terméke Díját élelmiszer kategóriában is a beletett innovációért. Tőlem mindenképpen.

Napi mosoly

A Segítsüti akció keretében a 27 sütire összesen 953 ezer forintnyi licit érkezett!!!

Napi mosoly

Virágvasárnap

Napi mosoly

Spar Chef

Segítsüti 2012

Újra indul a licit! Ezúttal a születési sérült gyerekek rehabilitációját-gyógyítását támogató Gézengúz Alapítványnak ajálnjuk fel a licit összegeket, akik az ország négy városában végzik tevékenységüket. A Segítsüti tavaszi akciója keretében befolyó összegből a gyermekekkel folytatott terápiák elősegítéséhez vásárolunk majd diagnosztikai eszközöket, könyveket, teszteket, gyógyászati segédeszközöket és készségfejlesztő játékokat.


A kezdeményezés részleteiről, a licitlehetőségekről és a támogatottakról, illetve az eddigi SegítSütikről a http://www.segitsuti.hu/ honlapon olvashattok. Licitálni is a honlapon lehet, illetve ha túlzottan elszaladnának a licit összegei, akkor érdemes megrendelni a sütifüzeteket vagy egyéb ajándék-apróságokat, hiszen ezzel is segíthetünk.
 
 

Előző években mandulás ropogóst, narancsos tortácskákat és mandulás tallért sütöttem passiógyümölcsös krémmel. Ezúttal újra a jó öreg kekszformátumot vettem elő, ami chai ízesítést kapott. A már jól bevált kis krémemről sem feledkeztem meg. Kell ez az ízes, lágy finomság a ropogós keksz mellé, ahogy egy nagy csésze gőzölgő, illatos tea is!

Chai illatú keksz és krém

Hozzávalók a tallérhoz: 100 g darált dió, 200 g liszt, 1 csipet só, 1 csapott kiskanál sütőpor, 100 g vaj, 50 g porcukor, 1 kiskanál fűszerkeverék.


Hozzávalók a krémehez: 150 g fehércsokoládé, 70 g vaj, 1 evőkanál konyak, 2 kanál tea.

A chai fűszerkeverék hozzávalói: fekete tea, fahéj, gyömbér, cardamom, szerecsen dió, csillagánizs, vanília. A fűszereket elmorzsolom vagy eleve porított állagban vásárolom.

Elkészítése:

Először elkészítettem a fűszerkeveréket és ebből a teát. 1 evőkanál fűszerkeveréket leforráztam 1 dl vízzel, 3-4 percig állni hagytam, majd finom filteren átszűrtem.

A kekszhez egy tálba tettem a lisztet, őrölt diót, sót, sütőport, cukrot. Lazán összeforgattam, majd elmorzsoltam benne a felkockázott hideg vajat. Amikor már egynemű volt a tészta, de még csak nedves homokra emlékeztetett, akkor adtam hozzá 2 evőkanállal a teából. Gyors mozdulatokkal összedolgoztam.
Ha esetleg nem állna össze, akkor lehet még hozzá adni a teából, illetve egy tojás is kerülhet bele. Én jobban szeretem a tojás nélküli morzsálódós állagát.


A tésztából hengert formáztam, folpackba csomagolva 1 órát pihentettem a hűtőben. A hengert felszeleteltem. A kis tallérok 180 fokos sütőben kb. 15 perc alatt ropogósra sültek.

A krémhez 2 evőkanálnyi teába szórtam a felkockázott fehércsokit és vajat, gyengéden összeolvasztottam, majd belekvertem a konyakot is. Jó behűtve ismét összesűrűsödik és kellemesen krémes, kenhető lesz.
A kekszekre kenve vagy mellé kanalazva fogyasztandó. Erősen addiktív, így érdemes csatos üvegben a hűtőben tárolni.

A licit nyertesének is így fogom szállítani a kekszet és a krémet, a hozzá illő teakeverékkel együtt. De ha van kedve Budapesten szívesen meghívom egy illatos teázásra, amolyan indiai módra, tejjel, mézzel.

Kaeng Som Tom Yum thai étterem

Hogy mit tudtam eddig a thai konyháról? Semmit.

Hogy mit tudok ezek után a thai konyháról? Azt hogy igazán a fogamra való, és bővelkedik csípős ételekben.

Úgy adódott, hogy a Lucullus jóvoltából egy szuper estét töltöttem el más gasztrotollnokok társaságában az újdonsült Kaeng Som Tom Yum étteremben. Na, itt álljunk is meg. Nem tudom mennyire gondolták komolyan ezt a nevet, szerintem nincs az az európai agy, akinek ez megragad a tekervényeiben. Szóval, a továbbiakban maradjunk a thai étterem kifejezésnél.

Maga az étterem számomra csak mérsékelten sugallta a thai életérzést. Óvatosan, de kellemesen kidekorált kis hely. A meleg színek dominálnak, ami segít az ellazulásban. Valójában minden adott, hogy az ember az ételre koncentráljon.
Mondjuk azon az estén volt megnyitó beszéd meg karaoke is. Ezek némileg elvonták a figyelmünket, a szervezők viszont úgy érezhették hangulatot kell teremteniük. A szemmel láthatóan hazai terepen mozgó hölgyön kívül azonban (szerencsére) senki sem merészkedett a kacskaringós thai betűkkel leírt, és meglehetősen kacskaringós dallamú dalok mikrofonba énekléséig.

Meg aztán ettünk, egy elég hosszú, elég alapos és elég csípősen induló menüsort. Első randinak egy teljesen idegen konyhával sikeresnek ítéltem. Ha nem is tört fel belőlem a lángoló szerelem az első pillanatban - hiszen éppen azzal voltam elfoglalva, hogy azt hörögjem "Vizet!".

Thung Thong, azaz rizstészta batyuba csomagolt sertéshús - a képen is látható. Apró kis falatkák, kellemesen fűszeresen, jó pár darabot be tudnék vágni belőle, attól tartok.


Tom Yum Kaeng, azaz csípős-savanyú rákleves. Na igen, tényleg csípős volt. Meg volt benne némi gomba, paradicsom, ez-az. Az összhatás nagyon jó, ahogy később az összes ételnél érezni: minden egyes íz megtalálható egyetlen ételen belül. Édes és sós, csípős és savanykás meglepően kellemes harmóniában.

Khai Phat King, azaz wokban sült csirkemell darabkák gyömbérrel. Ez már nem is csípett annyira, viszont tényleg jó gyömbéres volt. Mivel imádom a gyömbért így nagyon tudtam élvezni egy olyan ételt, amiben hangsúlyos szerepet kapott. Egyébként talán ez az étel állt legközelebb ahhoz a stílushoz, amit a távol-keleti konyhák kapcsán már megtapasztaltam: felkockázott cucc valami szószban.
Kaeng Kiaw Waan Kai, azaz zöld curry csirke. Ez volt az egyik abszolút kedvenc, többször is ettünk belőle mindannyian. A kókusztejes leve istenien volt fűszerezve, viszont nem tűnt ijesztően zöldnek. A rizst, amivel felitathattuk volna a levet sajnos egy kicsit későn hozták, így képesek voltunk egyszerűen kikanalazni a tányérból, annyira jól esett.

Piaw Wan Plaa, azaz édes savanyú hal. Nekem ez volt a legérdekesebb étel a sorban. Az egy dolog, hogy tényleg édes is volt meg savanykás egyszerre, de az elkészítési módja tetszett nagyon. A halfalatkákat valamilyen panírban külön megsütik, a zöldséges ragut pedig rákanalazzák. A raguban ananász és uborka játszotta a főszerepet, egy kis paradicsommal, paprikával. (Thai lecsó?)
Phat Thai, azaz rizstészta csirkével. Az abszolút kedvenc! Na, ez az, amire érzem, hogy nagyon rá tudnék kattanni. Előbb-utóbb kénytelen leszek itthon is előállítani, mert első ránézésre nem tűnt túlzottan bonyolultnak. Tészta, csirkefalatok, földimogyoró meg citromlé. Ja és egy kis szójabab csíra a tetejére. Korlátlan mennyiség elfogyasztása is lehetséges opciónak tűnik.

Sakoo Lamyay, azaz tapióka longan gyümölccsel. Nos igen. Maradjunk annyiban, hogy ez inkább érdekes volt, mint jó. Európai nyelvvel és hassal maradnék a francia és bécsi cukrászatnál.

Szerencsére kifelé még a ChocoMe is megörvendeztetett bennünket a legújabb kreációival: kandírozott mentaleveles, lime-os étcsoki. Hmmm, jó kis befejezés.

Napi mosoly

Andris egyszer csak ráült egy kölcsön biciklire és elkezdett tekerni. Két év könyörgés és próbálkozás után minden átmenet nélkül. Ez a gyerek már csak ilyen.

Napi mosoly

Nem tudom észre vettétek-e? Én tegnap még mit sem sejtve mászkáltam a világban, ami ma hirtelen kiszínesedett. Sárga az aranyeső, rózsaszín valami bokor virága, halvány zöldek a rügyek! Ez a legizgalmasabb napja az évnek, amikor hirtelen, minden előzetes bejelentés nélkül rámtör a tavasz.

Top Lista - Gasztronómia 2012

Tetszik, egyre jobban tetszik. Bár az első számmal kapcsolatban elsősorban a szubjektivitást emeltem ki, mint hátrányt, ezt most is fenntartom. Bár most már a pontrendszert igyekeztek komolyabb alapokra helyezni és a listából is kevesebb lett.

Az az igazság, hogy az ilyen toplisták valójában nem a listákba szedett és pontokat kapott éttermek miatt érdekesek. A top 20 étterem nagy részébe úgyse jut el földi halandó. Tehát tulajdonképpen az éttermek tulajdonosait és néhány megszállottat leszámítva nem nagyon érdekli az embereket, hogy ki váltja egymást az első három helyen. Vagy igen?
Na jó, lehet, hogy én is a megszállottak közé tartozom, mert az első 20-ból 7-ben már voltam. Ha meg az egész családot számoljuk, akkor már 10-ben is.

De ezt a magazint most sikerült sok olyan hasznos vagy érdekes tartalommal is megtölteni, ami olvasmányossá és élvezetessé teszi, méghozzá az éttermek rangsorán túli dolgokkal.

Nagyon jó ötletnek tartom azt, hogy a vendéglőknek és cukrászdáknak egy-egy fogáson keresztül adnak bemutatkozási lehetőséget. Így sokkal jobban látszik például, hogy az adott helyen milyen stílusra, milyen megközelítésre számíthatunk. Bár a régi kedvencemnek, a hortobányi húsos palacsintának alaposan elrontották a baját a séfek, tudnék köztük választani. A mákos gubával pedig sikerült igazán varázslatosakat alkotniuk.

Hogy a rangsoroknál maradjunk a kedvencem a legjobb éttermi fogás és desszertek felsorolása. Igazán nyálcsorgató. Az ínyencboltok listája is hasznos lehet, ha valaki nekiindulna a városnak jól bevásárolni. Van itt kifli és croissant pontozás is.

Mint ahogy kis magyar gasztrotörénelem, szuper képi és grafikai megoldásokkal. Ezt a fejezetet például kifejezetten imádtam, olyan retrós-modernre sikeredett.

A hatalmas alapanyag tárházból jó pár minőségi dolog előkerült, Cserna-Szabó nyúllakomájával felvezetve, majd címerállatokat elemezgetve. Bemutatnak halfüstöldét, kóstoltak söröket, szóval egyre izgalmasabb és érdekesebb területekre kalandozik a szerkesztőség.

És végre-végre valaki a vega éttermekkel is foglalkozik! Külön a szívem csücske ez a lista, amit biztosan végig fogok járni a jövőben.

Lemon bar

Már-már természetes módon Chili és Vanília receptje után nyúltam ebben a kérdésben. Mert ez egy igazi amerikai klasszikus: nagyon egyszerű elkészíteni, a végeredmény pedig finom, de semmi komplikáltság nem jellemzi. Fogyasztani épp olyan egyszerű, mint csinálni.

De közben végig azon járt az eszem, hogy a drága nagyikám citromszelete milyen más minőséget képviselt ehhez képest. Hogy mennyire ellustultam sütiügyben is. A régimódi citromszelet bizony 5-6 lapból állt, amelyet külön-külön sütöttek meg, aztán főzött krémet töltöttek bele - isteni citromos volt az is. Ja és a tetején még egy szép fényes étcsokiréteg is csücsült, mintegy megkoronázandó az élvezeteket és összefogva a savanykás-édeskés ízeket egy kis kesernyésséggel. Na, az volt ám a sütemény. Igazi ünnepi finomság.

Ez itt olyan hétköznapokra való kis dolog.

Hozzávalók a tésztához: 25 dkg liszt, 10 dkg hideg vaj, 10 dkg porcukor, fél citrom reszelt héja, csipet só. A krémes-citromos részhez: 3 tojás, 2 citrom leve, 1 citrom reszelt héja, 10 dkg cukor, 1 kiskanál sütőpor, 5 dkg keményítő, csipet só.

Elkészítése: A hideg vajat összemorzsoltam a liszttel, cukorral, sóval és reszelt citromhéjjal. Egy kisebb tepsit kibéleltem sütőpapírral. A tésztát, ami elég morzsás állagú, a tepsibe szórom és belenyomkodtam.
20-25 percig sütöttem a 180 fokos sütőben.
Közben kikevertem a krémes részt is. Először a cukrot a tojással, aztán hozzáadtam a citrom levét, héját és a keményítőt is. Ráöntöttem a félig megsült tésztára és még 20 percig sütöttem. A teteje lyukacsos és kicsit barna lesz.
Szeletelés előtt érdemes teljesen kihűteni, sőt fogyasztás előtt a hűtőben tárolni. Hidegen valahogy jobban esik.

Napi mosoly

Mit mond a tökéletes férj?

"Igen, drágám, tényleg SZÜKSÉGED volt még egy táskára."

Még akkor is, ha kihallatszik az az enyhe gúny, amikor meglátja a legújabb, hiper-szuper divatos és menő korall színű táskámat. Ugye szerintetek is szükségem volt erre?

Lencsés muszaka

Hogy mennyiben muszaka, nem tudom. De nagyon finom, még így is, hogy teljes egészében húsmentessé tettem. Az alapötlet egyébként a magyarul is megjelent Good Food magazinból származik. Ott bárányhússal készítették. Elképzeltem, hogy az a változat egyenesen isteni lehet. 

Felkockáztam 1 hagymát, 2 répát, 1 piros húsú paprikát, 1 közepes krumplit, 1 meghámozott padlizsánt. Olajat forrósítottam. Először a hagymát pirítottam, majd hozzáadtam a többi zöldséget is, felöntöttem 1 dl vízzel és egy darabolt paradicsom konzervvel meg annak a levével. Az összes zöldséget teljesen puhára pároltam. Fűszereztem sóval, borssal, fahéjjal.

Amikor kész lett, hozzákevertem egy leöblített, lecsöpögtetett lencsekonzervet is. A zöldséges keveréket egy sütőtálba öntöttem.

Elkevertem 3 dl konyharuhán kicsit lecsöpögtetett, tehát besűrített joghurtot 1 tojással. Ezt a zöldségek tetejére öntöttem és még 20 percig sütöttem az előmelegített 200 fokos sütőben.

Napi mosoly

16 év után találkozni az utcán az egykor rettegett fizikatanárnővel, aki úgy kiált fel, hogy "Ágikám te semmit sem változtál!". Majd megállapítani, hogy lehet, hogy az arcom nem lett nagyon ráncos, de a régi gyomorszorító félelem eltűnt.

BBC Good Food - magyar kiadás

Nálam ez a magazin úgy két évet elkésett, ha azt nézem, hogy 2010 környékén szinte minden számot megvettem az eredeti kiadásból. Bennem már lecsengett a nagy láz, ami a főzős magazinokat illeti, pont mire beért a magyar magazinkiadás is.
Ettől eltekintve persze még veszem a magyarokat, különösen ezt az első számot, amit potom 400 forintért vesztegettek. 100 receptért cserébe nagyon jó ajánlat.
A rossz minőség csapdáját is sikerült kikerülni: finom, fényes papír, megfelelő vastagság. Öröm kézbe venni. A képek nagy része is - hál istennek - az eredetiből származik, így garantált a "feeling".

Viszont! A szöveg, a fordítás egyszerűen tele van hibával. És még csak nem is olvastam végig az egészet pontról pontra, lapról lapra. Egyrészt több recept elkészítésénél egyszerűen kifelejtenek részeket, pl. a májat nem sütik meg (89. o.), a paradicsomot nem paszírozzák le (15. o.). Számomra egyértelműen kiderül, hogy hibás a recept, de én soha életemben még nem követtem az újságok receptjeit szóról szóra. Lehet, hogy az eredetiben is vannak ilyen félrenyúlások? Mondjuk ott is nagyjából csak a hozzávalók listájáig szoktam eljutni.

Az étel ötletekkel nagyon is elégedett vagyok. Ahogy az újság alcíme is mondja: Világkonyha. Nagyjából olyasmi, amit ma már megszoktam és megszerettem. Sok-sok zöldség és fűszer igazán kedvemre való. Talán a sok bárányhúsos recepttel van csak gond, hiszen ahhoz errefelé nagyon nehéz hozzájutni. Lehetne több nyúl, kacsa, liba - ezek már a hipermarketekbe is sikerrel befurakodtak, tehát hozzáférhetőbbek.

Nagyon szeretem az egyszerű, gyors ötleteket, bár azért néha itt is túlzásba lehet esni. Bóti levelestésztába virslit csavarni és erre egy egész oldalas nagy fotót áldozni. Nem a szakácsmesterség csúcsa. (93. oldal). Kicsit talán a tésztaételek arányát is lehetne csökkenteni. A mascarpone-borsó-menta mint tésztamártás ismét csak unalmas és túlegyszerűsített ügy. (15. oldal)

Édesség fronton is hiányolom némileg a kreativitást. Kelt tészták és kevert sütik. Nagyjából ebből áll az angolszász édesség felhozatal. Ehhez képest a magyar cukrászat fényévekkel előrébb jár.

Ami a magyar szerzőket illeti, sikerült jól belesimulniuk az újságba. Hegyi Barbara menüje kifejezetten izgalmas. A mákos süteménye felkerült az elkészítendő listámra. (51. oldal)
A hónap séfjeként Szatmári Ferenc tányérjából csemegézhetünk. A chilis karalábélevese és a tarhony taboulehje is jól néz ki. (28-29. oldal)

Gordon Ramsay Citromos sült jércét főzött tavaszi zöldségekkel. (84-87. o.) Annyira nagyon franszia és annyira nagyon jellegtelen étel ez. Engem nem sikerült lenyűgözni, akkor sem, ha tök bonyolult meg minden. A végeredmény akkor is egy sima sült csirke marad.

Az biztos, hogy fogok még főzni az újság ötletei alapján. Eleddig a lencsés muszakát csináltam meg, bárányhús híján tiszta vega ételként. (45. o.) Várhatóan sort kerítek majd valamelyik kalácsra is, a kecskesajtos-mogyoróhagymás pitére (17. o.), a görög tepsis pulykára (23. o.) és egy sajtos-sonkás póréhagymára is (60. o.).

Rizottós mosoly

A múlt héten valamelyik este ismét sikerült előállítanom a számomra tökéletes rizottót. Persze az sem ártott neki, hogy olasz rizsből csináltam, az a bizonyos kerek szemű változat kell ehhez a recepthez.

Ahogy már korábban is írtam, nálam így készül:
vajon kis hagymát párolni, rádobni a rizst. Először fehérborral felönteni, aztán jöhet a forró húsleves (néha víz) merőkanalanként adagolva, sokat kevergetve. Végül, még egy adag húsleves, de már leveszem alatta a lángot. Teszek bele még egy kis vajat és rengeteg reszelt parmezánt. Aztán hagyom fedő alatt még puhulni, duzzadni a rizst.

Imádom, hogy a bortól olyan jó savanykás lesz, a húslevestől gazdag az íze. A parmezán adja a sósságot és tartalmasságot. A rizsből kifőzött és kikevergetett keményítőtől olyan jó krémes lesz, de a rizs maga egy picit roppanós marad. Nyammmm.

Ezúttal szárított erdei gombát főztem bele, hogy még ízesebb legyen. Ezek itt pedig a tavaly nyári változatok: tenger gyümölcseivel és rákkal is.

Kézműves Magyar Ízek Vására

A harmadik alkalommal megrendezett Kézműves Magyar Ízek Vásárába végre sikerült el is jutnom. Mivel nem nagyon tudtam, hogy mire számítsak, elégedetten távoztam. Sikerült megtölteni a Millenáris B épületét, még a felső szintre is jutottak bőven a kiállítók.
Péntek dél körül még nem volt kifejezett tömeg, de szombat és vasárnap is nyitva van a vásár. Arra fel kell készülni, hogy 1900 forint a belépőjegy, ami csak utólag a rendező cég boltjában vásárolható majd le.
A standok viszont nagyok, tágasak. Szinte mindenhol van kóstoló, egy-egy falat sajt, kolbász egy korty pálinka vagy bor, olaj- sőt ecet is kóstolható. A legjobb az egész vásárban, hogy általában maguk a készítők állnak a standok mögött. Ők ismerik kívül-belül a portékájukat, pont mint egy igazi piacon. Érdemes ezekkel az emberekkel szóba is elegyedni, nem csak úgy végigszáguldani a vásáron.

A kiállítókra tényleg nem lehet panaszom, voltak régi nagy kedvenceim és néhány új felfedezett is.

A legkedvesebb egy hölgy volt Adáról (Szerbiából) lekvárjaival és szörpjeivel. Szeder, som és hecsedli. Semmi faxni csak a gyümölcs java és íze.

Mondjuk a Lek-vár-lak csudáival nehéz versenyezni. Konyakos-étcsokis meggylekvár nálam mindent visz. És akkor még nem is említettem a Herbateát, akiknek a fahéjas méze hozott ma egészen lázba.

A kínálat nagy részét érdekes módon pálinkafőzdék és néhány boros tették ki. Végül is magyar íz ez is, csak én annyira nem vagyok oda a pálinkáért. Azért találtam egy olyan alkoholforrást, amit viszont imádok. Eperbor!

Rengeteg sajtos és kolbászos-sonkás is volt. Az etyeki Sonkamester meg a Bükki sajtok már fogalom. Ezúttal egy számomra ismeretlent kóstoltam a Zsidi Sajtokat - isteni krémes friss sajtjaikból hoztam is haza.

Szintén régi ismerős nekem az őrségi Barha Porta, akiket eddig elsősorban tökmagolajaikról ismertem. Nos, most megkóstoltam a mogyoró meg dióolajukat és egészen beleszerelmesedtem. Még nem tudom, hogy salátaöntet vagy inkább sütemény-alapanyag lesz ezekből az értékes nedűkből, magában mégsem kóstolgathatom el az egészet.

És ha már salátaönteteknél tartunk. A Tokaji Borecet továbbra is egészen zseniális. Borecet aszúból? Hmmm.

Hiánypótló és izgalmas volt a szilvásváradi Sáfrány halfüstölde megjelenése. Pisztrángjukat kóstoltam, lazacukat hoztam is. Mesések.

A legkevésbé magyar ízek, de a kézműves csokik is felsorakoztak. Régi kedvencem a Csokoládia például fahéjas-kávés fehércsokijával lepett meg.

Ha pedig valaha is Tatán járok, biztos benézek majd a Pelle-Molnár kézműves bonbonokat előállító kis manufaktúrába. Hihetetlen választékban kínálják bonbonjaikat és táblás csokijaikat. És a fél táblát magába olvasztó forró csoki ígérete is jól hangzott.

Ja és persze a Fűszerésztől is be kellett szereznem ezt-azt. Csak a biztonság kedvéért.

Engem mosollyal és reménnyel tölt el, hogy akad ennyi sok ember, akik ÉTELT állítanak elő nap, mint nap. Nem óriás gyárakban, műanyagokkal telepumpálva, hanem két kézzel, odafigyeléssel, hozzáértéssel. Most kiteszik magukat a nézőközönség elé: tessék itt vagyunk, ezek vagyunk. Erre vagyunk képesek!

És ezek az ételek finomak! Csodálatosan finomak.

Igen, drágábbak, mint az ízfokozós, állományjavítós változatok. De én egyelőre inkább erre költök, mint, hogy vegyek egy újabb cipőt, táskát vagy valami haszontalan műszaki kütyüt. Ez az én értékrendem és úgy tűnik még elég sokan így vannak ezzel szerencsére.

Addig is: most hétvégén irány a Millenáris!

Napi mosoly

Tíz órát aludni egyhuzamban vagy éppenséggel 5 órát aludni, mert fél éjszaka olvastam. Mind a kettőt nagyon tudom értékelni.

Napi mosoly

Amióta a gyereknek kiesett az első foga, egyfolytában szájakat és fogakat rajzol. Egyre nagyobbakat és nagyobbakat.

Gazdag lencseleves

Kezdjük a hetet egy tápláló, melengető levessel. Jó?

Ehhez érdemes előző este beáztatni 10 deka lencsét, majd leszűrni és átmosni.
Egy kisebb darab húsos szalonnát felkockáztam, megpirítottam, hogy kiengedje a zsírját, majd félretettem.
1 vöröshagymát nagyon apróra kockáztam. Megpucoltam 1 répát, egy kisebb zellert és 1 szem krumplit. Ezeket is felkockáztam.
A szalonnazsírra dobtam a hagymát és kicsit megsóztam. Üvegesre pároltam. Rászórtam 1 kiskanál piros paprikát és 1 evőkanál lisztet, egy kicsit átpirítottam így is. Hozzáadtam a lencsét, felöntöttem 1 liter vízzel és 2 dl paradicsomlével. A lencsét 20 percen keresztül főztem, majd hozzáadtam a többi zöldséget is. Fűszereztem szárított majorannával, tárkonnyal és oregánóval. Mindent puhára főztem.
A szalonnakockákat csak a végén tettem vissza a levesbe.

Tálaláskor akár ecettel, akár tejföllel is ízesíthetjük, szeretem, ha egy van egy kis savanykásság is benne.

Napi mosoly

Az első tejfogacska bizony kiesett.

Töpörtyűkrém

Már benne járunk a böjtben és családunk böjtöl is nagy bőszen egy nagyon csúnya és nagyon makacs vírusnak köszönhetően. Viszont ez még akkor készült, amikor a farsangi mulatozások ideje volt, a nagy kajálásoké és persze a disznóságoké.
Oké, ez mondjuk libatöpörtyűből készült, mert úgy még finomabb. Meg úgy általában ez az egész mindenestül nagyon-nagyon finom. Egyértelműen a nem lehet abbahagyni kategória, miközben az ember lánya azzal is tökéletesen tiszában van, hány ezer kalóriát juttat ezzel az emésztőrendszerébe. Néha ez sem számít, csak az íz. Ami meg, mint tudjuk zsírban oldódik.

Először is fogtam 2 fej hagymát és megpucoltam, felkockáztam. Diónyi zsírt melegítettem, rászórtam 2 evőkanál cukrot, megolvasztottam. Rádobtam a hagymát, megsóztam és kevergetve pároltam. Kétszer is öntöttem hozzá 2-3 kanálnyi vizet, amit elforraltam. Amikor a hagyma már elég puha volt, félrehúztam.

20 deka libatöpörtyűt a kihűlt hagymával együtt ledaráltam az aprítógépben.  Megkóstoltam, adtam még hozzá sót, borsot. Egy kanál mustár is került hozzá, illetve 1-2 kanál tejföl, amitől még krémesebb lesz. Mustárból, tejfölből mehet több is, kevesebb is, a fűszerezést is lehet erősíteni.
A legjobb készítés közben kóstolgatni, mondjuk egy szép szeletke kenyérkével. Csak arra kell vigyázni, hogy a vendégeknek is maradjon valamennyi.

Napi mosoly

Igazi nyitnikék hangulat: a cinkék ezerrel mondják a magukét. Bár inkább hangzik úgy, hogy pi-pi-pííííí, mint nyitnikék.

Sielős keksz

Nem az első sielés, amire sajtos, sós kekszet készítettem. Egyszerűen kell, hogy legyen valami az embernél útközben, meg a felvonón meg hogy megmeneküljön az éhhaláltól addig is, amíg eljut az első hüttéig. És ez a keksz nagyon jól tűri a szállítást, a megpróbáltatásokat. Igazi kalandos - madárlátta eleség - úgy érzem még az aktuáis VKF!-be is becsúszhat, bár semmit nem tettem hozzá útközbe, csak előkaptuk és rágcsáltuk.

Nagyon egyszerű elkészíteni, és utána akár egy hétig is elvan, semmit sem változik az állaga. Ropogós és nem is nagyon morzsálódik. Az íze teljesen a sajttól függ, lehet parmezánt is tenni bele, vagy sima Trappistát. Fel lehetne dobni egy kis rozmaringgal vagy oregánóval is, csak a kiskorúak nem szokták értékelni a "zöld szöszöket".

Hozzávalók: 10 dkg vaj, 20 dkg liszt, 20 dkg füstölt sajt, 1 tojás sárgája.

Elkészítése: A hideg vajat a liszttel elmorzsolom. A sajtot lereszelem és hozzágyúrom a liszthez a tojássárgájával együtt. 3-4 centi átmérőjű rudat formázok belőle, amit fóliába csavarva 1 órára a hűtőbe teszek.
Fél centis karikákra vágom, mint valami szalámit, aztán a karikákat szépen megsütöm. Kb. 15-18 percre van szüksége a 180 fokos sütőben, hogy elérje a kívánt pirospozsgás állapotát.

Mondatok egy sielés margójára

1. Az ember lánya akkor sem felejti el a mozdulatokat, ha ötévente csak egyetlen napot tölt sílécen.

2. Nagyon várom már, amikor a gyerekek vigyorogva otthagynak a pálya tetején. Addig meg ilyen hószobrokkal szórakoztattam magam, hogy ne fagyjak oda a pálya aljához, amíg vártam rájuk.
Ha pedig már nagyon-nagyon kivagyok, akkor képes vagyok hóember helyett hóból Villám McQueent is előállítani, sőt teszkós nagy szatyron lecsúszni a szánkódombon, és ebbéli tevékenységembe magammal rántani gyermekeimet is.

3. Olaszországban is lehet egészen lenyűgözően rossz kaját kapni. A panzióban sikerült mind az 5 vacsoránkat 95%-ban konzervből és porból megoldani. Nagyon durva volt: porleves, konzerv szósz mindenen! De tényleg mindenen. Pedig annyira jó ötletnek tűnt, hogy az egész napos sielés után nem kell majd a kajakészítéssel is foglalkozni.

4. Viszont Olaszországban egy sima kisváros, teljesen átlagos szupermarketjében tátott szájjal járkáltam: friss kagyló és tintahal, hámozott és vákumcsomagolt hagyma, mangold, 50féle tészta, gesztenyelekvár, hegyekben álló parmezándarabok, grogonzola és olyan sonka-szalámi felhozatal, hogy arra nincs is szakkifejezés.

5. És szintén Olaszországban tudnak ám nagyon-nagyon jó szendvicseket is csinálni. A sült zöldségekkel, sajttal és sok zöldfűszerrel megpakolt változattal csak a sült kolbászkás, mustáros, pirított hagymás tudott versenyre kelni.

6. E lehet tölteni Olaszországban úgy 5 napot, hogy egyetlen pizzát sem láttunk. Még messziről sem.

7. És végezetül nem tudok elég hálás lenni a sorsnak, hogy a gyermekeimnek (egyelőre) sikerült megúszni a rota vírus pusztítását.

Csokis keksz banánnal

Ez egy nagyon csokisra sikeredett keksz lett. A banántól még gazdagabb lett az íze, de egyáltalán nem lett tőle puha. Jó ropogós ellenben, igazi habos kakaózós keksz lett. Jól bírta a szállítást is, nem morzsálódott. Lesz még ilyen nálam, az biztos.

Hozzávalók: 10 dkg vaj, 1 banán, 1 tojás, 5 dkg cukor, 25 dkg liszt, 1 kiskanál sütőpor, 2 evőkanál kakaópor, 10 dkg csokicsepp (vagy apróra tördelt étcsoki).

Elkészítése: A banánt villával jó alaposan összenyomkodtam. Hozzákevertem a puha vajat, cukrot és a tojást is.
Belekevertem a száraz hozzávalókat is, és addig dolgoztam rajta először kanállal, majd kézzel, amíg egynemű, ám kellőképpen ragacsos masszát nem kaptam.
Vizes kézzel 2-3 centi átmérőjű gombócokat gyúrtam belőle, amiket kissé ellapítottam.

180 fokos sütőben 15-20 perc alatt meg is sülnek.

Farsangi mosoly

Fél éjfélig jelemzt varrni és másnap oviban "bálozni" az csudajó!

Na jó, mutatom is: egy Ninjago - tűz, egy boszi és egy mókus.

Nehéztüzérség

Na jó, most már kezd elegem lenni a krákogásból, köhögésből és hasonlókból. Összedobtam minden létező hozzávalót, amiről úgy gondoltam, hogy kilendítheti az állapotomat ebből a helyzetből. Bár nem sok javulást éreztem, de azt határozottan állíthatom, hogy ez bizony finom volt.

Fűszeres répasaláta

Hozzávalók tetszés szerinti mennyiségben: durvára reszelt répa, finomra reszelt fokhagyma és gyömbér, apróra vágott chili, újhagyma.
Öntethez: olívaolaj, citromlé, méz és egy pici szójaszósz.

Napi mosoly

Szánkóval húzatni magad az oviba, miközben egy csomó gyerek "csak" autóval érkezik - nagyon menő.

Napi mosoly

Örülni a hónak!
Szánkózni
Hógolyózni
Csúszkálni
Angyalkázni
vagy csak úgy hallgatni az egymáshoz surlódó hópelyheket

Napi mosoly

Ma sikerült minden eddigi rekordot megdöntenünk. 22 perccel az után, hogy felébredtünk, már lent voltunk az utcán és szaladtunk az ovi felé. Kissé elaludtunk ugyanis.

Aki esetleg nem lenne járatos ebben a sportágban, annak felhívnám a figyelmét arra, hogy 3 személy téli cuccba vágása egészen pontosan 39 ruhadarab megtalálását, kiválasztását és megfelelő személy megfelelő testrészére való felaplikálását jelenti.

Kukoricás csirke

Nos, az én gyerekeim valószínűleg csodalények. Állítólag egy ilyen kaját szinte bármilyen kisded örömmel belapátolna. Nálunk meg ez úgy zajlott, hogy egyik csak a húst ette, a másik meg csak a kukoricát. Anya meg válogassa szét, ha már volt olyan bolond, hogy összekeverte őket.

Ha kiszedünk belőle egy kis adagot mielőtt még belekerül a tejszín meg a mustár, akkor akár már 10 hónapos gyerek is kaphat belőle. Persze nekik nem árt leturmixolni.

Pedig igazából nagyon finom kis ételről van szó, ki lehet próbálni.

Hozzávalók: 1 csirkemell filé, 1 kis kukoricakonzerv, 1 kis hagyma, 1 kanál vaj, 2 tejszín, 1 kanál mustár, 2-3 kanál reszelt parmezán, 1 kiskanál morzsolt tárkony, só, bors.

Elkészítése: A húst felkockáztam olyan 2-3 centis darabokra. A hagymát nagyon apróra vágtam. Felmelegítettem a vajat, azon megpirítottam a hagymát, majd félretoltam. Hozzáadtam a hús és fehéredésig pirítottam. Felöntöttem 1 dl vízzel, fűszereztem és felfedve puhára pároltam.
Amikor a hús már teljesen puha volt, hozzákevertem a többi hozzávalót. Még egyszer felforraltam, hogy minden átmelegedjen és már ehettük is.

Mac and cheese magyarra fordítva

Van ez az amerikai-angolszász sajtos tészta, aminek úgy nagyjából az a lényege, hogy a tejben sül-fő meg a tészta. Receptje mint égen a csillag. Egyik kalóriadúsabb, mint a másik. Persze próbálkoznak mindenféle zöldséges (sütőtökös meg karfiolos változattal is), de tudjuk, hogy ilyenkor a cifrázás csak árt a koncepciónak.

Ez egy olyan külföldi kaja, amit minden különösebb erőfeszítés nélkül el lehet készíteni itthon is, hiszen kevés és könnyen beszerezhető hozzávaló kell csak hozzá. Hogy nekem mégis egy kicsit elkalandoztak a gondolataim és a hozzávalóim, az pusztán az én hibám. Megkívántam ugyanis veszettük a juhtúrót, így végül az is került bele.

Az eredeti recept nyomában pedig akár Sajtkukacéknál elindulhatunk.

Hozzávalók: 30 dkg makaróni, vagy rövid csőtészta, 4 dl tej, 15 dkg juhtúró, 1 kanál mustár, 15 dkg jól reszelhető sajt (Trappista, Cheddar), só, bors.

Elkészítése: Egy nagyobb tűzálló tálban elkevertem a túrót, mustárt és a tejet. Enyhén sóztam, borsoztam. Feleforgattam a tésztát - úgy ahogy van, nyersen. A tejnek be kell borítania a tésztát teljesen. A tetejére szórtam a reszelt sajtot. Kicsit bele is forgattam, hogy kerüljün a tészta közé is.

Ha nagyon deviáns akarok lenni, néha kolbászkarikákat is teszek a tetejére, ami persze isteni ízt ad az egésznek és különben is imádom a ropogósra sült kolbászt!

A tűzálló tálat befedtem alufóliával, 25 percig így sütöttem, majd még fólia nélkül 10-15 percig, hogy jó piros legyen a teteje. A tészta szépen beszívja a tejet és isteni puha, ízletes lesz.

A kisült tészta akár egyben is kifordítható a tálból, vagy feldarabolva adagolható. Adiktív és finom.

Ananászos csirkecurry

Ez is egy olyan íz volt, amit megkívántam és meg is főztem. Kifejezetten oda vagyok az édes-sós kombinációkért és a jó erős fűszerekért. A tejszín sokat lágyított rajta, bár azon is gondolkodtam, hogy kókusztejjel is jól működne.

Sikert aratott, elfogyott. Lesz máskor is.

A curry, amit szinte mindenhol lehet venni, egész kiegyensúlyozott kis keverék. Ha van itthon, akkor mondjuk én inkább garam masalát használok, amiben valahogy kevésbé európai módon vannak keverve a fűszerek.

Hozzávalók 4 személynek: 2 csirkemell, kifilézve, 1 ananászkonzerv, 1 kis hagyma, 2 dl fehérbor, 2 dl tejszín, 1 kanál curry-por, 2 evőkanál pörkölt földimogyoró, 2-3 kanál olaj (vagy zsír), 1 kanál liszt, só, bors.

Elkészítése: A csirkét felkockáztam, sóztam, borsoztam, lisztbe forgattam. A hagymát nagyon apróra kockáztam.
Az olajat felmelegítettem, beleszórtam a csirkét, megpirítottam. A húst félretettem, a maradék olajon megpirítottam a hagymát is. Megszórtam a curry fűszerkeverékkel. Felöntöttem borral, visszatettem a csirkét is és elforraltam a levét. Kb. 10 perc alatt a csirke megpuhul.
Addi felkockáztam az ananászt, a tejszínnel, földimogyoróval együtt beleöntöttem mind a fazékba. Egyet rottyantottam rajta és már ettük is.

Jázmin rizst is pároltam mellé, nagyon jól illik az ilyen jellegű ragukhoz.

Répás, diós muffin

Gyors, egyszerű és nagyon gyerekbarát. Úgy másfél éves kortól már adnám a dedeknek, amikor már jól kézbe tudják fogni és elrácsálni a finomságokat. Ez a tészta valahogy nem is morzsálódik nagyon, viszont egy kicsit zsíros lesz tőle a kezük, de ezen egy kézmosással lehet segíteni, mielőtt a bézs kanapé felé vennék az irányt.

Mércének én a joghurtos poharat használtam, ami kb. 2 dl. A keverőtálba beleöntöm először az 1 pohár joghurtot, 2 tojást, 1 pohár cukrot, 1 kiskanál fahéjat. Ettől lesz finom illatos. Ezeket a hozzávalókat jól kikeverem, teljesen simára. Hozzáöntök 0,5 pohár olajat. Újra alaposan elkeverem. Nem szükséges mixert használni egy kanál, vagy kézi habverő is alkalmas ehhez.

Lereszelek egy jó méretes répát, elég a reszelő durva fokán is.

2 pohár lisztet, fél csomag sütőport lazán összekeverek, majd hozzáadom a tojásos-joghurtos keverékhez. Összekeverem, de nem kell túlzásba vinni, mert minél tovább keverem, annál keményebb lesz a tészta.
Hozzáadok még 5 dkg durvára vágott csokit és ugyanennyi szintén durvára vágott, vagy mozsárban összetört diót is.

9 nagy muffinpapírba kanalaztam a masszát. Jól megnő miközben sül, úgyhogy nem kell telerakni.
Kb. 20 percig szoktam sütni a 180 fokos sütőben.

Shakshuka, a paradicsomban sült tojás

Shakshuka, shakshuka. Jó kis nyelvtörő, tulajdonképpen megjegyezhetetlen név. Először a Hummus Bar háza táján volt szerencsém hozzája. Hamar szerelembe estünk és egyszerűen úgy rendeltem, hogy azt a paradicsomos tojást kérem. Ők persze ehhez is adtak hummuszt - csicseriborsókrémet - amit én itthon hanyagoltam.

Így tettem szert egy egyszerű, univerzális ételre: bármilyen étkezésre jól jöhet. Lehet főétel, reggeli vagy vacsora is. Meleg is, tojásos is, laktató is, meg jó fűszeres. Már-már böjtösnek is kikiáltható a közelgő böjtre való tekintettel.

Az utolsó lendületet Zizi adta meg az elkészítéshez, amikor rájöttem, hogy ez a "hipi-hopi megvan" kategória*.

Hozzávalók 2 személyre: 0,5 liter passzírozott paradicsom (passata felirattal fut a boltokban, tetra dobozban vagy konzervben), 1 vöröshagyma, 3-4 gerezd hagyma, 1 kanál olaj, 1 chili, 1 kanál arab fűszerkeverék (római kömény, fahéj és még pár nem pontosan beazonosított illat), 10 dkg feta, só, bors.

Elkészítése: Apróra vágtam a hagymát, fokhagymát. Olajon megpároltam, majd felöntöttem a paradicsommal. Lefedtem, mert nagyon fröcskölt és puhára főztem benne a hagymát. Fűszereztem, de alaposan.
Tálalás előtt 5 perccel egyenként beleengedtem a tojásokat. Ezt úgy csináltam, hogy először egy kis tálkába felütöttem egyesével a tojásokat, hogy ne keveredjenek össze és a sárgájuk lehetőleg egyben maradjon.
Kb. 5 perc alatt kellőképpen meg is fő a tojás a forró paradicsomban. Nem kell megijedni, lesüllyed az aljára.
A közepe egy picit folyós marad - pont így szeretem. Szalmonella fóbiások süthetik tovább is.
Végül rászórtam az elmorzsolt fetát is.

Természesen lehetne úgy is sütni, hogy a szószba ütött tojásokat egyesével vagy tepsiben betoljuk a sütőbe úgy 15-20 percre.

Ideális esetben pitával találjuk, ennek hiányában ropogós pirítóssal, akár fokhagymás pirítóssal is. Még szebb és finomabb lesz, ha az ételt megszórjuk egy jó adag felaprított petrezselyem zöldjével is.

*Elnézést a finomabb lelkületű olvasóktól az ilyen kifejezések használata miatt.

Napi mosoly

Munka előtt fűszeres, indiai tea (chai) az Európában
Munka után csokis kávé a Keserédesben

Napi mosoly

Hópelyhek érintése az arcomon

Amikor

Amikor hirtelen vége szakad a karácsonyi csodaváró hangulatnak és csak a bejgli morzsák maradtak.


Amikor a dús, zöld fenyőfa már csak csontváz, amelyen néhány szaloncukor üres, gyűrött papírja zizeg.

Amikor a keményre, csillogósra vagy éppen porosra fagyott hó ropog, nyikorog a csizmánk talpa alatt.

Amikor reggelente úgy kell kiásni az autót és a házat a hó alól, pedig mi legszívesebben álló napra visszaásnánk magunkat a párnánk és paplanok birodalmába.

Amikor egyszerre megutáljuk a korcsolyát, a hógolyózást és a hóemberépítést.

Amikor ambivalens érzéseink közepette elkezdjük tervezgetni, hogy melyik déltengeri szigetre költözünk el. Előkeressük a nyaralásos fotókat és már azon töprengünk milyen virágokat ültetünk majd a kertbe, ha végre megjön a tavasz.

Amikor látványosan fogyni kezd a felhasogatott tüzelőfa és a pincében lévő szénhalom. Amikor úgy érezzük, hogy megvesz az Isten hidege, pedig volt ennél már hidegebb tél is. Persze arra csak az igazán öregek emlékeznek.

Amikor magába fordul az ember, lehajtott fejjel közlekedik, mélyen a kabátjába burkolódzik és azon gondolkodik, miért nem vett fel még egy gyapjú pulóvert a rajta lévő kettő tetejére. Amikor a kesztyű átázik, a csizma talpa pedig annyira áthűl, hogy fáj rálépni is és csak nem jön a fránya busz.

Amikor még a verebek is depressziósan hallgatnak és azon bosszankodnak, hogy reggelre már megint odafagy aprócska lábuk a kábelekhez.

Amikor gonosz vigyorral, kárörvendő krahácsolással végigsöpör a városon a minden eddiginél ellenállóbb influenza-járvány.



Ilyenkor jó a sütő melegével befűtött konyhában ücsörögni.

Ilyenkor jó belesüppedni a sütemények, kalácsok, torták zamatába.

Ilyenkor jó beleszippantani a csokoládé, a fahéj, a vaníliás cukor, a pörkölt mogyoró és a barnára karamellizálódó cukor illatába.

Ilyenkor jó egyenként lenyalogatni a langyosra olvadt csokoládémázat minden ujjunkról. Addig verni idétlen mozdulatokkal a tojásfehérje habot, amíg selymes, kemény habcsúcsokká alakul.

Ilyenkor jó előkeresni a legnagyobb kuglóf-formát és a vörösréz mozsarat.

Ilyenkor jó szerezni valahol egy méretes, narancsszínű tököt, kikaparni a magokat, percek alatt felszeletelni, bedobni egy tepsibe és belökni a forró sütőbe. Egy óra múlva pedig kikapkodni a harsogóan kemény tökbélből krémesen puhára sült nyalánkságot, ami olyan édes, mint a tiszta cukor.

Ilyenkor jó ujjuainkkal végigsimítani az ablakra fagyott jégvirágok kesze-kusza vonalát. Nagyot szippantani a jegesen éles, tiszta levegőből. Elmorzsolni néhány hihetetlen alakú hópihét, révedezve figyelni, ahogy a fehér kristályból csöppnyi víz lesz, ami felszívódik a kesztyűbe.

Ilyenkor jó ott toporogni a gesztenyesütő előtti sorban, kézbe fogni a forró, kormos papírtölcsért. Bele-bele merítkezni és újabb gesztenye-kinccsel a felszínre bukkanni.

Ilyenkor jó esténként langyos, mézes tejet kortyolgatni. Szorongatni a bögrét, ami átmelegíti az ujjakat, a mézes tej lágy íze pedig lélek- vigasztalóként is megállja a helyét.

Ilyenkor jó belépni a spájzba, levenni egy derűs őszibarackokkal teli üveget a polcról. Ilyenkor jó kompótot enni, sűrű, édes levét kiszürcsölgetni a tálkából. Befőttet tálalni sült húsokhoz, desszertként vagy csak úgy vacsorára. Pillanatokra a konyhába idézni a nyár zamatait, a barackba zárt napfényt.

Ilyenkor jó megölelni valakit, hozzábújni valakihez, betakargatni valakit. És tartozni valahová.



Nyolc éve írtam, de ma is pont egy ilyen nap van.

Napi mosoly

Szuperanyu üzemmód: reggelire levelestészta feltekercselve + vaníliapudingos töltelékkel + csokicsöppekkel megszórva = mintha egy pékséget nyitottam volna. Ráadásul isteni!

Napi mosoly

Pecsenyelébe mártogatott pirítós

Napi mosoly

Az 5 éves számára a menőség csúcsát jelentő robotos piros sapka megvásárlása

Herbatea Manufaktúra

Decemberben két vasárnapomat is a WAMP-on töltöttem. Ezt nem panaszként mondom, imádok ott lenni. Viszont annyit beszél az ember időközben, hogy teljesen kiszárad a torka.
Ha már úgy megy oda, hogy itt-ott bújkál is benne valami, egy ilyen intenzív nap csak felerősíti ezeket. Így történt, hogy az egyik vasárnapon fél 5 felé már nem jött ki hang a torkomon. Szó szerint elnémultam.

Valaki ekkor irányított a Herbatea standja felé. Gyorsan végigkóstolgattam a gyógynövényes meg ízesített mézeiket és a csipkebogyósból fel is tankoltam. Csodaszerű módon kb. fél óra múlva újra tudtam beszélni.
Azóta feltétlen rajongójuk vagyok. Teakeverékek, fűszeres vagy gyógynövényes mézek és a szárított fokhagyma. Isteni íze van mindnek, de hatásosságukban, egészségemet támogató erejükben is mélységesen hiszek.

Ajánlom őket nektek is. A webshopon keresztül vagy az egyre szaporodó partner helyeken is elérhetők ezek a csodaeszerek.

Sajtleves

Ez olyan jó melengető, télies étel. Na meg iszonyat mennyiségű kalória forrásai is egyben. De ettől még isteni finom tud lenni és ilyenkor egyszerűen becsukom a szemem-fülem, csak élvezem, nem számolok.*

Egyébként minél többféle a sajt, minél izgalmasabbak a fajták - annál finomabb lesz a végeredmény. Ugye ezt nem is kell tovább ragozni?

Ja, és az almabor - cider - természetesen alapkellék, olyan szuperszónikus ízt ad az egésznek, hogy csuda. Persze kihagyható, vagy leváltható fehérborra is, mindenkinek szíve joga. De amióta megjelentek a boltokban ezek a kis üveges ciderek, nem győzök betelni velük.

Hozzávalók 4 tányérhoz: 1 kanál vaj, 1 vöröshagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, 2 dl almabor (cider), 1 liter húsleves (néha akár kockából is), 1 dl tejszín, 20 dkg sajt (parmezán, füstölt sajt, cheddar, stb.)

Elkészítése: Vajon megfuttattam a hagymát, fokhagymát. Felöntöttem az almaborral és elfőztem. Ezután felöntöttem a leszűrt levessel és egészen puhára főztem a hagymát. Az egészet simára turmixoltam.

Beleöntöttem a tejszínt, újra felmelegítettem. A lereszelt sajtot mind beleszórtam, majd kevergetve felolvasztottam. Nem kell megijedni, ha nem minden sajt olvad fel teljesen és egy kevés az aljára lesüllyed. Ez adja a báját, hogy jobban kanalazható legyen.

Szárított fokhagymaszeletekkel díszítettem.

* De most nem hagyott nyugodni a gondolat, úgyhogy mindenféle kalóriatáblázatokra hagyatkozva kb. 1400 kalóriára becsülöm a 4 adagot összesen. Tényéronként tehát 350 kalória. Nem kevés, de azért néha belefér. Jelentősen csökkenthető a vaj, a cider kihagyásával, meg a sajt zsírszegény változatának választásával. Lehet, de minek?

Napi mosoly

Ugyanolyan illatú tusfürdő, testápoló és parfüm.

Napi farsangi mosoly

Fánkot sütni, fahéjas cukorba mártogatni és 4 kiskorú falatozását figyelni.

Itt a fánk receptje is. http://agifoz.blogspot.com/2009/03/vizkereszt-farsang-fank.html Azzal a különbséggel, hogy nem nyújtottam, hanem ujjnyi kis hurkákat sodortam belőle és azt sütöttem ki.

Fahéjas cukorba, barack- meg szilvalekvárba mártogattuk. A fánkocskák végeit egy kicsit meghúztam, hogy csúcsos legyen és könnyebben tapadjon rá a cucc.

Orosz rizssaláta

Ott árválkodott az a kis maradék rizs a frizsiben. Olyan bánatos, kerek szemekkel nézett rám, hogy végül megszántam. Alaposan átnyálaztam a netet rizssaláta után kutatva, de sehogy se találtam fogamra valót. Végül az itthon talált hozzávalókból alakult ki egy változat - szokás szerint.

Hogy mitől orosz? Mondjuk a vodkától, kaportól, nem is tudom. De ettől még jó, sőt nagyon jó!

De a legjobb az egészben az volt, hogy a srácok mennyire rácsaptak a nyelvre. Nagyon ízlett nekik, főleg hogy beadtam nekik, hogy ez az Angry Birds főszereplőinek - a zöld disznóknak a nyelve. Egyébként akár meg is kérdezhettem volna a hentest, mert még az is lehet, hogy becsaptam szegény kőcöket és orvul marhanyelvet etettem velük.

Hozzávalók 1-2 személyes adaghoz: 10 dkg puhára főzött rizs, 1 kanál majonéz, 1 kanál tejföl, 1 kanál citromlé, pici reszelt ciromhéj, 1 kiskanál aprított, szárított kapor, 1 kanál vodka, 3-4 csemegeuborka, 10 dkg főtt-füstölt nyelv, 1-2 szál zöldhagyma, só, bors.

Elkészítése: A majonézt, tejfölt, vodkát, fűszereket, citromlét jól kikevertem. Beleforgattam a lehűtött rizst.
Az uborkát, hagymát, húst vékonyan felcsíkoztam. Ezt is a rizshez adtam. Behűtve tálaltam.
A tetejére szórtam még pár csíkot a nyelvből, olyan szép színe volt.

Napi mosoly

Mozi!!! Pattogatott kukorica meg kóla meg Sherlock.

Kölespuding fűszeres gyümölcsökkel

Ez a fogás nagyon reformosra sikeredett. Egy barátnőmet kényeztettem vele, aki nem ehet tejet, tejterméket. Mivel nekem is volt egy ilyen időszak az életemben, nem estem kétségbe. Ebédet könnyű és egyszerű tej nélkül is főzni: hús és zöldségek. Például minden bedobálva egy nagy tepisbe és puhára sütve-párolva. Az is nagy sikert aratott, de a kölespuding gyors eltűnésén igencsak meglepődtem.

Manapság már jól lehet helyettesíteni a tejet mindenféle növényi alapanyagokkal. Létezik szuper tejmentes margarin is, szójatejszín meg tejek zabból, rizsből, szójából. Ezúttal azonban nem a helyettesítésre, az "olyan mintha" érzésre törekedtem.
A kókusztejet amúgy is sokat használom, az íze, a krémes állaga és nem a tejhelyettesítő képessége miatt. Ezúttal is igyekeztem megragadni a kókusz kicsit egzotikus világát, azt hiszem tényleg jól sikerült. Az illatos fűszerekkel: fahéjjal, csillagánizzsal és vaníliával pedig még jobban ki is hansúlyoztam ezt a vonalat.

A kölespuding hozzávalói: 100 g köles, 4-5 dl víz, 2 evőkanál nádcukor, 1,5 dl kókusztej.

Elkészítése: A kölest bő vízben, cukorral és egy csipet sóval puhára főztem. Amikor már nem volt ropogós, akkor lezártam a lángot, hozzákevertem a kókusztejet és lefedve hagytam, hogy azt is felszívja.

Botmixerrel egy kicsit pépesítettem, de nem kevertem teljesen homogén masszává.

Kis méretű, szilikonos kuglófformákba nyomogattam a pudingot. Ebből a mennyiségből 6 adag jött ki.
És szépen ki is lehetett fordítani a formából, egyben maradtak a pudingocskák, miután jól behűtöttem.

A ragacsos gyümölcskompót hozzávalói: 2 alma, 1 körte, 6-8 szem aszalt sárgabarack, 3-4 kanál cukor, 1 kiskanál fahéj, 2-3 csillagánizs, fél vaníliarúd kikapart magjai.

Elkészítése: A gyümölcsöket meghámoztam, felkockáztam. Serpenyőben (ha nem lett volna tejmentes a fogás olvasztottam volna egy kis vajat), így csak a gyümölcskockák és a cukor került bele. Amikor kezdett karamellizálódni, akkor hozzáadtam a fűszereket, illetve 1 dl vizet. Puhára pároltam, jól be is sűrűsödött, amolyan karamellás-ragacsos lett és istenien illatozott.

Ezt is behűtöttem és a pudinggal együtt kínáltam.