Te melyik típusba tartozol?

Így karácsony előtt nem árt, ha tudod, hogy Te vagy szeretteid milyen könyvnek örülnének a legjobban. Néhány egyszerű kérdés megválaszolásával kiderülhet, ki milyen meglepetést részesít előnyben.

Az alábbiak közül amelyik típusnál a legtöbb kérdésre adott válasz IGEN, az a típus érvényes Rád.

Álmodozó

- Szeretsz elmerülni egy varázslatos történetben?

- Szívesen barátkoznál boszorkányokkal, hableányokkal vagy sárkányokkal?

- Képzeletben mindig egészen máshol jársz, mint ahol a valóságban éppen tartózkodsz?

- Álmaid intenzívebbek, élénkebbek és színesebbek, mint bármilyen film a moziban?

- Sokszor vezérelnek a megérzéseid, váratlan sugallatok?

Akkor Te élveznéd ezt a könyvet, mert olyan történetekkel találkozhatnál, amelyek egyáltalán nem hétköznapiak, mégis valahonnan, mélyről ismerősek.

Utazni vágyó

- Már karácsonykor is a jövő évi nyaralást tervezgeted?

- Lételemed a napsütés?

- Imádod a muszakát, a csevapot meg a testes vörösborokat, különösen egy kis tengerparti étterem teraszán elfogyasztva?

- Szívesen lapozgatsz távoli úti célokról szóló képeskönyveket? Szívesen olvasol utazásokról szóló leírásokat?

Akkor szárnyakat kapnál ettől a könyvtől, mert megtudhatnád honnan ered az ájult imám elnevezés a töltött padlizsánra, mi kerül a horvát esküvői asztalra és hogyan készül az igazi ajvár.

Múltban bóklászó

- Előveszed néha a nagyi porcelánjait meg csipketerítőit, csakhogy gyönyörködhess bennük?

- Elég egy fűszeres illat, hogy felidézze a gyerekkori emlékeidet?

- Könnybe lábad a szemed egy régi történet hallatán?

- Szívesebben éltél volna száz meg száz évvel korábban?

- Romantikusnak találod a csupa muszlin, selyem és bársony ruhákat?

Akkor ideje egy kicsit nosztalgiázni ezzel a könyvvel és közben felidézni, milyen volt a nagyi konyhájának kopott asztala, ahol szilvás gombóc meg krumplifőzelék készült.

Örök gyerek

- Mókásnak találod, ahogy a hörcsög eszik, a mosómedve mosakszik, a fóka úszkál?

- Hosszú percekig tudsz kacagni egy farkát kergető kutya láttán?

- Szereted a színes, vicces rajzokat?

- Jól esik mondókákkal, ritmusos versekkel szórakoztatni magad vagy a gyerekeid?

Akkor számodra ideális ez a könyv, amely mosolyra fakaszt, és amitől újra gyereknek érezheted magad.

Bosszús

- Szia, drágám! Képzeld, vissza kellett fordulnunk, mert itthon hagytam az útleveleket. És amikor belenéztem, láttam, hogy mind a két gyereknek lejárt. Nem mehetünk át Szabadkára...

- Tudok jobbat! Éppen töltjük ki a betétlapokat, ugyanis hátulról belémhajtottak és jól összetört a kocsid hátulja.

Nos így. De azért lerobogtunk a gyerekekkel Szegedre, a tévések elpusztították a beiglit, a műsort már meg is lehet nézni. (25. perctől)

És végig csak arra gondoltam, hogy ezekkel a bosszúságokkal valami nagyobb bajt váltunk ki. Úgyhogy inkább bosszankodom, mint, hogy egy jeges folt miatt álljak fejre az autóval, gyerekekkel. Az autómat meg majd megszerelik, útlevelet meg gyorsan csináltatunk. Jó lesz ez a hétvége valahogy így is.

MTV

Ma fél 2-től az MTV-ben mesélek a karácsonyi sütés-főzésről, szokásokról, kóstoló beiglivel és egy szerb karácsonyi kaláccsal, a csesznicával. Egyetlen apró szépséghiba, hogy ez a szegedi körzeti adás lesz, úgyhogy csak a környéken lakók láthatnak majd. Remélem lesz majd róla videó is, mert igazából kíváncsi vagyok, hogy fog sikerülni ez az egész.

Ajándékötlet: sütifalónak

Édesszájú, sütizabáló barátnőt, gyereklelkű unokatestvért lephetjük meg az ilyesmivel. Egyre több készítő varázsol süthető gyurmából ilyesmiket: fánkot, muffint, citromtortát vagy goffrit, amit aztán a fülünkbe, nyakunkba akaszhatjunk, gyűrűként ujjunkra húzhatunk.

Az én kollekciómat Tündérhab gyártotta, de érdemes körülnézni a Meskán, vásárokban. A mosoly garantált.

Ajándékötlet: csokiimádónak

Apró kis ötlet, hogyan lehet ajándékcsomagot összerakni valakinek, aki imádja a csokoládét. Első pillanatban az ember fogná magát és megvenne mindenféle finom bonbont, pralinét meg táblás csodát. Második pillanatban pedig rájön, hogy a saját alkotás még nagyobb öröm. A csokiimádó csomagjába ezért kerüljön:

- jó minőségű, szilikonos bonbonforma (mondjuk innen, a Gasztroshop-ból)

- mártóvilla és egyéb szerszámok (az enyém a szigetszentmiklósi Bakó cukrászkellékestől van)

- és pár zacskónyi olvasztani való csoki (ét, tej, fehér, sőt most már színezett, ízesített olvasztócsokoládé is létezik)

- bónuszként pedig egy-egy csokoládéra épülő szakácskönyvecske mindig jól jöhet.

Angyalkás mosoly

A Dió Bisztrós lányok annyira drágák voltak, hogy csak na. Őket nyertem a karácsonyi angyalkás gasztroblog játékban. Kaptam tőlük kekszet, pácolt sajtot meg igazi angyalkát is, amit majd a fiúkkal szépen megfestünk.

Sőt, nekik köszönhetően megcsodálhattam az Alexandra könyvpalotát, ami régen Divatcsarnok néven futott.

Jó volt végigsétálni az Andrássy úton, így a fényárban. Köszönöm!

Karácsonyi menü a Családi lapban

Könnyen elkészíthető, de különleges karácsonyi menüt kértek tőlem a Családi lap szerkesztői. A stollen kivételével mindent a helyszínen készítettem el, szűk másfél órába simán bele is fért, pedig még a kétéves is velem tartott sertepertélni.

A menü résztvevői:
- Brokkolikrémleves lazackockákkal
- Harcsával és spenóttal töltött leveles tészta hal alakúra formázva
- Saláta sörretekből és jégcsapretekből, narancsos öntettel, dióval
- Marcipános, kandírozott citrusos stollen

Kisbolt-túra a XI. kerületben

Nektek mi szerez örömet, élvezetet? Nekem például az, ha újabb és újabb kedves kis boltra találok, megismerem a mögöttük álló embereket és beleszeretek a kínálatba. Eddig azt gondoltam, hogy a XI. kerület kisbolt szempontjából egy sivatag, egy sivár, kihalt, elhagyatott terület. Aztán rájöttem, hogy csoda helyek vannak errefelé is. Néhányat igazából már évekkel ez előtt felfedeztem, de csak most tudatosult bennem, micsoda értékeket rejtenek.

Aki egy picit is ismeri ezeket az utcaneveket, látni fogja, hogy alig pár lépést kell tenni értük, mondjuk miután az ember leparkolt az Allee-ban és odahagyta a bevásárlóközpont légkörét. Akár még egy piacozás is útba ejthető közben.

Szép sorjában:

Fadrusz Cukrászda (Fadrusz utca)

Tényleg mint a régi szép időkben. Egy parányi cukrászda, már ott van vagy harminc éve a sarkon. A kínálat: pogácsák, mézes krémes, dobostorta, karácsonyra beigli. Az újdonságok meg, amik miatt beléjük habarodtam a habtorták. Vékonyka tésztaréteg tetején dús hab üldögél. Van karamellás, sajttortás, töményen csokis némi meggypálinkával bolondítva. Egyik zseniálisabb, mint a másik. És még van vagy tízféle, amit meg se kóstoltam.

1001 fonal boltja és egyben bababolt (Fadrusz utca)

Öko, bio és természetes fonalak és kellékek szerelmeseinek. Pamut, gyapjú és egyéb szépségek a világ minden tájáról. Gyönyörűséges textúrák, tobzódó színek. Egy mese az egész. Meg játszósarok, amíg anyu válogat, hordozókendőkkel, oktatással, hasznos és aranyos játékokkal. Órákat tudok itt elbogarászni.

Boróka Otthonbolt (Szabolcska M. utca)

A romantikus lakberendezés tárháza, meseszép francia és magyar termékekkel. Igazi ajándék ide bejönni, ennek a boltnak lelke van, kifinomult, kedves lelke. A polcokon mindenféle hasznos és haszontalan apróság, kézzel varrott babák, apró virágokkal díszített bögrék és kancsók, kulcstartók és festett polcok. Most persze karácsonyfadíszekből is bő a kínálat, amolyan régi, romantikus fajtából, nem pedig a mostani törhetetlen műanyag vackokból.

Bármi, amit innen hazavisz magával az ember, tényleg hozzájárul, hogy lakása otthonná váljék.

Kócbaba gyerekruha (Szabolcska M. utca)

Használt és új gyerekruhák, de egyáltalán nem turkálós hangulatban. Csöppnyi bolt, tele szép, csinos ruhácskával, sőt újabban játékokkal és cipőkkel is. Mindig teli szatyrokkal távozok.

Napra biobolt (Szabolcska M. utca)

Számomra a bioboltok etalonja, olyan széles választékkal, hogy csak na. Itt aztán tényleg minden van, többek között büfé-ételek is. Természetesen minden bio vagy legalábbis reform hozzávalókból készül, de van joghurt, csoki, zöldség, mindenféle liszt és mag. Öröm itt válogatni. Aztán hazafelé, az egyik kézben a szatyrot, a másikban egy szilvalekváros fánkot tartva elégedetten venni számba a zsákmányt.

Csokifaló (Karinthy F. út)

Két csokizó is akad a környéken, a Csokoládiáról már regéltem, most inkább az új felfedezettemet mutatom meg. Édességek a világ minden tájáról, de főleg a három hazai manufaktúrából érkező bonbon-kínálat az erőssége ennek a boltnak. Forró csoki, kávé, tea helyben is fogyasztható. Egyébként csokibolthoz képest a szálas teakeverékek is egészen imponáló skálát fednek le.

Szír élelmiszerbolt (Karinthy F. út)

Két szír bolt is van az utcában, a kisebbik a magokra, olajbogyókra szakosodott, de a nagyobb, mostanában még ki is bővített minden keleti csemegét, fűszert, hozzávalót felvonultat. Sűrű joghurt, vastag rétestészta, hummusz, ezer féle konzerv és persze a fő attrakció: bárányhús. Amikor legutóbb ott voltam, éppen pakolták be a hűtőkamrába a szépséges báránydarabokat. Sőt, újabban csirke is van, garantáltan jó minőségű, azaz a mohamedán elvárásoknak megfelelően tenyésztett és vágott állatok húsa kapható itt.

Gombás-tejszínes tészta

Ha szükségetek van mostanában egy nagyon gyorsan elkészülő tésztareceptre, akkor csináljátok ezt. Mondjuk, ha 4 embert kell jóllakatni, akkor főzzetek ki fél kiló rövidcsőnek nevezett tésztát.

Közben vágjatok csíkokra 10 dkg bacont, 15 dkg csiperkét, 1 póréhagymát. 1 kanál olajon/zsíron pirítsátok először a szalonnát, aztán szedjétek ki. Tegyétek a serpenyőbe a hagymát, a gombát meg 1-2 gerezd apróra kockázott/reszelt fokhagymát is. Kevergessétek, pirítsátok, amíg elpárologja a levét.

Ekkor mehet rá 2 dl tejszín, már nem kell főzni, csak összeforgatni. Visszakerül a szalonna, aztán mehet hozzá a tészta is. A tetejére egy rakat parmezánt még feltétlenül rá kell reszelni.

Adventi mosoly

Céges Mikulás-csomagban Hannah Montana gyurma.

Sűrű hétvégém lesz

Szombaton Hanukarácsonyi bazárban leszek jelen könyveimmel 10 és 18 óra között.

Cím: Átrium Park Irodaház Eurest Étterem, 1134 Budapest, Váci út 45.

Vasárnap (és majd 19-én is) a WAMP gasztro szekcióját erősítem a Millenárison 10 és 20 óra között. Itt lesz a gyerekeknek játszóház és hasonló izgalmak.

Ti jöttök?

András napra, megkésve

A gyermekek

A híres író bezárkózott a dolgozószobájába. Megint jöttek az unokák, a kismenyével együtt. Három fiú, három égetni valóan rossz fiú. Az anyjuk már nem is merte őket egyedül itt hagyni, mert a nagyanyjuk egyáltalán nem bírt el velük, mindent rájuk hagyott, sőt leste a kívánságaikat.

A híres író eleinte még örült az unokáknak, de az utóbbi időben már ő sem tudott velük mit kezdeni, teljesen elvadultak. A fia meg persze most is dolgozott, bankárkodott nagy fontoskodva. A menye meg csak ült a nappaliban egy fotelban, magába roskadva és mindenre csak legyintett.

A híres író úgy tett, mintha még ezer fontos írnivalója lenne, de mivel éppen a múlt héten kezdték nyomtatni az új könyvét, ennek elengedésével meg a kiüresedettség érzésével is meg kellett küzdenie. De valahogy sehogy se akaródzott kimenni a szobájából. Inkább szórakozottan nyitogatta és csukogatta a file-okat a számítógépén. Kintről beszűrődött az ordibálás meg a lábdobogás.

Valahogy érezte, hogy ki kellene találnia valami értelmes elfoglaltságot a fiúknak, akkor talán nem lenne ilyen nagy a felfordulás, de éppenséggel semmi sem jutott eszébe. Csak azon jártak a gondolatai, hogy a múltkor is az új cserépkályha párkányán törték a mandulát a fiúk, persze, hogy megrepedt egy mázas cserép.

Dühös volt, meg tehetetlen, legszívesebben kirontott volna egy jót üvöltözni, mégsem volt hozzá mersze. Elképzelte a felesége meg a menye döbbent arcát és hagyta az egészet rájuk. Küzdjenek csak, amíg nem lesz kész az ebéd.

Aztán hirtelen beugrott valami és olyan sebesen kezdett írni, mint ahogy még sohasem. A kimunkált, évekig írt és az irodalmi elit által ünnepelt könyvei helyett most egy egyszerű krimi folyt ki az agyából. Egy sztori, amivel mindössze két hónap alatt végzett, bár ez idő alatt egy pillanatig sem foglalkozott a családjával, az unokáival, de még a feleségével sem. Szendvicseken élt, alig mozdult ki a szobájából.

Persze nem a saját neve alatt jelentették meg a könyvet, de a dübörgő siker álnéven is jól esett. Azon pedig még hónapokig ment a vita különböző blogokon, folyóiratokban, sőt tévéműsorokban is, hogy ki írhatta azt a velejéig gonosz történetet egy titokzatos körülmények között gyerekeket gyilkoló sorozatgyilkosról.

Adventi mosoly

A mai nap főszereplői:

- Egy utolsó pillanatba levadászott rénszarvas, akinek a szarvaira minden reggelre odakerül valahogy egy-egy pici csomag, a lábánál meg írja, hogy hány nap van még hátra karácsonyig.

- Már megint egy vöröslencse leves, garam masalával, sok joghurttal.

- Egy teljesen üres játszótér.

- Hó és ónos eső egymást váltva.

Napi mosoly

Egy váratlan meghívás, egy szuper menü és rengeteg ötlet a karácsonyi ételekhez. Hamarosan kénytelen leszek egy Culinaris-túrát beiktatni.

Sok kicsi 2010

Fogalmam sincs a nyomorban élők helyzetéről, elképzelni sem tudom. Vannak emberek akik megmutatják, amit lehet és megteszik, amit lehet. Egy olyan távoli világról ír ez a blog, amiről sokunknak nincs fogalma, mégis ott van, égetően ott van. Ha az ember végigolvassa, amit ez a nő leír, hirtelen eltörpülnek a mindennapi ügyei, apró-cseprő bosszúságai és azon kezd el töprengeni, hogy ő személy szerint mit tehetne.

Én csak ici-picit tudok hozzájárulni ehhez, megkérlek benneteket vegyetek 1000 forintos sorsjegyeket, aminek árával az Igazgyöngy Alapítvány munkáját támogatjuk. Élelmiszereket vesznek a szervezők, élükön Nemissel. Erről szól ez a Sok kicsi, hogy mindenki hozzátesz egy kicsit.

A rengeteg, szám szerint 30 izgalmas nyeremény közül pedig a Sok kicsi honlapján lehet válogatni. Azt se tudom, hova kapjam a fejem, van itt minden: házhoz szállítós ebéd, süticsomag, könyvek és gasztrotúrák, piknik kosarak meg öntöttvas edények.

Az általam felajánlott nyeremény a Balkán konyhája köré szerveződik:

- Baklavasütés: titkok, trükkök és a végeredmény alapos megkóstolása mentateával leöblítve.

- Szakácskönyv csomag

- És egy csomag Szabadkáról, Ex-Jugoszlávia jelszóval: rizses csoki, Bajadéra, mézes szív, Cedevita, ratluk meg ajvár.

A könyveket és a tartós élelmiszereket Magyarországon belül bárhova el tudom postázni, viszont a baklavasütéshez főleg Budapesten tudnék teret biztosítani. Esetleg a Szabadkára vezető út mentén (M5-ös autópálya közelében) tudok még időről időre kitérőket tenni a nyertes kedvéért.

Adventi mosoly

Minden advent új lehetőség arra, hogy megteremtsük saját hagyományainkat. Az adventi koszorú nekem mindig nagy stresszt okozott, sohasem tudtam időben megvenni, mindig elfelejtettem meggyújtani rajta a gyertyát. Úgyhogy az idén nincs. Van helyette mindenféle díszítés, szép lassan kerülnek ki, sorjában.

Szeretem a hagymányokat, de nem ragaszkodok hozzájuk, ha csak idegeskedés okoznak nekem. Inkább elmegyek az ovis hétfői gyertyagyújtásokra és meghallgatom az ovónénik kedves énekét.

Gyömbéres-fahéjas keksz

Bár a gyermek váltig állítja, hogy ez egy mézeskalács, mégsem az. Jó fűszeres, de igazából csak egy nagyon vajas keksz. Igazi, illatos tea mellé illő aprósütemény, amitől az ember rögtön nosztalgikus hangulatba kerül és előkeresi a mini porcelánkészletet is. Legalább egy fotó erejéig.

A vajas, omlós tésztákhoz hideg kéz és gyors mozdulatok szükségeltetnek. Cserébe viszont pillanatok alatt megsülnek.

Ez a tészta egyébként nem igazán alkalmas arra a célra, amire mi tegnap bevetettük, nevezetesen, hogy két kisgyerek gyúrja, nyújtsa és szaggassa. Végül mégis sikerült csinos szíveket, macikat, hóembereket, sőt nyulakat és vizilovakat is alkotnunk. Meg néhány varázslatosan nofiguratív alkotást, mint itt, alant. Ezen a kekszen nagyjából az összes kiszúróformám mintája felfedezhető...

Gyömbéres-fahéjas vajas keksz

Hozzávalók: 120 g liszt, 100 g darált mandula, 100 g vaj, 50 porcukor, 1 tojás sárgája, 1 csapott kiskanál őrölt fahéj és gyömbér, csipet só.

Elkészítése: A hozzávalókat hidegen, gyorsan összegyúrjuk. Legalább 1 órát pihentetjük a hűtőben. Vékonyra, úgy 4-5 miliméteresre nyújtjuk és formákat szaggatunk belőle. A maradék újra összegyúrható, de ismét érdemes hűtőben pihentetni ilyenkor.

180 fokos sütőben 12-15 perc alatt szépen megsülnek és illatuk beteríti az egész lakást.

A tésztája finom omlós lesz, kicsit morzsálódik ugyan, de cserébe érezni a vaj és természetesen a fűszerek ízét is.

Adventi mosoly

Talán a hóesés teszi, vagy az, hogy az internet egyszerűen túlteng a karácsonytól, én is elkezdtem valamit. Nem éppen készülődés, inkább csak hangolódás. Sütöttünk fahéjas-gyömbéres kekszet, vagdostam hópelyheket, meggyújtottam egy gyertyát (el is fújták jó párszor).

Karácsonyi zenés cd-m rengeteg van, szerencsére pár a jobb, népzenés fajtákból is.

Napi mosoly

Anya, nézd! Esik a hó! (Akkor most itt a tél? Nem kell oviba menni? Jön a télapó? Most akkor karácsony van?)

Vacsora az Imola Borétteremben

(Csak ezt a kis képet sikerült lecsakliznom a honlapról.)

Valami turistáknak szánt reklámújságban láttam két krémlevest lefotózva: egy rózsaszínt meg egy zöldet. Na, mondtam magamban, milyen szép képek, jó lenne ezt megkóstolni. Nézem, Imola Udvarház. Valahonnan ismerős is a név, úgyhogy meg kell nézni magunknak, ha már úgyis a környéken járunk. Aztán kiderült, méltán emlékeztem a névre, az Alexandra étteremkalauztól a Decanterig, mindenhol dícséretben részesítették a helyet.

Korán érkezünk Egerbe, úgyhogy egy kicsit sétálunk a korán leszálló novemberi estében. A vár tövében macskaköves utcák, régesrégi házak, sok étterem, boltocska meg teázó-kávézó. Kellemes hangulatba ringat az andalgás, mindig is imádtam az öreg utcákat, házakat. Még így is nagyon gyorsan odaérünk az étteremhez. Ez már egy modern épület, persze lehet, hogy csak felújították. Belül az a kényelmes, mégis újmódi design fogad: világosabb barnák és sötétebb barnák, letisztult formák, fehér terítő.

Az étlap csak két lap, mégis vagy negyed órát olvasgatjuk. Szeretem az olyan helyeket, ahol mindent végigkóstolnék és alig tudok választani. Végül azért csak megszületik a döntés, amit némi friss, barna kenyér meg parajos vajkrém is támogat.

Busafilé haltejjel, csicsókapürén. Először is nagyon forró, a busa kérge ropogós, belül puha. A csicsókapüré pedig jellegzetes ízű, az alapanyag magában. A drágám előétele préselt malacfejhús. Kellemesen tömör, rágnivaló. Arról álmodozom, hogy ezt én is meg tudnám csinálni otthon. A Szent Andrea Kovászó dűlőből származó 2008-as Chardonnay-ja elég jól egészíti ki, annál is inkább, mert ebből a borból már nem nagyon lehet vásárolni, elfogyott ugyanis a boltokban.

A séf, Cetner Attila is kijön, elmeséli, hogy a busa milyen jó a koleszterinszint karbantartására, meg hogy a fejhúst súly alatt préselik megfelelő alakzatba. Kevés a vendég, úgyhogy tempósan jönnek az ételek. Délben meg állítólag teltház volt, de most tulajdonképpen élvezzük a kitüntető figyelmet.

A karamellizált császárhús vöröskáposztával szintén lenyűgöző, nekem fél adag bőségesen elég. Bolyki 2008-as Merlot-ja se rossz, a nap meglepetése viszont a kelkáposztafőzelék, amit a báránycsülök alá terítettek. Krémes és fűszeres. Már erősen gondolkodunk azon, hogy kéne még egy adaggal kérni belőle, de aztán inkább a desszert csapáson indulunk tovább.

A séf a citromtortát ajálnja, ami tényleg tömény citromkrém vékonyka vajas tésztán. Fügét is pakoltak rá, de ez akár ki is maradhatott volna. A csokoládé trilógia komponensei, a fehércsokihab, a csokoládéfagylalt és a brownie együtt és külön-külön is fenségesek.

Aztán egymásra nézünk és a legnagyobb egyetértésben kérünk még egy karamellás madártejet is gesztenyefagyival. Csak úgy az íze kedvéért felezzük el és nagyon-nagyon elégedetten dőlünk hátra a kényelmes, fotelszerű székeinkbe.

Napi mosoly

Az önkényesen kinevezett csoki hónapjában ki kellett próbálnom a csokis masszázst. Még jó, hogy a masszőr szólt, hogy ne kóstoljam meg a kencét, mert nagyon rossz az íze.

Sörös-chilis bab

Kézről-kézre járó, Texas-ból száramazó recept alapján főztem. Először kicsit meglepődtem a hozzávalókon, de aztán rájöttem, hogy nagyon szépen összepasszolnak. Eredetileg a Dining Guide-ra írtam ezt a recept, de úgy vélem hasznos, ha itt is megtalálható.

 

Hozzávalók (8 személyre):

• 1 kg darált sovány marhahús
• 100 g bacon szalonna
• 1 hagyma
• 1 zöld paprika
• 3 gerezd fokhagyma
• 2 kanál chilipor vagy 1 kanál chiliszósz
• 1 kanál őrölt pirospaprika
• 1 kiskanál oregánó
• 1 kiskanál római kömény
• 1 kanál kakaópor
• 1 narancs lereszelt héja
• 1 kanál méz vagy nádcukor
• 8 dl paradicsomlé

• 1 kg vörös- és fehérbab konzerv vegyesen
• 30 g kukoricadara
• 5 dl sör
• só

Elkészítése:
A kukoricadarát beáztatjuk a sörbe és hagyjuk megdagadni. Felcsíkozzuk a bacon szalonnát, a hagymát és a paprikát. Együtt megpirítjuk. Hozzáadjuk a darált húst és fehéredésig kevergetve pároljuk-pirítjuk. Hozzáadjuk a fűszereket, paradicsomlét és az apróra vagdalt fokhagymát. Körülbelül 45 percig főzzük, időnként megkevergetve. Ekkor adjuk hozzá a kukoricadarával elkevert sört és a lecsöpögtetett babot. További negyed órát főzzük, ha túl sűrű lenne, némi sörrel lazíthatjuk. Tejföllel, reszelt sajttal, kukoricachips-szel tálaljuk.

A legjobb forró csoki a városban

Most, hogy betört a novemberi szürkeség, nálam már tényleg csak az segít, ha lemegyek egy forró csokis körre a városba. Ügyet intézek, loholok ide-oda, de közben ott lebeg előttem a cél: megtalálni az igazán tökéletesen elkészített forró csokoládét. Nos, egyelőre három titkos lelőhelyem van, Budapest egymástól távol eső pontjain.

A legeslegjobb: Kockacukor kávézó (XI. kerület)

Csöppnyi hely, hatalmas szívvel, Bilák-féle bonbonválasztékkal, ezer féle kávéval és kakaóval. Újabban fánkkal is.

De amiért megyek az a forró csoki. 60 gramm csokiporból készül (ez több mint egy fél tábla csoki) meg forró tejből. Nagyon sűrű, a tetején úgy 2 centis csokis habréteg ücsörög, ami a forró tejtől képződik. A natúr se rossz, de aki próbálta a narancsolaj ízesítésűt, szerintem örökre rabja lesz. Van speculoos ízesítésű, nagyon fűszeres, illetve még pár fajta, amiket sorban végig kell kóstolgatni.

Isteni finom: Azték Choxolat (V. kerület)

Ez a csokizó ha lehet, még kisebb méretű, mint az előző. Itt tényleg a csokivarázs dominál: bonbonok, egyedi táblás csokik és persze számtalan fajta forró csoki. Hogy pontosan hogy készül, nem figyeltem ki, viszont az biztos, hogy itt külön pakolják a tetejére a tejszínhabot.

Maga a forró csoki jó sűrű, viszont annyi féle ízesítésű van, hogy ember legyen a talpán, aki tud választani. A tavalyi favoritom egyértelműen a meggyes-gesztenyés volt, az ideiek közül a narancsos-fűszeres felé hajlik a szívem.

A honlapon egyébként olvasható az eredeti forró csoki készítéséhez szükséges recept is!

Ez is csodás: Keserédes (XIII. kerület)

A Keserédes kiköltözött a Pozsonyi útra és már 80-90 százalékban saját készítésű bonbonokat árul! Szerencsére a kis voltból áthozták a forrócsokis masinát, így a kedvenc itókám továbbra is elérhető. Itt nem egyedileg készül a folyékony elixír, hanem előre bekészítve, egyenletes hőmérsékleten tartva forog körbe a gépben.

Természetesen itt is létezik mindenféle fűszerezés, például a híres chilis variáció. Nekem a fűszer nélküli a kedvencem, bár szerintem sokkal édesebb mint az első két csokizó változatai, ezen is érződik, hogy van benne cucc bőségesen.

Ha már ott jár az ember, a Lipócia nevű zseniális bonbont mindenképpen meg kell kóstolni, mintegy bónuszként!

Nektek van kedvenc forró csokizós helyetek? Még pár célpontot biztos be tudnék építeni a portyázásaimba!

Karfiolkrémleves

Az ember azt gondolná, hogy egy sima krémleves nem sok újat tud neki mutatni. Ha csak azt nem, hogy az eddig mindenevő gyerek undorodva löki le a tányért az asztalról, amikor meglátja, mit teszek elé. Pedig ha tudta volna, hogy mennyire finom, biztos meggondolja magát.

1 fej karfiolt (kb. 30 deka), 1 póréhagymát kevés sós vízben puhára főztem. Még finomabb lett volna, ha van maradék leszűrt húslevesem és azzal öntöm fel.

Kevertem bele 1 dl tejszínt, turmixoltam. Szerecsendióval fűszereztem és kecskesajtos pirítóssal tálaltam.

Olyan csodásan krémes, lágy és mégis fűszeres lett, pont ahogy azt egy tökéletes krémlevestől elvárom.

Melyik a kedvenc?

Egy éve jelent meg Az almárium, a vánkos meg a baracklekvár. Sok emberhez eljutott a kötet, és reménykedem, hogy sokan el is olvasták.

Mondjátok el nekem, hogy melyik volt belőle a kedvenc novellátok!

Itt, a blogon is olvasható jópár szöveg, ezek közül is lehet esetleg mazsolázni.

Így részt vehettek egy sorsoláson, egy dedikált példányt lehet nyerni.

(Ha megvan már a kötet, akkor ezt ajándékba adhatjátok.)

A válaszokat 21-e, vasárnap éjfélig várom.

Napi mosoly

Amikor a teljesen szétfolyó, szeletelhetetlen tortára azt mondja mindenki a családban, hogy mennyire finom. És nem bánják, hogy úgy kell felkanalazni.

Kifőztük Karácsony

Talán sokaknak feltűnt már a logó itt, a jobb oldalon. Bizony a Kifőztük csapata nemcsak finomságok receptjeit gyűjti, hanem adományokat azoknak, akiknek nem azon jár az eszük, melyik újabb finomságot próbálják ki holnap, hanem hogy jut-e egyáltalán ennivaló. Ha érdekel 115 blogger karácsonyi receptgyűjteménye és akad pár forintod egy nemes célra, itt az ideje felkeresned a Kifőztük Karácsony oldalát!

Fűszeres birsalma kompót

Ez készült tegnap a Márton-napi libasült mellé, ami nem lett éppen tökéletes, hanem jó száraz. Egyetlen elfogadható felhasználási módot találtam neki: nagyon vékonyra szeletelve, szendvicsbe pont jó.

Node, a birsalmás kompótszerű köret, az nagyon jó lett! Ez egy sós kompót, sok fűszerrel meg hagymával. Hagyma nélkül édesen is el tudnám képzelni, de sült húsok mellé szerintem így sokkal jobban illik.

Hozzávalók egy kis, kétszemélyes adaghoz: 2 birsalma, szűk marék gyöngyhagyma (nyers, nem savanyított), 2-3 gerezd fokhagyma, 1 kanál libazsír, 1 csipet sáfrány, 1 fahéjrúd, 3-4 szegfűszeg egészben, 3-4 szem bors egészben, só ízlés szerint.

Elkészítése: A zsíron megfuttatom az egészben hagyott, megpucolt gyöngyhagymát, hozzáadom a fokhagymát és a meghámozott birsalma szeleteket. Felöntöm annyi vízzel, hogy éppen ellepje. Beleszórom a fűszereket és teljesen puhára főzöm (kb. 20-25 perc).

Vajkaramella és folyományai

Már nem tudom pontosan fölgöngyölíteni, mi vezetett oda, hogy én vajkaramellát csináljak. Azt tudom, hogy azon a szombat reggelen nagyon fájt a torkom, szóval valami vigasztalóra vágytam. Hát, ami azt illeti, a kis lábas felett állni fél órát és folyton kevergetni a bugyborékoló masszát, tulajdonképpen nagyon jó érzés. Főleg, ha nem rángatja senki az ember nadrágszárát.

Rita receptjét vettem alapul, amihez a következőkre van szükség: 2,5 dl tejszín, 250 g cukor, 6 dkg vaj, 6 dkg méz, csipet só. (Én ennek a mennyiségnek csak a felét használtam fel.)

A hozzávalókat egy lábasba öntöttem, majd kevergetve felforraltam. Lecsökkentett lángon főzögettem, először nagy habot vetett, aztán szépen lassan, nagyon lassan, de besűrűsödött. Úgy fél óra múltán gondoltam azt, hogy most már megfelelő lesz, a sötétedő barna szín alapján. Ez a legjobb fogódzó igazából, mert mint kiderült az állag még sokat sűrűsödik, ahogy gyorsan kihűl a massza.

A késznek ítélt cuccot gyorsan szilikon csokiformákba öntöttem és úgy hagytam megszilárdulni.

A végeredmény egy kicsit túl kemény lett, olyan igazi fogkitépősen kemény, de ízre isteni, vajas és karamellás, pont ahogy vártam. Legközelebb egy kicsit korábban leveszem majd a tűzről.

Mondjuk itt nem álltam meg, hanem egy részébe még melegen belekevertem egy nagy marék megpörkölt, feldarabolt diót is. Aztán, mivel vágni szépen nem lehetett, így összetörtem kisebb-nagyobb darabokra és minden egyes darabot csokiba mártottam egyesével.

Ez azért is jó ötlet, mert amit nem mártottam semmibe, az pár nap múlva elkezdett megfolyósodni és nagyon ragadni, míg a csokoládéval "leszigetelt" darabok megőrizték az állagukat.

A maradék, kissé megolvadt vajkaramellákból pedig likőrt csináltam: 5 szem karamellát, 1 dl tejet és 1 dl whiskey-t olvasztottam össze, majd hűtöttem le. Elég komoly lett a végeredmény, tulajdonképpen marakodtunk rajta a drágámmal. Egy édes, krémes, sűrű, karamellaízű és nagyon alkoholos itókát képzeljetek el. Lehetőleg némi jégkockacsilingelés közvetlen közelében.

Villa Bagatelle

Annyi helyen olvastam már a Villa Bagatelle-ről, nem hagyott nyugodni a gondolat. A legtöbb újságban érzelem mentes, némileg sajtóanyag ízű leírásokat láttam, de az, hogy lépten-nyomon belebotlottam, egyre csak fokozta a kíváncsiságom.

Eső után ragyogó napsütésben keringtem az egyirányú utcákban, míg végül csak találtam egy parkolóhelyet a nagy fehér épület közelében. Távolról is impozáns, ahogy a régi villa ott ücsörög a sarkon. Már messziről láttam, hogy a teraszon ücsörögnek az emberek, ez a tény már önmagában jókedvre derített.

Én egy benti helyet választottam, egy csupa-üveg verandán ücsörögtem. Kint a forgalom, lombjukat vesztett fák és a körös-körül beragyogó fény. Fehér fonott székek, bézs tapéta, régi fényképek tömkelege. A ház mindenhol fellelhető lila díszei már csak apró fűszerek: az étlapon, a dekoráción itt-ott.

Végre egy lenyűgöző reggeli-kínálat! Full English breakfast, szendvicsek és persze trendi sütik. A hátszínes szendvicsnek nem tudtam ellenállni, meg a frissen facsart narancslének sem. Mondhatom azt, hogy tökéletes? Bár a kenyér egy részét végül nem ettem meg, túl sok lett volna. Aztán meg macaron, kicsit nagyobb és tömörebb, mint ahogy már találkoztam ezzel az ikonnal, de jó a málnás és a pisztáciás is.

A mellettem lévő asztalhoz két öreg néni telepedett, olyan édesek, kedvesek így együtt, hogy sírni támad kedvem. A gondos berendezés, a kiszolgálás, a kínálat. Ezek így együtt valami olyan varázslatos elegyet adnak, amitől alig hiszem el, még mindig Budapesten járok. És örülök, örülök, hogy vannak ilyen helyek nálunk! Hogy vannak emberek, akik létrehozzák ezeket, és mások, akik megtöltik élettel, finomságokkal.

A cukrászda/kávézó/reggeliző részleg alatt pékség csalogat, friss kenyerekkel, igazi franciás, leveles tésztás finomságokkal. A csokidarabkás csigát örökre szívembe zártam.

Meg aztán ott az emeleti lakberendezési részleg is, bár az árak egyelőre elriasztanak attól, hogy innen szerezzem be a kelengyémet, meg kell jegyeznem, hogy szuper karácsonyi díszek, babakellékek meg szépséges terítők is sorakoznak itt a polcokon.

Aranygaluska

Mi jöhetne ebédre egy jó tartalmas leves - például a gulyásleves - után, mint egy finom, könnyű belű kelt tészta? Az aranygaluska tulajdonképpen még egyszerűbb is, mint például a fonott kalács vagy a különböző töltött kalácsok, amiket a nagyikám péntekenként nekünk készített. Mégis most készítettem életemben először. Nem egy ördöngösség, úgy tűnik.

Aranygaluska

Hozzávalók: 50 deka (lehetőleg kenyérnek való) liszt, 3 dl tej, 1 tojás sárgája, 5 deka vaj, csapott kiskanál só, 1 kanál cukor, 1 csomag száraz élesztő, 10 dkg durvára darált dió, 5 dkg cukor.
Elkészítése: A tejet meglangyosítottam és belekevertem a cukrot, élesztőt. A liszttel összedolgoztam az összes hozzávalót, jól meggyúrtam, gyömöszöltem. Letakarva 1 órát kelesztettem. Újra átgyúrtam. Diónyi kis gömböcöket formáztam belőle, amiket lazán egymás mellé tettem egy tepsibe. A formázáshoz kicsit megvajaztam a kezem, vagyis olvasztott vajba mártottam, hogy ne ragadjon hozzá a puha tészta.
A gömböcöket meglocsoltam 1 kanálnyi olvasztott vajjal, rászórtam a darált dió és cukor keverékét. Még egyszer kelesztettem 35-40 percig.
180-190 fokos sütőben pirosra sütöttem.

Készítettem hozzá öntetet is: 5 dl tejet, 2 tojás sárgáját, 2 kanál cukrot, fél vaníliarúd kikapart belsejét és 1 kanál keményítőt használtam fel. (A keményítő helyett pudingport is használhatunk.)
A tejből 4 decit felforraltam, a többi hozzávalót pedig jó alaposan elkevertem, majd lassan a forró tejbe csorgattam. Addig kevergettem, míg szépen besűrűsödött, de azért még folyékony maradt. Az öntet hidegen a legfinomabb, de amíg hűl, hajlamos bebőrösödni, ezért érdemes párszor megkevergetni.

Gulyásleves

Egyszerű, hétköznapi, én mégis alig-alig főzöm. Gyakran esszük viszont, hála a mamának, aki nagy mestere az ilyen finom, melengető leveseknek. Következzen hát az ő receptje!

Hozzávalók: 0,5 kg marhahús (mondjuk borjú comb), 2 répa, 1 petrezselyemgyökér, negyed zeller, 1 hagyma, 3 krumpli, 1-2 kanál olaj, 1 kiskanál pirospaprika, 1 dl paradicsomlé, 2-3 babérlevél, őrölt kömény, só, bors.

Elkészítése: A húst falatnyira kockázzuk, a hagymát pedig igen apróra. Egy mély lábasban először olajon megfuttatjuk a hagymát és a húst. Megszórjuk a pirospaprikával, összeforgatjuk.

Felöntjük annyi vízzel, amennyi ellepi és hozzáadjuk a megtisztított, hasábokra vágott zöldségeket.

A krumplit csak jó 40 perc múlva adjuk hozzá, amikor már a hús majdnem teljesen megpuhult. Ekkor öntsük bele a paradicsomlét is. Majd teljesen puhára főzzük az összes hozzávalót. Ha szükséges még egyszer fűszerezzük.

Tálalás előtt főzhetünk bele csipetkét vagy galuskát is, hogy még tartalmasabb legyen a levesünk. Nálunk mindig kerül mellé az asztalra egy kis finom, foszlós kenyér is.

Őszi csokor

A Balaton-felvidékről, szeretettel.

Napi mosoly

Sohasem fogjátok kitalálni, hogy a kétéves szerint melyik a zöldalma legfinomabb része.

Csicsókás kelkáposzta főzelék

Jó, jó, nyugodtan mondhatjátok, hogy ez a csaj nem normális. Miket kotyvaszt itt össze folyton. Pedig - bár elsőre nem hangzik túl biztatóan - szerintem nagyon finom lett! Nem olyasmi, amiért mindenki rajongva sorban áll, nálunk mégis nagyon gyorsan elfogyott. Sőt, meglepetésemre a kisebbik gyermek is bőszen falta. Mondjuk, ez annyira nem jelent semmit, mert ő szinte mindent bőszen befal, amit eléteszek.

Hogyan készült?

Megpucoltam 1 hagymát, 2 gerezd fokhagymát, 30 deka csicsókát, 10 deka krumplit. A hagymát apróra kockáztam, a fokhagymát lereszeltem, a csicsókát meg a krumplit falatnyira vagdostam. Kevéske olajat forrósítottam, megfuttattam rajta a hagymát, rádobtam a felkockázott zöldségeket, felöntöttem egy pohár vízzel, megsóztam. Beleszórtam egy pici fej felcsíkozott kelkáposztát is. Puhára főztem.

Elkevertem 1 kanál lisztet, 1 dl tejfölt és 1 dl vizet. Ezzel felöntöttem és besűrítettem a főzeléket. Végül kevertem bele még némi apróra darabolt petrezselyem levelet is, illetve fűszereztem némi szerecsendióval.

Szuflé: új gasztro magazin

(Kép Dolce Vitától csenve)

Ha valami új jelenik meg az újságosstandon, naná, hogy rögtön lekapom és hazahurcolom. Ez a Szuflé azonban attól tartok, hogy csak egyszeri magazin, most a karácsony hevében vásárlóknak, főzőcskézőknek lett kitalálva.

A címlapot elnézve egy elegánsabb, igényesebb közönséghez kívánnak szólni, vagy éppen azokhoz, akik csak a szemükkel és a gondolataikban főznek, a valóságban csak elvétve. Igazi gasztropornó magazint sikerült összeállítani: képek, képek, képek! Jó minőségű, gyönyörű, hazai gyártású képek.

A Nők Lapja Konyha törzscsapata munkálkodott most is: Vrábel Krisztina, Mautner Zsófi, kiegészülve Havas Dórával. Ők mosolyognak a címlapon, szóval tényleg bele kell lapoznom gyorsan, mi újat találtak ki ezúttal.

Az ajánlós részt gyorsan átlapozom, aztán megállok egy sötétkék hátterű oldalnál: kanalakban hozzávalók. Csak éppen azt dugták el nagyon, hogy a receptek az újság végén olvashatók, így hiába lapozok gyorsan még egyet, nem lelem Chili és Vanília 5 hozzávalóra komponált receptjeit. Van helyette pillecukorból és keménycukorból font, csuda jópofa koszorú!

Rengeteg termékajánló, igazi nyálcsorgatós, kinyitva a férjem előtt felejtendős listákkal. Hátha a Jézuska is belekukkant.

Dolce Vitától ehető ajándékokat, fehér édességeket és gyorsan elkészíthető lakomát kapunk. A képek ezúttal is tökéletesen elnyűgözőek. Simán mehetne a Good Food-ba. A recepteket nagyjából már ismerjük, a régiek variációi: panna cotta, cantuccini, sült zöldséges tészta.

A legjobbak karácsonyi ajánlata valóban a legjobb éttermek kínálatát vonultatja fel, bár kissé bátortalanul állnék neki egy Costes vagy egy Babel fogásnak. Kedvencem a 67 étteremé: kacsamáj gyömbéres birsalmapürével és bazsamecetzselével.

Végre Papp Emese süteményeit is sikerült méltó módon lefényképezni, úgyhogy semmi sem tart vissza, hogy tobzódjak a gyümölcskenyereken. Ezek az egyszerűen elkészíthető, mégis nagyon változatos édességek a kedvenceim. Fehércsoki máz: mmmmmm!

Hogy aztán jöjjön egy emberes arculcsapás: két oldalas leveskocka pótló hirdetése.

Feledtetésnek ott van a Mautner-féle Brunch! Istenien hangzik mind, már csak egy nyugis délelőtt kellene hozzá.

Lila Füge is kitett magáért, ilyen szilveszteri buliba én is szívesen mennék, gorgonzolás-fügés bruschettát eszegetni.

A borok is kaptak pár oldalt, kell majd egy kis idő átböngészni. A legjobban a besorolások tetszenek, mi szerint vannak pl. "kandallós-romantikus" borok és hasonlók.

Az egész újságból a legnagyobb kedvencem a vörös koktélos rész. Ritkán állok neki itton koktélt pancsolni, viszont nagyon csípem őket. Egy jó málnás margaritára szívesen befizetnék.

A szarvasgombát továbbra sem szeretem túlzottan, viszont a balatonszemesi Kistücsök étterem séfje által összeállított, a szezon hozzávalóira építő menü minden egyes apró morzsáját imádnám! Különösen a rántott csicsóka tetszik, céklás majonézzel.

Van még az újságban tea, forró csoki meg egy emberes bécsi gasztrotúra. Kár, hogy nem egy évvel ez előtt olvastam ezt. Elteszem a cikket, hátha még járok arra a közeljövőben.

Ennyi fért az új magazinba. Igazán arra leszek kíváncsi, lesz-e ismétlése ilyen erős kezdés után.

Napi mosoly

Egy varjút figyelni, ahogy megpróbál feltörni egy diót. Felszáll vele jó magasra, aztán leejti a betonra. Addig-addig, össze nem törik és ő hozzá nem fér a beléhez. Hogy aztán újrakezdje az egészet.

Szamos Cukrászda és marcipán-csokoládé múzeum, Esztergom

Egy esztergomi kirándulást nekem önmagában is megért ez hely. Eddig egy csoki-múzeumban voltam, Barcelonában. Az nagyobb volt és tágasabb, de itt lelkesedés és kedvesség hatotta át a teret.

A cukrászdában kezdtük, süteménnyel és kávéval. Régebben Központi Kávéházra hallgatott ez a hely, egyike Esztergom viszonylag sok, központi helyén osztozkodó cukrászdáinak. A belső tér immár 150 éves, de 2006-ban alaposan felújították. A patinát sajnos nem sikerült megőrizni, de ettől még kellemes, amolyan régimódi cukrászdás maradt a belső tér. Középen egy nagy vitrinben marcipánból faragott szent korona kápráztatta el a gyerekeket, illetve a belső udvar mini játszótere is nagyon szimpatikus gesztus.

A sütemények, bonbonok a szokásos Szamos-kínálatot vonultatják fel. Éppen ezért pont olyat választottam, amit máshol nem láttam. Egy vanília-arabica fanázianevű kávés habdesszertet, a tetején kávélikőrös zselével. Könnyű volt, és a nevéhez mérten illatos.

A kávéink, kapucsínóink meg a többi süti színvonala megfelelt az elvárásainknak, úgy tűnt a jövő-menő vendégek is szívesen ücsörögnek itt. Ahogy elnéztük őket, főleg helyiek lehettek, szóval nem egy turistákra építő helyről van szó.

Így feltöltekezve caplattunk fel az emeletre, ahová a múzeumot telepítették. A belépő, a drágábbik 600 forintos kóstolásra is feljogosít. Így kap az ember három szem bonbont, ami szerintem igen udvarias ajánlat. A múzeum részletesen bemutatja a csoki és a marcipán történetét a világban és Magyarországon is. Sok hozzávaló, illetve régi szerszámok sorakoznak. Egyik üvegfal mögött pedig egy cukrász formázza rendületlenül újra és újra a csokicsónakokat, amiket aztán 1:1-es, némi borral higított marcipánnal tölt meg. A friss alkotás valóban páratlan!

A kiállítótér másik dísze egy szinte teljes, a 30-as évekből származó cukrászda-berendezés. Ha a gyerekek hagyták volna, még óriákig elnézegettem volna.

A cukrászda normál nyitvatartás szerint működik, a múzeum szombat-vasárnap van nyitva, de csoportoknak, kérésre hétköznap is kinyitnak.

Nálam ez a csokoládé hónapja

November, sötét reggel, sötét este, szóval hatalmas szükségem van a csokiban rejlő melegségre, édes ízre, meglepő kombinációkra és élvezetre. Még nagyon-nagyon messze van a karácsony, nem is szeretnék vele még olyan behatóan foglalkozni, ahogy ezt a kereskedelem ránk akarja tukmálni. De lehet már kísérletezni, és persze igen-igen jókat enni.
Volt nekem már egész menüsorom csokira, erre a hónapra meg egy csomó dolgot tervezek: esztergomi csoki-marcipán múzeumos kirándulást, egy csodás forrócsoki-lelőhely bemutatását és persze jó néhány receptet, ötletet is.

Napi mosoly

Gesztenyepüré (lereszelve) és nagy kanál tejszínhab. Napok óta erről álmodoztam.

Instyle web ajánló

Van egy olyan érzésem, hogy viszonylag kevés gasztroblogger olvasgatja olyan szenvedéllyel a női magazinokat, mint én. Szóval azoknak, akik nem nézegetik megszállottan a divatoldalakat, gondoltam elmesélem, mit találtam a novemberi Instyle-ban. Többek között gasztroblogokat, sokat a kedvenceim közül. Starfokker, Notburga, Édesem, Sajtkukac! Gratulálok!

Szabadkáról hazafelé

Mert a szerbiai pékségeknek egyszerűen nincs párja.

Luxus hamburger

A múlt héten két - szintén kisgyerekes - barátnőmmel vad, esti kicsapongásba kezdtük. A kiszemelt helyen zárkörű rendezvény volt, így jutottunk el egy réges-régi helyre. Már az is meglepett, hogy még mindig ott van, ahol. Az Irish Cat-ről van szó, a Kálvin téren. Ritka, hogy az ember hirtelen 10-15 évvel korábbi énjével szembesül egy szórakozóhely által. De ha már ott volt, lebattyogtunk a zöld lépcsőn.

Nem kellett volna. Mi vacsorázni akartunk, ahogy mások is. Majdnem éhen maradtunk, mégpedig azért, mert az étel meglehetősen rossz volt. A nachos-ra például a lerosszabb zacskós kiszerelésű szószt is kenterbe verő szönyűséget borítottak, ami ráadásul olyan csípős volt, hogy más ízt nem is lehetett érezni.

A koktélok ízükben még csak meg sem próbálták imitálni az eredeti változatokat. Alkoholt pedig csak nyomokban tartalmaztak. Értem én, hogy így próbálnak vigyázni az egészségünkre, de elég felnőtt vagyok már ahhoz, hogy eldöntsem, akarok-e inni vagy sem.

Az egyetlen fogyasztható étel az én hamburgerem volt. Nem tudom, mikor alakult ki, de mostanában egyre több helyen eszek hamburgert. Nem a gyorséttermekben, hanem a szép, leülős rendes éttermekben. A Dérynénél például kifejezetten elégedett voltam: óriási hamburger, mellé csípős saláta, pár szem sült krumpli is.

Aztán rájöttem, hogy hát ezt igazán előállíthatnám itthon is, semmi akadálya az egésznek. Így született meg az én itthoni hamburgerem, ami egyetlen ponton találkozik a gyorséttermivel: én is kész zsemlét vettem. Egyszerűen nem volt energiám nekilátni elkészíteni a sajátomat, pedig sok jó recept van erre is a neten.

Luxus hamburger

A húspogácsa nálam egyszerű, lapos korongként megsütött fasírt volt. Fél kiló darált pulykahúshoz 1 tojást, 2 kanál zsemlemorzsát, sót, borsot adtam. Forró olajban sütöttem ki a tenyérnyi húspogácsákat.

Amitől igazán luxus lesz a dolog, az a gombás körítés: 20 dkg csiperkét vékonyan felszeleteltem. 5 dkg felcsíkozott bacon szalonnával és 1 kis fej hagymával együtt ropogósra sütöttem. Alálöttyintettem 2 kanál whiskey-t, amit elforraltam. A végén pedig belekevertem 1 kanál mustárt is.

Ezzel a gombás keverékkel kentem meg a zsömléket. Aztán került rá a forró húspogácsa, amire egy sajtszeletet tettem. A sajt szépen leolvad, imádom! Sok salátalevél, paradicsom és uborka szeletek, ketchup, majonéz a további opciók. Ezeket érdemes mind az asztalra sorakoztatni, hogy ki-ki magának rakja meg kedve szerint a hamburgerét.

Napi mosoly

Még egy legjobb vacsora: kacsazsíros kenyér + csalamádé.

Napi mosoly

A múlt héten minden reggelemet bearanyozta ez a fa az ovi udvarán. Ma már majdnem csupaszon, szürkén álldogált, de gyorsan előkerestem a képet, amikor még királyi pompájában uralkodott. Olyan jól esett nekem ez a múlt heti arany színű ragyogás.

Kelbimbó sörös sajtmártással

Csupa kesernyés íz, nem éppen a gyerekek kedvence. Ők csak a lisztbe forgatott csirkekockákat meg a rizst ették meg mellőle.

300 g kelbimbót egy tepsibe szórtam, mivel picik voltak, egyben hagytam őket. A nagyobbakat érdemes félbe vágni. Megszórtam sóval, és arab fűszerkeverékkel (helyettesíthető borssal, pirospaprikával, római köménnyel és fahéjjal). Locsoltam rá egy kevéske olívaolajat. A sütőt 200 fokra előmelegítettem és a kelbimbót 20-25 percig sütöttem.

A sajtmártáshoz azt a serpenyőt használtam, amiben előzőleg megsütöttem a lisztbe forgatott csirkefalatkákat. A maradék zsiradékba beleszórtam még egy kanál lisztet, kicsit megpirítottam. Felöntöttem 3 deci sörrel és elforraltam. Jól besűrűsödött. Ekkor adtam hozzá a felkockázott 10 dekányi brie sajtot. Gyorsan elolvadt, elkeveredett. Még egy kis szerecsendióval fűszereztem és már tálaltam is.

Napi mosoly

A 2-es számú gyermek üres műanyag palackokat hurcol az ágyába és iszonyú patáliát csap, ha megpróbálom kivenni. Hiába gyűjtjük szelektíven a szemetet, ha nem engedi levinni a gyűjtőbe. Vajon mennyire kóros, ha egy gyerek ilyen mély viszonyt ápol az ásványvizes palackokkal?

Birsalmás lilakáposzta

A legjobban némi sült kacsához, libacombhoz passzolt volna, de mi egyszerű sült csirkéhez ettük. Hatalmas adag lett, 4 felnőtt és 4 gyerek evett belőle.

1 lilakáposztát négybe vágtam, torzsáját kivágtam és vékonyra szeleteltem. 1 hagymát felkockáztam. Mély serpenyőben 1 kanál zsírt olvasztottam, ezen megfuttattam a hagymát. Sóztam, borsoztam. Hozzáadtam a káposztát, összeforgattam.

1 birsalmát meghámoztam, magházát eltávolítottam és feldaraboltam. A káposzta tetejére pakoltam. Az izgalmak kedvéért adtam hozzá egy kis fahéjat és római köményt is, de tényleg csak egy alig észrevehető mennyiséget.

Decinként aláöntögettem úgy 3-4 dl vörösbort, ezzel főztem fedő alatt. Amikor elpárolgott, pótoltam. Nagyjából fél órán keresztül fődögélt így a káposzta és a birsalma, jól meg is puhult mindkettő.

Borsós tészta

Van ki e találmányt nem ismeri? Képzeljétek, vannak ilyen emberek.

A kisgyerekes anyukák első számú favoritját prezentálom most. Ez aztán tényleg 10 perc alatt készül el! És akkor már azt is beleszámoltam, amíg felforr a tészta főzővize.

Ugyebár a tészta az alap: gyakorlagilag bármi jó, szélesmetélt, bavette, makaróni, spagetti. A személyenként kb. 8-10 dekányi tésztát és a fagyasztóból előkapott maréknyi borsót együtt sós vízben szépen megfőzzük, lecsepegtetjük.

Közben apróra vágok 1 gerezd fokhagymát, kevés olajon egy serpenyőben pár pillanat alatt megpárolom. Kiszedem. Felcsíkozok pár szelet füstölt sonkát, szintén megpirítom. Ezt is kiszedem. A serpenyőbe beleöntök 1 dl tejszínt, lezárom a lángot. A tejszínbe beleforgatom a tésztát és borsót. A tetejére rászórom a megpirított sonkát, fokhagymát. Végül pedig reszelek a tetejére egy csomó sajtot, lehetőleg parmezánt.

Egy másik változatban kéksajtot és csirkemell falatkákat pakolhatunk az öntetbe. Vagy akár kolbászt meg ementálit, ha valami férfiasabbra vágynánk.

Elmosogatni sokkal tovább tart, mint elkészíteni.

Napi mosoly

A legjobb vacsora: mozzarella di bufala és fekete olajbogyó.

Sushi készítése otthon

Belevágtam, és sikerült. Három hete a Chefparade főzőiskolában jártam sushi kurzuson. Egy kedves japán srác tartotta, aki egyébként festőművész. A Chefparade óbudai helyszíne egyébként egészen fantasztikus, mindenkinek saját főzőpult és felszerelés, tetőablakokból sok-sok fény és egy régi épület szépségei modern átiratban.

Az órán mindent átvettünk szép sorjában, a rizs mosásától kezdve, és a végeredmény egy részét haza is hoztam. Annyira meggyőző volt a teljesítmény, hogy hirtelen azon kaptam magam, egy csomó embert hívtam meg sushi-vacsorára.

Csak akkor rémültem meg egy picit, amikor ott álltam egyedül és tudtam, hogy nemsokára jönnek az emberek. Szerencsére a Culinarisban sikerült minden hozzávalót megszerezni, így legalább ezen nem kellett idegeskednem.

Továbbra sem állítom, hogy nagy szakértő lennék, de azt hiszem viszonylag jó minőségű sushit sikerült előállítanom.

A rizzsel kezdődik minden. Először is be kell szerezni a megfelelő, sushihoz való rizst. Aztán kb. 20 percig langyos vízben mosogatni, simogatni, lötyögtetni. Többször átöblíteni, amíg a víz tiszta marad és már nem fehér.

A rizst mindenféle ízesítés nélkül főzzük, annyi vizet kell ráönteni, hogy egy ujjnyival legyen több, mint maga a rizs. Aztán lefedni és hagyni megpárolódni, kevergetés nélkül. Sajnos az én tűzhelyemen ez azt is jelentette, hogy az alja leég. De erre a tanárunk is figyelmeztetett, hogy előfordulhat.

A megpuhult rizst átszedjük egy tálba és ekkor ízesítjük. Megfelelő japán ecetet használunk hozzá, illetve cukrot és sót. Szerencsére ma már lehet előre bekevert öntetet is venni, így én e mellett szavaztam. Annyi ecetet kell ráönteni, hogy halványan, de azért érezhetően édeskés íze legyen, de azért semmiképpen sem átütő.

Aztán hagyjuk az egészet kihűlni.

A rizshez mindig vizes kézzel érdemes nyúlni, így nem ragad oda a kezünkhöz.

Nigiri

A nigiri az egyik legegyszerűbben elkészíthető változat. Szabály szerint 25 grammos hosszúkás gombócokat formázunk a bal kezünkben forgatva, majd egy szelet halat, tojást vagy zöldséget nyomunk rá. Díszítésként esetleg még egy nori csíkkal átfoghatjuk az egészet.

Maki sushi

A kis tekercsek elkészítése sem túlzottan bonyolult. A tekerést segítő bambusz lapra fektetjük a nori (alga) lapot. A fényesebb fele legyen kívül, alul. Vizes kézzel vékony rétegben rizst nyomkodunk rá, a tőlünk távolabb eső szélen kihagyunk 2-3 centis részt. A hozzánk közelebb eső részre fektetjük a tölteléket, majd az egészet jó szorosan feltekerjük. Végül már csak annyi feladat maradt, hogy éles késsel felkarikázzuk az alkotást.

A "töltelék" lehet nyers hal (lazac, tonhal vagy más jó minőségű tengeri hal), párolt rák, ubokra, avokádó, vékony lapként megsütött rántotta. Ezeket kombináltam kedvem szerint. A legnagyobb kedvencem azonban egy cseppet sem hagyományos japán kombináció: krémsajt és kaviár. Mmmm...

A sushi élvezetéhez még szükség van pár apróságra, értelemszerűen pálcikára, hogy legyen mivel mártogatni a wasabival ízesített szójaszószba (szigorúan és csakis a japán szójaszósz alkalmas erre), és persze savanyított, rózsaszín gyömbérszeletek, hogy még teljesebb legyen az íz.

Napi mosoly

2 kilónyi megfőzött sushirizs várja, hogy nigiri meg maki legyen belőle.

Mazsola konyakszirupban

Mivel a végeredmény nagyon-nagyon édes, ezért kell alá valami olyasmi is, ami lágyítja az ízeket. Így jutottam el a tejberizshez. De a lényeg a mazsola!

Egyébként nem főztem teljesen sziruposra a konyakot, meg akartam őrizni minél több ízét, éppen csak az alkoholtartalmát párologtattam el.

1 marék mazsolát beáztattam 1 órára 1 dl konyakba. Tettem mellé egy darabka fahéjat is. Felforraltam, majd addig főztem, amíg az alkohol elpárolgott belőle. Ez kb. 5-6 perc. Amikor langyosra hűlt belekevertem 2 kanál mézet. Ez utóbbitól lett jó sűrű és szirupos. Az ízek így együtt egyszerűen fergetegesek.

Mosolygós délután

Ez nem csak egy szimpla napi mosoly, hanem egy egész délután. Elmentem a Karamell kávézóba (Kékgolyó u. 28.) Ott találkoztam egy kedves, csupa szív lánnyal, Évivel és az ő alkotásaival és még van húsz tehetséges magyar kézműves dolgaival. Fülbevalók, nyakláncok minden mennyiségben, plusz táskák, neszeszerek, sőt vázák. Rongybabák, vagyis filc mézeskalács emberkék, konyuló fülű nyulak és társaik.

Ittam egy isteni forró csokit, ettem egy szuper muffint és sokat beszélgettem. (Remélem nem túl sokat.)

És közben élveztem Burka Károly zongorjátékát. Minden hónap első csütörtökén ebben az élményben lehet nektek is részetek.

A Karamell kávézónak és a Magyar Kézművesek Boltjának (egy helyiségben található a kettő tehát nem kell túl messzire menni) is van Facebook oldala, lehet őket buzgón like-olni! Én legalábbis innen ismerem őket, ennek köszönhetem, hogy ma ennyire jó élményekben volt részem.

Pikáns őszi leves

 

Ha grillezzük-sütjük a zöldségeket sokkal mélyebb lesz az ízük, mint amikor bő vízben, hosszú forralással lúgozzuk ki belőlük az ízanyagokat. Ha pedig olyan hozzávalók is felmerészkednek a porondra, mint a birsalma, a cékla meg a chili, a végeredmény egészen izgalmas lesz.

Hozzávalók 4 személy részére: 1 póréhagyma, 2 répa, 1 petrezselyemgyökér, 1 birsalma, 1 cékla, 1 kápia típusú paprika, 1 piros chili, 1 dl fehérbor, 1 kanál olaj, 6 dl húsalaplé, 2 evőkanál tejszín, 4 vékony szelet füstölt sonka, 2 evőkanál méz, só.

Elkészítése: A zöldségeket megtisztítjuk, kimagozzuk és hasonló méretű, 2-3 centis kockákra vágjuk mindet. A zöldségkockákat összeforgatjuk 1 kanál olajjal, majd egyenletesen elosztva egy tepsibe terítjük. A fehérbort aláöntjük és fóliával lefedjük. 15 percig fólia alatt sütjük a 200 fokos sütőben, majd a fólia eltávolítása még 15 percig grill fokozaton sütjük.

A megsült zöldségeket pürésítjük, felöntjük a húslével és összeforraljuk. A tányéron pár csepp tejszínnel díszítjük.

Időközben elkészítjük a chilis-mézes sonkát is. Ehhez kimagozunk egy chilit, és apróra kockázzuk. A paprika húsát összekeverjük a mézzel. Száraz serpenyőben megsütjük a sonka egyik oldalát, megfordítjuk és a már megsült oldalt megkenjük a chilis mézzel. Így a paprika húsa nem ég meg, viszont a lecsorgó méz egy része karamellizálódni fog. A forró levest a sonkaszeletekkel együtt tálaljuk.

Bolognai melegszendvics

Szégyellem magam. Tudom, hogy ez az olasz kulinárium totális megcsúfolása, sőt olyannyira randa, hogy egy emészthető fényképet sem sikerült összehoznom.

De mégis azt mondom, hogy finom! Nálam ez a lényeg. Meg időnként a maradékfelhasználás. Most például 1 adagnyi úgynevezett bolognai mártás (paradicsomos, darált húsos) dolog maradt a frizsiben. Kevertem hozzá 1 tojást, 1 kanál tejfölt meg rengeteg (kb. 10-15 deka) reszelt sajtot. Az egészet kenyérszeletekre halmoztam, sütőben grilleztem és jóízűen bekajáltuk. Ennyi.

Napi mosoly

Maradék daubneres tortát reggelizni.

Napi mosoly

Jól beuzsonnázni a srácokkal. Töpörtyűt.