Lényegtelen,

... hogy ez egy újabb körkérdés. Bár talán lényeges, hogy Szepykétől kaptam.

... 84-ben nagy hangon azt magyaráztam Anyunak a szegedi Napsugár áruházban, hogy azért kell sima, nagy alakú füzetet venni, mert Tito-albumot kell csinálni az iskolában. Ő pedig majd infartust kapott ijedtében. Mintha nem sütött volna rólunk úgy is, hogy Jugóból jöttünk.

... ötször voltam madarász táborban, de soha egyetlen madarat sem fogtam a kezembe vagy gyűrűztem meg. A néprajzos szekcióhoz csatlakoztam, de nagyon imponáltak az idősebb, napokig nem fürdő és még a baglyot, kócsagot is bátran megfogó fiúk.

... bár sohasem akartam elutazni Indiába, mégis előbb jártam ott, mint Párizsban, ahová nem is tudom mióta vágytam. Rio de Janeiro-ról sem ábrándoztam soha, mégis töltöttem ott pár napot, míg Toszkánát még sosem láttam saját szememmel, pedig már 2001 óta vezeti vágyálmaim toplistáját.

... kétféle kézírásom van, szerintem nem is hasonlít egymásra a kettő. Az egyikkel jegyzetelek, a másikkal pedig szépen írok.

... nagyon-nagyon régen olvastam egy rémtörténettek teli könyvet és a legtöbb szörnyűségre még mindig emlékszem. Ha valakinek pont éjfélkor elégetik a haját akkor az meghal? Ha pont éjfélkor nézünk a tükörbe akkor megjelenik egy szellem? Mindig azon gondolkodom, hogy nem fog-e kigyulladni bármilyen hely, ahol esetleg elhullajtottam pár hajszálat és persze, hogy nem merek éjjel a tükörbe nézni.

... kissé már unom ezeket a körkérdéseket, így nem adnám tovább senkinek.