Még a nyáron jártam egy csodás kurzuson. Azok a napok igazi feltöltődést jelentettek számomra. Most egy kicsit kifaggattam a csapatot a háttérről is. Ki, hogyan és mit csinálnak, hogy mi ilyen jól érezzük magunkat?
- Miért pont Rosinante a név?
A Papa egyszer régen, réges-régen lovagolt a Szentendrei-szigeten, egyszer csak megpillantotta a mai Fogadó kertjében lévő ecetfát, melyhez kikötötte a lovát. Érezte, hogy ez a gyönyörű hely jó lenne annak az álomnak a megvalósítására, melyet már régóta dédelgettek Ágnessel, a feleségével. Felépíthetnék itt azt a kis szállodácskát, ahol nem csak finom ételekkel, hanem igazi meleg vendégszeretettel várnák a betérőket. És, hogy mi legyen a neve a háznak? Nem is lehetne más, mint egyik kedvenc olvasmányuk főhősének Don Quijote-nak a lova: Rosinante.
- A Finománia kurzus vezetőjének, Gál Zsoltnak a kiválasztásánál szempont volt, hogy mennyire jóképű, ha már úgyis főleg nők járnak főzőcskézni hozzátok?
Eredetileg nem volt szempont, mert Zsolti már megvolt, amikor kitaláltuk a FINOmÁNIA-t, de nagy szerencsénk van a sármos szakáccsalJ, aki még főzni is tud.
- Hogyan áll össze egy-egy kurzus menüje?
Felvetődik egy ötlet, és Zsolt megálmodja hozzá azokat az ételeket, amelyek érdekesek lehetnek a gasztronómiában jártasaknak és a kezdőknek egyaránt. Megmutatja a művét, és mi lányok mindig lelkesen bólogatunk a menüt olvasva. És ha szépen kérjük, előre le is főzi nekünk, hogy megkóstolhassuk (nemcsak a férfiakhoz vezet az út, a hasukon keresztül).
- Van olyan ember, aki nem megnyugodva, kisimulva távozik a szigetről?
Azon vagyunk, hogy mindenki kisimulva menjen haza, de vannak néha szomorú vendégek, akik még maradtak volna, de sajnos vége a hétvégének. Belőlük lesznek a törzsvendégekJ.
1 megjegyzés:
Erről nem is hallottam.. pedig ha előveszem a kukkerom még át is látok hozzájuk.:-)
Megjegyzés küldése