Mit cipel a gasztroblogger?

Nos, én nem járkálok olyan egzotikus helyeken mint egyesek meg mások. Csak a gyönyörűséges őszi színekben fürdőző Szabadkán töltöttem a napjaimat. Mikoris szegény, torokgyulladással küzdő húgomat sikerült meggyőzni, hogy vigyázzon egy röpke órácskára az egyéves típusú rombolóra.

Elrohantam hát a gólyás logóval ellátott boltmonstrumba. Fogtam a méretes bevásárlókocsit, aztán minden szándékosság nélkül egyszerűen csak tologattam. Amikor a pénztárhoz értem, azt vettem észre, hogy igencsak sok mindent sikerült belepakolnom. A nagy része persze édes lett, úgyismint az édes gyerekkor ízei. Az egyedi és utánozhatatlan mézesszív, Plazma keksz, Jaffa keksz, több csupornyi, különböző gyömölcsből gyártott szlatko, némi csipkebogyó lekvár. A sós szekcióból jött a Smoki, azaz puffasztott földimogyoró, kecskesajt és tejföl. Némi kávét, almás-fahéjas teát és ratlukot se hagyhattam ott.

Bónusztrek: A drágám pedig pont aznap járt egészen véletlenül egy új borboltban, ahol szintén egészen véletlenül került a bevásárlózacskójába egy üvegnyi gesztenyelekvár.

Csak hogy biztosan ne halljunk éhen.

Szóval semmi alapanyag, semmi túlzott tevékenykedésre ösztönző készlet felhalmozás. Egyszerűen csak odamegyek a kamraként szolgáló fiókhoz, kihúzom, kiveszek egy csomagot/dobozt/bödönt, kinyitom és eszem.

Nincsenek megjegyzések: