A szülés módja, gyereknevelés mikéntje, rák és érrendszeri betegségek iránti fogékonyság és még ki tudja mi minden hagyományozódik tovább a családokban. Nálunk ide tartozik még a "kelt tésza fóbia". Na persze enni nagyon is szeretem, a Nagyi, a Csibi és az Ilcsi néni is elláttak a maguk csodáival. De Anyu nem mert belevágni. Keddig én se. Aztán lesz, ami lesz alapon vettem egy csomag élesztőt. Az elsőt életemben.
A Nagyi messze földön híres szilvás lepényét akartam elkészíteni, de csak almára tudtam szert tenni. Így ezzel tettem próbát. Itt az eredeti recept:
Szilvás lepény
Hozzávalók: 1 + 2 dl tej, 1 kanál cukor, 1 csomag élesztő fele, 1 tojás, liszt, szilva, cukor, fahéj, tejföl, tojás.
Elkészítése: 1 dl langyos tejbe beleszórjuk a cukrot és belemorzsoljuk az élesztőt. Ha felhabzik az élesztő, beleöntjük a többi tejet is. A lisztet összekeverjük a tojással és a tejjel. Inkább keményebb tészta legyen, mint folyékony.
A tepsit kikenjük és a belesimított tésztát még fél órán át hagyjuk kelni. Addig kimagozzuk a szilát és félbe vágjuk. A szilvákat ráhelyezzük a tésztára. Így sütjük fél órát, majd meglocsoljuk cukor, fahéj, tejföl és tojás keverékével és még visszatoljuk a sütőbe.
Megjegyzéseim: Mivel a mértékegységek hiányoznak, kénytelen voltam a magam feje után menni. Úgy fél kilónyi lisztet használtam fel, azt hiszem elég jó állagú lett a tészta, de sajnos nagyon ragadt, így nem tudtam annyira vékonyra nyújtani, simítani, ahogy azt kellett volna. Erre vonatkozó ötleteket szívesen meghallgatok!
Az alma nagyon jól megpuhult, minél több a gyümölcs, annál finomabb. A szilva zamata természetesen még mennyeibb.
A rálocsolt fahéjjas öntet 3 evőkanál tejfölből és 1 tojásból, kiskanálnyi fahéjből és bőven mért barnacukorból állt össze. Istenien megkaramellizálódott, ez lett az egész süti legfinomabb része.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése