Tegnap

Tegnap este jártak nálunk az első hivatalos vendégek az új lakásban. Ennek örömére, na meg hogy egy év után újra találkoztunk az amerikában lebzselő barátokkal, jófajta vacsorát rittyentettem. Bár egyáltalán nem volt kellemes a konyhában tölteni a fél délutánt, és a sütő sem akarta azt a teljesítményt nyújtani, amit elvártam volna tőle, azért egész jó lett a kaja. Különösen a málnás-csokis tiramisu, amit Barbie és az általa keresztelt rózsaszín életérzés nyomán kereszteltem el.

Mézes-mustáros csirke

Mi kell hozzá?Néhány csirkecomb, fejenként legalább kettő, de inkább három. Mustár, méz, szójaszósz, olaj, só, bors.
Hogyan készül?A mézet, mustárt és szójaszószt összekutyultam, közben kóstolgattam, hogy kiegyensúlyozott, ne túl édes, inkább csípős íze legyen. A combokat megsóztam, borsoztam és a páccal bekenve délutánra betettem a hűtőbe. Kevéske olajon megpirítottam a combok minden oldalát, majd az egészet visszatettem a serpenyőbe, aláöntöttem néhány evőkanálnyi vizet, lefedtem és átpároltam a húst. Úgy háromnegyed óra múltán levettem a fedőt és tovább forralva elpárologtattam a felesleges vizet, hogy az alja egy kicsit odakapjon.

Az Eresz alatt

Az egykori erdő közepén, az egykori betyárcsárda épületében üzemelt már a szocialista közízlést formáló és plasztikusan megformáló népkonyha, a kilencvenes évek fél alvilági slágere, a falusi diszkó. Aztán jött Mosberger Mihály, maradt a négy fal és a hatalmas, csarnokszerű épület. Három hónap alatt sikerült létrehozni egy helyet, ahol jó vendégnek lenni.

Az Eresz étterembe belépve még az utcán találjuk magunkat, hiszen az ajtó mögött is kikövezett járda vezet a bárpultig. Felette ott a névadó: egy darabka tető, meg az eresz. Jobbra kényelmes fotelek csalogatják a kávézásra, borozgatásra betérőket. Balra fordulva belépünk a „házba”, ahol vászonszalvéták és csillogó borospoharak jelzik a funkciót: itt jól és jót lehet enni. A falak némelyike megmaradt csupasz téglával kirakott állapotában, máshol régi fényképekről évtizedekkel korábban élt lánykák mosolyognak az alattuk ücsörgő ínyencekre. Ők már sejtik, hogy a hasuk pártját fogó emberekre itt izgalmas élmények várnak.

Az étlap mindössze két oldal, bár igen termetes példány. A megfogalmazás szellemes, de nem túlbonyolított: „Szabad egy csésze levest?”, „Könnyű testi sértés” megfogalmazások egyértelműek, de nem szokványosak. Válogatni pedig eltart egy kis ideig. Addig talán megkóstolhatnánk a színes borssal érlelt kacsamell carpacciot, mézes-mustáros salátával. Amíg ezt a dús ízű tulajdonképpen nyers húst és a salátán táncot járó fűszereket kóstolgatjuk, akár el is dönthetjük az ebéd további menetét.

Jöhet mondjuk egy jól megtermett, cseppet sem szégyellős leves: marhafartő, vadas ízvilággal és burgonyagombócokkal. Gyomrunk kiengeszteléséül és a Balaton közelsége folytán némi hal is kerüljön a tányérra, így aztán érdemes megkóstolni a fogast, melyet a séf citromfű mártással és fenyőmaggal kínál.

A tágasabb emésztőszervekkel rendelkezők persze rendelhetnek a több személyes tálakon kínált válogatott finomságok közül is. A „Három testőr” tálján például a kárpáti borzaska, a sonkával-sajttal töltött rántott husi, - lánykori nevén cordon bleu - és a tüzes cigánypecsenye kelleti magát. Hozzája pedig a Magyarország szerte ügyködő borászok válogatott nedűit kortyolhatjuk. A különálló borlapról a legnagyobb nevek közül választhatunk, a könnyű rozétól a testes bikavérig. Az ilyen sóhajokba fulladó lakomák azonban nem érnek semmit, ha nem kerül az asztalra egy mennyei, leányszíveket lelkesítő édesség. Bár az étlapon nem szerepel, rendezvények vagy egyéb különleges események – mint amilyen egy filmforgatás – a konyhán szívesen elkészítik a málnás charlottot, erdei gyümölcsmártással. Az említett édességet őzgerinc formába simítják, majd felszeletelve tálalják. Miután ezt is elcsipegettük, csendes has vakargatással, néhány csosszanó lépéssel átvánszorgunk a külső „szobába” és ott, a füles fotelbe zuttyanva kortyoljuk el a kávét. Erre bizony szükség lesz, ha valaki egy tikkasztó délutánon, a finomságokkal eltelve akar hazavezetni.

Cím: Eresz étterem, Lajoskomárom, Komáromi u. 1. Elérhetőségek: 25/240 740
Útiterv: Az M7-esen Enyigig, át Enyigen, majd a hosszú, egyenes úton végighajtani úgy 15 kilométert. Az Eresz a híres, egyedi májusfával éppen szemben terpeszkedik, eltéveszteni nem lehet.

És egy recept: Málnás charlotte

Mi kell hozzá? Egy vékonyabb piskóta lap, 4 evőkanál málna lekvár, 2 dl tejszínhab, 25 dkg málna, 4 evőkanál málnaszörp, porcukor, 20 g zselatin.
A mártáshoz: 2 dl vörösbor, két marék vegyes piros, bogyós gyümölcs, cukor.

Hogyan készül?A piskótalapot egyenletesen megkenjük a málnalekvárral, óvatosan feltekerjük és amilyen vékonyan csak tudjuk, felszeleteljük. A kis, rózsaszín közepű csigákat a fóliával kibélelt formába fektetjük. A tejszínhabot keményre verjük. A zselatint 1 deci vízzel felolvasztjuk és hűlni hagyjuk. A málnát összeturmixoljuk, majd egy szűrőn átnyomva kiiktatjuk a magokat. A tejszínhabhoz adjuk, málnaszörppel ízesítjük és annyi cukrot keverünk hozzá, hogy kellemesen édes legyen. Végül a zselatint is belekeverjük. A pink masszát a formába simítjuk és néhány órára a hűtőszekrénybe száműzzük. A kész charlottnak rezgősnek, de tömör állagúnak kell lennie. A mártáshoz felforraljuk a vörösbort, beletesszük a gyümölcsöket és ízlés szerint cukrozzuk. Villával egy picit szétnyomkodjuk a piros szemeket és addig forraljuk, hogy egy kicsit sűrűbb legyen, mint a bor eredeti állaga. Ezt a felszeletelt édesség mellé kínáljuk, kiemelve a málna ízét.

Spagetti caprese

Olaszos a hangulatom mostanában. Bár ezt a tésztát, amit tegnap csináltam, Rióban kóstoltam, mégiscsak mediterrán a hangulata.

Mi kell hozzá?200 g spagetti, egy csomag mini mozarella, egy marék koktél paradicsom, olíva olaj, egy evőkanál pesto szósz, rengeteg friss bazsalikom, fokhagyma és egy kis parmezán.

Hogyan készül?A spagettit sós-olajos vízben feltesszük főni. A mozarellákat és paradicsomokat félbe vágjuk. Egy serpenyőben olajat forrósítunk, hozzáadjuk az apróra darabolt fokhagymát, átforgatjuk. A paradicsomot, a szószt és a friss bazsalikomot is átforrósítjuk, majd belekeverjük a leszűrt tésztát is. Végül rászórjuk a mozarella darabokat és a tányéron gőzölgő halmot még egy kis parmezánnal is megszórjuk. Íme egy villámgyors vacsora, ebéd vagy valami.

Minestrone

MinestroneMinden olasz háziasszonynak megvan a saját Minestrone receptje. Olyan ez mint nálunk a lecsó: nincs belőle két egyforma. Mindenki hozzáteszi saját ízlését, saját fűszereit és kedvenc zöldségeit. Apu, annak ellenére, hogy nem olasz háziasszony, szintén igen finom saját változattal dicsekedhet. Ezt igyekeztem összefoglalni az alábbiakban. Természetesen bármit ki lehet hagyni belőle vagy éppen újabbakkal helyettesíteni a hozzávalókat, csak akkor megváltozik az összhatás.
Mi kell hozzá?10 dkg szalonna, egy fej vöröshagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, 1 cukkíni, negyed fej káposzta, 2 sárgarépa, 1 petrezselyem, 1 póréhagyma, 10 dkg borsó, 4 paradicsom, 1,5 liter csirke húsleves (lehet kockából is), 1 teáskanál só, babérlevél, néhány szem bors, néhány babérlevél. A tálaláshoz parmezán sajt.
Hogyan készül?A zöldségeket megtisztítjuk és felkockázzuk. A paradicsomot forró vízbe mártjuk, lehúzzuk a héját és kimagozzuk, majd feldaraboljuk. A szalonnát vékony csíkokra metéljük. Egy jókora lábosban megpirítjuk a szalonnát, majd a barnára pörkölődött darabokat kiszedjük, de a zsírt ott hagyjuk. Ha nagyon kevés lenne, akkor egy kis olíva olajat is adhatunk hozzá. Erre dobjuk rá az apróra kockázott hagymát, lereszelt fokhagymát. Üvegesre pároljuk, majd jöhetnek a zöldségek is. Ezeket is átforgatjuk, átmelengetjük a zsiradékban, végül felöntjük a húslevessel. Hozzáadjuk a fűszereket, majd addig rotyogtatjuk, míg minden zöldség finom puhára párolódik és egy varázslatos íz egyveleg áll össze. A tányérba ki-ki magának szór némi parmezánt és erre öntjük a forró levest. Ha kenyérrel esszük, nem is kell más vacsorát csinálni.

Az első kulináris élmény az új lakásban

Első lépésként csaptunk egy nagytakarítást, aztán jöttek a fiúk a ládákkal, bútorokkal. Elég poros volt minden, de lesuvickoltuk, amit csak lehetett. Meg is éheztünk rendesen, ezért berendeltem egy Don Pepe XXL 55 centis gombás pizzát. Mondanom sem kell, hogy morzsányi sem maradt. Sajnos lámpák még nincsenek, így az ottlakás még várat magára. Holnap hozzák az új bútorokat is. Csuda izgalmas lett az életem. De főleg azt várom, amikor majd az új teraszon ücsörögve az első vacsit eszegetjük a naplementében. Na jó, abbahagyom, mielőtt átmegyek giccsbe.

Xato

Egy igazán jó kis katalán saláta, olyan öntettel, ami nekem eszembe sem jutna. Igaz, csöppet bonyolult elkészíteni, viszont kalandos élményeket ígér az íze.

Mi kell hozzá? Nagy fej saláta, 1 kisebb zeller, maréknyi fekete olajbogyó, 2 paradicsom, 4-5 gerezd fokhagyma, maréknyi mogyoró és mandula, 1 kiskanál őrölt piros paprika, egy csokor petrezselyem zöldje, só, olíva olaj és ecet.

Hogyan készül?A paradicsomot és a fokhagymát fél órára betesszük a sütőbe, és ha van grill funkció, akkor azt is rákapcsoljuk. A paradicsomnak puhára kell sülnie, a fokhagymának pedig némiképpen elpárolog az ereje. Időközben 3-4 percre forró vízbe tesszük a magvakat, majd ledörzsöljük róluk a héjat, ami így könnyen lejön. A sült paradicsomot kibújtatjuk a héjából, és a fokhagymával, mandulával, mogyoróval együtt a turmixgépbe tesszük. A péphez hozzákeverjük az őrölt paprikát, az apróra vágott petrezselymet. A sűrűségét a hozzáadott olíva olajjal szabályozzuk, olyan majonéz szerűen krémesnek kell lennie. Az ízét pedig némi sóval és ecettel fokozhatjuk, szájunk íze szerint.
Végül következik a saláta összeállítása: A zöldsalátát kisebb cafatokra tépkedjük, a zellert pedig a gyufához hasonló darabkákra vagdaljuk. Összekeverjük a piros öntettel és a tetejére sok-sok olajbogyót szórunk.
Önmagában, frissen pirított fehér kenyérrel vagy akár rántott husi mellé is kitűnő lehet.

Cukkíni, kapor, hal

Szomorkás hangulat ellen pedig lejegyzem egyik kósza recept ötletemet, amit egyik hétvégén rittyentettünk Anyuval, aztán egy másik változatát meg anyós pajtival.

Kapros cukkíni
A cukkíniket hosszában felvágtam, kevéske olaj átsütöttem. Tejből és lisztből közepesen sűrű mártást főztem, sóval és rengeteg kaporral fűszereztem. Egy tűzálló tálba egymásra rétegeztem a cukkínit és a mártást, némi sajttal a tetején pedig pirosra sütöttem.

Kapros hal
A tonhalfiléként árusított (de teljesen biztos, hogy ez még messziről sem látott tonhalat) típusú fagyasztott halakat megsóztam, kevéske lisztben megforgattam, néhány evőkanálnyi olajon átsütöttem. A tűzálló tál aljára tettem a halat. A maradék, kicsit lesült olajat felöntöttem tejszínnel és pici liszttel besűrítettem. Szórtam bele nagy csomó kaprot, meg szerecsendiót. Ráöntöttem a halra, reszelt parmezánnal megszórtam és végül ezt is pirosra sütöttem.

Barcelona és környéke

Ismét itt, barnára sülve, rövid hajjal, sok-sok élménnyel gazdagabban.
Az egyik legjobb piac Barcelona híres városában. Bár van belőle néhány. Már az is biztató, hogy ennyien nyüzsögnek a bejáratnál. A sok kaja önmagában is felér egy turista látványossággal. Mit nekünk Sagrada Familia. Elképesztő kínálatukkal kínozzák az igényes és éhes embert. Miért nincs ilyesmi nálunk is? Miért?Lehet, hogy csupán ez tart vissza attól, hogy száz kilósra hízzak egy szemvillanás alatt?
Az a hihetetlenül bőséges választék mindenben megnyilvánul. Csak győzzön az ember válogatni. Friss és szárított fűszerek, gyümölcsök. Számomra teljesen ismeretlen tengeri élőlények garmadáját és szebbnél szebb húsokat kínáltak. Érdekes módon leginkább disznót esznek, de láttam kacsát, libát, pulykát és nyulat is. A frissesség bizonyításaként a fejet is rajta hagyják az állaton. Nekem ez igazi kulináris paradicsom volt, de egy gyengébb idegzetű vegetariánus lehet, hogy belepusztulna ennyi hús látványába. A képen ezért inkább a fűszeres pult látható.
A gyümölcsöket például úgy is meg lehet venni, hogy rögtön megehesd. Az ananászt négybe vágják, felszeletelik és becsomagolják, sőt hozzá még egy műanyag villát is kapsz. A többi gyümölcsöt kis edénykékbe csomagolva lehet venni és enni. Csak egy dolgot bánok, de nagyon. Fügét nem nagyon találtunk, és ebből következően nem is ettem. Pedig aaannyira szeretem.
A híres jamon iberico, aminek kilója akár 100 euró is lehet, vagy még sokkal több. Ezen a piacon 40 és 60 euró között árulták kilóját, de a repülőtéren volt egy 200 grammos csomag, ami 94-be került. Nem érdemes átszámolni. Borzasztó sok pénz egy kis sonkáért. Viszont finom kis sonka az már biztos.
Elmondanám még továbbá, hogy gyakorlatilag folyton sonkát ettünk és más, végtelenül egyszerű ételeket. A hozzávalók viszont tökéletesek voltak, így nem nehéz akár egy sajtos szendvicsből is fenséges eleséget varázsolni.

Az utolsó pillanatok

Szóval totális őrület van. Délelőttönként a városban rohangálunk: virág, egyik ruha, másik ruha. A papok, a vendéglő. Hajfestés. Mindenkivel egyeztetni kell újra és újra. És még nincs harisnyám. Pánik. Délután általában alszok, mert éjszaka úgysem birok. Tegnap este a rózsa kertésznél voltunk, akitől 1000 szál rózsát rendeltünk. Döbbenetesen gyönyörű a színe. Hihetetlen, de pont olyan, mint amit elképzeltem. Ma este még elmegyünk az egyik szálláshelyre, ahova a 80 pesti vendéget rakjuk. Mindeközben még bizonyos vendégek el akarnak jönni átadni előre az ajándékot. Az Anyu meg megőrült, kitört rajta a rendmánia és egész nap pakol. Csattog a botjával végig a lakáson én meg frászt kapok, hogy elesik vagy a kristályvázát dobja le a földre. Egyszóval áll a bál. Amióta nem írtam volt a nagyikám egy éves gyászmiséje, sőt a hugocskám 25. szülinapi bulija is. Nem unatkozok. A kép a szülinapi bulin készült és azért teszem ide, hogy megnyugtassam magam, hogy a megviselt idegeim ellenére úgy érzem, egész jól formába hoztam magam és képes leszek „a világ legszebb menyasszonya” lenni. Bár minden menyasszony az. Legalább egy napig.

Krapaj

Este kedves barátaink elvittek vacsorázni. Sajnos nem mi választottunk, ugyebár ha meghívnak, így van ez.Naszóval, szerintem a Krapaj csárdába Érden ne menjetek, ha jót akartok enni. Bár valakinek biztos bejön ez a régimódi kajastílus, nekem inkább gusztustalan. Végülis elég sokan voltak az étteremben, de nekem nagyon nem ízelett a kaja. Nem is nagyon tudom elmagyarázni miért. Olyan semmilyen, olyan állott jellege van, érződik mindenen, hogy jó előre elkészítették és csak megmelegíteni vették elő. Az étlap is túl sok. Áttekinthetetlen az az ötven féle étel, amit felsorolnak. Sokat akar a szarka, de nem bírja a szakács.

Mi is a marcipán?

A marcipán őrölt mandula és cukor édes keveréke. A történetírók szerint Arábiából származik, ahol a szultánok kedvenc csemegéje lehetett már a középkor elején. Az arab hódítás során került Spanyolországba, majd Velence kereskedelmi aktivitásának köszönhetően hozzánk is eljutott. Sokáig csak a patikusoknak volt joguk marcipánt gyártani és árusítani, mert úgy tartották, hogy gyógyhatású. A hatását fokozták különféle őrölt csodakövekkel és gyöngy hozzáadásával is. Sok régi könyvben afrodiziákként is emlegetik. Az ma is bizonyos, hogy a mandula, ami a marcipán alapanyaga sok-sok E vitamint tartalmaz és így antioxidánsként működik. E mellett a tudósok találtak még benne kalciumot, vasat és folsavakat is.

Lassú paták

Tegnap este, mintegy előzetesként a barcelonai nyaraláshoz, egy PATA NEGRA nevű tapas bárban voltunk, a Kálvin téren. A kiszolgálás döbbenetesen lassú volt és el-elfelejtettek dolgokat a pincér csajszikák. Pedig fel is írták…
Az én salátámat például akkor hozták ki, amikor már mindenki megette a sajátját. Egy mentségük volt, hogy minden nagyon finom volt, csupa íz, különlegességek, úgy mint vörösborban főtt-sült kolbász, pacal csicseri borsóval, pirított zöldségek és hasonlók. Érdemes több félét rendelni és akkor egymáséba is bele lehet kóstolgatni. Az adagok különben elég kicsik, így aztán legalább kettőt-hármat is ki lehet próbálni.
A salátám is igen csak jó választásnak bizonyult, ha az ízét és nem az időtényezőt vizsgáljuk. Valahogy így készülhetett:Egy fej jégsaláta, összevágva, a tál aljára szórva. Csirkemell és laska gomba darabkák fűszerezve, megpirítva és a salátára szórva. Dió és narancs összevágva és szintén a salátára szórva. Fűszerezve talán petrezselyemmel, megöntözve narancslével és olíva olajjal. Tényleg fenséges összeállítás.

Mennyei királyság

Vasárnap este a tévében a Gladiátor, hétfőn meg moziban a Mennyei királyság. Sodró zene, felemelőre komponált csatajelenetek és néhány unalmas lelkizés. Sokszor volt az az érzésem, hogy ezeket a mondatokat a középkorban nem mondták volna ki az emberek. Sőt! Eszükbe se jutott volna. Csak az amerikai demokrácia demagógia alakítja ezeket a filmeket ilyenné. Talán épp ezért hiányzik a jellemek fejlődése, íve. Olyan kétdimenziós figura az Orlando bácsi, nem igazán hihető. Két hasonló film, de… A Gladiátor sokkal magával ragadóbb, lenyűgözőbb. Annyira, hogy újra és újra megnézem.

Hátha valakit érdekel az esküvőm, elárulok néhány részletet

Mindenkit lehurcolunk Szabadkára, ahol gyönyörű a Városháza és a katedrális is. Aztán pedig lakodalmazunk egy jót. Pont tegnap állítottuk össze a menüt, ami a következő:Az ajtóban a vendégek kortyolhatnak egy kis Kir Royalt, ami pezsgő és áfonya likőr csábító egyvelege.
Előételnek Hortobágyi húsos palacsintát tálalunk, csak ez után következik a tyúkhúsleves. A húsos tálakon lesz rántott csirke, gombás marhaszelet, gyümölcsös pulyka tekercs és csevap. Hozzá persze zöldségek, rizs, krumpli és saláta.
Lesz még torta, szép fehér, sok fagyi és gyümölcs is. Úgy két óra körül a megfáradt vendégsereg töltött káposztával is töltheti a gyomrát.
Az ajándékokkal kapcsolatban: nem írtunk listát, mert talán júniusban az új lakásunkba is beköltözhetünk és ennek kapcsán olyan dolgokra vágyunk, mint kanapé, beépített szekrény és frizsi. Ezt pedig ugyebár senkitől sem kérhetjük…
Most így, négy héttel előtte már úgy érzem többé-kevésbé hátra dőlhetünk. A legtöbb dolog megvásárolódott, a Nyúl pedig éppen tegnap bérmálkozott. A legnagyobb akadályok tehát elhárultak az utunkból. Így aztán már csak az izgatott várakozás van hátra…
A borok is vajdaságiak lesznek, mivel az egész esküvővel igyekszem az ottaniakat támogatni. Csak a Drágaság öltönyét vettük itt, Pesten. Szóval négyféle bor lesz, nem túl izgalmasak, de egy kiadós vacsora mellé mindegyik lecsusszan: chardonnay, muscat ottonel, cabernet és csikóvér. Ez utóbbi a két vöröske.
Nem tudom, említettem-e, hogy rendeltünk külön egy emberkét aki a fagyit fogja osztogatni a jónépnek. Szerintem ennek lesz majd nagy sikere a meleg éjszakában.
A ruháról már raktam képeket, de lehet, hogy azóta le is töröltem. Majd ha újra elmegyek próbálni, akkor teszek új képet. A hajamból csarvargós konty lesz, amibe belebiggyesztünk egy fátylat. Még vannak homályos részletek, de majd meglátjuk aznap…

Sajtos karfiol krémleves

Türelmetlenkedő olvasóim kérésére itt egy újabb recept. Nekem nagyon tetszetős ez az ízkombináció.
Mi kell hozzá?1 fej vöröshagyma, 1 nagyobb karfiol, 6 dl tej, 2 babérlevél, olaj, só, bors, 10 dkg gorgonzola sajt, 1 evőkanál vágott friss petrezselyem
Hogyan készül? A hagymát meghámozzuk, apróra vágjuk. A karfiolt megtisztítjuk, rózsáira szedjük, és alaposan megmossuk. A hagymát kevéske olajon megfonnyasztjuk, hozzáadjuk a karfiolt, felöntjük a tejjel és annyi vízzel, hogy ellepje a zöldséget. Babérlevéllel, sóval és borssal ízesítjük. Amikor a karfiolrózsákba könnyedén beleszalad a villa, levesszük a tűzről és pürésítjük. Ha túl sűrű lenne a krémleves, még egy kis vízzel lazítjuk. Az újra felforralt levesbe belemorzsoljuk a sajtot is és addig kevergetjük, míg a sajt el nem olvad. Tálaláskor apróra vágott petrezselyemmel díszítjük.

Megízlelni Tokajt

Ha már egyszer az a végtelen szerencse ért, hogy ezentúl híres-neves borászokkal készíthetek interjút, gondolkodás nélkül mentem először Tokajba, hogy Árvay Jánossal beszélgessek, aki 2003-ban nyerte el az Év Bortermelője címet.

Még ki sem szállunk az autóból, már széles mosollyal jön elénk. Köszönni is alig van időm, jön a kérdés:- Van-e időnk, hogy felmenjünk a hegyre?- Hát persze! Lehet erre mást válaszolni?
Már ülünk is a méretes terepjáróba. A nem egészen tizenöt perces úton már számtalan adatot megtudok: hogyan lett a nászajándékba kapott 450 tőkéből a mai 85 hektáros szőlészet. Mutatja is hova telepítik majd az új ültetvényeket, melyik dűlőt vásárolta meg utoljára. Aztán összevont szemöldökkel azt magyarázza, mi a tokaji bor legnagyobb hibája. - A hegyaljai termelőknek - bármily hihetetlen is első hallásra - a legnagyobb gondot éppen az aszúbor hírneve okozza. Az emberek vesznek ugyan egy-egy palackkal, de nem isszák meg, hanem őrizgetik. A legtöbb bornak a hiedelmekkel ellentétben nem tesz jót az ácsorgás, a termelők pedig nem tudnak újabb litereket eladni, ha az előző sem fogyott még el. A tokajinak is változnia kell egy picit, alkalmazkodni a körülményekhez, vagy egyszerűen el fog tűnni a süllyesztőben. Ötszáz éve, amikor ez a csodálatosan parfümös, különleges bor született, még döbbenetesen büdös világ volt, amely nem a tisztaságáról volt híres. Manapság viszont pont a steril, aromák és ízesítőszerek alkotta világgal szemben versenyezünk. Bombáznak minket az öltözködés, a hajfestés, az aromák, az édesítőszerek és még ezer ilyen mű dolog. Az akkori és a mai elvárások tehát gyökeresen különböznek egymástól.

Suvignon blanc

Pedig megterem itt a száraz, jó értelembe vett asztali bornak való szőlő is. A Suvignon blanc például egy könnyed, hízelkedő nedű. Maga a tökéletes étek-kísérő, mert nem tolakodik, nyájas zamataival inkább az étel ízét ünnepli. Persze, persze a történelem meg a „királyok bora - borok királya” szlogen. Az apró történelmi utalások, az ötszázéves hagyomány és a legmodernebb eljárások mind-mind érezhetők Árvay boraiban, nemcsak a híres aszúban. - Még 92-ben vásároltam néhány dolgot egy idős hölgytől. Többek között egy utazóládát is, amelyben találtam a Szerelmi dűlőből adásvételi szerződést. Ez a terület ma a mi birtokunkban van. A többi megvásárolt tárgy pedig abból a Kaszinóból származott, amely ma a vállalkozásunk székhelye. A múlt és a jövő valahogy újra és újra összekapcsolódik.A Szerelmi dűlőre felkacskaringózva, néhány magasba törő gazt és bokrot megkerülve a lábunk alatt hirtelen ott terem a messzeség. Ott a régi városka, a Tisza és a Bodrog kanyarog egymásba. - Ahol a két folyó összeér, ott volt egykor a vár. Sokáig azt hittem, hogy a Habsburgok robbantották fel, de aztán kiderült, hogy a Rákóczi volt a tettes. Most már nyoma sincs, az építő köveket elhordták. Az ártér most egy hatalmas tónak látszik, de már minden harsány zöldben pompázik. A szőlősorok mellett itt-ott mandulafák virága fehérlik és szinte minden villanykarón látni gólyafészket. Jön a tavasz, újraindul a dolgos körforgás, és a talajból lassan már kiserken az az energia, amely a szőlő zamatát megadja.

Vulkanus cuvée

Döbbenetesen erős ízű, szinte sós, de egy csöppet sem savanyú ez az ital. Ebben a borban tényleg érezni a vulkánok kirobbanó erejét. Mintha a szőlőtőke nem is a földben, hanem egy ásványi anyagoktól fortyogó lávába eresztette volna ki gyökereit. Nem is jártam messze az igazságtól: az egykor vulkánként füstölgő Tokaj hegy göröngyös, kövekkel tarkított földje átadja erejét, zamatát a bornak is. De amilyen illékony a bor keltette bódulat, olyan könnyen morzsolódnak ezek a kövek is, szinte puszta kézzel széttörhetők. Árvay János minden esetre nemcsak a dűlőkben csodálja a követ, hanem a nagyteremben is megmutat egy csinos halmot: a legkülönfélébb színű és állagú kövek, a tokaji táj minden részéből. Kedvence a „balkezes szakóca”, amelyre ugyan véletlenül talált rá, de mint kiderült néhány ezer évvel ezelőtt egy ősember használhatta ezt az eszközt.

Casino cuvée

A pincészet székhelye egykor kaszinó volt, amelyről ezt az édes, mégis önmagát igencsak itató bort elnevezték. Árvay szerint ez akár a jó szivart kedvelők kedvenc bora is lehet.- Magamban csak férfias édesbornak hívom, mert jó példája annak, hogy igenis létezhet olyan nem száraz bor, amit előételekhez - libamájhoz, spárgához, balzsamecettel megöntözött salátához - is kínálhatunk úgy, hogy utána nem lehetetlen a visszatérés a főételeknél a száraz borokhoz.A falakon körös-körül újra felbukkannak a múlt relikviái. A kőzetek mellett számtalan metszet, régi könyv, mind-mind Tokaj történelmét meséli. A ház maga is szinte suttog, sok évtizedes titkokat sutyorog. A régi és az új rész mesterien összeolvad, észre sem lehet venni, melyik rész származik a két századfordulóval ezelőtti időből. Árvay János még sokáig és szívesen mesélne nekünk, de jön a következő csapat, akiknek szintén meg kell mutatni a pincészetet. Azt hiszem a borai és a lelkesedése minden elmesélt a szavak helyett is.

Édes élet cuvée

Másnap reggel már nem olyan napfényes a kedvünk. Zuhog az eső és a vendégcsalogatóan berendezett Toldi fogadóban, a reggelihez adott szikkadt kenyér sem derít jobb kedvre. Most kellene egy korty abból az Édes életből. Mikor előző nap elöntötte az érzékeimet az íz, csak jólneveltségem akadályozott meg benne, hogy ne kezdjek hangosan ujjongani. Az a bor szinte táncot járt a nyelvemen, még sose kóstoltam valami ilyen mélyen finomat. Az a bársonyos édesség! Valami ismeretlen gyümölcs teljessége, talán barack lenne? Mit nekünk az öt meg hétputtonyos aszúk, az Édes élet tökéletessége mellett kifejezetten unalmasnak, semmitmondónak hatnak.

Sajnos az Árvay pincészetbe nem mehetünk vissza még egy kóstolóra, szomorkás lemondással inkább haza indulunk, de hogy mégis meglegyen a „happy end” megakad a szemem egy méretes LÁNGOS feliraton. Nosza, fékezzünk csak le egy pillanatra! Amint a hatalmas, két tenyeremről is lelógó, olvadt sajttól ízes, zsíros étek a gyomromba kerül minden gondomat el is felejtem és mégis elégedetten indulunk Pest felé.
A csomagtartóban csiklandósan kacarásznak a borosüvegek.

Megjegyzés: a cuvée olyan bor, amelyet nem egyetlen szőlőfajtából készítenek, hanem izgalmas kombinációkban házasítják össze az egyes fajták legizgalmasabb tulajdonságait.

Pizzás csirke

Aminek ugyan semmi köze a pizzához, csak az íze emlékezetet egy leheletnyit Itáliára. Viszont kezdeni kellett valamit a Tótkolmósról akvirált csirkével, ugyebár. Jó nagy darab volt a lelkem és ízes a húsa. Látszott rajta, hogy finom és igazi magvakat kapott nem pedig hormon-túladagolásban pusztult el a lelke.
Mi kell hozzá? Egy csirke, illetve tetszőleges részek, tetszőleges méretű darabokra vágva. A páchoz: só, bors, ketchup, vörösbor, olaj, kakukkfű, oregánó és majoránna.
Hogyan készül?A tetszőleges méretű csirkedarabokat megsózzuk, majd a többi hozzávalót kikeverjük, a húst belemártogatjuk. Egy nagy tepsit kibélelünk fóliával, hogy ne égjen le és könnyebb legyen mosogatni. Ide rakosgatjuk a húsdarabokat. Ha van időnk egy órácskára hagyjuk pácolódni, de az sem tragédia, ha nem vagyunk ennyire türelmesek. A tepsi tetejére is rásimítunk egy fóliát, majd bedugjuk az egészet a kb. 180 fokos sütőbe. Fél óra múlva levesszük a fóliát és újabb fél órára visszapateroljuk a sütőbe, hogy ropogósra süljön. Ui: Ma speciel rizst csináltam hozzá, de mást is el tudok képzelni… Például pizzakenyeret.

Figyelem kedves Kritikusaim!

Ismét egy recept lopás tanúi lehettek, jöhetnek a dörgedelmek. A múltkori tokaji kirándulásunk emlékeként 4 palack mennyei nedűt hoztunk haza. Ebből már nem sok teli üveg maradt. A Gróf Degenfeld szőlőbirtok például igencsak elkényezteti a bort szerető népséget. A Tokaji Hárslevelű 2003-ból egy kitűnő, zamatos borocska. Egy hibája van csupán: csak Tokajban lehet beszerezni őkelmét.
Ezt iszogattuk nemrégen, amikoris felfedeztem, hogy a hátsó címkén recept olvasható. Nem is egy, mindjárt kettő. Egyszerű elkészíteni, az eredmény mégis rafinált, mint egy párizsi dáma.

Süllőfilé sáfrányos hárslevelű mártásban

A tiszai süllőfilét sáfránnyal, kakukkfűvel, törött borssal vajban aranybarnára sütjük. Ezután hárslevelűvel megöntözzük, omlósra pároljuk és tejszínt adunk hozzá. Frissen szedett szőlővel tálaljuk.

Kecskesajtban sült pulykamell filé

A hársfa teában áztatott pulykamell filéket kakukkfűvel, törött borssal, sóval fűszerezzük, olíva olajban hirtelen átsütjük, majd a tetejére kecskesajtot pirítunk. A körethez cukkinit, padlizsánt, gombát, paprikát és szőlőt átpirítunk, törött borssal megszórjuk, balzsamecetbe forgatjuk és a pulykamell mellé tálaljuk. És mindehhez jó étvágyat kíván a Degenfeld palota.

Fáradtan

Két nap alatt sikerült begépelnem egy 80 oldalas tanulmányt az Apucinak. Ráadásul nem is magyarul, hanem szerb nyelven, olyan izgalmas betűkkel tarkítva, mint a ľ đ ą č ć és a többi. Ebben a pillanatban fejeztem be. Az ujjaim már nem érzem. Azt hiszem úgy három centi lekopott mindegyikről. És az éppen csak nyiladozó sas szemeről nem is beszélve. Remélem nagyon sajnáltok...