Ági... ha én az első Londonba indulásom előtt leírtam volna, hogy miket gondolok.... Amíg el nem emelkedtem a betonról olyan para volt rajtam, hogy mérni lehetett volna. Nem félelem a repüléstől, hanem attól, hogy nem akarok csalódni, nem akarok semmi rosszat, jónak kell lenni, szupernek. Ettől stresszeltem, és ez nagy baromság volt a részemről. Hagyni kell, hogy megtörténjen, és egy pillanatig nem szabad görcsölni, mert az szenya kis gondolatokat kelt az ember fejében... Kitartás, jó lesz, szuper lesz! Jól gondolom hogy az "alma" a jelenlegi cél?:) Ha így van, mesélj majd!:)
Van ilyen jelenség, én is ismerem. Pakolni kéne, de lebénulok, csak tötyörgök, ahelyett, hogy csinálnék bármi értelmeset, elmegy a kedvem az egésztől, és csak a nyűglődés marad. De a repülő mindig felszáll, én mindig rajta vagyok, és az utazás mindig jól sikerül.
Engem a pakolás része szokott megviselni. Miből mennyit csomagoljak, milyen idő lesz, melyik cipőt vigyem meg hasonlók. Szerintem is, ha már gurultok ki a kifutóra megnyugszol, megfogod a férjecskéd kezét és onnantól minden rendben lesz. :-)
Ismerős ez a pakolási bénultság, vagy hogy is mondjam...ne törődj vele. Hallgass valami jó zenét pl., és csak a jóra gondolj :) Nagyon nagyon jó utat kívánok és remélem írsz majd róla ;-)
10 megjegyzés:
Szerintem létezik ilyen. Én is tudok parázni, hogy hogy lesz, jó lesz-e. Nincs ezen semmi meglepő.
Jó utat és érezzétek jól magatokat. :)
Mikor jöttök?
Ági... ha én az első Londonba indulásom előtt leírtam volna, hogy miket gondolok....
Amíg el nem emelkedtem a betonról olyan para volt rajtam, hogy mérni lehetett volna. Nem félelem a repüléstől, hanem attól, hogy nem akarok csalódni, nem akarok semmi rosszat, jónak kell lenni, szupernek. Ettől stresszeltem, és ez nagy baromság volt a részemről. Hagyni kell, hogy megtörténjen, és egy pillanatig nem szabad görcsölni, mert az szenya kis gondolatokat kelt az ember fejében... Kitartás, jó lesz, szuper lesz! Jól gondolom hogy az "alma" a jelenlegi cél?:) Ha így van, mesélj majd!:)
Rendelj egy pizzát, a répát dobd ki! :)
a fonnyadt répa nem alkalmas sem emberi, sem gasztrobloggeri fogyasztásra :)
Van ilyen jelenség, én is ismerem. Pakolni kéne, de lebénulok, csak tötyörgök, ahelyett, hogy csinálnék bármi értelmeset, elmegy a kedvem az egésztől, és csak a nyűglődés marad. De a repülő mindig felszáll, én mindig rajta vagyok, és az utazás mindig jól sikerül.
Én lemaradtam...Hova lesz az utazás?
Engem a pakolás része szokott megviselni. Miből mennyit csomagoljak, milyen idő lesz, melyik cipőt vigyem meg hasonlók.
Szerintem is, ha már gurultok ki a kifutóra megnyugszol, megfogod a férjecskéd kezét és onnantól minden rendben lesz. :-)
Ismerős ez a pakolási bénultság, vagy hogy is mondjam...ne törődj vele. Hallgass valami jó zenét pl., és csak a jóra gondolj :)
Nagyon nagyon jó utat kívánok és remélem írsz majd róla ;-)
:))
Répát ne csomagold be! :)
Jó utat kívánok és érezd nagyon-nagyon jól magad!
Annyira kíváncsi vagyok hova mész!:)
Többször előfordult,hogy nem nagyon tudtam aludni utazás előtt...
Recepteket hozzál!
Megjegyzés küldése