Ájult imám

Tudom, hogy furán hangzik, de néha előveszem a könyvemet és csak úgy nézegetem. Ez nem önimádat, lévén igencsak kritikus vagyok és tisztában vagyok a hibákkal is. Viszont a szöveget már 3 éve írtam és olyan jó újra felfedezni a recepteket. Nem emlékezhetek mindegyikre, így rá is csodálkozok néhány ötletes régi ételre.

Az ájult imámot, azaz a töltött padlizsánt viszont nem tudtam kiverni a fejemből, most már tényleg újra el kellett készítenem. Egy ripsz-ropsz ebédnél kicsit több időt vesz igénybe, de az olvadósra sülő zöldségek egyvelege páratlan élvezetet jelent.

Ma némileg eltértem az eredeti recepttől, de azért még így is falnivaló lett az eredmény. Az biztos, hogy egy hithű török a szívéhez kapna a szalonna láttán, és valójában a bazsalikom sem éppen autentikus. Viszont illett az ételhez és nem állt szándékomban kidobni.

Ájult imám, azaz a török töltött padlizsán egy változata

Két főételnyi vagy négy előételnyi adag hozzávalói a következők: 2 padlizsán, 5 deka felcsíkozott húsos szalonna, 1 fej hagyma, 1 lehetőség szerint piros paprika, olívaolaj, 4 evőkanál paradicsomlé, 1 teáskanál őrölt fahéj, só, bors, bazsalikom.

Hogyan készül?

A padlizsánokat hosszában félbe vágtam, a húsát bekockáztam, vigyázva arra, hogy a héja egyben maradjon. Ezúttal nem sóztam be és mostam le a levét, mert a mostani, kicsi és zsenge padlizsánok nem igazán keserűek. A bekockázott felülettel felfelé, pici olajjal megkenegetve mentek is a 200 fokos sütőbe.

A hagymát és paprikát papírvékony félkörökre vagdostam. Egy serpenyőben forrósítottam az olajat és a szalonnacsíkokat, a hagymát és a paprikát együtt kezdtem el párolni, fűszereztem. Amikor a zöldségek elkezdtek puhulni, hozzáadtam a paradicsomlét és elforraltam a levét.

Mire ez a keverék készen lett, a padlizsán is nagyjából megpuhult, a húsa nagy részét ki is tudtam vájni és hozzákevertem a paradicsomos mártáshoz. A megrotyogtatott zöldséges keveréket a padlizsáncsónakokra, azaz héjakra halmoztam és 20 percre visszatoltam őket a sütőbe.

Nincsenek megjegyzések: