Amikor még nem olvastam blogokat és boldog tudatlanságban éltem a konfitálás, illetve az újabban nagy divatját élő rillette-készítés kapcsán, nos, akkor sem volt tulajdonképpen hiányérzetem. Másrészt viszont annyi helyen bukkant fel mostanában ez a kacsa/liba befőtt/lekvár, hogy nem mehettem el mellette szó nélkül.
Maradjunk annyiban, hogy nekem a tradicionális recepteket a legritkább esetekben sikerül betartani. Most is letértem egy picit a járt útról, de az eredményt sikeresnek nyilvánítom. Két napja esszük és nem unjuk.
Mondjuk az azért érdekes, hogy bár elég sok francia főzős újságot olvasok, ott azért még nem találkoztam ezzel. Lehet, hogy túl pórias? Viszont Joanne Harris szakácskönyvében szerepel, pástétom elnevezéssel.
Tényleg! A nagymamám is biztos pástétomnak hívná, bár lehet hogy ő egy kis vajjal keverné ki és finomabbra darálná.
Rillette libaszárnytőből
Mi került az 1 üvegnyi adagba? 4 darab, kábé 1 kiló libaszárnytő (olcsó, jó zsíros és csontos), 2 dl fehérbor (rajnai rizling), só.
Hogyan készült? A húst egy nagy, mély serpenyőbe raktam és minden oldalról megpirítottam. Felöntöttem a borral, lefedtem és 1,5 órán kereszül gyöngyöztettem. A bor elpárolgott, viszont rengeteg zsír sült ki a bőr alól. Amikor langyosra hűlt a cucc, lefejtettem a csontokról a húscafatokat, késsel apróra vágtam és ráöntöttem a zsírja egy részét is.
Így beüvegezve került a hűtőbe, állítólag sokáig eláll, bár nálunk nem fogja megérni az egy hetes kort sem.
2 megjegyzés:
Nagyon jól hangzik, van is otthon szárnytövem. Kérdésem: csak a husit teszed bele, vagy a sült bőrét is??
Sziszi
Sziszi, főleg a húsát, de a bőre legfinomabb részeiből is egy keveset hozzávagdostam.
Megjegyzés küldése