Mák Bistro

Számomra megnyugtatóan alakul Budapest gasztronómiai térképe. Már van egy olyan érzésem, hogy ha jókat akarok enni, akkor jópár hely közül választhatok és biztos lehetek benne, hogy megfelelő színvonalú kaját fogok kapni.

A MÁK Bistro még csak három hónapos, de már elég sok helyen hallottam róla. Egy hirtelen ránk szakad szabad estén valahogy éppen arra keveredtünk, mivel nem volt telt ház, be is ültünk. A koncepció itt is elég modern, még nem teljesen szokványos. A rusztikus, de azért itt-ott meglepő, kreatívan alkalmazott fémes elemek, lakkozott, fényes felületek a fa és a meszelt tégla mellett nekem azt sugallja, hogy jó helyen vagyok. Az ilyen környezetben szinte mindig jól érzem magam, mert azt érzem, hogy át van gondolva, mégsem a luxust tukmálják rám.

Az étlap egy lap két oldala, de egyébként az egyik fekete falra is fel van vésve krétával. A kínálat pedig elég gyakran változik, már-már naponta új fogásokkal. Az egyik oldal a mini fogásokat sorolja, ők ezt pinxto-ként aposztrofálják. Én magamnak kóstolóadagként fordítom. Kissé bátortalanul két ilyet rendelek be, de végül teljesen jól lakom: szarvasgombás mangalica az egyik, kelkáposztás nyúl a másik. A mangalica testrészét nem sikerül száz százalékosan azonosítani, egy kocsonyásan puhára főzött darabról van szó, valami zseniális ízekkel és állaggal. A nyúl is isteni, némi füstölt szalonnával spékelve.

A teljes adag étel se rossz, tulajdonképpen azzal is jól lehet lakni. Végül egy csokimusszt is bevállalunk, amiről kiderül, hogy inkább fagyi. Igazán maradandót viszont a vele érkező marakuja fagylalt ízeiben sikerült megalkotnia a séfnek.
Mielőtt elmegyünk, a számlával együtt érkezik még egy kis játékos fricska: sárga és rózsaszín málnaszem és házi dunakavics. Kedves ötlet, igazán jókedvre derül tőle az ember lánya.

Az ételek tökéletesek, az ízek pedig fergetegesek. Még jól is laktunk. Picike hiányérzetem pusztán abból adódik, hogy a napi új étlap ellenére elenyésző a friss, nyári zöldségek szerepe. Ilyenkor, a nyár kellős közepén egyszerűen fürdőzni kellene a zöldségekben és gyümölcsökben, nem sóletet meg kacsacombot adni. Arra majd télen leszek kíváncsi, remélem addig is megmarad ez a kedves, igyekvő hely.