Gyilkos keksz

Az Angyalkajáték találkozója kapcsán végre volt alkalmam elkészíteni Joane Fluke kekszét. Amikor először a kezem közé kaparintottam az Egzotikus csók és gyilkosság című könyvet, egyszerűen lenyűgözött az ötlet. Az evészetet vegyíteni a gyilkolászással!






Aztán ahogy olvastam a könyvet, úgy lohadt le a lelkesedésem. A könyvtárnyi szerelmes regényt magába foglaló praxisom megszokott fordulatai köszöntek vissza, halványan csavaros sztorival, egydimenziójú sütikkel és papírsablonnal körbevágott szereplőkkel. Naná, hogy sorozatot építettek a recept köré, de az epertortás rész már annyira sem hozott lázba, mint amikor a kenyérvágó késsel sikerül saját ujjamat is hozzászeletelni a szendvicshez.

Persze az egzotikus csók gondolata és egyszerűsége nem hagyott nyugodni, kedden jött el az alkalom! Természetesen ezúttal is csak nagyvonalúan kezeltem a könyvben lévő receptet, de ezúttal is azt hiszem, hogy egész jó eredménnyel. A nagyérdeművel pedig saját változatomat osztom meg, aki kíváncsi az eredetibe nézzen bele a regénybe, recept a 33. oldalon*. Hátha egy borongós délutánra, rágcsálnivaló és illatos tea mellé még elférne egy ilyen súlytalan szórakozás.

Gyilkos keksz, alias egzotikus csók

Mi kell hozzá? 10 deka finomliszt, 10 deka teljes kiőrlésű liszt, 1 teáskanál sütőpor, 10 deka vaj, 10 deka cukor, 5 deka kakaóbab darabos csokoládé, 5 deka aszalt gyümölcs (ezúttal aszalt cseresznye, mazsola és kandírozott gyömbér volt kéznél), 1 tojás, 0,5 deci narancslé.

Hogyan készül? Az aszalt gyümölcsöket és a csokit egészen apróra vagdaltam. A lisztet és a sütőport elkevertem, kézzel összemorzsoltam a szobahőmérsékletű vajjal. Amikor már elég jól összeállt a tészta, robotgéppel hozzákevertem a cukrot, egy tojást és a narancslét. A túl kemény lenne, jöhet bele még egy kis folyadék. Végül a gyümölcs és csoki darabkákat is beleforgattam.

Kiskanállal sütőpapírra szaggattam a masszát, egymástól viszonylag távol, mert alaposan megnőnek a kekszek. 180 fokos sütőben úgy negyed óra alatt szépen meg is sültek, jó ropogósak lettek. Ahhoz, hogy ne is puhuljanak gyorsan vissza, érdemes rögtön rácsra vagy hideg tányérra szedni őket, hogy egyenletesen és gyorsan kihűljenek.

* Egy ilyen puha borítójú regényből főzni sokkal nagyobb kihívás, mint felgöngyölíteni egy gyilkossági ügyet. Tiszta maszat is lett a könyv a végére.

Nincsenek megjegyzések: