Országos Nyílt Lazacbontó Bajnokság

A METRO Vevőakadémia meghirdeti az Első Országos Nyílt Lazacbontó Bajnokságot, amely a Budai Gourmet gasztronómiai rendezvényen kerül megrendezésre, 2011. június 4-én.


A verseny döntőjébe a selejtezők első öt-öt helyezettje kerül be.

A nyertes a Marine Harvest jóvoltából egy 4 napos Norvég utat nyer és megtekintheti Európa egyik legnagyobb lazac farmját.

ELŐDÖNTŐ: Az elődöntők helyszíne és időpontja: Budai Gourmet gasztronómiai rendezvény, Millenáris Park, Budapest - 2011. június 4. 15:30-17:00. A két elődöntő egymást követi majd.
DÖNTŐ: A döntő helyszíne és időpontja: Budai Gourmet rendezvény, Millenáris Park, Budapest - 2011. június 4., 18:30-19:30


VERSENYKIÍRÁS:

A versenyzőknek az Országos Nyílt Lazacbontó verseny hivatalos szabályai szerint kell a lehető legszebb és legpontosabb lazac filéket szelnie egy hagyományos lazacból, a lehető legrövidebb idő alatt. Az elődöntő és a döntő alapanyagait a Metro Vevőakadémia és a Marine Harvest cég biztosítja.

A jelentkezéseket kizárólag a Metro Vevőakadémia e-mail címére lehet elküldeni vevoakademia@metro.co.hu
A pályázathoz néhány soros bemutatkozást és rövid indoklást kell csatolni a versenyen való indulás motivációjáról.

A felkészüléshez szükséges alapanyagok a METRO áruházakban szerezhetők be.

A szervezők a változtatás jogát fenntartják!

Nem csak az nyer, aki a fődíjként felajánlott 4 napos norvégiai utat nyeri!


A lazacbontó versenyen résztvevő minden versenyző, nagy értékű ajándékot kap a Metro Vevőakadémiától és a verseny fő támogatójától, a Marine Harvest cégtől. A versenyzők alanyi jogon kapnak a versenyen felfilézett 4,5 kg - 5 kg súlyú lazaccal megegyező mennyiségű lazachúst, tehát aki a döntőbe kerül máris gazdagabb 2 nagykereskedelmi minőségű lazac filézett húsával, de aki az előselejtezőben elvérzik annak sem kell búslakodni hiszen ebben az esetben 1 db atlantik lazac filézett halhúsát teheti a hűtőjébe és még számos egyéb ajándék is gazdára vár!
Segítség a filézéshez: az első és egyetlen hazai halgasztronómiai blog, az Oceancowboy-on bővebben olvashattok a lazacokról, méretről, súlyról , alkalmazható konyhatechnológiáról, és a filézéshez segítséget kaphattok, ha elolvassátok a fázisfotókkal illusztrált filézési útmutatót!
Nem csak séfek, szakácsok, vagy halkereskedők jelentkezését várják a bajnokságra, de nem árt, ha láttál már, filéztél már életedben! Jelentkezni csak a megadott e-mail címen lehet, ahová pár soros bemutatkozó (motivációs) levelet kell írni.
Filézőkéseket elő, mindent bele!

Töltött tök

Vannak ételek, amelyek talán nem is annyira finomak, hogy az ember vágyakozzon utánuk. Itt van például a töltött tök. Már önmagában a tökség nem a gasztronómia csúcsa, túl könnyen szétfő és olyan maszatos lesz. Az íze se ringat mennyei álomba, mint egy szép szelet lazac, vagy a most mindent elborító eper.

Maradjunk annyiban, hogy a tök egy éppen csak megtűrt hozzávaló, időről időre vesz belőle az ember, készíti is, mert zöldség meg egészséges. De hallottatok már bárkit is a tökfőzelékről álmodozni, ábrándozni?

Évente egyszer-kétszer mégis azon kapom magam, hogy elmerengve nézegetem a zsenge, szinte fehér tököket a piacon. Egyet meg is fogok, a súlyát-súlytalanságát latolgatom a kezemben. Automatikusan az orromhoz emelem, beszippantanám az illatát - mint az imádott zellernek - ha lenne neki olyan. Aztán gyorsan zavarba jövök, és a kofa kezébe nyomok két-három darabot, hogy azt kérném.

Hogy mi ez a nyár eleji tök-ügy nálam? Hát, valójában nem a tök hiányzik olyan veszettül, hanem anyukám. Ő minden nyáron legalább egyszer elővette a töltött tök receptjét, leporolta gondosan és a tőle telhető legjobban el is készítette. Nem mintha annyira értékeltük volna az erőfesztítéseit. Épp úgy fintorogtunk és tologattuk körbe-körbe a villával a tökdarabokat, mint ahogy most a saját gyerekeim teszik. Mert ugye darált hús, rizs az teljesen oké, teljesen gyerekbarát kaja, a tejmártás meg egyenesen szuper, de azt a tököt valahogy nem kellene erőltetni.

Nos, úgy tűnik az anyukák már csak ilyenek. Erőltetik ezt a tök dolgot és közben hogy s hogy nem harminc fölött már kifejezetten finomnak találtatik ez az összeállítás minden apró kaporszálával együtt. A fényképen szereplő műalkotás 80 százalékát jómagam kebeleztem be a legnagyobb élvezettel és megelégedettséggel. Nem hazudok, tényleg ízlett.

Csak hát, amilyen az ember lánya, ilyenkor örülne inkább annak, hogy ügyetlen, hogy nem tud összehozni egy épkézláb töltött tököt sem, csak ha cserébe lenne valaki, aki elkészítené helyette, aki gondoskodva odatenné elé az asztalra, amikor a nagy nyári szüneti rajcsúrozásból megfáradva hazavánszorog. Enni, falni a teraszon, az árnyékban, hogy aztán újult erővel induljon neki az ember a végtelen júliusi napoknak. Hát, ha jó valamikor gyereknek lenni, akkor tuti a nyári szünet az!

Fogtam Anyu receptjét és nagyából-egészéből végigcsináltam. A kaprot a húshoz kevertem, a mártásba meg került valahogy némi reszelt sajt is. Az a hozzávaló, ami nálam egyetlen ételt se tud elrontani, alkalmazom is mértéktelenül.

Íme az eredeti recept:

Hozzávalók: 2 zsenge fehér húsú tök, 1/2 kg darált hús, 1 kisebb fej vöröshagyma, 20 dkg rizs, fél liter tej, 3 kanál liszt, kapor, só, bors.

Elkészítése: A tököket hosszában félbe vágjuk, a magokat kikaparjuk. A kis csónakokat sós, ecetes vízben félig puhára főzzük és szűrőn lecsepegtetjük. A tök gyorsan megfő, ezért nem érdemes otthagyni.

A töltelékhez a darált húst apróra vágott hagymán és olajon átpirítjuk. Sóval, borssal fűszerezzük. Közben a rizst kétszeres mennyiségű vízzel puhára pároljuk. A puha tök csónakokat egy tűzálló edénybe helyezzük, megtöltjük a hús és rizs keverékével majd tejmártással borítjuk be. A mártáshoz 4 dl tejet felforralunk, és amikor már bugyog, hozzákeverjük az összekevert maradék tejet és lisztet. Így nem lesz csomós a mártás. Addig kevergetjük, amíg besűrűsödik, sózzuk és hozzáadjuk az apróra vágott kaprot is.

Ezzel a mártással beborítjuk a megtöltött tököket, majd fél órára bedugjuk a sütőbe, hogy a teteje egy picit átpiruljon.

Színes túrókrém

Kence, kence, kence. Még a gyerekekkel jó lenne megértetni, hogy mennyire jó különböző "gyanús" állagú dolgokat a kenyérre kenve elfogyasztani. Mert ott van ugye a körözött - a kedvencem, aztán a fetás paprikakrém, a tojáskrém/pástétom, és most a legújabb tavaszira hangolt túrókrém.

Elkészítése nem igényel túlzott erőfeszítést, viszont jót tesz neki, ha pár órát ácsorog a hűtőben. És van egy trükk is: ha botmixerrel esek neki a túrónak ezerszer krémesebb lesz.

Aztán teszek hozzá egy-két kanál tejfölt, sót, borsot. Összevagdostam olajbogyót, piros kaliforniai paprikát és egy picike lilahagymát. Végül pedig még sok-sok kaprot is felszecskáztam és belekevertem. Már csak egy szelet pirítós kell melléje.

Ha nagyon cifrázni szeretném, akkor kivájom pár paradicsom közepét, lefordítom, hogy kiengedje a levét, aztán abba töltöm a túrókrémet. Csudajól tud kinézni a sok szín így együtt.

Gere Attila Mandula étterme, Villány

Villányban először Gere Attila borász nevével fémjelzett komplexumba vezetett az utunk, a hotelt és éttermet is magába foglaló épületben mi a vendéglőben telepedtünk meg vagy 3 óra erejéig.

Gyönyörű idő, árnyékos terasz és érkezik a Frici névre hallgató rozé habzóbor is. Isteni, hideg, csiklandósan illatos. Legszívesebben maradnék ennél az ebéd egész ideje alatt. Amíg böngésszük a szűk - éppen váltás alatt lévő étlapot kapunk friss, puha kenyeret, vajat  és szőlőmagolajat. Egészen isteni mindhárom, simán jól tudnék lakni ennyivel.

Akárhogy is szűkítették az ajánlatot egyetlen lapra, mindenki talál valaki kedvére valót, sőt a vegetáriánus vendégnek is összehoznak egy komolyabb paradicsomos tésztát. De kezdjük a levesekkel, amelyek jó része krémleves. A pincérnőnk például nem ajánlja a salátalevest, de én csak azért is ezt akarom. Talán a fenyőrügy sorbert miatt, aminek végül nem sok ízét érzem. A leves maga zöld és hideg, amolyan fű ízű. Hozzá kis tálkákban jégsaláta és csirkefalatkák is érkeznek. Összességében inkább érdekes, mint finom, de most nem hiányzott semmi tartalmasabb.

A zöldborsó krémleves wasabival lett ízesítve, de a cukorborsó édessége dominál benne. A paprikaleves két színben: sárgában és narancsos pirosban érkezik, szépen mutat a tányéron. A piros rész csípősebb, a sárga csak simán paprika ízű - jó ez is.

A főételek meg egyenesen pazarok. Például ez a szerény kis báránycsülök, amit nem volt egyszerű bekebelezni, de azért valahogy csak helyt álltam. Mellé paradicsomos ragu és gombás, parmezános krumplipüré is jár. A borválasztást rábíztuk a helyi erőkre, így aztán végül fogalmam sincs, mit ittam. Egy erős, nagy testű bor volt, nekem minden tekintetben túl sok a szelíd bárányom mellé.

A desszert nem tűnt túl esélyesnek egy ilyen menüsor után, de a ház meg is lepett minket egy-egy pohárkában tálalt panna cottával, málnahabbal. Hát, ez valami zseniális volt! Nem csoda, hogy nem is akartunk már mást választani. Már csak ezért a desszertért is érdemes volt eljönni - úgy éreztem.

Meg az se tett rosszat a hangulatomnak, hogy 3 órán keresztül csak ültünk az árnyékban a barátainkkal - gyerek nélkül - és csak beszéltünk, beszéltünk, beszéltünk. Néha egy-egy korty bor, sok víz és a sehova nem rohanás érzése.

Sauska, Villány

Volt nekünk ez a kis villányi kiruccanásunk, aminek fő programpontjának a Sauska borászat meglátogatása bizonyult. Hosszas egyeztetések, telefonok és e-mailek jöttek-mentek. A látogatásunk szervezői igazán kitettek magukért. Aztán kiderült számomra az is, hogy akikkel mentünk, ismerik ám Sauska Krisztiánt, sőt ő véletlenül pont ott is volt. Meg a lánya is. Meg egy Master of Wine hölgy is, aki éppen nagy kóstolót tart a jövőben esedékes borokból. Meg a birtokigazgató, aki lelkesen mesélt nekünk és türelmesen válaszolta meg a kérdéseinket.

Innen már csak tátott szájjal figyeltem. Ültünk a naplementében, simogatóan meleg májusi délutánban a teraszon. Hiperdizájnos fehér kanapékon, Zsolnay-kerámiás kék puffok körül, és csak hozták és hozták a borokat. Jók voltak, igencsak fantasztikusak. Úgy a negyedik körül én már teljesen elvesztettem a fonalat, egyáltalán nem tudnám megmondani, hogy mit is ittunk.

Aztán mentünk egy nagy kört a pincében is. Lenyűgöző. Leginkább a mögötte lévő irdatlan munka. Most ugye nincs nagy nyüzsgés, szépen növöget a szőlő fenn a dombon. De az, hogy szinte szemenként válogatnak, hogy micsoda tökéletes tisztaság honol mindenhol, hogy mennyi odafigyelés és törődés veszi körbe ezt az italt. Engem teljesen megdöbbentett. Az, aki ennyire figyel arra, hogy mit tesz bele végül a palackba, az lehet akármilyen nagyképű - szerintem. De közben mindig ott van a tudat, elő is jött többször, hogy a természet egyetlen jeges hajnallal, egyetlen nagy viharral teheti tönkre az egész évet. A természet adja a bort, az elkészítése csak "pofozgatás" a helyes irányba.

Aztán volt még vacsora is. Nem mondhatnám, hogy éhesen ültünk neki, de ez is jó volt. A belső tér is a design, a modernség, a kortást művészetek még éppen kellemesen befogadható, de nem tolakodó egyvelegét nyújtja.

Látványkonyhában készül a vacsora és amolyan modern magyaros vonalat követ. Semmi konfitálás meg sous-vide, csak korrekt módon elkészített bableves, sok belevalóval. Aztán nyúlcomb megpirítva, de mégis omlósan némi lecsóval, zsemlegombóccal. Végül pedig egy összett desszert: madártejbe áztatott bundáskenyér, mascarpone-hab, mákkrém, tokaji borzselé.

Hmmmmmm. Tökéletesen eltelve, alig-alig pihegve tértünk meg szállásunkra. A legmeglepőbb módon, bár tetemes mennyiségű bort fogyasztottunk el, igazából nem lett tőle komolyabb bajunk. Persze ettünk és literszám ittunk is mellé vizet.

Csak azt bánom, hogy a rozén kívül alig-alig tudom visszaidézni, melyik bor is volt a kedvencem. Talán itt az ideje, hogy itthon egyesével elővegyük és végigkóstoljunk újra mindet. Vagyis azokat, amelyek éppen kaphatók az üzletekben. Az biztos, hogy a rozé a nyár nagy kevence lesz.

Napi mosoly

Nincs jobb annál, mint amikor az ember a biztonság kedvéért felhívhat valakit - például az Apukáját - hogy hogy is lesz a legjobb a grízgaluska.

Spárga salátaként

Már megint egy végtelenül egyszerűen készíthető étel. Mármint szerintem az, de ha valaki nincs olyan jó és közeli barátságban a sprágával, mint én, akkor itt a tavalyi okosságaim gyűjteménye.

Most egy fél kilós csomag zöld spárgát átmostam. "Összespárgáztam", de nem kék színűvel, mint Briget Jones. Talpra állítva forró vízbe tettem, hogy a fejei a víz fölött legyenek. 4-5 percig főztem a sós, cukros vízben. Kiszedtem és konyharuhába csavarva hagytam kihűlni. Nem mostam le, nem raktam jeges vízbe.

Amikor már langyos volt, levágtam a fás alsó részét - úgy 2-3 centit. Tálra tettem és meglocsoltam pár csepp olívaolajjal, citromlével. Rászórtam 1 evőkanál darált diót, pár szem felcsíkozott aszalt paradicsomot, rengeteg petrezselyemlevelet meg parmezán forgácsokat.

Igazi, nyárieleji gyönyörűség. Az egyik tökéletes vacsora fehér borral, ropogós héjú kenyérrel.

Töltött paprika fetával és paradicsommal

Nem az a hagyományos, húsgombócos, jó sok munkával járó töltött paprika. Sőt, nem is akartam megírni az elkészítését, hiszen annyira egyszerű.

De ha mégis valakinek pont erre az ötletre, receptre van szüksége, hát íme a kétszemélyes adag leírása:

Megfőztem 15 deka tésztát (rövid, csavart csöveket). Leszűrtem.

Félbe vágtam egy nagy kaliforniai paprikát. 10 percig elősütöttem a sütőben.

Közben összevágtam egy nagy paradicsomot, 5 deka fetát, 4-5 szemnyi aszalt paradicsomot is.

Akad még hozzá pár menta és petrezselyemlevél is. Ezeket mind összekevertem a tésztával és a paprikába halmoztam. Persze az egész nem fért bele, így jutott bőven mellé-köré is.

Még 10 percig sütöttem együtt.

Szerintem ez így komplett. Sózni például egyáltalán nem kell a feta miatt.

Rakott tészta sonkával és brokkolival

Nézegettem Lilla mac and cheese ihletét, de nálunk végül ez lett belőle. Jó dolog az az amerikai változat, de szerintem teljesen felesleges tejmártást főzni, mert a tojás-tejföl kombináció épp olyan jól megállja a helyét.

Egyszer már készítettem úgy is rakott tésztát, hogy nyersen dobtam bele a tejbe a tésztát, majd így be a sütőbe. Akkor jól is sikerült, de az arányokat menthetetlenül elfelejtettem, így maradtam a tészta előre megfőzésének verziójánál.

4 személyes adaghoz: 40 deka rövid csőtészta, 40 deka brokkoli, 10 deka sonka, 10 deka jól reszelhető sajt (például Cheddar), 2 tojás, 2 deci tejföl, szűk maréknyi petrezselyemlevél, só.

Így készült: A tésztát és a brokkolit is megfőztem. A sonkát felkockáztam, a sajtot lereszeltem. A tejfölt, tojást összekevertem. Sóztam, beleszórtam az apróra vagdosott petrezselymet is.

Tűzálló tálba öntöttem a kifőtt tésztát, a sonkát meg a brokkolit. Ráöntöttem a tojásos keveréket és végül beborítottam sajttal.

Úgy 15 perc bőven elég neki a forró sütőben. A tojásos keverék átsül, a sajt meg jól megpirul a tetején.

Napi mosoly

Mégiscsak visszajött az előző bejegyzésem. Én ennek is tudok örülni. Persze a hozzá fűzött megjegyzéseket nem látom...

Napi mosolyok

A gyerekenek ízlik a macaron. Van ízlésük.

A játszótér akácillatban úszik, és meg is kóstoltuk a virágot. Ez már nem ízlett annyira.

Végre sütöttem újkrumplit. Ez viszont mindent visz nálam. A leg-leg tavaszi csemege.

Szendvics-ebéd

A mai ebédem, amire egyébként már napok óta készültem:

1 répa - lereszelve,

1 gerezd új fokhagyma - lereszelve,

rengeteg petrezselyemzöld - összevágva,

1 kiskanál majonéz,

2 kiskanál tejföl.

Keverve, ciabattába töltve. Napfényben úszó teraszon elmajszolva.

Indiai fűszeres paradicsomleves

Teljesen mentes az állati eredetű hozzávalóktól, de ettől még igencsak finom tud lenni. Meglepően laktató is, köszönhetően a vöröslencsének. Persze kell egyfajta ízlés ahhoz, hogy az ember egyrészt megszeresse az erőteljes fűszereket, másrészt, hogy ne zavarja a leves állaga.

Felkockáztam egy hagymát és egy répát. Kevéske olajon megfuttattam, sóztam, meghintettem 1 jó kiskanálnyi garam masalával (indiai fűszerkeverék). Hozzáadtam 2-3 kanálnyi vöröslencsét (ami helyettesíthető rizzsel is akár).

Felöntöttem úgy 2 dl vízzel és puhára főztem mindent. Hozzáadtam 3 deci paradicsomlevet, 1 deci kókusztejet, 1 jó marék borsót és így is főztem 7-8 percig. És már készen is volt!

Saját magamnak főztem, szigorúan két tányéros mennyiségben. Ez így nekem pont egy ebédre elég.

Megtörtént a nagy sorsolás

A random.org-ot használtam, nem csaltam, a nyerteseket nem ismerem személyesen. Biztos, hogy lesz, aki csalódik, de ígérem szervezek még hasonlókat!

Íme a nyertesek (mindenki, aki nyert, kapott egy e-mailt)
Mankás könyvek: Monica
Kern Ági könyvek és Szabadka-csomag: névtelen (szelesiszi...@)
Panyizsuzsi tejeskávé szettje: Viki
Karaffa borbolt saját bora: aarks
Hedonism bonbon és csoki: Muller Agi
Kockacukor kávébérlete: Lilla (főz)
Szilikonos forma a Gasztroshoptól: Jutka

Nagyon köszönöm nektek a játékot, a részvételt!

VKF! Eper-színpompa

Volt egy kis kavarodás a legújabb VKF kiírásával. Nagyon tetszik a színpompás ötlet, de én mégis az eperre szavaztam. Gyönyörű piros színe van ugyanis. Ahogy a piac kínálatát elnézem, május elejére már elég nagy mennyiségben lehet venni. Lehet, hogy még fólia alatt, de már napfény érleli.

Nekem különösen nagy kaland az eper. Ez az első év, amikor meg mertem kóstolni az epret, sőt 5-6 szemet egyszerre meg is ettem. Ilyesmire utoljára 15 éve került sor! Akkor nagyon csúnyán allergiás lettem rá, és azóta kerültem, mint a tüzet. Még epres gyümölcsös joghurtot se mertem enni, pedig abban aztán tényleg elenyésző a mennyiség. Úgy tűnik újrakezdhetem az eperevést, gondolom ennyi idő elég volt, hogy kiürüljön a szervezetemből. Meglátjuk, mikor telítődök újra.

A receptet nem vittem túlzásba, ugyanis azt gondolom, hogy a bogyós gyümölcsök frissen, éppen csak megmosva a legfinomabbak. Csak úgy csipegetve. De ha éppen nem a legérettebbek, legfinomabbak, akkor érdemes egy picit varázsolni velük. Például:

Gyümölcsrizst eperöntettel

4 desszert adaghoz főztem 2 dl rizst tejberizsnek. Én úgy csinálom, hogy először 2 dl vízben, 1 kanál cukorral kezdem főzni a rizst, amikor azt felszívta, akkor öntöm hozzá a tejet, kb. 3-3,5 decit. Amikor a tejet is felszívta, még öntök hozzá egy keveset, lefedem és lehúzom a tűzről. Így még tovább puhul és krémesebb lesz.

Az epret megmostam, félbe vágtam. Egy csomag vaníliás cukorral és fél deci fehérborral főztem pár percig.

Forrón és hidegen egyaránt jól esik.