Furcsa kettősség jellemzi az evési szokásaimat: imádom a jó húsokat, főleg ha azok tényleg jól vannak megcsinálva, de napokig elvagyok növényi táplálékon is, ha éppen úgy alakul. Valószínűleg az lehet a háttérben, hogy az iparilag előállított hústermékek valahogy nem ízlenek már annyira. Viszont kaptam egy könyvet, amely pont arról szól, hogyan lehet tisztelettel bánni a hozzávalókkal, ha már egyszer olyan népség vagyunk, aki állatokat is megeszik. A másik pont ennek az ellentettje: azt mutatja meg, hogyan lehet kizárólag vegán módra főzőcskézni. És közben mégis kreatívnak maradni. A harmadik szereplőt azért választottam, mert hosszú-hosszú órákra ad olvasni valót, és van egy plusz hozzávalónk is: egy online tanfolyam.
Kócsa László és Adorjányi Máriusz: BBQ expedíció
Miután már volt szerencsém tavaly nyáron Etyeken megkóstolni a Adorjányi Máriusz által készített húsokat, néha eszembe jut, hogy de jó is lenne itthon ilyesmivel kísérletezni. A gondolatot azonban mindig elhessentettem. Grillezős fajta vagyok és ez a lassú tüzes, füstölős történet, amit a BBQ jelent, valahogy távol áll tőlem.
Most hogy alaposan átolvastam ezt a könyvet, látom csak, hogy micsoda komoly kultúrája van ennek a főzési módnak. Kezdve itt attól, hogy milyen fontos a megfelelő alapanyag - a tökéletes hús kiválasztása. Ha valaki 5-10-12 órát áldoz egy étel elkészítésére nem fog hozzá másfél hónap alatt feltápozott vizenyős csirkét használni.
A könyv egyébként csak fele részben tartalmaz konkrét recepteket. Sokkal inkább egy mélyre ható utazás időn és téren keresztül. Rengeteg képpel és tökéletesen érthető leírásokkal hozzák közelebb a szmókerek világát. Ha végighaladunk a lapokon érthetővé válik minden apróság, amely szükséges a tökéletes végeredményhez: az eszközök, a fa, a fűszerek és szószok.
Persze azért vannak jóféle elkészítési leírások is: sertés oldalas és a legnagyobb kedvencem a pulled pork. Mondjuk a töltött sertésláb sem lehet rossz. A marhák közül a szegy és az oldalas is tökéletes lehet, de a hagyományos pastramit is megkóstolnám szívesen.
Lehet, hogy hamarosan benevezek egy mini alkalmatosságba, mert egyre többször fut össze a nyál a számban, ha a lassú tűzön-füstön való sütésre gondolok.
Steiner Kristóf: Kristóf konyhája
És akkor egy jó nagy ugrással lépjünk át a vegán világba. Bizonyos szinten vonzó számomra a zöldségekre épülő táplálkozás, de egyelőre nem tudok kizárólag így élni. Kristóf könyve abból a szempontból a legjobb, hogy mindenre kínál húsmentes alternatívát: rengeteg receptben mutatja meg, hogyan váltsuk ki a sajtot és a tojást.
Nekem a kedvenceim mégis azok a fogások, ahol nincs szükség semmilyen alternatív hozzávalóra, mert már eleve vegánnak lettek kitalálva. Az indiai lencseleves, a gazpacho, a kukorica-krémleves, a ratatouille. Nagyon erős lett a saláta-szekció: az articsóka aszalt datolyával és a balzsamos fügesaláta már előre látom, hogy nyári kedvencek lesznek.
Imádtam az alternatív hamburgerezést, kezve a szószoktól, egészen a lencsés burgerpogácsáig. Már régóta kerestem egy ehhez hasonló receptet.
Hogy teljes legyen a kép akadnak szép számban izgalmas édességek és sok-sok ital is. A gyömbéres cosmo-fröccsből elég sokat fogok nyáron legurítani.
A leírások nyomokban nekem egy kicsit túl sok humort tartalmaznak, és néha nem egészen értem a vonalvezetést. Máskor viszont pont az a jó, hogy nem is annyira a recept a lényeg, hanem az a szemlélet és életigenlés, amely az egész könyvet áthatja. Ez alapján úgy tűnik, hogy vegánnak lenni szuper dolog!
Mautner Zsófi: #gasztrocsajok
Érdekes módon újságosoknál kapható, magazin formátumú ez a kiadvány, amely bőven lehetne könyv is. Gyakorlatilag egész nyárra kínál valami olvasnivalót, annyira tömény, dús és sokoldalú.
Ez a magazint nem annyira a receptek kedvéért olvastam, hanem mert fantasztikusan sokrétű bepillantást nyújt a gasztronómia világába. Igen, vannak benne csúcséttermek is szép számmal, de mindig mindent az ott dolgozó embereken - nőkön - keresztül mutat be.
Legtöbben csak ábrándozunk arról, amit Zsófi csinál: végigeszi Isztambult és Berlint, aztán átruccan Varsóba, majd Tel Avivba. De nemcsak ezt a virtuális utazást erőlteti, hanem a magyar fazekakba is bekukkant. Fiatal arcok, diplomájukat cukrászdára cserélő nők, a Budapesten élő multikulti... minden terítékre kerül. Sőt még a híres-neves séfeknek hátországot biztosító nőket is bemutatják.
A társadalmi felelősségvállalás is felbukkanó téma, több cikkben is ezt az izgalmas témát feszegetik, rengeteg oldalról körüljárva.
Újra és újra átlapozom a magazin és álmélkodom: tényleg csak nőkről szól ez az egész. Őrület, hogy milyen sokan (és egyre többen) hallatják a hangjukat a gasztro világában is!
Kicsi Vú 5 elemes nyári tanfolyama
Viki 5 elemes, a kínai gyógyító konyhás tanfolyamán csak élőben voltam eddig, de amit ott kaptam, azóta is hasznosítom. Most pedig beneveztem a kifejezetten nyárral foglalkozó leckéire is. Úgy érzem, mindig szükségem van újabb és újabb inspirációkra, amelyek tovább löknek a főzés néha unalmas rutinjában. Ha pedig ezek az új ételek, ötletek még segítenek is abban, hogy kiegyensúlyozottan éljem a mindennapjaimat - ez már külön nyeremény!
Izgatottan várom hát, hogy milyen hozzávalókat, fűszereket és hogyan használjak úgy, hogy jól érezzem magam egész nyáron. :)
Kócsa László és Adorjányi Máriusz: BBQ expedíció
Miután már volt szerencsém tavaly nyáron Etyeken megkóstolni a Adorjányi Máriusz által készített húsokat, néha eszembe jut, hogy de jó is lenne itthon ilyesmivel kísérletezni. A gondolatot azonban mindig elhessentettem. Grillezős fajta vagyok és ez a lassú tüzes, füstölős történet, amit a BBQ jelent, valahogy távol áll tőlem.
Most hogy alaposan átolvastam ezt a könyvet, látom csak, hogy micsoda komoly kultúrája van ennek a főzési módnak. Kezdve itt attól, hogy milyen fontos a megfelelő alapanyag - a tökéletes hús kiválasztása. Ha valaki 5-10-12 órát áldoz egy étel elkészítésére nem fog hozzá másfél hónap alatt feltápozott vizenyős csirkét használni.
A könyv egyébként csak fele részben tartalmaz konkrét recepteket. Sokkal inkább egy mélyre ható utazás időn és téren keresztül. Rengeteg képpel és tökéletesen érthető leírásokkal hozzák közelebb a szmókerek világát. Ha végighaladunk a lapokon érthetővé válik minden apróság, amely szükséges a tökéletes végeredményhez: az eszközök, a fa, a fűszerek és szószok.
Persze azért vannak jóféle elkészítési leírások is: sertés oldalas és a legnagyobb kedvencem a pulled pork. Mondjuk a töltött sertésláb sem lehet rossz. A marhák közül a szegy és az oldalas is tökéletes lehet, de a hagyományos pastramit is megkóstolnám szívesen.
Lehet, hogy hamarosan benevezek egy mini alkalmatosságba, mert egyre többször fut össze a nyál a számban, ha a lassú tűzön-füstön való sütésre gondolok.
Steiner Kristóf: Kristóf konyhája
És akkor egy jó nagy ugrással lépjünk át a vegán világba. Bizonyos szinten vonzó számomra a zöldségekre épülő táplálkozás, de egyelőre nem tudok kizárólag így élni. Kristóf könyve abból a szempontból a legjobb, hogy mindenre kínál húsmentes alternatívát: rengeteg receptben mutatja meg, hogyan váltsuk ki a sajtot és a tojást.
Nekem a kedvenceim mégis azok a fogások, ahol nincs szükség semmilyen alternatív hozzávalóra, mert már eleve vegánnak lettek kitalálva. Az indiai lencseleves, a gazpacho, a kukorica-krémleves, a ratatouille. Nagyon erős lett a saláta-szekció: az articsóka aszalt datolyával és a balzsamos fügesaláta már előre látom, hogy nyári kedvencek lesznek.
Imádtam az alternatív hamburgerezést, kezve a szószoktól, egészen a lencsés burgerpogácsáig. Már régóta kerestem egy ehhez hasonló receptet.
Hogy teljes legyen a kép akadnak szép számban izgalmas édességek és sok-sok ital is. A gyömbéres cosmo-fröccsből elég sokat fogok nyáron legurítani.
A leírások nyomokban nekem egy kicsit túl sok humort tartalmaznak, és néha nem egészen értem a vonalvezetést. Máskor viszont pont az a jó, hogy nem is annyira a recept a lényeg, hanem az a szemlélet és életigenlés, amely az egész könyvet áthatja. Ez alapján úgy tűnik, hogy vegánnak lenni szuper dolog!
Mautner Zsófi: #gasztrocsajok
Érdekes módon újságosoknál kapható, magazin formátumú ez a kiadvány, amely bőven lehetne könyv is. Gyakorlatilag egész nyárra kínál valami olvasnivalót, annyira tömény, dús és sokoldalú.
Ez a magazint nem annyira a receptek kedvéért olvastam, hanem mert fantasztikusan sokrétű bepillantást nyújt a gasztronómia világába. Igen, vannak benne csúcséttermek is szép számmal, de mindig mindent az ott dolgozó embereken - nőkön - keresztül mutat be.
Legtöbben csak ábrándozunk arról, amit Zsófi csinál: végigeszi Isztambult és Berlint, aztán átruccan Varsóba, majd Tel Avivba. De nemcsak ezt a virtuális utazást erőlteti, hanem a magyar fazekakba is bekukkant. Fiatal arcok, diplomájukat cukrászdára cserélő nők, a Budapesten élő multikulti... minden terítékre kerül. Sőt még a híres-neves séfeknek hátországot biztosító nőket is bemutatják.
A társadalmi felelősségvállalás is felbukkanó téma, több cikkben is ezt az izgalmas témát feszegetik, rengeteg oldalról körüljárva.
Újra és újra átlapozom a magazin és álmélkodom: tényleg csak nőkről szól ez az egész. Őrület, hogy milyen sokan (és egyre többen) hallatják a hangjukat a gasztro világában is!
Kicsi Vú 5 elemes nyári tanfolyama
Viki 5 elemes, a kínai gyógyító konyhás tanfolyamán csak élőben voltam eddig, de amit ott kaptam, azóta is hasznosítom. Most pedig beneveztem a kifejezetten nyárral foglalkozó leckéire is. Úgy érzem, mindig szükségem van újabb és újabb inspirációkra, amelyek tovább löknek a főzés néha unalmas rutinjában. Ha pedig ezek az új ételek, ötletek még segítenek is abban, hogy kiegyensúlyozottan éljem a mindennapjaimat - ez már külön nyeremény!
Izgatottan várom hát, hogy milyen hozzávalókat, fűszereket és hogyan használjak úgy, hogy jól érezzem magam egész nyáron. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése