Az utolsó olasz esténken még útba ejtettünk egy szupermarketet. Ha már autóval voltunk, vettünk jó pár "nélkülözhetetlen" hozzávalót. Olyat mint Barilla tészta, ami ugyan itthon is van, csak kint harmadáron lehet hozzájutni. Meg persze ilyen-olyan pesztók, szárított paradicsom, egy kiló Nutella csak a biztonság kedvéért. Ja és természetesen sok-sok parmezán.
Egy csomag szárított vargányát is vettem, ne kérdezzétek, hogy pontosan miért. De hazajőve már jó ötletnek tűnt. Gyorsan be is áztattam egy órára, hogy megszívja magát.
A gyerekeknek túrós tésztát készítettem, amihez ugye kötelező tartozék nálunk a pörc, azaz a pirított szalonnakocka. Ennek a visszamaradt zsírjában pirítottam meg az időközben megduzzadt vargányát. Felöntöttem az áztató vizével és nagy lángon elpárologtattam a levét.
A közben kifőtt tésztára halmoztam a gombát. A teraszton elburjánzó zsályából felcsíkoztam pár levelet, szórtam rá egy kis mandulaforgácsot. Majd végül a fotó elkészülte után még egy kis parmezánt is reszeltem rá.
Tökéletes volt. Egyszerűen tökéletes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése