Villa-interjú Vrábel Krisztinával

A Dolce Vita blog szerzője ezt mondta a villájáról: "Rám jellemzően csak tészta vagy desszert maradék lehet rajta, húsfélét nagyon keveset eszem, bár nem vagyok vegetáriánus. A szalonnát imádom, de ugye azt kézzel eszem." A desszertjeit, tésztáit és mindenféle izgalmas ötleteit szerintem mindannyian rajongva csodáljuk és azt hiszem nyugodtan kioszthatjuk a legszebben fotózott blog címét neki.

- Ha elrabolna az adalékanyag- maffia és bezárnának egy olyan raktárba, ahol csak műkaja van, és nem engednének ki, hanyadik napon ennéd meg a zacskós levest?

Pont most kóstoltam egy zacskós levest, az instant fajtát, amit csak bele kell önteni 2 dl forró vízbe, és kész is a finom, gőzőlgő leves. Komolyan mondom, szerintem emberi fogyasztásra alkalmatlan. Annyira bántó, túlzó, mesterséges íze volt. Aki ilyesmiken él, annak ez fel sem tűnik. Évek óta nem eszem kész termékeket, ha valahol mégis találkozom ezzel-azzal, megdöbbenek, ezt hogyan lehet megenni. Kitisztultak az ízlelőbimbóim, azt hiszem sokkal jobban érzem az ízeket, bármiről azonnal megmondom, ha van benne valami mesterséges. A bolti kenyérben simán érzem a cukrot, amit beleraktak. Minap vendégségben azzal vádoltam a grillezett húst, hogy romlott. Kiderült, gyorspácot használtak az elkészítéséhez, amelyben fokhagymagranulátum van. A szárított fokhagymának pedig szimplán romlott étel szaga van. A házigazda azzal védekezett, nem volt ideje elkészíteni a pácot. Erre csúnyán összehúztam a szemöldökömet, nem volt időd borsot darálni, kinyitni a pirospaprikás zacskót és egy fokhagymát lekaparni? Elkényelmesedtek az emberek, közben pedig az élelmiszergyártók hülyét csinálnak belőlük.

Marad a koplalás, két, három napig bírnám, aztán megszöknék, hogy főzzek otthon valami finomat.

- Miről mondanál le gond nélkül, amiről most azt gondolod, hogy fontos része az étrendednek?

Zöldség, tészta, tejtermékek, gyümölcs, hal, csoki, bor, kávé ez az étrendem. Nem tudom, melyikről tudnék lemondani. Azt hiszem, egyikről sem. Terhesség és szoptatás alatt csak a borról tudtam lemondani a kávéról pl. nem.

- Van olyan szín, amit nagyon-nagyon szeretsz, a fotókon mégsem mutat jól, ezért nem használod?

- Nagyon szeretem a barna különböző árnyalatait: a drapptól a sötét csokibarnáig, elég csak kiynitni a szekrényemet, minden második ruhám barna. Fotókon ritkán használom, itt inkább az élénk színeket részestíem előnyben. Bár készítettem már egy-két csokis, kávés desszertes képet, barna háttérrel, ezeket kifejezetten szeretem.

- Véletlen-e, hogy végülis a munkád lett a gasztro vonal meg a fotózás vagy tudatosan dolgoztál rajta?

Teljesen véletlen. Egy munka, megjelenés után sem "mentem". Kb. egy éves volt a blog, mikor az első megkeresések érkeztek innen-onnan. Felkérések fotózásra, interjúra, előadásra, vendég-főzésre. A blog 2,5 év alatt önálló életre kelt, hihetetlen, mire képes az internet.