Már megint úgy elszállt a fejem felett. Ahogy a virágba boruló fákban sem tudtam eleget gyönyörködni. Már minden tiszta zöld, komoly levelekkel, meg mindennel. A húsvét is pár pillanat volt, felnőttként valahogy már nem az igazi az egész. Az hiányzik, hogy az ünnepekkor megáll egy kicsit az élet, a szokások keretet adnak mindennek. Ez mostanában nálunk nincs.
A gyerekek szétcincálják a napokat, saját szokások felépítése hiányában pedig valahogy szétfolynak az ünnepek. Ettől egy kicsit nyűgös leszek.
Azért főztem pár dolgot. Volt szabadkai sonka, kolbász, egész jó minőségben.
Citromos sütemény
2 angol magazinból összeollózott receptből lett ez a süti, jó savanykás, citromos, de megtévesztően sunyi, mert kalória az van benne rendesen.
Mi került a süteménybe? 12 deka vaj, 12 deka cukor, 3 tojás, 18 deka liszt, 1 kiskanál sütőpor, 2 deci joghurt, 1 citrom reszelt héja és 1 evőkanál citromlé, 5 deka keserűcsoki. A krémbe: 5 deka vaj, 25 deka mascarpone, 8 deka cukor, 1 citrom leve, reszelt héja.
Hogyan készült? A tojás fehérjét habbá vertem. Összekevertem a lisztet és a sütőport. A vajat és a cukrot habosra kevertem. A sárgájákat egyesével belekevertem, majd jött a citromlé és a joghurt is. Beletördeltem a csokit is. A nedves keverékbe beledolgoztam a lisztet, majd óvatosan beleforgattam a fehérje habot is. 35 percig sütöttem, 180 fokon.
A krémhez is összekevertem a hozzávalókat, a vajnak szobahőmérsékletűnek kell lennie. Aztán összeállítottam a süteményt, amikor a tészta már kihűlt.
Rozmaringos báránycomb
A báránycombot itt-ott megszurkáltam, beledugdostam fokhagymagerezdeket meg rozmaring szálakat. Sóztam. Öntöttem alá 2 dl vizet is. Sült 2 órát alufólia alatt. Alá dobáltam répát, hagymát, fokhagymát, aszalt szilvát meg gesztenyét. Sült még egy órát, fólia nélkül, egyszer megfordítva.
Hozzá krumplipüré meg saláta került. Eszméletlen volt, de komolyan.
2 megjegyzés:
Eszméletlen jól is néz ki! :)
(A süti is tetszik... )
Tényleg minden olyan hamar elrepül. Pedig én igyekszem tudatosan figyelni például a virágzó fákat, mégis pillanatok alatt történik a változás. Az orgona rügyeit napokig nézegettem, azután egy reggel azon kaptam magam, hogy nemhogy kibontakozott a dús levélzet, de a virágbugák is már kifejlődtek. Tegnap meg már nyíltak is...
Gyönyörű a báránycombod!
Megjegyzés küldése