Sárgabarack chutney




Az idén is buzgón grilleztem a Balatonon, akár esett, akár visszafújta a füstöt a szél, az egyébként nagyon jól megépített kürtőben.

Kerületek jobb és rosszabb ötletek a grillrácsra. A joghurtos pác például nem tett jót a csirkének, mert mentetetlenül odaragadt és meg is égett tőle. A tarjának viszont jól állt a sok friss rozmaring, fokhagyma. A szalonnaszeletek meg önmagukban is a gyerekek kedvencei voltak.

Volt egy vega vendégünk is, kedvéért sok gomba sült, néha más zöldségekkel nyársra húzva, néha csak úgy rostra dobálva.

És persze nem maradt el a tűz fölött fortyogósra olvasztott camambert sajt sem, amit kenyérrel kell kitunkolni a héjából.

Nagy mennyiségű saláta mindig az alap, de most készítettem egy jó fűszeres mártást is, ami jól passzolt a sok csirkemell-nyárshoz. Ezt a tűzhelyen, a konyhában készítettem és félig-meddig langyosan ettük.

Sárgabarack chutney

A chutney egyébként fűszeres indiai mártást jelöl, édes-savanyú-csípős összhangjával egészíti ki a sült húsokat, akár hideg sülteket is.

A chutneybe ezek az összetevők kerültek: 8 szem nem túl érett sárgabarack, 1 alma, 1 kis fej hagyma, 1 hüvelyujjnyi gyömbér, 1 dl fehérbor, 1 kanál vaj, 1 kiskanál curry fűszerkeverék, só.

Így készült: A barackot, almát, hagymát felkockáztam, vajon elkezdtem pirítani. Megfűszereztem, felöntöttem a borral és puhára pároltam.

Világítóan sárga lett a curry-től, állaga jobbára a lekvárra emlékeztet, de íze egészen mást ad.

A nyár édessége



Még hátra van ugyan egy hónap, de ekkora sikert rég arattam édességgel. A vége felé már-már kínos volt a sok dícséret, nekem bőven elég szokott lenni annyi is, hogy pár perc alatt eltűnik az utolsó morzsa is. Olyan kijelentések hangzottak el, hogy "libabőrös lettem", meg hogy mindennap tudnék ilyet enni és hasonlók. Igazán hálás közönségnek főztem ezúttal.

Tulajdonképpen, mint minden más étel, amit készítek, ez is rém egyszerű. Valahogy aztán sikerül úgy eltalálni a hozzávalókat, hogy tényleg jól álljanak egymásnak.

Először is fogtam 200 g babapiskótát. Felét szépen leraktam egy tál aljába.

6-7 nagyobb őszibarackot meghámoztam, nagyon apróra kockáztam és leöntöttem 1 citrom levével, illetve 1-1,5 dl almalével. Így nem barnul meg és lesz egy kis leve is, amit a piskóta beihat. A barack felét ráhalmoztam a piskótára.
Ha a citrom héja nincs kezelve, akkor a héját is bele lehet reszelni, plusz ízt ad a gyümölcshöz.

Egy nagyobb doboznyi, azaz 500 gramnyi mascarpone (tejszínes krémsajt) került egy keverőtálba, hozzá két evőkanál cukor és egy csomag vaníliás cukor. Jó alaposan kikevertem, hogy a cukor elolvadjon. Ennek is a fele ment a tálba, aztán előről megismételtem a rétegzést: piskóta, barack, mascarpone.

Végül gyengéden összeolvasztottam 100 g étcsokit, 100 g tejcsokit és 1 dl tejszínt. Ezzel beborítottam a kész művemet.

Nem árt neki, ha ücsörög pár órát a frizsiben, de néhány perc múlva is kanalazható, ha a babapiskóta magába szívta a levet. A fenti mennyiség olyan 6-8 embernek elég, bár valószínűleg még egyszer ugyanennyi elfogyott volna, de senkit sem akartam rosszullétig tömni.

Na nem lett volna nagyszámú gyereksereg a fogyasztók között, akkor a barackhoz az almalé helyett mondjuk narancslikőrt öntöttem volna. Vagy legközelebb málnával, szederrel és áfonyalikőrrel készítem. A variációs lehetőségek végtelenek, ahogy új és izgalmasabb fűszerek is bevethetők.

Balaton + rossz idő + két gyerek

Tavaly meg voltunk róla győződve, hogy nincs annál nagyobb szívás, hogy az ember a nyaralás 10 napja alatt csak négyet tölthet a strandon. Az idén megtudtuk, hogy bizony van. Kezd megtörni a lendület, hogy szépen fejezzem ki magam.
Két kiskorúval vagyunk súlyosbítva, akinek olyan a mozgásigénye, hogy simán fedeznék egy kisebb város energiaszükségletét, ha rájuk lehetne kötni egy atomerőművet.

Pedig olyan szép kis tervünk volt: 10 napig minden reggel lemegyünk a strandra, lángost és főtt kukoricát eszünk, vizipisztolyozunk és homokozunk. Ennek megfelelően pakoltunk ruhákat és felszerelést. Még szerencse, hogy utolsó pillanatban bedobtunk esőkabátot. Sajnos gumicsizmást már nem...

Pedig igazán mindent megteszünk, amit csak lehet. Ha bárkinek van használható ötlete, azonnal írja meg nekem! Plííz!

Sütöttünk már szalonnát esőben, napernyő alatt.

Grilleztünk tomboló szélben, egész jó eredménnyel.

Felástuk a telket, kihúztunk pár szőlőkarót a szomszéd ültetvényéről. (Reméljük, hogy azt hiszi, vaddisznók voltak.)

Felfedeztünk egy szuper játszóteret Balatonfüreden a Park utca mellett.

Jártunk Kapolcson szakadó esőben, ettünk lángost meg rétest, láttam egy csodás nemez kiállítást, de sokalltuk a napijegyre a 2500 forintot.

Voltunk Veszprémben, ahol ki lehet tenni a megtellt táblát a Balaton Plaza-ra, de különösen a játszóházra.

Az összes balatonfüredi cukrászdában ferde szemekkel néznek ránk, amint belépünk, a hangerőnek és a koszolási képességeinknek köszönhetően. Ettől függetlenül imádom a Karolinát és a Bergmannt is. Előbbiben a karamellás-gesztenyés és a csokitorta a legzseniálisabb alkotás, utóbbiban a francia krémes.

Kerülgetjük egy ideje az éppen Udvariban állomásozó cirkuszt, lehet, hogy holnap bemerészkedünk oda.

Az ideiglenesen Zánkán állomásozó dinókiállítást (családi jegy 6000 forint) már tavaly megnéztük, ugyanígy a harci járműveket is.

Nagyvázsonyba még biztos visszamegyünk megnézni a vitézes bemutatót, de ahhoz az kellene, hogy legalább egy délelőtt ne zuhogjon.

Vannak még a gomba mód szaporodó biopiacok (Káptalantóti, Tihany, Csopak), de sajnos ez a gyerekek számára nem jelent túlzott vonzerőt, ráadásul ezek élvezetéhez sem ártana némi esőmentesség.

Gőzerővel keresünk valami élményfürdőt, de amelyek a hotelekhez tartoznak, oda kívülálló halandó nem mehet be.

Szeretnénk hajózni is, vagy legalább átkompozni Balatonszemesre a Kistücsökbe, de ilyen szélviharban ez sem tűnik annyira vonzó élménynek.

Szóval a nagy kérdés: hova, merre? Tudom, hogy visszamehetnénk lakásunk akolmelegébe, de ha már lejöttünk, szeretnénk itt tölteni az időnket.

Szent Orbán Borház, Étterem, Badacsony


Továbbra is ez az egyik legszebb kilátással rendelkező balatoni étterem, fenn a Badacsonyon. Még ilyen vacak időben is jól látszik, hogy ez a Szeremley tudott valamit, amikor kiválasztotta a Szent Orbán étterem helyét. Előtted, alattad az egész Tó, körülötted szőlőlugas. Ez utóbbi megvéd naptól, széltől, bár a zuhogó eső ellen mit sem ér. Szerencsére a benti tér is jó tágas, kényelmes és nagyon kellemes. Régies berendezés uralkodik, nagy asztalokkal, kényelmes székekkel, mindenféle túlzások nélkül.



Ugyanez jellemző a konyhára is. Az étlap két oldal, mindenféle cifrázás nélkül. Jó alapanyagokból készítenek finom ételeket. Bivallyal, szürkemarhával meg mangalicával hirdetik magukat és persze a jó borok is a helyükön vannak.

A húslevesen például látszik, hogy nem került bele leveskocka, ellenben sok-sok hústól, csonttól lett olyan igazi. A halászlé pedig jó sűrű, cserébe alig-alig piros. Bár előételnyi mennyiség, akár jól is lehet vele lakni. A többi vendég választását elnézve nagyon népszerű a túrós csusza meg a különböző palacsinták.



Mi azért megkóstoltuk a fajsúlyosabb darabokat is. A hagymás rostélyosnál minden a helyén van, jókora adag és mustár is jár mellé. Egy kis savanyúság vagy saláta még kellett volna, de erre már túl későn jöttem rá. A syrah viszont kifejezetten kellemesen csúszott mellé.
A bélszín édeskés barnamártással érkezett, bár kicsit vékonyka a szelet, hogy kellően puha és véres tudjon maradni, igazi kifogásunk nem nagyon volt vele.

Ahogy látom, hétfő kedd szünnap - ezekre mostanában kezdtem el figyelni, számomra nem teljesen világos, hogy valaki miért engedhet meg magának ilyesmit a főszezonban, de több helyen futottunk bele az elmúlt napokban. Éhesen ezt nem veszi túl jó néven az ember.

Joghurtleves kaporolajjal


Továbbra is jó meleg van.

A joghurtleves önmagában is jó dolog: egyenlő mennyiségű joghurt és víz, némi citromlével, citromhéjjal, sóval és borssal kikeverve. Így is lehet inni, frissítő itóka.

Kicsit tovább csavarva készült bele levesbetét: apróra, tényleg nagyon apróra kockázott uborka, görögdinnye és paradicsom. A paradicsomot előzőleg forró vízbe mártottam, lehúztam a héját és ki is magoztam.

A kaporolaj pedig úgy készült, hogy jól leturmixoltam egy csokor kaprot némi olívaolajjal, majd leszűrtem. Szép zöld lett és csuda illatos. Salátára is jó ám!

Az arányok: 4 főre kb. 1 liter legyen a joghurtos-vizes lé és úgy 20-25 dkg az összes zöldségkocka. Persze lehet jóval több is mind a kettőből, mert esetleg szomjoltónak is használható, leves helyett.

Hasonlóan bátor, nyári és hideg leves-kreálmányok:
Dinnyés, uborkás, paprikás feketeribizlis
és Paradicsomos-sárgadinnyés
Mert néha érdemes eltérni a megszokotttól.

Snidling étterem, Balatonalmádi

Frissítés, 2015: A hely azóta bezárt :(
 
Hát, bevallom férfiasan nem tudom hova tenni ezt a Snidling éttermet. Az étel minősége annyira ellentétben áll a hely szellemével, hogy az már fájt. Persze eleve nem túl jó idegesen, két éhes gyerekkel beesni valahova. Valahova, ahol éppen Ántsz ellenőrzés folyik a háttérben. Valahova, ahová tulajdonképpen úgy egy éves várakozásokkal érkezem, miután egy rádióműsorban hallottam az ajánlót, de eddig nem jutottunk el odáig.



Ilyen előzmények után csodafinomat enni, idegkisimító, kivéve, hogy a drága gyermekeim nem szeretnek idegen helyen táplálkozni. A helyszín visszásságaira pedig csak ezzel a képpel utalnék: minden egyes teríték különböző tányérba került, hol porcelánt utánzó díszesbe, hol arany szegélyesbe, hol meg kommersz arcopalba.
Egyébként az egész berendezés ilyen fura, a terasz ráadásul egy kicsit lejt is, így az asztal és a székek is. A vécék mintha a nyolcvanas évek elejéről maradtak volna itt, de közben van zöld fal, indiai virágfüzérrel.


Kóstoltuk a gaspacho-t, ami pohárban érkezett, jó sűrű és jó ízgazdag volt. Az én előételem még izgalmasabb. Az étlapon csak juhtúrós rétesként szerepelt, de az igazán meglepőt a sült, balzsamecetes cékla mutatta.


A főételek közül nem a vega kínálatból szemezgettünk hanem az igazi egzotikumokból: curry ízlés szerint fűszerezve és földimogyorós csirkenyárs, grillezett zöldségekkel. Egyik jobb mint a másik, éppen csak enyhén csípősek. A zöldségek pedig végre nem a fagyasztott keverékek, hanem látszik, hogy legalábbis itt a konyhán pucolták, válogatták össze őket. A grillezett zeller például zseniális!


Sajnos desszertre már nem volt maradásunk, türelmünk. A nyáron talán még járunk erre, mert kellene még egy, sokkal nyugodtabb pillantást vetni a helyre. Megérdemli. Talán addigra egy kicsit fürgébb pincért is találnak a tulajdonosok.

Megyjegyzés: a tesztelésre 2011. június elején került sor

Napi mosoly

Másodszor visszamenni a fodrászhoz egy héten belül, mert nem vágta elég rövidre a hajam. Most tényleg nagyon nyári rövid lett.

Lazactatár

Namármost. Ez az étel egyszerűbb, mint egy rántotta vagy egy virslifőzés. De komolyan. Egyetlen apró nehézséget vélek felfedezni, az pedig a garantáltan friss lazac beszerzése. Ez nekem ezúttal könnyen ment, ugyanis részt vehettem a Metro áruházak Vevőakadémiájának halas kurzusán, ahol az óceánok cowboy-a tartott nekünk nagyon kimerítő és részletes előadást a tengeri élőlényekről.

A nyers lazac ilyen típusú, citrommal pácolt elkészítési módját tulajdonképpen nevezhetnénk ceviche-nek is, ami nagyon népszerű dél-amerikai elkészítési módja a firss halaknak. Szóval felkockázzuk nagyon apróra a firss halat, rálocsolunk némi citromlét. Mehet hozzá egy kis só - lehetőleg nagyszemű tengeri és valamilyen fűszer. Akár koriander, akár kapor, vagy mint ami nekem éppen kéznél volt: metélő petrezselyem.

A pácolás, a hal húsának savval való roncsolása 20 perc alatt le is zajlik, azonnal fogyasztható. Tárolni nem túl szerencsés, minél többet áll a citromlében, annál jobban kivilágosodik, de pár óránál öregebben már nem szívesen enném.

Paradicsomszósz erőfeszítés nélkül



Szóval meleg van. Jó meleg. Erre a tésztára meg már napok óta vágytam. Hát illettek egymáshoz: az ebéd meg az időjárás. Csak úgy, magamnak készült.

Két nagy paradicsomot apróra kockáztam. Pár szem olajbogyót, 2 gerezd fokhagymát feldaraboltam. Serpenyőbe olajat löttyintettem. Rádobtam a dolgokat, addig kevergettem, míg jól elfőtt a leve.

Időközben kifőztem némi bavette nevű tésztát. Ez a kedvencem nem teljesen lapos, de hosszú és jól tekeredik. Mégsem spagetti.

Ja, a szószra került még egy csomó kecskesajt az íz kedvéért. És persze egy maréknyi összetépkedett bazsalikom levélke is, amit vétek "hőkezelni".

Napi mosoly


Nekem még mindig a szabadkai Pelivanban mérik a legjobb fagyit.

Erről már részletesen meséltem 2007-ben:
Szabadkai gourmand túra 4.

További részek pedig:
A Boss pizzériáról
Tito szakácskönyvéről

Duzijanca Szabadkán, 2011


Az idén már 100 éves ez a bunyevác-katolikus eredetű ünnepély a Duzijanca: az aratás, a búza és a kenyér ünnepe. Az elmúlt száz évben néha tiltották, de '93 óta minden évben nagy ünnepséget rendeznek a városban. Az aratás mellett a népszokások, a hagyományok tisztelete is kiemelt szemponttá válik ezekben a napokban.
Nem magyar ünnep, de sok magyar is részt vesz benne, ha másként nem a művelődési egyesületek néptáncosainak felvonulásában vagy éppen az aratóversenyben.



A hagyományos bunyevác viselet: bal oldalon az ünnepi fehér slingelt és jobbra a hétköznapi: sötétebb, strapabíróbb. Létezik még téli is: nehéz bársonyból vagy borkátból való gyönyörűség.


Az ünnepi viselet kukoricacsuhéból elkészítve.

A búza ünneplése az áprilisi áldással kezdődik, júliusban az aratással folytatódik és augusztusban az új kenyér megszentelésével fejeződik be. A nagy ünnepség szentmisével és a felvonulással idén augusztus 16-án lesz. Én viszont az aratóversenyen - illetve az idén csak bemutatón jártam. Jófajta reggelivel indítva a napot.


Reggelihez készülődve.


A hagyományos reggeli: szalonna, hagyma, kenyér és aludttej.



Múlt és jövő divatja ha találkozik.


A kasza régi, a gúnya régi, de a szponzorsapka vadiúj!



Ja, és legközelebb biztos nem ebben megyek a tarlóra.

"Görög" gyümölcsleves



10+ recept átolvasása után arra jutottam, hogy a neve nem a görög eredetre, hanem a görögdinnye kötelező jelenlétére utal. Eddig nem is gondoltam volna, hogy ez ennyire jó, de valahogy tökéletes: hideg is, édes is, gyümölcs is. Hetente fogom csinálni, csak annyit ígérhetek.

A görögdinnye kötelező elem, plusz valami gyümölcslé és tejszín. A többi gyümölcs kedv szerint variálható: a nektarin, sárgabarack, málna, ribizli, sárgadinnye mind jól szerepelhetnek.

Belevalók az én változatomba (2-4 emberke részére): 6 dl almalé, 1 dl tejszín, 1 nagyobb szelet dinnye, 2 nektarin (kopaszbarack), 15 deka magozott meggy, 1 kiskanál fahéj.

Elkészítése: A gyümölcsöket - már amelyiket kellett - értelem szerint megtisztítottam, kimagoztam, stb. Mindent apróra kockáztam, hogy kisebbek legyenek, mint a meggyszem.
Először összekevertem az almalét, tejszínt, fahéjat. Én cukrot egyáltalán nem tettem bele - így is finom. Beleszórtam a gyümölcsöket és jól behűtöttem.

A drágám úgy fél litert fogyasztott el belőle egy ültő helyében, de én se nagyon maradtam le az adag elpusztításában.

Levendulás linzer málnás krémmel



Húúúúú! Ez jó. Eddig aki megkóstolta, oda meg vissza volt érte. Látszólag egy nagyon extra cucc, mindenféle izgalmas hozzávalókkal, mint a levendula. Pediglen elkészítése nem igényel komolyabb konyhai jártasságot, inkább csak kitartást és türelmet.

A linzertésztát már sokszor készítettem, szeretem, hogy annyira sokféle fűszert elbír. Most annyit változtattam rajta, hogy levendulavirág is került bele. Jó illatos lett tőle, a sütisdobozban a csokis keksz is átvette az illatot és ahányszor csak kinyitottam, mindent belengett a lila szag.
Ha nem szeretnénk, hogy ennyire illatos legyen, akkor érdemes pár napra a porcukorba rejteni a levendulát, aztán meg átszitálni. Az illatot átveszi, de halványabb, finomabb lesz és a virágdarabkákat sem kell elrágni majd.

A málnás krém pedig egészen fantasztikus. (A titkos hozzávalót majd a receptben árulom el.) Nagyon-nagyon málnás íze van, hiszen nagyrészt tényleg ebből áll. Már hosszú hetek óta nézegetem ezt a curd dolgot. Az angolok szuper találmánya, például eredetileg a citromos változat volt világhódító. Lemon curd néven fut. Aztán mindenféle csodagyümölcsökkel kezdték előállítani, passiógyümölccsel, eperrel, málnával. Egyik zseniálisabb, mint a másik.
Én végül mégsem készítettem el, visszarettentett a tojás, a vaj és a hosszas kevergetés. Mondjuk a kevergetést így sem úsztam meg, de sikerült a világ legegyszerűbb, mégis isteni krémjét előállítani.

Levendulás linzer-korongok

Hozzávalók a linzertésztához: 30 dkg liszt, 20 dkg vaj, 10 dkg porcukor, 2 tojás sárgája, 2-3 szál levendula virágai.

Elkészítése: Hideg kézzel összegyúrtam a lisztet, porcukrot és felkockázott vajat. Amikor összeállt, hozzáadtam, belegyúrtam a tojások sárgáját, a virágot is. 3-4 centi átmérőjű hengert nyújtok belőle. Fóliába csomagolva legalább 1 órán keresztül pihentettem a hűtőben. Nem árt neki az sem, ha egy éjszakát várakozik.

Amikor kiveszem a hűtőből, általában jégtömb keménységű. Nem nyújtom ki, hanem vékony, fél centis szeletekre vágom. Így elvileg lesznek szép köreim, vagy éppen formátlan is lapocskák.
170 fokra előmelegített sütőben 10-15 perc alatt megsütöm. Mindig ott toporgok mellette, hogy ne legyen égés a vége. Nem kell túl pirosra sütni, szép halvány színűen is jó már.
 
Természetesen az utolsó adagot, fél 10-kor este már nem nagy figyelemmel készítettem, jól el is égett. Na jó, csak túl barna lett. Az illata azonban még így is isteni volt!
 
Málnakrém
 
Hozzávalók: 400 g málna, 100 g fehércsoki, 2 evőkanál Martini (vagy más aromás likőr).
 
Elkészítése: A málnát a likőrrel feltettem főzni és jó alaposan megrotyogtattam, hogy szétessen a gyümölcs. Szerintem cukrot nem is kell hozzá adni, így is elég édes, de kellően savanykás lett.
A lefőzött gyümölcsöt szitán jó alaposan átpaszíroztam egy kanál segítségével. Nem volt egyszerű menet, de én győztem. Kb. fele-fele lesz a püré és a mag - aminek felhasználására még nem találtam ötletet.
 
Időközben felolvasztottam a csokoládét, összevegyítettem a málnapürével és üvegbe téve eltettem a hűtőbe. Ekkor is lehet bele tenni még egy kis alkoholt, ha még illatosabb végeredményre vágyunk.
 
10 napot simán kibír, a kekszre mindig a fogyasztás előtt érdemes rákanalazni, melegben olvadni kezd a krém.

Cukkínis-kukoricás leves ropogós lazaccal


Most hogy rámszakadt egy szép nagy lazac, minden második ételembe kerülni fog belőle. Nem is baj, hiszen annyira egészséges meg minden.

Ez a leves nagyon gyorsan készül és a gyerekek különösen szokták értékelni. Ha kevés vízben fő meg a zöldség, akkor meg elmegy akár főzelékféleségnek is. Természetesen friss, csöves kukoricával is működik, csak késsel le kell vágni a szemeket és puhára főzni.

4 személyes adaghoz: 1 pici vöröshagyma, 1 cukkíni, 1 kukoricakonzerv, 1 dl tejszín, 2 kanál olaj, 10-15 deka lazacfilé, só, bors, fél csokor petrezselyem zöldje.

Elkészítése: A hagymát a lehető legapróbbra kockáztam. A cukkínit nem hámoztam, csak megmostam. Azt is felkockáztam. 1 kanál olajon megfuttattam a hagymát, rádobtam a cukkínit és felöntöttem vízzel. Sóztam. Puhára pároltam.
Beleöntöttem a leszűrt kukoricát, a tejszínt. Összemelegítettem és fűszereztem. A petrezselyem zöldjét tényleg csak tálalás előtt szórtam bele, hogy megőrizze a vitamintartalmát.

Időközben felkockáztam a halat is, amolyan falatnyi darabokra. Sóztam, borsoztam, 1 kanálnyi olajon minden oldalról ropogósra sütöttem a falatkákat. Ez volt nálunk a levesbetét.

Napi mosoly

Akkor áthajtani a Lánchídon, amikor éppen felkapcsolódnak az esti fények.

Napi mosoly

Egész nap halszagú kész, iszonyatos mennyiségű herkentyű és lazac felevése. Köszi, Gabojsza, ez isteni volt!