Zöldborsó meditáció

Kiborítom az asztalra a kilónyi zöld hüvelyt. Már nem is emlékszem, mikor fejtettem utoljára borsót. Olyan egyszerű a kosárba emelni a hűtőládából a szép, gurulós, mindig édes szemeket. De most nekilátok.


A héj szétpattan a nyomástól, előbukkannak a kis golyók. A hüvelykujjamat végighúzom, már peregnek is az első szemek az ölemben tartott tálkába. Ugyanaz a mozdulat százszor meg százszor egymás után. Pattan a héj, peregnek a szemek.

Elmerülök a zöld világba, semmi más nem számít, csak az itt és most, a zöldborsó kifejtése. Megszűnnek a gondok, megszűnik minden gondolat. Egyetlen egy dolog foglalkoztat, hogyan fogynak a teli hüvelyek, hogyan telik meg a tálka. Lassan fogy a halom, aztán a vége felé, amikor már csak pár darab van hátra, hirtelen felgyorsul az idő.

Már azon töprengek, mi készüljön a nagy zacskónyi borsóból hirtelen tálkányivá zsugorodó mennyiségből.

Krémleves lesz, mentával.

Mi kell egy négy személyes adagba? 40 deka zöldborsó, 1 főzőhagyma, 1 evőkanál liszt, 8 deci húsleves, fél deci tejszín, 5-6 mentalevél, 2 evőkanál olaj, só és bors.

Hogyan készül? A hagymát apróra vágtam, olajon kicsit megfonnyasztottam, majd rászórtam a lisztet. Amikor kicsit összepirult, hozzáadtam a borsót és a levest. Fűszereztem.

A friss borsó pillanatok alatt, vagyis legfeljebb 10 perc alatt puhára is főtt. Ekkor néhány evőkanálnyi borsószemet dísznek félretettem, a többit mindenestül, vagyis a mentával és a tejszínnel együtt összeturmixoltam.

Nagyon kellemes, frissítő leves lett a végeredmény. Érdekes, hogy eddig nem mertem ezt a kombinációt kipróbálni, mármint a borsót mentával ízesíteni, pedig a legtöbb angol szakácskönyv ezt ajánlja. Nem véletlenül.

Nincsenek megjegyzések: