Új kedvenc reggelim: granolás almakompót

Kicsi Vú 5Fűszer konyhájában egy rendkívül izgalmas előadáson vettem részt még decemberben. A kínai, 5 elemre épülő, gyógyító-egészség megőrző étkezésbe sikerült bepillantást nyerni ezen az estén.
Megismerkedhettem az elmélet alapjaival, a hűtő és melegítő ételek rendszerével, hogy melyik étel milyen szervünkre hat és hogyan hozza egyensúlyba emésztésünket. Persze ilyen rövid idő alatt éppen csak egy rövid összegzést kaphat az ember lánya egy több ezer éves, nagyon alapos és nagyon részletes rendszerről.

Amit viszont sikerült alaposan bevésni az agyamba, hogy együnk minél több főtt és meleg ételt, mert az jó. Így azóta nagyon igyekszem, hogy minél többször együnk például meleg reggelit, zabkását vagy hasonlókat.

A legjobb mégis az volt, hogy megkóstolhattam Kicsi Vú fantasztikusan tiszta ételeit. Nem tudom jobban körülírni a konyhát, amit visz. Nagyon tiszta ízek, mindenféle hókuszpókusz nélkül. Nem egzotikus fűszerekkel és különleges, elérhetetlen hozzávalókkal dolgozik, hanem megmutatja, hogy mit lehet kihozni a szezonális, helyi alapanyagokból is.

Az új kedvenc reggelim sem jutott volna soha saját magamtól eszembe. Mégis tökéletesen működőképes, izgalmas és energiát adó reggeli. Finom és tápláló, jól indul tőle a nap.

Forró almakompót granolával
Almakompótot főzök sok-sok hámozott almából, néha körtét is teszek hozzá. A vízbe szórok egy kis fahéjat is, hogy még finomabb legyen.
A granola zabpehelyből, mandula lapocskákból, aszalt gyümölcsökből áll. Ezt egy picit megpirítom egy kevés barnacukorral egy serpenyőben.
Végül a forró almakompótba beleszórom a megpirított granolát. Ha nem elég édes, akkor egy kevés mézzel édesítem.

Kern Ági a Vidék íze magazinban

Megjelent a Vidék íze magazin legfrissebb száma. Benne 4 receptem, amelyek segíthetnek a tél végi vitaminhiányos időszakban. Csupa zöldség, gyümölcs és sok-sok szín!

Curry-s vöröslencse leves
Spenótos rakott tészta
Banános-csokis süti

Ennek örömére a spenótos téztát meg is sütöttem újfent. :)

 

Répás keksz dióval és csokival

Nagyon-nagyon jó kis kesz lett ez is megint. Mondom én, hogy keksz-nagyhatalom vagyok :)

 

Hozzávalók: 10 dkg répa, 10 dkg dió, 10 dkg csoki, 10 dkg liszt, 1 kiskanál sütőpor, 5 deka vaj, 5 deka porcukor, 1 evőkanál fahéj, 1 tojás. Opcionális hozzávaló: 2 kiskanál homoktövis őrlemény.

Elkészítése: A répát lereszeltem. A diót és a csokit durvára vágtam.

A puha, szobahőmérsékletű vajat kikevertem a porcukorral. Hozzáadtam a lisztet és sütőport, illetve a tojást. Jól elkevertem. Ez után beleszórtam az összes többi hozzávalót és addig gyúrtam, dolgoztam, amíg egy ragacsos massza nem lett.
Két kanál segítségével sütőpapírra halmoztam a keksz-alapanyagot. Olyan 3-4 centi átmérőjű lapos kupacok készültek. Ebből a mennyiségből kb. 15 keksz lett.
15 percig sütöttem a 180 fokos sütőben.

Tejeskávéval, habos kakaóval az igazi uzsonna.

Tejfölös-sajtos sült répa

Új kedvenc ételem van. A répát amúgy is szeretem (krémlevesként, salátaként és köretként egyaránt), de most sikerült olyan formába önteni, hogy az maga a csoda.
Mondjuk a sült sajt önmagában is abbahagyhatatlan csemege, de így még jobb.

 

Az egy személyes adagom így készült:

Meghámoztam és vékonyan felkarikáztam 2 nagyobbacska répát. Apróra kockáztam egy sonkahagymát.
A répát és hagymát összekevertem 3 evőkanál tejföllel és megszórtam fokhagymás fűszersóval. 20 percen keresztül így sütöttem a 180 fokos sütőben.
Amikor már viszonylag könnyen beleszaladt a villa a répába, akkor jól beborítottam 10 dkg reszelt cheddar sajttal. Addig sütöttem, amíg a sajt bugyogva megsült.

A tejfölös, sűrű cuccot a sütőtál aljáról leginkább kiflicsücsökkel szeretem kimártogatni. És a legjobb a tál oldalára sült sajt. Ugye?

Napi mosoly

A szilveszteri buli kipihenéséként a gyomrunknak engedélyeztünk egy kis szünetet. Így készült ez a chilis-zöldcitromos üvegtészta borsóval és rákkal.

 

Csípős és savanyú, ahogy kell :)

 

Karácsonyi vacsora 2014-ben

Nálunk 24-én esete nem éppen hagyományos a menü, hiszen egyébként mindenki, akihez megyünk azt főzi: halászlevet, rántott pontyot, pulykát és beiglit.

Így nekem van terem és lehetőségem kísérletezni, újítani. Ez volt a vacsoránk:
- Gombás, gesztenyés, tárkonyos raguleves
- Vajban sült lazacszelet, pirított répával, kelbimbóval és krumplipürével, fokhagymás-paprikás nagy szemű sóval meghintve
- Karamellizált almás mascarpone-hab

 

Sajátmárkás szaloncukrok tesztje

Néha a legmeglepőbb helyeken lehet igazi kincsekre bukkanni. Én például nem gondoltam volna, hogy az Auchanban vagy a Tescoban ilyen finom, sajátmárkás szaloncukrokat fogok találni.

Szerencsére a dolgot nem bízták a véletlenre, hiszen a karácsonyi kínálaton gyakorlatilag orra bukik az ember lánya a bejáratnál, de ezek az elegáns csomagolások valahogy kitűntek a sok tiritarka dobozka közül. Mivel nálunk eleve a marcipános szaloncukor a nyerő és senki sem eszi meg a zseléset, jó ötletnek tűnt megkóstolni ezt a változatot.
A gyerekek, akik kellően fáradtak és nyűgösek voltak és különben is utálják az ilyen hiperes bevásárlást először hallani sem akartak ezekről a szaloncukrokról. Naná, hogy azt a lila teheneset akarták minden áron, amit én már nagyon unok. A marcipán ígéretével végül sikerült őket meggyőznöm, hogy legalább kóstoljuk meg.

 

Így aztán haza jött velünk először az Auchanból két változat, aztán már tudatosan kerestem legközelebb a Tesco-ban és lám ott is találtam finomságokat, úgyhogy azokból is tartottam kóstolót. A második adagnál már az autóban ki kellett bontani a szilvásat, amiből rögtön el is tűnt jópár darab. Ezt el is neveztük "szilvásgombócos" szaloncukornak.
A második körben apósomra is gondoltunk, hiszen neki rendkívül nehéz megfelelő, cukormentes szaloncukrot találni. Jelentem, ez is sikerült! És még hozzá milyen finom. :)

Erre a négy ízre csaptunk le végül:

Citromos-bazsalikomos (Auchan)

Nagyon meglepő ízkombináció, elsőre nem tűnt annyira jó ötletnek. Aztán megkóstoltam és beleszerettem. Isteni és mindig, minden kóstolásnál meglepődök rajta, hogy mennyire finom.
A marcipán lágyan körülöleli a krémet, aminek meglepően erős zamata van. Inkább a citrom dominál, a bazsalikom már akkor bontakozik ki, ha elkezdi rágni az ember lánya.
Ez a változat hatalmas sikert aratott egyébként a nem túl édességes férjemnél, aki viszont bármennyi bazsalikomos pesztót meg tud enni. Így nagyon tetszett neki, hogy talált egy olyan édességet, amelyben van bazsalikom.

Mézes-narancsos (Auchan)
Már-már klasszikus kombináció. A csoki és a narancs nagyon szeretik egymást és én is ízüket. A narancs jól érződik, kellemes az aromája, nehéz abbahagyni a bontogatást.
Megjelenését tekintve nagyon hasonló az előbbihez: itt is a marcipán közepén csücsül a narancsos csokikrém. Ennek aromája még erősebb, már a csomagolás kibontásakor is érződik és még sokáig ott marad a szájban.
Ezt leginkább az egyébként narancsot nem evő gyermekem értékelte leginkább. Limitálnom is kellett a napi megehető szaloncukrok számát.

Szilvakrémmel töltött marcipán (Tesco)
Maga a tökély. A leges-leges-legnagyobb kedvencem. Szilvakrém+marcipán csokiba mártva. Hmmm. A szilvakrémet itt is körülveszi a marcipán, de ez inkább egy lekvárszerű krém, tiszta gyümölcsös. Ennek megfelelően az íze is nagyon intenzív, kicsit emlékeztet a jó fajta szilvásgombócokra.
Ha tehetném, az egész csomagot megtartanám magamnak, annyira finom. És ráadásul pont ennek lila a színe (azt pedig mindenki tudja, hogy a lila a kedvenc színem).

Mandulás-csokoládés szaloncukor édesítőszerekkel (Tesco)
Nem vagyok nagy rajongója az édesítő szereknek, és én például ezen is átérzem azt a jellegzetes, hideg ízt, amit az eritrit jelent. Ettől függetlenül a szaloncukor finom, bár cukorbetegek ezt is csak mértékkel, egy-két szemet fogyasztva ehetik. A szénhidráttartalma 2/3-a a simáénak, de még így sem nulla.
Az idősebb családtagjaink már évek óta küzdenek azzal, hogy nincs ilyen típusú szaloncukor. Most viszont igen elégedetten nyugtázták, hogy végre ők is bevállalhatnak egy-két szemet.
A csokikrém ennél a szaloncukornál egyébként fantasztikus! Az a lágy, krémes, olvadós állag nagyon el lett találva!

Ami még nagyon tetszik ezekben a szaloncukrokban, hogy nagyon szép, letisztult és nosztalgikus a csomagolásuk. Mint annó a nagyinál: színes fémfólia és fehér, végein bevagdosott papír borítja a kis finomságokat. Bevallom a műanyag csomagolású szaloncukrokat nem szívesen bontogatom, bármennyire is finom a belsejük.
Egy nagy gondom van, hogy a csomagolás a beltartalom színéhez illik, így a narancsos narancsszínű, a szilvás meg értelem szerűen lila. Így nehéz lesz felpakolni a piros-arany dekorációjú fánkra. Legfeljebb majd egy tálban az asztal közepére rakom... ha egyáltalán marad belőle és nem fogy el a következő két hétben. Lehet, hogy gyorsan el kellene dugnom, mielőtt felfaljuk az egész készletet?

Kókuszos keksz fehércsokival

Keksz nagyhatalom vagyok. Ha valamit igazán jól tudok csinálni, akkor az a keksz. A gyerekek egyszerűen imádják, bármennyit süthetnék, akkor is elfogyna. Ez a változat is isteni lett, és csodás, édes kókuszillatban úszott tőle az egész lakás.

Ráadásul ez az az igazi keksz, kicsit ropogós, kicsit morzsálódós és pont tea vagy habos kakaó mellé találták ki.

Hozzávalók: 1 tojás, 100 g porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, 100 g vaj, 150 g liszt, fél kiskanál sütőpor, 100 g kókusz reszelék, 100 g fehércsoki.

Elkészítése: Először a fehércsokit vágom apró, olyan fél centis kockákra.

A lisztet, cukrot, sütőport és kókuszt egy keverőtálba szórom és addig morzsolgatom a hideg vajjal, amíg olyan durva, morzsás, nedves homok jellegű nem lesz. Ekkor adom hozzá az egész, villával felvert tojást. Ezt már jól összegyúrom kézzel. Végül a fehércsoki darabokat is beledolgozom.

A nyers tészta állaga nedves, ragacsos, de azért gyúrható lesz. Lapos, kb. 3 centi átmérőjű korongokat formázok belőle. Egy kicsit távolabb rakom őket egymástól a sütőpapíros tepsire, mert sütés közben megnőnek.

Kb. 15 perc alatt meg is sülnek a 180 fokos sütőben. Ha kihűltek, szuper, ropogós állaguk lesz, de egyet-kettőt még forrón kötelező megennni :)

Trattoria Toscana

Vasárnapi ebéd ideális helyszíneként az ember nem feltétlenül egy olasz éttermet képzel el. Ma valahogy mégis ott kötöttünk ki és egyáltalán nem bántuk. A gyerekeknek tetszett a pizza, amit természetesen meg lehetett lesni a fatüzelésű kemencébe. Sőt, ha akarták volna, akkor saját maguk is részt vehettek volna a készítésükben.
A Trattoria Toscana ugyanis vasárnap igazán gyerekbarát hellyé alakul: van bohóc néni, a már említett pizzázás és nagyon kedves pincérek. Akik szó nélkül hozták a papírt a rajzoláshoz, a plusz parmezánt és az extra adag pizzakenyeret. Nem véletlen, hogy elég sok gyerek volt rajtunk kívül is az étteremben.

Úgy 10 évvel ez előtt, első ránézésre nem nagyon fogott meg minket ez a hely. Talán még annyira nem érettük a pizzán túli olasz ételek világát. A tészta akkoriban nekünk túl al dente volt, vagyis élvezhetetlen. Azóta ettünk már itt-ott egysmást, így egészen másként kanalazom például a kenyérrel sűrített, bazsalikomos, enyhén csípős paradicsomlevest. Ez a mesésen sűrű, nagyon paradicsomos leves nekem igazán kényeztető finomság, amikor kint szemerkél a szürke novemberi eső. Vegytiszta, sűrített nyár a tányéron.

 

A minestrone inkább a téli vonalat követi, hiszen kelkáposztával meg krumplival dúsították.

Bár az olaszok képesek végigenni az előétel-tészta-húsétel sorozatot, nekünk már egy rizottó is bőségesen elég ahhoz, hogy eltelve álljunk fel az asztaltól. Tehát a leves után egyrészt tenger gyümölcsei rizottó következett, erős tenger illattal és a fehérbor még erősebb aromájával.

Amit én választottam még jobb ötlet volt: olajban kisütött, bundázott tengeri herkentyűk. Tintahal karikák, rákok és bébi polipok sorakoztak vékony csíkokra vágott ropogósra sütött cukkínivel. Meglepő módon a legfinomabb a zsenge tintahal karika lett, bár a kisebbik gyermek nagy kalandvággyal felvértezve megette két polipocska csápjait is.

És ekkor már eléggé jól éreztük magunkat, de még egy adag tiramisu valahogy csak került az asztalra. Azt kell mondanom, hogy ez is tökéletes lett. Friss és lágy, szinte elröppen. A babapiskóta végre csak jelzés értékű, a főszereplő a tojásos mascarpone krém és a kesernyés kakaó a tetején.

Ilyen ételsor után mindjárt könnyebb kilépni a szürkére pingált Duna-partra.

Ui: a tíz év alatt azért jártam már errefelé, péládul 2011-ben már eléggé tetszett ez a hely nekem. Akkor a húsokkal varázsoltak el, de azt ma inkább tenger gyümölcseire váltottuk.

A legjobb hotdog Budapesten

Megtaláltam a legjobb hotdogot a városban! Ez a vadiúj bicilis hotdogos az Alleeval szemben álldogál, érdemes átmenni a zebrán a templomhoz.

  És feltétlenül a sült hagymásat kérjétek!

Napi mosoly

avagy miért jó lakóparkban lakni: A szomszédasszonynak elromlott a tűzhelye rajta a félkész székely káposztával. Úgyhogy megengedtem neki, hogy nálam fejezze be.
Így ma isteni finomságos székely káposztát vacsoráztam, és még én voltam jó fej

Napi mosoly

A szokásos útvonalaimon kívül esik, de nagyon jó érzéssel távoztam a Cziniel cukrászdából

 

És még Angry Birds alakú marcipánfigurák is voltak - a gyerekeknek.

 

Napi mosoly

Nagyon-nagyon-nagyon csokis Blackout süti a Porcukorban. Ez már nagyon kijárt nekem.

 

Gyömbéres rákleves

Hú, gyerekek! Ez a leves! Ez valami elképesztően finomságos. Egyszerűen nem tudtuk abbahagyni a kanalazását, sőt kevésnek is bizonyult kettőnknek a 4 fős adag. Mondjuk semmi mást nem ettünk utána, az is igaz.

Az ihlet a thai konyhából érkezett, ott van egy ilyen savanykás-csípős leves. De azt úgysem tudom itthon elérhető hozzávalókból reprodukálni, így csináltam egy saját változatot. Az összes hozzávalót az Auchanban vásároltam meg egy ködös kedd délelőtt, tehát úgy gondolom, hogy abszolút elérhető dolgokról van szó.

 Hozzávalók a 4 személyes adaghoz: 1 kanál olaj, 20 dkg barna csiperke, 1 csomag zöldhagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 hüvelykujjnyi gyömbér darab, 10-15 szem koktélparadicsom, 1 doboz konyhakész garnéla, 1 dl kókusztej, 1 csokor koriander zöldje, 1 lime leve, chilis-csípős szósz, só, bors.

Elkészítése: Először is mindent felszeleteltem. A gombát és a zöldhagymát vékony szeletekre vágtam. A gyömbért és a fokhagymát lereszeltem. A paradicsomokat félbe vágtam. A koriandert lecsipkedtem és feldaraboltam.
Ez után már csak pár perc és készen is van a leves. Az olajat felforrósítottam, megfuttattam benne a gombát, hagymát, fokhagymát, gyömbért. Felöntöttem fél liter vízzel és 10 percig forraltam. Amikor a gomba kellően megpuhult, hozzákevertem a kókusztejet és a lime levét. A konyhakész garnélát sem kell főzni, így azt is csak a végén tettem hozzá.
Végül megszórtam a korianderrel.
A csípős chiliszószból mindenki magának adagoljon, amennyi csípőset elbír a szája és kedve. De vigyázat, csakis cseppenként!

Napi mosoly

Ilyen a tökéletes szabadkai reggeli: proja, azaz kukoricás kenyér, podliveni sir, vagyis öntött túró meg cékla. Minden a piacról. ♡♡♡ Meg egy kis folyékony, kesernyés joghurt. ♡

 

Paradicsomos csirke, gesztenyével és kakukkfűvel

Nekem most ez a tökéletes vasárnapi ebéd. Persze tökéletes anyósom marhahúslevese és rántott húsa is. Sőt, még sok-sok egyéb tökéletes ebédet el tudok képzelni.
Na jó, akkor maradjunk annyiban, hogy ez a tökéletes paradicsomszósz. Jó?

Lassan készül, kell hozzá vagy 2 óra, de az eredmény igazán kárpótol. És amíg fődögél a hús, addig van idő egy gyors süteményt, kekszet összedobni.

Hozzávalók 4 személy részére: 8-10 csirke felsőcomb, 3-4 répa, 1 csomag fagyasztott szemes gesztenye, 1 vöröshagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál olaj, 4 evőkanál paradicsompüré, 2 dl fehérbor, 1 kiskanál szárított kakukkfű, só, bors.

Így készül:

Felforrósítottam az olajat, a csirkecombokat mindkét oldalról megpirítottam. A mély serpenyő szélére húztam a húsokat, középre szórtam az apróra vágott hagymát, fokhagymát. Egy-két percig pirítottam, majd ráöntöttem a fehérbort. Amikor nagy lángon elpárolgott, akkor öntöttem alá 2 dl vizet. Beletettem a feldarabolt, megpucolt répát. Lefedetem és 1 órán keresztül kis lángon rotyogtattam. Ha szükséges, időről-időre öntök hozzá egy kis vizet, hogy ne égjen le.

Ekkor belekevertem a paradicsompürét és beleszórtam a gesztenyét és a kakukkfüvet is. Még fél órát főztem. 

A végén felcsavarom a lángot, hogy a szósz jól besűrűsödjön.

Krumplipürével ettük.

Központ Bisztró, Újpest

Újpest nekem úgy nagyjából a világ vége. Életemben jó, ha háromszor jártam arrafelé. Ezekből egyszer a Központ Bisztróba látogattam. És megérte elautózni az őszi esőben odáig.

Ahogy elnéztem a megújuló környéket, Újpestnek úgy tűnik most kezd újjáalakulni a központi része. És a beülős lehetőségek megteremtésében élen jár a Központ. Itt ugyanis már a reggelitől egészen a vacsoráig, egész nap ehetünk, ihatunk. Akár egy jó kávéért érdemes betérni, sokan csak az elviteles koffeinadagért szaladnak be, aztán mennek tovább. Délelőtt érdemes lehet ide szervezni egy üzleti megbeszélést, egy kellemes villásreggeli felett mindjárt könnyebb előszedni a nehéz témákat is.

A belső tér kellemesen modern, olyan kényelmes, de nem túlzó és főleg nem rideg-hideg. Vannak nagy asztalok baráti társaságoknak és összebújósabb kicsik is.

Azon a szeptemberi héten, amikor arra jártam, éppen kukorica krémleves volt a napi menü része. Rég ettem ennyire jó krémlevest, főleg kukoricából készül ritkán. Ez tökéletesen krémes volt, sehol egy fogba ragadós darab. Tényleg a kukorica íze dominált, nem pedig más. A koronát pedig a chilis pattogatott kukorica tette fel az alkotásra, amelyet levesbetétként használtak.

Mindig van ebédmenü, amely minden héten változik. Úgy van összeállítva, hogy legyen benne könnyű, mondhatni diétás, sőt vega fogás és valami komolyabb is a nagyobb étvágyúaknak. Mi magunk kombinálhatjuk össze a levest, a főételt és a desszertet, ízlés szerint.

A hely leghíresebb fogásai egyértelműen a hamburgerek. Sok féle-fajta van, mind házi buciban érkezik és nagyon nehéz választani közülük. Bár nagyjából mindegy melyikre csapunk le, nagyon finomak.

Laza hétköznapi ebédnek éppen nem mondható, amit fogyasztottunk. A rántott húst itt pankóba, azaz japán morzsába forgatják. Amitől utánozhatatlanul ropogós lesz. A hús viszont omlós és lágy. Sütés előtt nem kloppfolják, hanem egy elmés szerkezettel törik meg a rostjait.
A hozzá kínált krumplisaláta akár Bécsben is megállná a helyét, nagyon kellemes kísérő. Az izgalmat ez esetben egy kis zeller jelenti.

Nagyon tetszik, hogy szinte minden ételt sikerült egy kicsit megcsavarni, de nem túlzóan és felismerhetetlenül. A Konfitált sertés tarja pirított újburgonyával és Guinness-es hagymaraguval például igen izgalmas, ám kétségkívül elég férfias fogás.

Nőként én inkább az édesség vonalon élvezkedtem. Bár már alig-alig fért belém egy morzsát sem tudtam otthagyni a Mascarpone krém erdei gyümölcs raguval, ropogós morzsával című műalkotásból. A kis, csatos üvegben érkező finomság egyszerűen tökéletes: az édes és a savanyú, a krémes és a ropogós csodás egyensúlya. Ha csak ezt ettem volna aznap, már elégedett lettem volna.

Szegfűgomba leves

Még a múlt héten is akadt szegfűgomba a piacon - az új kedvencem! Csak a megtisztítása, kosztól való megszabadítása ne lenne ilyen macerás.

 

Rendkívül gyors és egyszerű levest készítettem belőle, viszont nagyon harmonikus íze lett. Imádtam minden kanalát.

Hozzávalók 1 személyes (önző) adaghoz: 1 kis fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 kanál vaj, 1 csapott kanál liszt, 15 dkg szegfűgomba, 2 kanál tejföl, só, bors.

Elkészítése: A hagymát, fokhagymát nagyon apróra kockáztam. A forró vajon megfuttattam, megszórtam liszttel és pár percig pirítottam. Fűszereztem. Felöntöttem kevés vízzel és hozzáadtam a gombát. Kb. 15 percig főztem, amíg minden megpuhul.

Levettem a tűzről és csak ekkor kevertem el benne a tejfölt.

Pirítós barnakenyérből készített, vajban pirított kockákat ettem még hozzá, így teljes vacsora lett nekem.

 

Ez a kép meg csak úgy, mert ősz van :)

 

Diós csirke

Erre a receptre Hadarik Rita Egészséges ínyencfalatok című szakácskönyvében akadtam. Egy-két helyen egy kicsit át kellett alakítanom a receptet. Ő egy ragut készít az ételből, csirkemellből, én viszont felsőcombokat sütöttem, ezért egy kicsit másként fest a végeredmény.

A dió, mint sűrítőanyag használata egy sós ételben egészen zseniális ötlet! Csodásan finom íze lesz tőle a ragunak és annyira különleges étellé válik az egyébként hétköznapi zöldséges hús, hogy az csuda.

Hozzávalók 4 személynek: 8 csirke felsőcomb, 1 hagyma, 4 gerezd fokhagyma, 3 sárgarépa, 1 közepes zellergumó, 2 dl húsleves (vagy víz), 2 kanál olaj, 2 evőkanál darált dió, só, bors.

Így készült: A csirkecombokat megfűszereztem. Minden oldalról jól megpirítottam.  A húst kiszedtem és félre tettem.
Közben apróra kockáztam a hagymát, fokhagymát. Megtisztítottam és feldaraboltam a zellert és a répát. A visszamaradt zsiradékon átpirítottam a zöldségeket. Visszatettem a húst és felöntöttem a húslevessel.
Kb. 30 perc alatt puhára főztem minden hozzávalót. A végén belekevertem a 2 evőkanál darált diót is.
Ha szükséges, akkor igazítok a fűszerezésen és kukoricakásával (puliszkával, polentával) tálalom. Természetesen a rizs vagy a krumplipüré is.
 De be kell vallanom, hogy a leges-leges legjobb a diós szaftot kenyérrel kitunkolni, gluténmentesség ide vagy oda. :)

Hadarik Rita: Egészséges ínyencfalatok - könyvajánló

Hadarik Rita a Rita konyhájában hatalmas népszerűségre tett szert a könnyen "fogyasztható" és főzhető egészséges receptjeivel. Aztán megnyitott a Köles reformkonyha, ahová glutén nem teheti be egyetlen apró porszemét sem. Így már nemcsak virtuálisan, hanem a valóságban is megkóstolhattam a finomságokat.

És a történet itt nem ért véget. A nyáron kijött Rita szakácskönyve is, Egészséges ínyencfalatok címen. A könyv 166 oldalán egyetlen olyan recept sem található, amelyben glutén szerepel. Nagy áldás ez a lisztérzékenyeknek, hiszen rengeteg ötletet, tanácsot, tippet kaphatnak arra vonatkozólag, hogyan kerüljék el ezt a számukra betegítő hozzávalót.
A témában nem érintettként is érdeklődéssel tudtam lapozni a könyvet. Inspirálódni és persze főzni is nagyon jól lehet belőle. Bár elsősorban sütemény vonalon nagyon erős a könyv, azért a sós ételek között is találtam jópár érdekeset.
A sütemény azért is nagyon érdekes téma, mert pont ez az a terület, amelyen a legnehezebb kikerülni a hagyományos búzaliszt használatát. De Rita csalafinta: van itt zablisztes palacsinta, túrófánk kókuszliszttel, olívaolajos csokoládékocka gesztenyeliszttel és mákos-citromkrémes sütemény is. Nemcsak a krémes, torta jellegű finomságok, hanem az aprósütemények, így a vaníliás karika meg a kakaós keksz is szerepel itt reformosítva. Csupa rendkívül vonzó recept!

A sós vonalon találunk leveseket, főzelékeket a sütikhez hasonló kreatív sűrítési megoldásokkal. Sok-sok a zöldséges főétel, de azért szerencsére húsos is akad szép számmal. Még a rántott hús is felkerült a palettára.

Nagy kedvencem egyébként a főzési kisokos a könyvben, amelyből rengeteg hasznos infóval lettem gazdagabb.

Szépek az ételfotók is, bár a showt ellopják a Táblácsa alkotójának, Vámos Robinak a rajzos illusztációi. Igazán egyedivé és jókedvűvé teszik a könyvet.

Amit megfőztem Rita szakácskönyvéből: Egyrészt korábban inspirációként használva újraalkottam az ő cukkínis-gombás kölesét és nálam lett belőle grillezett cukkíni kölessel.

Legutóbb pedig a diós csirke mellett tettem le voksomat. Mesés finomság kerekedett egyetlen szokatlan hozzávaló, a dió beemelésével egy sós ételbe. Érdemes kipróbálni!