Mézeskalács 2012

Olyan, de olyan illat van a lakásban... Mézeskalács illat. És csend.



Most ment el 12 gyerek, akik 1 kiló lisztből gyúrt tésztát szaggattak ki nagy lelkesen. Ezt a receptet használtam, ami bár egy kicsit szakadós, és zsíros nyomokat hagy mindenhol, cserébe rögtön ehető, finom, puha mézeskalácsot ad. Kicsit tovább kellett volna hűteni, de a srácok nem hagyták csak egy fél órát a hűtőben. Így aztán nem volt szabad túl vékonyra nyújtani.

Elfogyott viszont 5 tepsivel, alig marad pár szem mutatóba.



Meg persze elfogyott egy kondér tea (a kiskorúaknak) és 2 liter forralt bor (a nagyobbacska, megtépázott idegrendszerű felügyelők torkán csorogva lefelé).

A képen láthatóak még a szerdai eresztés. Én nagyon élvezem, hogy az Oetker elárasztotta a boltokat a sütős cuccaival, mint amilyen a hópelyhes díszítőcukor meg az ételfesték. Ahogy elnézem a blogokat, nem csak én fedeztem fel magamnak ezeket a helyes kis dolgokat.

Egyébként a máz előállítása sem ördöngösség: a fehérhez mindössze 1 tojás fehérjére és rengeteg porcukorra van szükség, amit mindaddig kell adagolni, amíg egy sűrű, de még zacskó sarkán levágott kis lyukon kinyomható masszát kapunk. Ezzel, meg az ételfesték adagolással érdemes kísérletezni, csudajó móka ugyanis.

Ezt az utolsó képet pedig köszönjétek a Pinterest képmegosztó oldalnak, ahol az ispirációkat szívom magamba az alkotósdihoz.



Nem, nem egerek vannak a képen, hanem piros orrú rénszarvasok, ha valaki nem látná.

Nincsenek megjegyzések: