Beszabadultam

Hosszú, hosszú hónapok vágyakozása után végre beszabadultam a Culinaris Perc utcai üzletébe, Óbudán. Csak mentem körbe-körbe a polcok között és ezt is meg azt is meg amazt is meg akartam venni. Végül csupa „létszükségleti” cikk került a kosaramba. A 10 ezer feletti balzsamecetnek például ellen tudtam állni.
Szereztem viszont bulgurt, ami szerintem az egyik legfinomabb köret. A török testvéreknél mindig ezt eszem. Meg aztán itt vannak a világ legegyszerűbb és leggyorsabb köretei közé tartozó üvegtészta és kuszkusz. Ezek tényleg a 15 perces vacsorák alapjai.
A jó kis gyorsvacsorák érdekében beneveztem még egy kis kókusztejre és curryporra is, ha egyszer a távol-kelet irányába vágyakoznék.
Persze azért nem bírtam ki és a sajt részlegnél már tobzódni kezdtem: kedvenc francia kecskesajtomat még Apu hozta nekem mindig Párizsból, amikor erre járt. Így aztán meglehetősen boldog voltam, amikor itthon is rátaláltam.
Vettem továbbá egy palack mogyoróolajat, isteni az illata. Már jó pár hónapja annak, hogy olvastam, létezik élet olajországban az olíván és a napraforgón túl is.
És amit semmiképpen sem hagyhattam ki, miután szembe jött velem a döbbenetesen gazdag csokiválasztékban: chili ízesítésű csoki. Még nem mertem kibontani, de már intenzív edzéseket tartok az élményre készülve. Addig is újra elolvasom Joanne Harris ominózus könyvét, ami divatba hozta a témát.