Ritkán esik meg velem az a csodálatos érzés, hogy maradéktalanul elégedett vagyok saját főztömmel. A hétvégén ez történt.
Kettőnknek épp elég volt a két kacsacomb, amit készítettem, de meg tudtunk volna enni még kettőt. A kacsában pont az a csalóka, hogy nyersen olyan jó nagynak tűnnek a darabok, de mire a rengeteg zsír kisül a bőre alól, az ember úgy érzi, hogy csak néhány falat maradt. Na de milyen falatok!
A combokat először forró serpenyőben bőrös felükkel lefelé pirítottam 5 percig, aztán megfordítottam és a húsos részt is megkapattam. A combokat átzsuppoltam egy tűzálló tálba és közben a sütőt is beizzítottam 170 fok körüli hőmérsékletre. A serpenyőbe löttyintettem két deci vörösbort és fél narancs levét. Éppen hogy csak felforrósítottam, majd a húsra öntöttem. Hozzálocsoltam még 4-5 evőkanálnyi szójaszószt, éppen ezért sót nem is használtam. Ízesítésül pedig lereszeltem a narancs héját, 4-5 gerezd fokhagymát és egy szép darab gyömbért pedig összekockáztam. Így utólag azt mondanám, jobb lereszelni, mert a gyömbér a foghagymával ellentétben nem puhul meg eléggé és nem túlzottam kellemes rágcsálni. Némi frissen őrölt borssal tovább ízesítettem a húst és az egészet 2 órára betoltam a forró sütőbe.
Amikor kész lett a kacsacomb, forró vízbe áztattam az üvegtésztát, leszűrtem és a tányérra halmozott kupacra locsoltam a hús alatt besűrűsödött fantasztikusan illatos szószt. Némi zöldbabot is pároltam hozzá, hogy színesebb legyen az összkép.
Nem szeretném ismételni magam, de ez egy mennyeien finom, illatos, kicsit kesernyésen édeskés étel. Pasik és ínyenc anyósok elkápráztatására kiváló eszköz.
Kettőnknek épp elég volt a két kacsacomb, amit készítettem, de meg tudtunk volna enni még kettőt. A kacsában pont az a csalóka, hogy nyersen olyan jó nagynak tűnnek a darabok, de mire a rengeteg zsír kisül a bőre alól, az ember úgy érzi, hogy csak néhány falat maradt. Na de milyen falatok!
A combokat először forró serpenyőben bőrös felükkel lefelé pirítottam 5 percig, aztán megfordítottam és a húsos részt is megkapattam. A combokat átzsuppoltam egy tűzálló tálba és közben a sütőt is beizzítottam 170 fok körüli hőmérsékletre. A serpenyőbe löttyintettem két deci vörösbort és fél narancs levét. Éppen hogy csak felforrósítottam, majd a húsra öntöttem. Hozzálocsoltam még 4-5 evőkanálnyi szójaszószt, éppen ezért sót nem is használtam. Ízesítésül pedig lereszeltem a narancs héját, 4-5 gerezd fokhagymát és egy szép darab gyömbért pedig összekockáztam. Így utólag azt mondanám, jobb lereszelni, mert a gyömbér a foghagymával ellentétben nem puhul meg eléggé és nem túlzottam kellemes rágcsálni. Némi frissen őrölt borssal tovább ízesítettem a húst és az egészet 2 órára betoltam a forró sütőbe.
Amikor kész lett a kacsacomb, forró vízbe áztattam az üvegtésztát, leszűrtem és a tányérra halmozott kupacra locsoltam a hús alatt besűrűsödött fantasztikusan illatos szószt. Némi zöldbabot is pároltam hozzá, hogy színesebb legyen az összkép.
Nem szeretném ismételni magam, de ez egy mennyeien finom, illatos, kicsit kesernyésen édeskés étel. Pasik és ínyenc anyósok elkápráztatására kiváló eszköz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése