VKF! Zöldborsó krémleves

E hónapban a gasztrobloggerek leszámolnak a kész kajákkal. Jómagam nem vagyok egy harcos készkaja-ellenes. Bevallom szoktam fagyasztott fasírtgolyókat venni, sőt elég sok fagyasztott alapanyagot használok - bár ezek (reményeim szerint) adalékok nélkül csak a zöldségeket tartalmazzák.

Viszont vannak dolgok, amik még engem is kiakasztanak. A Knorr legújabb ínyenckedése a zöldborsó krémleves kicsapta a biztosítékomat. De most komolyan? Ezt minek porból? Hiszen annyira egyszerű és gyors. Gyakorlatilag nem kell hozzá más, mint borsó! A cég honlapján persze nem szerepelnek az összetevők, de úgy nagyjából el tudom képzelni. Ennél már csak az instant levesek lehetnek rosszabbak - abból is van borsós.

Szóval azt gondoltam, hogy akkor most megmutatom, hogy mennyire egyszerűen, alig pár hozzávalóból elő lehet állítani valamit, ami sokkal finomabb. És nem is kell órákat a konyhában tölteni hozzá. Nos, csúfos kudarcot vallottam. A kísérlet nem sikerült, mert az én levesem egyáltalán nem lett egyszerű. Igaz, hogy kb. 20 perc alatt megvolt onnantól kezdve, hogy elkezdtem pucolni a hagymát, de elég sok hozzávaló került bele.

Fele bátran ki is hagyható, csakhogy valahogy így sikerült előállítanom az utóbbi hetek egyik legjobb ebédjét, pedig mostanában azért elég jókat főztem. Isteni, de tényleg!

Az én krémlevesem az alábbi összetevőket tartalmazza: 2-3 szalonnacsík, 1 kis vöröshagyma, 1 evőkanál liszt, 300 g fagyasztott borsó, 2 dl fehérbor, 2 jó kanál tejföl, 2 kanálnyi reszelt parmezán, petrezselyem zöldje, menta és bazsalikom, só és bors.

Így készült: A szalonnát felcsíkoztam, megpirítottam a lábasban és kiszedtem, félre tettem. A vöröshagymát apróra kockáztam és megfuttattam a kiolvadt zsíron. Rászórtam a lisztet és 2 percig kevergetve pirítottam.

Hozzáadtam a borsót, felöntöttem borral és kb. 6 dl vízzel. Felforraltam és úgy 10-15 percig főztem. A borsó gyorsan megpuhul.

Lehúztam a tűzről, a borsó egy részét félretettem. A lábasban maradóhoz hozzáadtam a tejfölt, a reszelt parmezánt és a zöldfűszereket. Ez utóbbiakból csak 2-3 levelet fajtánként, az illatuk, ízük így is átjárja a levest és gyönyörű üde-zöld színt varázsol. Jó alaposan összeturmixoltam, visszatettem az egészben hagyott borsókat, és szalonnacsíkokkal tálaltam.

Hogy milyen? Sűrű, krémes és savanykás. Rengeteg íz és zamat rejtőzik és bomlik elő minden falatból. Sokkal jobban szeretem tejföllel a krémleveseket, nekem kell ez a savanykás íz és ugyanolyan krémes lesz, mint tejszínnel. A liszt is elhagyható, de szerintem szintén jót tesz a selymességi állagnak.

A zöldfűszerek közül talán a menta a legdominánsabb, de nekem nagyon tetszett, ahogy együtt működnek a borsó édességével. A fehérbor és a belereszelt parmezán is sokat dob a lényegen. Ez utóbbi kettő simán hanyagolható, viszont ha bárkinek is megfordult a fejében, hogy leveskockát használjon azt most és ezennel szigorúan megtiltom!

Egyszóval: borsólevesre fel!