Araz étterem a Zara hotelben

Tegnap egy hét fogásos ebédet ettem végig, mint a sajtó jeles képviselője az Araz étteremben. Ha véletlenül nem tetszett volna, akkor most mélyen hallgatnék róla, de lévén, hogy egyszerűen lenyűgöztek, mesélek.

A Dohány utcában, az egykori Continental szálló most új fényben tündököl. Az étterme sem egy szokásos hotel-étterem, az utcáról van a teljes értékű bejárata. Engem már eleve meg lehet fogni a dizájnnal, úgyhogy elégedettem bólogattam a bézs-fekete-arany kombináció láttán. (Nem tudom, bevallhatom-e nyilvánosan, hogy a mosdótálak mögötti csempét percekig nézegettem, sőt meg is simítottam.) Mondjuk, ez az elegánsra hangolt helyszín jobban illik egy esti alkalomhoz, mint ebédelni a szürke felhőkkel egyre nyomasztóbbá alakuló déli órákban.

Az ebéd alapkoncepciója egy időutazás volt, a pesti belváros és kicsit tágabban értelmezve, az egész magyar gasztronómia területén. A séf, Barka Áron, szerencsére csak ihletet merített az elmúlt századokból, de ízig-vérig mai ételeket varázsolt. Inkább csak a hozzávalókban fedeztem fel a múltidézés szándékát, hiszen felvonult a gersli meg a libamáj, a fürj, a köles, a birsalma, a fogas és a bárány is. Az őrölt pirospaprika, a hagymás rántás teljes mértékben kimaradt a sorból. A rozmaring illata viszont végig ott lebegett az ételek felett, a teljes menüsort és a hozzá tartozó magyarázatot, illetve borokat itt lehet elolvasni.

A legkiemelkedőbb fogás számomra a fácán esszencia (vagyis leves volt) némi öreg serryvel megbolondítva.

Kekeckedni is tudnék persze, a friss zöldségek, gyümölcsök teljesen kimaradtak a szórásból, nekem egy kicsit hiányoztak a sokféle hús és gabona mellől.

Mindez szép és jó ugye, nagyon kitettek magukért a megnyitó szellemében. Én persze rögtön az a la carte étlapot követeltem. Kiderült, hogy még napi menü is van ebben a varázslatos étteremben: 990 és 1190 forintért két, illetve három fogás. Szerintem ez így nagyon tisztességes, változatos és szimpatikus.

Ahogy az étlap is, francia illetve magyar szekcióval, elfogadható árakkal. Azt hiszem vissza kell majd ide térnem, hogy megnézzem magamnak mit tud a "Túrós csusza, ahogy kell" meg a konfitált borjúpofát "folklór" módra.

Rák-curry

Miközben ettük a curry eredetéről beszélgettünk. A receptem cseppet sem autentikus, csupán egy, a Pannon síkon elérhető halovány utánzat. Viszont nagyon jó, fűszeres, csípős, a kókusztejtől meg kellően krémes is. Az se hátrány, hogy egészen gyorsan elkészül.

Szóval, curry ezerféle van, indiai, thai és szinte minden távol-keleti népnek még pár saját. A curry fűszereverék, nagyon sokrétű ízekkel. Általában csípős, sokszor sárga, de van vörös és zöld is. A konyhánkba érkezhet por vagy paszta alakjában is.

A curry ezen kívül a britek által gyarmatosított indiai fűszeres egytálétel. Nos, ez meg itt az én változatom, pár ezer kilométernyire Indiától.

Rák-curry

Mi került a 4 személyes adagba? 1 kis fej hagyma, 1 kanál vaj, 2 répa, 1 piros húsú paprika, 15 dkg zöldhüvelyű zöldbab, 20 dkg koktélrák, 1 evőkanál madraszi currypor, 1 kiskanál fekete mustármag, fél kiskanál római kömény, 2 evőkanál paradicsompüré, 1 dl kókusztej, só.

Hogyan készült? A vajon megpároltam a felkockázott hagymát, hozzáadtam a szintén felkockázott répát, paprikát. Rászórtam a fűszereket is. Pár percig így pároltam. Belekevertem a kókusztejet, paradicsompürét. Felforraltam és puhára főztem benne a zöldségeket.

Ha túl sűrű lenne, lehet bele önteni egy kis vizet is.

A rákot és zöldbabot csak a legvégén tettem bele, hogy ne főljön szét. Ezeket csak kb. 5 percig főztem a raguval együtt. Végül rizzsel tálaltam.

Babos-olívabogyós sertéskaraj

Továbbra is az olyan ételek a nyerők nálunk, amiket csak bedobálok a tepsibe, aztán mehet be a sütőbe. Pár óra múlva, akár játszóterezés után pedig csak ki kell venni és megenni! Ezt most azért mesélem el, mert egyszerű elkészítése ellenére is csodásan jól sikerült.

Ezúttal 4 szelet sertéskarajt találtam a mélyhűtőben. Aláöntöttem 2 dl vörösbort. Került mellé egy fej meghámozott fokhagyma, 2 kisebb vöröshagyma négybe vágva, 1 piros húsú paprika, 2 maréknyi koktélparadicsom is. Fűszereztem sóval, borssal, nagyon kevés fahéjjal és római köménnyel. A legtitkosabb hozzávaló pedig egy marék mazsola lett. Fóliával lefedtem, aztán ment a 200 fokos sütőbe.

Amikor másfél óra múlva kiszedtem a sütőből, rászórtam még egy doboz lecsöpögtetett babkonzervet és két evőkanányi feldarabolt fekete olajbogyót is. Ezt csak annyi időre tettem vissza, amíg kifőtt mellé a tészta és ezek a hozzávalók is átmelegedtek.

Segítsüti mosoly

A tegnap este lezárt Segítsüti történetében nagy pillanathoz érkeztünk: az AXA 2 millió forintot ajánlott fel Limara süteményéért! Az egész csapat lenyűgözve áll a fejlemény előtt. A licitálók egyébként is óriási nagylelkűségről tettek tanúbizonyságot, a végösszeg meghaladja a 2.700.000 forintot!

És azoknak sem kell keseregniük, akik úgy érzik, hogy ezek az összegek nem az ő lehetőségeikhez szabottak. A következő napokban újabb meglepetések kerülnek porondra, érdemes ezért figyelni a segitsuti.hu oldalt! Sőt a Marsbéli bolttól is hamarosan rendelhetők lesznek a kóstolóadagok.

Klári-féle zakuszka

Klári már évek óta hozta nekem a kóstolót a zakuszkájából, ami egyszerűen isteni volt. Nekem mindig úgy tűnt, hogy végtelenül bonyolult elkészíteni, de mint kiderült, csak az óriási mennyiséggel lehetnek gondok. Lévén, hogy ő tízkilós nagyságrendekben gondolkodik. A receptje is 7 kiló hozzávalót sorol fel, amit én jelentősen csökkentettem.

A lényeg, hogy minden hozzávalóból ugyanannyit, például 1-1 kilót kell venni: piros húsú paprikát, padlizsánt, zellert, almát, répát és hagymát. Illetve 1-1 liternyit a paradicsomléből és olajból.

Én a paprikát és a padlizsánt előre megsütöttem a sütőben, majd lehúztam a héját. A zellert, almát, répát nagy lyukú reszelőn lereszeltem, a hagymát pedig apróra vágtam. Kevés olajon pirítani kezdtem a hagymát, répát, egy idő után hozzáadtam az almát és zellert is. Végül felöntöttem paradicsomlével és puhára főztem. Hozzákevertem a paprikát és padlizsánt és az egész masszát durvára pürésítettem botmixerrel.

Még forrón üvegekbe szedtem és annyi olajat öntöttem rá, hogy befedje.

Mivel én csak egy üvegnyit csináltam, a hűtőben tartom, de elvileg lezárva, a kamrában tárolva egész télen csemegézhetnénk belőle. Sült húsokhoz, szendvicshez, tulajdonképpen szinte bármihez jól menő ételről van szó és télen mindig jól jön egy nagy adag zöldség.

Napi mosoly

Titokban, némi lelkifurdalással körítve befalni két fánkot, mielőtt kiszállnék az autóból.

VKF! Menü gombákkal

Tényleg csak pár éve vagyunk jóban, én és a gomba. Nagyjából azóta, hogy felfedeztem a konzerv sampinyonok kívül is van élet, de még milyen élet! Vargánya, kucsmagomba és rókagomba. Ezek lettek azóta a kedvenceim. Így aztán nem is volt nehéz egy egész menüsort alkotnom, csupa gombás étellel, az aktuális VKF! kiírásra. Ha Alíz azt mondja, hogy minden gomba jó gomba, akkor higyjünk is neki.

Illetve az édességnél elakadtam: szarvasgombás csokitortát terveztem, de végül rájöttem, hogy akárhogy igyekszem is, a szarvasgombát egyszerűen nem tudom megszeretni. Még nőnöm kell ehhez a feladathoz.

Raguleves vargányával

Húslevest főztem, csirke aprólékot, répát, petrezselyemgyökeret, hagymát főztem puhára sóval, borssal ízesített vízben. Leszűrtem. A zöldségeket apróra vagdostam, a hús bőrét lehúztam, kicsontoztam és szintén felkockáztam.

A leszűrt húslevesbe beleszórtam a felvagdosott hozzávalókat, illetve kb. 10 deka borsót és felkockázott vargányagombát. 1 csapott kanál lisztet és 2 kanál tejfölt elkevertem, hozzáöntöttem 1 merőkanálnyit a levesből, majd visszakerült az egész a levesbe. Beforraltam. Tálalás előtt még egy jó adagnyi friss petrezselyem zöldjét is szórtam a levesbe.

Báránymáj tákronyos, szőlős rókagombával

Két serpenyőt használtam. Az egyikben 2 kanál zsíron, alacsony lángon megsütöttem a kb. 1-1,5 centi vastagra szeletelt báránymájat.

A másik serpenyőbe, szintén pici zsírra dobtam 1 kis fej nagyon apróra kockázott hagymát. Megsóztam és üvegesre pároltam. Felöntöttem 2 kanálnyi konyakkal. Amikor elpárolgott az alkohol, beleszórtam két maréknyi megmosott rókagombát, egy maréknyi felezett, magozott szőlőt. Összeforgattam, pár perc alatt megpirítottam. Végül sok friss tárkonnyal és frissen őrölt borssal is ízesítettem.

Szélesmetélttel tálaltam.

A blogomon egyébként nincs túl sok gombás recept, de azok egytől egyig elég jól sikerültek, úgyhogy csak azt tudom mondani, érdemes kísérletezni az erdei gombákkal.

Segítsüti ősz: Lehet licitálni!

Ismét itt vannak az ínycsiklandozó sütik, amelyekkel ezúttal az. I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikát Budapesten és a Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinikáját támogatjuk. A sütikről, az egész ügyről mindent elolvashattok a www.segitsuti.hu oldalon, itt lehet licitálni is (regisztráció után).

Jómagam Marmalade csokis csodáját szeretném bemutatni. Egykor együtt kezdünk az NLC-n blogolni, és nem tagadom, hogy a kisgyerekes élményanyag, a játszóterezés és hasonlók hoztak igazán közel minket egymáshoz. Azt is tanúsíthatom, hogy ami Marmalade konyhájából kikerül, az csak isteni finom lehet, de különösen érvényes ez a sütijeire. Licitre fel tehát!

Értelmező szótár egy kétéveshez

Fontossági és előfordulási sorrendben.

NEEEEM! = nem (minél hangosabban, annál inkább nem)

Papa = apa, nagypapa, nagymama és mindenki aki a családnak ahhoz a részéhez tartozik

Nyauuu (korábban cici) = anya/macska

Vau = kutya

fffff = fúj a szél / forró étel, amit meg kell fújni / tetszőleges vonat / Thomas, a gőzmozdony

sszszsz = víz

nyammmm! = kaját, azonnal! (száj felé vagy a kiszemelt étel felé történő mutogatással)

teee = tej (tejet kérek, most!)

brrr = autó/műanyag kismotor

Bob = Bob, a mester

Ghho = Gordon, a nagy kék mozdony / gomb a liften / gomba a mesekönyvben

vó = jó (bólogatva)

De a leggyakoribb: ööööö / aaaa / uu = bármi más (sok mutogatással, mimikával megspékelve, anya meg találgasson)

Répás lencsefasírt fokhagymás mártogatóssal

Így messziről majdnem úgy néz ki, mint egy rántott hús, de amikor beleharapsz egészen mást kapsz. Egyszer a Pata Negra tapasbárban ettünk rengeteget az ő lencsekrokettjükből. Akkor még azt gondoltam, hogy képtelen lennék én is elkészíteni. Szerencsére itt van nekem ez a rengeteg blog, lehet böngészni és bátorságot meríteni. Például Duende szépséges fotói.

Én azt csináltam, hogy éppen annyi vízben, amennyi ellepi megfőztem 10 dkg vöröslencsét, 1 lereszelt répával. Sóztam, borsoztam, fűszereztem őrölt szerecsendióval is. Villával összetörtem és vártam, hogy egy kicsit lehűljön. Hozzákevertem 1 tojást és annyi lisztet, hogy valamennyire formázható legyen. Azt hiszem kb. 4 kanálnál álltam meg. Így is nagyon puha, lágy lett a massza, de azért már bele lehetett forgatni a zsemlemorzsába és óvatosan a forró olajba csúsztatni. Végül mindkét oldalon megsütöttem.

A képen is látszik, hogy egy kicsit elformátlanodtak, nem lettek szép korongok, de amikor megsül, már egyáltalán nem puha, inkább jól kézbe fogható kis fasírtok lesznek.

Mivel ez egy kicsi, alig 2 személyes adag, tényleg a magam örömére készült. Csináltam is hozzá egy lereszelt fokhagymából, 1 kanál tejfölből, 1 kanál majonézből és 1 lereszelt uborkából mártogatóst. Nagyon jól illett hozzá.

Napi mosoly

Ha már folyton esik, legyen az ember lányának Hello Kitty mintás gumicsizmája. Nem?

(A macskafej az oldalán van, csak egyszer-egyszer)

Napi mosoly

Lehet csodás egy olyan nap, amikor az ember kialvatlanul ébred, tucatszám használja a zsebkendőket, el van úszva a határidős munkával, stb? Ó igen! Ha sikerül rávenni a gyermeket, hogy zokszó nélkül ott aludjon az oviban, aztán némi dolgozás után beülni a Babelbe. Nos, ők újfent felülmúlták minden várakozásomat, sikerült is bearanyozniuk a napomat.

A karalábéleves meg a tárkonyos "sült" fagyi sem volt éppen rossz, de a főételnek választott langyos burrata! Zseniális, komolyan. A körete nagyon tavaszias így az őszben, de mennyei: spárga, újkrumpli, meghámozott (!) koktélparadicsomok és egy áttetsző, forró paradicsomos öntet mindezen.

Aztán még a Csarnokba is bementem: erdei gombák, báránymáj és egy nagy darab marhahús levesbe.

Túrós kevert sütemény

Még nem unjátok a kevert sütiket? Az az igazság, hogy nincs ennél egyszerűbb dolog a világon, én pedig túlságosan lusta vagyok, hogy túl gyakran kísérletezzek ennél bonyolultabb dolgokkal.

Most újraindult az ovis anyukák kórusa, hetente egyszer énekelünk, aztán időnként fellépünk az ovisaink előtt. Szuper időtöltés és még jobb, ha előtte-utána eszegetünk egy kis sütit, forró tea is szokott lenni a torkunk karbantartására.

Ezúttal túrós tésztát készítettem. 250 g (egy csomag) túró volt kiindulópont. Ehhez kevertem hozzá 1 pohár joghurtot. Aztán a joghurtospoharat használtam mércének és kimértem vele 1 pohárnyi cukrot, fél pohár olajat. Jól összekevertem, adtam hozzá 3 tojást is meg egy csomag vaníliás cukrot, 1 citrom lereszelt héját. Végül 3 pohárnyi, 1 csomag sütőporral elkevert lisztet is. Összeforgattam az összes hozzávalót, elég ragacsos lett a végeredmény, amit a sütőpapírral kibélelt tepsibe simítottam.

Felkockáztam 2 nagy almát, 2 őszibarackot, amit meglocsoltam a citrom levével, hogy ne barnuljon meg. Rászórtam 1 kanál cukrot és összekevertem. Ezt rászórtam a tésztára.

180 fokon sütöttem kb. 35-40 percig.

Ez a tészta kicsit tömörebb, mint általában a kevert tészták, mert a túró kellemes rugalmasságot ad neki. Másnap is finom, puha maradt az a néhány morzsa a tányéron.

Részlet a pénteki Blikkből

Török lencseleves

Nos, ez a leves is a Szultán konyhájának folyományaként készült. Teljes egészében nem sikerült tartanom magam a recepthez, de azért egy igencsak jól sikerült darabról van szó. Nem ez az első, és persze nem is az utolsó lencseleves a blogomon, egyszerűen oda meg vissza vagyok a hüvelyesekért. Bab, lencse meg csicseriborsó - valahogy mindig hozzák a formájukat, ami nekem nagyon is megfelel.

1 kanál olajon megpirítottam 1 apróra kockázott hagymát és 2 gerezd fokhagymát. Hozzáadtam 2 evőkanál paradicsompürét, 1 kiskanál őrölt pirospaprikát. Felöntöttem 7-8 dl vízzel, beleszórtam kb. 10 deka vörös lencsét, 5 deka rizst. Fűszereztem kakukkfűvel, szárított mentával, sóval és borssal. Puhára főztem. A vége felé beleszórtam 5 deka bulgurt is.

A tányérra halmozott sűrű levest joghurttal és friss mentával koronáztam. Nekem ez a savanyú íz nagyon hiányzott volna belőle. A szakácskönyv pirospaprikával és szárított mentával elkevert vajjal locsolja meg a levest. Az se lehet annyira rossz egyébként.

A nyár legfontosabb pillanatai

Ez a nyár sok mindent megváltoztatott. Bennem. Sokan olvassák a blogomat, tudom, akiket én és nem elsősorban a receptjeim érdekelnek. Nos, most nekik mesélek.

Június elején beültem az autómba, mögöttem két gyerek bóbiskolt, előttünk ott volt vagy 180 km autópálya. Amikor megszólalt ez a dal a rádióban szinte az első hangtól remegtem. Soha előtte nem hallottam, de hatással volt rám. Azóta szinte végtelenítve hallgatom a Csík zenekar gyorsan beszerzett CD-jét. Népzene. Számomra ez is egyfajta visszatérés valahova, ahonnan eljöttem.

Nem, nem a szerelmem múlt el. De két meghatározó dologban is dűlőre jutottam/jutottunk most a nyáron. Nem lesz házunk, amiről 2 évet álmodoztam. Lesz viszont egy nagy, tágas és napos lakásunk!

És végre azt is sikerült kitalálnom, hogy mivel fogok foglalkozni "szakmailag". Olyan ötlet és úgy merült fel, hogy azonnal tudtam ezt kell csinálni. Igazándiból csak visszatérek a régebbi dolgaimhoz. A közgazdászos énemhez.

Hogy ti itt, ezen a blogon mennyit éreztek ebből? Ezt még nem tudom. Szeretnék sokat-sokat írni, de az mintha már nem lenne annyira fontos.