Birka-napok a Skanzenben



Két napig báránysaslikot sütögettem a szentendrei Skanzen egyik gyönyörű háza tövében. Szabad tűzön, de vaslapon, ahogy azt kell.
Fotó nem sok készült, lévén a tűzzel, a hússal és a kínálással voltam elfoglalva.

Azt viszont talán érdemes megosztani a közzel, hogy a pác, amit használtam igen nagy sikert aratott. Egy kicsit a balkáni vonal köszönt vissza a fűszerezésben: olajban borsot, piros paprikát, fahéjat és rozmaringot kevertem el. Ezzel kenegettem a nyársra fűzött falatnyi húsokat, gombát, padlizsánt, paprikát, hagymát.
A csontosabb darabokat pedig nyárs nélkül sütögettem, de szintén ezzel a fűszeres olajjal megkenegetve. Jó volt lerágcsálni a csontról a húscafatokat :)

A mellettem lévő házban pedig Mirelle készítette mesés, francia eredetű, tejszínes raguját, amit én is megkóstolhattam.




 

Birka a kondérban, Skanzen

Augusztus 16 és 17-én izgalmas birkás napok lesznek a szentendrei Skanzenben. Mindenféle gyapjús, juhászos, izgalmas, érdekes program.

És persze kóstolók több tájegység hagyományos ételeiből, illetve néhány modern fogás is.

Jómagam szabadtűzön fogok zöldséges bárányhúst sütögetni. Remélem ízleni fog nektek is!

Részletes program itt olvasható: http://skanzen.hu/index.php?fm=article&id=786

Lackfi János: Paradicsomleves betűtésztával

 
 
Mivel eteti a gyerekeit lefekvés előtt a gasztroblogger? Hát paradicsomlevessel!
 
Lackfi János versei ebben a könyvben egytől-egyig az olyan híres-hírhedt ovis-sulis kajákról szólnak, mint a főzelékek, nudli, ovis tea meg a tojásleves. Mindet ismerik a gyerekek, pedig viszonylag ritkán van nálunk Mackó sajt meg zsíros kenyér. Az oviban úgy tűnik évtizedek óta változatlan a menü, mindig ugyanazok az ételek térnek vissza, így minden generációnak azonos élményei lehetnek és jókat lehet közösen kacarászni rajta.
 


 

 
A versek nem csak önmagukban versek, hanem egy-egy történetet vázolnak fel. A pizza a holdból készül és rakétával lőjjük fel rá a hozzávalókat, hogy aztán az egész világ jól lakjon. Nekem és a gyerekeknek is nagyon tetszettek a gondolattársítások, ahogy egy egyszerű, unalmas ételtől eljutunk egy egészen mesés-izgalmas világig. Fasírton lovagolni például mennyire királyság!
 

 

Külön említést igényelnek a rajzok is, amelyeket Megyerei Annamária készített. Ezek nem egyszerű illusztrációk, hanem az egész oldalt beborító önálló alkotások, amelyek keretbe foglalják a szövegeket.
Mi úgy olvastuk a könyvet, hogy először mindig a képek alapján megpróbáltuk kitalálni, hogy vajon miről szól a történet. Mindig nagy nevetés lett a vége és a legritkább esetben találtuk ki Lackfi János gondolatait előre. :)

A könyv elsősorban ovis korúaknak szól, az 5-6 éveseknek tökéletes szórakozás. A "nagy" iskolásoknak már néha ciki lesz, de azért még őket meg lehet nevettetni egy-egy fogással. Most pedig, hogy nemsokára újra kezdődik a suli-ovi, mindenképpen érdemes lesz felidézni a jó öreg menzás fogásokat.

Amint látszik, én is kedvet kaptam a menzás ebédhez, így nálunk például paradicsomleves volt szigorúan betűtésztával és tejbegríz kakaószórással :)

Mi a kő étterem, Köveskál

 
Köveskál az egyik legszimpatikusabb hely a Balaton-felvidéken. Az pedig, hogy már 4 vagy 5 étterme is van, csak jelent valamit.
A Mi a kő meglehetősen újnak számít, ha jól sejtem, csak az idén nyitott. Egy régi ház, régi bútorokkal, fehér és sötétbarna kombinációban. Kicsit kopott minden, de pont a megfelelő mértékig. Illetve teríték kifejezetten újszerű, modern, szép vonalú. Mégis sikerül valahogy harmonikussá tenni ezt a régi-új átmenetet.
 
Sajnos a kertet nem tudtuk igénybe venni a szakadó eső miatt, pedig nagyon jó lehet ott kint ücsörögni a köveskáli dombos utcák felé tekintgetve.

 
Az étlap divatosan szűkszavú, de azért nem okoz nagy nehézséget a választás. Alapvetően házias jellegű ételek közül válogatunk. A gyerekeknek például tésztás húslevest. Hatalmas adaggal érkezik, forrón.
 
A legizgalmasabbak az előételek: a cékla kecsketúróval egyszerűen isteni! A füstölt pisztráng, ami tormakrémmel érkezik szintén egészen kiváló.


Az utóbbi idők legjobb lecsóját is itt ettünk, sűrű a leve és a kolbászt sem sajnálták ki belőle.
Az újraértelmezett rakott krumpliban igazi különlegességet nem találtam, talán csak annyit, hogy nagyon vékonyra szelték fel a burgonyát. Finom fogás, de nem annyira különleges, mint a többi finomság.

Ettünk még palacsintát is. Ez teljesen hagyoományos felfogásban készült: palacsinta kakaóval vagy szilvalekvárral vagy túróval töltve. Semmi extra, de a szilvalekvár olyan magasságokba juttatja ezt az egyszerű fogást is, hogy éreztük: még jöhetünk kóstolgatni legközelebb is. Biztos, hogy találunk még izgalmas fogásokat.

(Bocs a fotókért, mobillal készültek)

Kókuszos szelet – kevert sütemény

 


Mostanában folyton ilyet kell sütnöm. Ó, én szegény. A gyerekek nem igazán kedvelik a túlbonyolított, habos-krémes süteményeket. Ők az egyszerű ízekre buknak. Ez a kevert, joghurtos alapú sütinek az elkészítésében pedig ők is részt tudnak venni – dupla élvezet.

 

A méricskéléssel sem kell sokat vesződni, mert a joghurtos doboz pont jól működik az arányok meghatározásánál.  

 

Ha pedig a hozzávalókat veszem sorban, tulajdonképpen nem is olyan rossz dolgok vannak benne. Oké, kalóriában elég komoly cucc, ha az egészet összeadjuk, de viszonylag kis kockákra lehet vágni ;)

 

Természetesen lehet bele tenni sok-sok gyümölcsöt, például meggyet, málnát, őszi vagy sárgabarackot is. A felére most egy kis narancsos keserű csokit is szórtam, a felnőtt vendégek kedvéért. Szóval a variációk gyakorlatilag végtelenek – mentsétek le ezt az alapreceptet!

 

Hozzávalók: 2 kis pohár joghurt (2x125 grammos doboz), 5 tojás, 1 pohár olívaolaj, 1,5 pohár barna nádcukor, 1 csomag vaníliás cukor, 2 pohár kókuszreszelék (100 g), 1 pohár liszt, 1 kiskanál sütőpor.

 

Elkészítése: A sütőt előmelegítettem 180 fokra.

Egy nagy keverőtálba beleütöttem az egész tojásokat, beleöntöttem a joghurtot, olajat, cukrokat. Ezt alaposan elkevertem, hogy a tojás és az olaj szépen összeálljon. Ekkor beleszórom a kókuszt, lisztet és a sütőport. Még egyszer átkeverem.

Meglehetősen folyékony marad így is a nyers tészta, tehát könnyű átönteni a sütőpapírral kibélelt közepes méretű tepsibe.

Ha szeretnénk tenni rá gyümölcsöt vagy csokit, azt most kell rászórni.

Kb. 20-22 percet kell csak sütni. A teteje picit megpirul, teljesen átsül, de finom szaftos, puha tészta marad a végeredmény.

Nyaraltunk

- Felpakoltuk a fél lakást. Nem, a kávégépet nem engedte a drágám, hogy elvigyem.
- Strandoltunk
- Ettünk lángost, hekket, pizzát, frappét, kürtős kalácsot, kovászos uborkát, sőt harcsapaprikást is a strandon. A kedvencünk a balatonudvari strandon belül a zöldséges, aki szépen megpucolja és felkockázza a gyümölcsöket, így könnyebben lecsúszik egy-két sárgadinnye minden nap.
- Strandoltunk
- Ettem krémest a füredi Bergmannban. Mert az jó. Még háromszor visszamentünk.
- Strandoltunk
- Csónakáztunk a föld alatt 15 méterrel a tapolcai Tavasbarlangban
- Vacsoráztunk a Mi a kő étteremben. Jó volt. Házias.
- Strandoltunk, vizibicikliztünk, csúszdáztunk, fociztunk, strandoltunk
- Kávéztunk a füredi Karolinában
- Találkoztunk egy csomó barátunkkal
- Megúsztunk néhány hatalmas vihart, szinte mindig perceken múlt.
- Voltunk cirkuszban
- Trélerrel vitettük le az autót a szőlőhegyről, mert elromlott. És hálát rebegtünk a csereautó intézményének feltalálójáért. (Kíváncsi vagyok nem találnak-e majd a szerelők nyúl vagy nyest fognyomokat a vezetékeken!)
- Sütögettünk roston: tarját, csirkecombot, kis kolbászkákat, cukkínit, padlizsánt, kápia paprikát. Majd a barátokkal, családtagokkal együtt felfaltuk.
- Fagyiztunk, bár nem is annyira sokat.
- Lovagi tornát néztünk Nagyvázsonyban, Kinizsi várában.
- Megúsztunk még pár vihart, sőt a hegyről néztük végig többször is, ahogy felfalja a Balatont a förgeteg. És reménykedtünk, hogy minden vitorlás időben kikötőbe ért.
- Még utolsó nap is strandoltunk egy kicsit.
- Visszapakoltuk a fél lakást a kölcsön csomagtartóba.
- Csokibarna bőrünket még egyszer utoljára jól bekentük.
- Aztán utolsó előtti este a sötétben leestem a lépcsőn... és megúsztam egy oltári nagy lila folttal.
- És hazafelé előttünk ment egymásnak 3 autó. Ezt is megúsztuk :)

 

Napi mosoly

Tegnap meggrilleztünk egy csomó zöldséget: padlizsán, cukkíni és gomba is volt. Ezeket csak úgy simán ettük a húsok mellé.

Ma a maradék padlizsánból joghurtos saláta lett. Éjszakára bepácoltam fokhagymás olajba, aztán egyszerűen csak rákanalaztam a hideg, krémes, görög joghurtot.

 

Malackrumpli Bisztró, Balatonfüred

 
Mi már csak ilyen hűséges család vagyunk. Vidák Zolit is követjük, menjen bárhova. Etyek után most Balatonfüreden kóstolhatjuk ételeit. A Malackrumpli azonban egy vidéki fogadónál is lazább, amolyan igazi trendi, streetfoodos, bisztrós hely.



Ennek megfelelően a berendezés egészen minimál. Naná, hogy van raklap-bútor. Raklap-bútor nélkül ma nem létezhet menő hely, ugyebár. Ami még jobb, hogy hátul a füves részen van focikapu, szomszéd asztaloknál meg akad bevonható gyerek is, így legalább nyugodtan tudunk enni egy ideig, amíg a fiúk elvannak.



Az étlap: 1 nyomtatott oldal, minden héten változik. Az itallap hosszabb és stabilabb. Van például 4 fajta kézműves sör. Mondjuk én kifejezetten utálom a sört, de ez a Vertigo láger finom lett. Egészen jól itatja magát. Persze 4 decit nem tudok belőle meginni, de két-három korty jól esett.
Szóval itt sörözni érdemes, de azért szörp is akad. Kóla nincs.


Mivel nagy csapat voltunk, szinte mindent végig tudtunk kóstolni. A gyerekeknek lepényt kértünk, amiről kiderült, hogy egy roppanósan vékony tésztájú pizza. Nagyon kis kellemes ügy, de a kecsekesajt kicsit erősen aromás rajta. A válogatós kis rosszcsontok így is betoltak belőle pár szelettel.



Megvolt a két leves is: a meggy kellően savanyú, nincs liszttel berántva és a tejfölhab sem édesíti szerencsére. A zöldbableves is savanykás és pont ettől tökéletes: hűsítő és nyári fogás mindkettő. Elő is készíti a gyomort a következő emésztési kihívásokra.



A Malackrumpliban azonban elsősorban disznót kell enni! Például karajt. Ami önmagában is mesés: vajpuha, nem túlsütött és nekem akár szűzpecsenyének is eladhatnák. Hozzá pedig ordával töltött cukkíni virág jár. Ez nekem így önmagában egy réges-régi álom volt, imádtam minden falatját.

A báránymáj nemkülönben egy izgalmas és ritka csoda. Pesten szerintem nem sok helyen lehet hozzájutni báránymájhoz, pedig isteni finom! Különösen így, egyszerűen készítve, fokhagymával és salátával. A salátát külön izgalmassá teszik az ehető virágszirmok és a roppanós karfiol.



Nagyon jó a kacsacsomb is, igazi hagyományos menekülő kaja, ha valaki nem akar disznót enni disznóhússal. A mellette vigyorgó zöldségek, például a cékla is igencsak jól sikerültek.

Ha pedig valaki bevállalós, akkor mehet a sült császár paradicsomos zöldbabbal. Na, ehhez már kell a gyomor, mert zsírja van bőven. De talán pont ettől annyira finom és abbahagyhatatlan.



És persze a desszertet sem bírtuk kihagyni. Jött ez a málnás-mentás-túrós piskóta. Önmagában is jó lett volna, de a körülötte lágyan hullámzó vaníliás krémtől kaptam igazi adrenalin-löketet. Egyszerűen mesés, csodás és varázslatos.

Mondjuk már most alig várom, hogy legközelebb amikor megyünk végre legyen lecsó is, arra ugyanis még nagyon-nagyon kíváncsi lennék!

Helyszín: Kicsit trükkös megtalálni, mert a főút melletti szervíz úton van a bejárat. Cserébe viszont nem kell fizetni a parkolásért, ami Balatonfüreden egyébként elég húzós. A Tesco-Suncity körforgalomnál a kemping kijáratnál kell kijönni majd rögtön jobbra kanyarodni és menni vagy 2-300 métert előre.