Nem merem összeszámolni, hogy az elmúlt 15 évben hány kilónyi sajtfánkot vehettem ott. Pedig tudván tudom, hogy elkészíteni nem túl bonyolult, bár picit időigényes. Csak éppen azért a pár darabért nem állok neki.
Kivéve, ha farsangi időszak van és megyünk bandázni a kis haverokhoz.
Receptet az egyik kedvenc szakácskönyvemben, az 1952-es kiadású A mi szakácskönyvünk című opuszban kerestem. Ott sajtoscsókként szerepel, de tökéletesen azt kaptam, amire számítottam: egy habosan könnyű, sajtosan illatozó finomságot. Ez könyv egyébként egy igazi kincsesbánya, három év kellene, hogy végigfőzzem a 350 oldalnyi, oldalanként 2-3-4 receptet.
Hozzávalók 2 tepsis adaghoz: 3 dl tej, 8 dkg vaj, 16 dk liszt, 3 tojás, 12 dkg füstölt sajt, 1 kiskanál só.
Elkészítése: A vajat megolvasztottam a lábasban, rászórtam a lisztet, átkavartam. Felöntöttem az előzőleg langyosnál melegebbre melegített tejjel. Addig kavartam, amíg jó összeállt egy gombóccá az egész.
Úgy 10-15 percig hagytam hűlni. Ez után egyesével beledolgoztam az egész tojásokat. Ez nagyon jó kis karizom erősítő gyakorlat, ugyanis a massza nem adja könnyen magát. Végül a lereszelt sajt is ment bele. Megkóstoltam és még egy kis sót is adtam hozzá.
A sütőpapírral kibélelt tepsibe kiskanállal szaggattam kis halmokat. Természetesen szebb lesz, ha nyomózsákból csillagfejjel nyomjuk ki az adagokat.
Előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt meg is sültek, kétszeri menetben. Érdemes időnként rátekinteni sütés közben, mert a széle hajlamos gyorsan barnulni. Egyébként pedig a halmocskák egy picit megnőnek sütés közben, bár amikor kihűlnek, újra összerogynak. Számomra ez semmit nem von le a mű élvezeti értékéből.
6 megjegyzés:
Szia Ági!
Már egy ideje olvasgatom (RSS-olvasóval) a blogodat (gratula hozzá!), de eddig valahogy még nem tetszett meg annyira egy recept sem, hogy azt el is készítsem. Ez lett volna az első amit megcsinálok, de ma anyukám megelőzött vele és megsütötte.
Az íze remek lett e sajtos kis falatoknak (hamarjában el is fogytak), viszont igen bizarra sikerültek, egyáltalán nem hasonlított a képen látható darabokra.
Ilyenek lettek (sajnos a képek sem lettek elég jók :) ):
http://i1275.photobucket.com/albums/y451/mylouw/1_zps4e4f9843.jpg
http://i1275.photobucket.com/albums/y451/mylouw/2_zpsb6a8adb0.jpg
Ebből látszik, hogy volt egy kis gond a recept készítése közben. Anyukám azt mondta, hogy a 16 dkg liszt irtó kevés volt (a vaj, a liszt és a tej keveréke sehogy sem akart gombóccá összeállni, ahogy azt a fentiekben írod), dupla ennyit kellett használnia és így végül (amikor már a tojásokat és a sajtot is - könnyedén - beledolgozta az immáron megnövelt lisztmennyiséggel összeálló gombócba) elég folyékony masszát kapott a szaggatáshoz/formázáshoz.
Szóval mit csinálhatott rosszul? Vagy felétek másmilyen liszt van? (Bocsi, rossz vicc volt.) Esetleg elírtad a receptet? Vagy csak a 16 dk-t sikerült rosszul dekódolnom (én azt elírásnak véltem és dkg-ként nyomtattam ki magamnak a receptet)?
Előre is köszi a választ!
Kedves Alex!
Sajnálom, hogy nem sikerült a dolog. A napokban ellenőrizni fogom a receptemet újrasütéssel és megnézem, mi a gond.
Ági
amit én sütöttem olyan lett mint ami a képen van, csak éppen nem olyan sárga, gondolom a házi tojás miatt lett sárgább, és sőt én nem is mértem a hozzávalókat, mert nincs mérlegem ...
Kedves Alex!
Újra megcsináltam ezekkel az arányokkal. 3 dl tej és 160 g liszetet használtam. Nekem kemény kis gombóc lett, amiután főztem. A tojásokat beledolgozni elég kemény meló volt.
Lehet, hogy tényleg más nálunk a liszt...
Athéné, nekem sem ennyire sárgák, a fényképezőgép sárgítja egy kicsit a képet, ha nincs elég fény a fotózáshoz.
Egyébként az is számít, hogy Cheddar sajtot használok, az elég sötét, narancsos színű.
Sziasztok!
Én is megcsináltam, és nagyon-nagyon jól sikerült. Olyan, mint egy finom puha pogácsa.
Mivel az elkésztés eleje a besameléhoz hasonlít, legközelebb teszek bele 1 gerezd fokhagymát is.
Alexnek szeretném leírni, hogy én úgy csináltam, hogy lassú tűzön kevergetve olvasztottam meg a vajat, és pirítottam hozzá a lisztet. Amikor a tejet beleöntöttem, még kisebbre vettem a lángot, és csak akkor kapcsoltam le, amikor már összeállt a "tészta", ami nagyon lágy, selymes állagú lett.
Köszönöm a receptet
Ágota
Megjegyzés küldése