Hát… nem mondhatnám, hogy a legjobban érzem magam. Nagy elbizakodottságomban meg voltam győződve róla, hogy én soha nem kapom el ezeket a téli vírusos-bacilusos nyavalyákat. Legalábbis eddig sose kaptam el. De most!
Tegnap este már olyan szinten fájt a fejem, hogy alig láttam. Ez szerencsére elmúlt. S mivel a drágámat vártam a városban, egy tök jó fejfájás csillapító gyógyszert is felfedeztem. (Valaki benevezhetne a kémiai? orvosi? Nobel díjra).
Szóval megnézem a Nemzet aranya című filmet. Tök jó! Vicces, mulatságos, érdekes is, már amennyire az amerikaiak saját történelemi legenda író próbálkozásai érdekesek lehetnek. Kicsit ciki, hogy a kétszáz éves dokumentumokat úgy igyekeznek beállítani, mint valami ókori kincset. Az alapötlet pedig kísértetiesen hasonlít a Da Vinci kódra. Persze én imádom a kaland filmeket, különösen az ilyen kincskeresőseket. A kedvencem a tipikusan mai fiú mellékszereplő volt, aki mindig fricskát adott a mindent tudó, folyton okosakat mondogató Nic Cage-nek. És folyton rinyál, különösen a lépcsők miatt. Ez számomra szintén szimpatikus tulajdonság, nem lehet mindenki bátor akcióhős. Ugyebár?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése