Szokás szerint, ez az ebéd is úgy alakult, hogy megláttam és megkívántam. Mondjuk a lazacfilét nagyjából minden egyes napon meg tudnám kívánni, nem tudom, mikorra unnám meg.
A cékla meg sima üveges, savanyú céklaként is nagy kedvenc, de ha a piacon kapok ilyen aprócska kis darabokat, az végtelen örömmel tölt el. És lehetőséget ad az improvizációra.
Először a céklával kellett foglalkoznom, mert ennek kellett a legtöbb idő a megpuhuláshoz. Szelyenként egy-egy kis csokornyit, 5-6 apró gumót használtam fel. Ha csak nagy cékla van, abból 1-2 is elég.
A céklákat meghámoztam, ha szükséges volt, félbe vágtam. Nagyon kevés sós vízben roppanósra főztem, majd felforraltam róla a víz egészét. Ráöntöttem 3 evőkanálnyi balzsamecet sűrítményt és összeforgatva még egyszer felforrósítottam. Ha nincs sűrítmény, akkor a sima balzsamecet is jó, csak az néhány pillanattal tovább kell főzni, hogy besűrűsödjön.
A céklára még készítettem egy zöldfűszerekkel kikevert tejfölt. Került bele zöldhagyma, kapor és petrezselyem. Ez lett a fogás legfűszeresebb és legkarakteresebb része.
A körethez hajában megfőztem fejenként kb. 15 dkg kurmplit. A kisebb burgonyák úgy 20 perc alatt puhulnak meg. Megpucoltam és felkarikáztam.
Személyenként 1 darab, olyan 10-12 dekás lazacfilét sóztam, borsoztam. Mély serpenyőben, mert eléggé csapkod, vajat és olajat hevítettem. A halat mindkét oldalán gyorsan átsütöttem. Kb. 5-5 perc kell mindkét felének. Mi nem szeretjük, ha nyers marad a közepe, azt viszont igen, ha jó ropogós a külseje.
Nem szabad túl sok halat belezsúfolni a serpenyőbe, mert akkor levet ereszt és nem lesz olyan kellemes az állaga.
Miután a halat kiszedtem és pár percre félre tettem, pihenni, a maradék vajas-olajos keverékbe beleszórtam a felkarikázott krumplit és gyorsan átsütöttem azt is, hogy kapjon egy jó ropogós kérget.
Hmmmm. Ez egy tökéletes kis őszi ebéd volt, azt kell, hogy mondjam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése